Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-07-14 / 28. szám

Y írt V I D É K." szavazása dönt, azonban érvényes határozat hozatalára az elnökön kivül legalább 4 tag jelenléte szükségeltetik. 7. §. A nyugdíjazás és segélyezési igények megajánlása, megtagadása, módosítása vagy beszüntetése az ezen reneszabálybau körülirt módozatok értelmében esetről-esetre a nyugdijintézeti választmány által állapittatik meg. Ezen választmány, fent elősorolt, hatáskörön kivül köteles a jegyzői nyugdíjalapra vonatkozó, valamint a nyugdíjazás és segélyezésből folyó a pénztárnok és főszámvevő által az alispáni hivatalhoz beterjesztett számadásokat évenként megvizsgálni s minden ezen alapot közvetve vagy közvetlenül érdeklő események és körülményekről, az év befejezése után a február havi közgyűlésre jelentését beterjeszteni. Jegyzője a vármegyei fő- vagy aljegyző. 8. §. A választmány határozatai a törvényhatóság bizottságához, másodfokban ós harmadfokban a miniszterhez felebbezhetők a határozat kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt. 9. §. A nyugdíj és segélyalapot képező minden pénzösszegek a vármegye felelős intézkedése szerint annak pénztára által külön könyvvel is kezeltetnek s takarékpénztáriig kamatozás mellett helyeztetnek el. 10. §. A nyugdijalapot képező pénzösszegek a nyugdíjazás és segélyezésre fordítandó kamatok, évdijak ; egyéb bevételektől elkülönítve, külön számadás mellett kezeltetnek. III. FEJEZET. A községi jegyzők nyugdíjazásáról : 11. §. Általános elvül kimondatik, hogy minden jegyző addig köteles szolgálni, mig testi ós szellemi képessége megengedi. Minden elaggott, elnyomorodott, vagy szellemi fogyatkozás miatt munkaképtelenné lett jegyző, hivatali képtelenségétől haláláig nyugdíjban részesül az alábbi pontok szerint. 12. §. Nyugdíj illetőleg özvegye s árvái segélyezésére csakis folytonos szolgálatban töltött legalább öt év jogosít, ha az illető községi jegyző: aj hivataláról önként le nem mondott; b) fegyelmi utón vagy büutény miatt hozott birói ítélet következtében hivatalától meg nem fosztatott. 13. §. Az arány, mely szerint szolgálatképtelenné vált jegyzők nyugdíjban, illetőleg özvegyeik és árváik segélyben részesitendők, a jegyzői hivatalban eltöltött évek számától feltételeztetik. 14. §. A nyugdíj képesség a községek rendezésekor alkalmazásban talált jegyzőkre nézve az 1872. évi január 1-től, az óta vagy ezentúl megválasztaudókra nézve az eskütétel napjától számíttatik. 15. §. A nyugdíj képesség meghatározásánál csak azon idő vétetik számításba, melyet az illető jegyző Szabolcsvármegye községeinél töltött község jegyzői szolgálatban. Más törvényhatóság községeiben teljesített szolgálat tekintetben nem vétetik. 16. §. A nyugdíj illetve segélyezési év járadék a 14. §. értelmében beszámítható hivatalosko'lás időtarta mához képest következő arányban állapittatik meg: A szolgálatban töltött: aj 5 évtől bezárólag 10 évig a törvényben megszabott 400 forintnyi legkisebb fizetésnek Vs-ad része vagyis 200 frt. bj 10 évtől bezárólag 15 évig Vs-ad része vagyis 250 forint. cj 15 évtől bezárólag 20 évig ®/

8 ad része vagyis 300 forint. d) 20 évtől bezárólag 30 évig 7/

8-ad része vagyis 350 forint. e) 30 éven felüli szolgálatért a törvényben megszabott egész minimál fizetés vagyis 400 forint. Az 5 évet meg nem haladó szolgálati idő alatt elhalt vagy elaggott s elnyomorodott jegyző, illetőleg hátramaradt család tagjai, az összes befizetett összegeknek kamatnélküli visszatérítésére tarthatnak igényt. Az 1889. évi január 1-től kezdve szolgálatba lépő községi jegyzőkre pedig a következő nyugdíj illetmény állapittatik meg: A szolgálatban töltött: 10 évi szolgálati idő eltelte után a törvényben megszabott 400 forintnyi legkisebb fizetés 40°/

0-a, vagyis 160 frt, ehez minden további szolgálati év után a 400 frt legkisebb fizetés 2<>/

0-a járul; a 40 évi szolgálat után a teljes 400 frt adatik. A 10 évet meg nem haladó szolgálati idő alatt elhalt vagy elaggott s elnyomorodott jegyző, illetőleg hátramaradt családtagjai az összes befizetett összegeknek kamatnélküli visszatérítésére tarthatnak igényt. A fegyelmi uton vagy bűntény miatt hozott bírói ítélet következtében hivatalától megfosztott jegyző vagy örökösei, illetve özvegye és árvái, sem a felvételi, sem az év dijak visszatérítése iránt rendszerint igényt nem emelhetnék; egyes rendkívüli esetekben azonban az e tekintetbeni intézkedési jog a nyugdíj választmánynak fenhagyatik. 17. §. A nyugdíjazás esete akkor áll elő, ha a jegyző, előhaladott kora, tartós betegsége, testi vagy szellemi fogyatkozása következtében szolgálat képtelenné válik. A szolgálat képtelenség a járási és megyei főorvos megállapított véleménye alapján a község jegyzői nyugdíjalapra ügyelő választmány által mondatik ki, mely választmányt a nyugdíjazás vagy segélyezés iránt beadott kérvény beérkeztétől számított három hó alatt az alispán összehívni tartozik. Ha pedig a községi jegyző huzamosabb betegség miatt hivatalát csak bizonytalan ideig nem folytathatná, de végleges szolgálatképtelensége meg nem állapittatik: a község költségére legfeljebb egy évi tartamra, a járási szolgabíró utján a törvény 85. §-a értelmében helyettesittetik. 18. §. A nyugdijak utólagos évnegyedes részletekben a nyugdíjazott, nyugtájára, melyen életben léte az illető lelkész és elöljárók által igazolandó, alispáni utal vány mellett fizettetnek ki, az esedékessé vált nyugdíj részletekből a jegyzőt terhelő felvételi vagy évdij hát' ralék levonandó. IV. FEJEZET. A községi jegyzők, özvegyei s árvái segélyezéséről. 19. § Azon özvegyek, kiknek férjük és azon árvák, kiknek atyjuk Szabolcsvármegye területén mint községi jegyző öt éven át alkalmazásban volt, segélyben részesülnek. Ezen segély az elhunyt férj szolgálati idejéhez képest a nyugdíj szabályzat 16. §-ában meghatározott összegek í$°/

0-ában állapittatik meg az özvegy részére, s ezen kivül minden egy gyermek tartási pótlékára 30 frt évdijat kap. Az igy kiutalványozandó özvegyi nyugdíj és gyermeknevelési segélyösszeg felül nem haladhatja a 16. §. értelmében a munkaképtelenné vált jegyzőt illető uyugdijö -szeget. Ha pedig egészen szülőtlen árvák segélyezendők, akkor tekiutet nélkül az apa szolgálati évére, de csakis az esetbeu, ha az mint jegyző legalább öt évet, szolgált: a gyermekek fejenként 80 frt azaz nyolczvan forint tar tás és nevelési díj segélyben részesülnek a fentebbi pontban előirt megszorítás mellett. 20. §. A fentebbi § ban megállapított segélydijakat az özvegyek halálukig vagy férjhezmenetelükig, a gyermekek pedig betöltött 18 kor évükig, vagy a leányok netalán előbb történt férjhez menetelükig húzzák. Végül az elhalt jegyzők azon gyermekei, kik az 1877. XX. t. cz. 28 §-ának a) és b) poutja értelmében gondnokság alá helyezvék, az előző §-bau megállapított 30 frt, esetleg 80 frt évi segélyt, a mennyiben hasonló segélyt inás alapból nem élveznek, gonduokság alatt létekig húzzák. 21. §. Azon özvegyek : a) akik férjükkel azok nyugdíjazott állapotában léptek házasságra; b) kik 60 évet meghaladott jegyzőhöz mentek férjhez; c) kik férjeiket hütlenül elhagyva, huzamosabb ideig s a férj halálakor is külön éltek, segélyre igénnyel nem birnak. 22. §. Azon esetben, ha a fentebbi szakasz folytán nyűg- illetve segélydijra igénnyel nem biró özvegy jegyző férjétől származott gyermekeikkel maradna el, vagy ha az ily özvegynek a férj első házasságából származott mostoha gyermekei lennének is, az özvegy segélyre igéuynyel nem bír. A gyermekek ily esetbeu azonban fejenként a 80 frt évi tartás és nevelési dij segélyre birnak jogosultsággal, a 19. §-ban foglalt megszorítással. 23. §. Az árváknak fejenként 30 frt tartási pótléka, ha az özvegy segélydijt huz, vagy ellcuesetben 80 frt tartás és nevelési segélyre, ezekből a 20. §-ban meghatározott kor év betöltése előtt sohasem lévén megvonható, utólag évnegyedes részletekbeu a gyám uyugtájára, a melyen az árvák életbenléte az illető lelkész s elöljárók által igazolandó, ennek kezéhez alispáni utalváuyra fizettetik ki. 24. §. Az alkalmazásbau levó, de hadkötelékbeu álló szolgálatot teljesítő jegyzőknek a katonai szolgálatban töltött idő beszámítandó. Azon esetben pedig, ha a hareztéren munkaképtelenné válnának, vagy elhalnának: s ennek folytán ők vagy csajádjaik állami segélyben részesülnének, a jegyzői alaphoz igényt nem tarthatnak. Kelt Szabolcsvármegye közönségének Nyíregyházán, 1888. évi október hó 9-ik napján tartott rendes bizottsági közgyűléséből. Kiadta: Augyalossy Pál, I. aljegyző. 29,453/IV. b. szám. Magyar királyi belügyminiszter. Jelen szabályrendeletet jóváhagyom. Budapesten, 1889. évi május hó 26-án. A miniszter helyett: Lukács György, államtitkár. 6,761. K. 18897 Szabolcs vármegye alispánjától. Tekintete" Vidovich László aljegyző, Jóst András főorvos, Madarasy János ós Szabó Károly állatorvos uraknak, a járási föszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. A m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter 64,359/88. száinu leirata és a mellékletek másolatban tudomás vétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhírré tétel végett közöltetik. Nyíregyházán, 1889. junius 5-én. Zollán Jáuos, alispán. (Másolat.) Földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi miniszter 64,359/V. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. Minthogy a Pasteur-féle lépfene elleni oltások iráut a gazdaközönség körében az érdeklődés napról-napra fokozódik, szükségesnek találtam ezen kérdést szabályozni, és ily módon az 1888. évi VII t cz. végrehajtása tárgyában hivatali elődöm által mult évi október hó 15-éu 4Ö,000/V./89. sz. a. kibocsátott rendeletnek, a lépfeuére vonatkozó szakaszait kiegészíteni. Ennek folytán tehát arról- értesítem a törvényhatóságot, hogy: a) az állatbirtokos határozott kívánságára a lépfene elleni beoltást a hatóság megengedheti; a beoltásnak azonban a hatósági állatorvos felügyelete alatt kell történnie, és a beoltást csakis okleveles állatorvos végezheti. Oly uradalmakban, hol kellő szakképzettséggel biró gazdatisztek vannak alkalmazva, a lépfene elleni oltásra szintén a hatóság engedelme kérendő ki, és az oltás a hatósági állatorvosnak is bejelentendő, de az oltás az állatorvos közbejötte nélkül is eszközölhető; b) a lépfene ellen beoltott állatok a lépfeue gyanújában álló állatokkal egyenlő ellenőrzés alá esvén, a beoltott állatokra nézve is a hivatkozott végrehajtási rendeletnek 165. és következő §-ai irányadók, vagyis ezek is 14 napig elkülönítve tartandók, és azon istállók, a hol el vadnak helyezve, fertőtlenitendők ; c) az állatorvosok és gazdatisztek az általuk végzett oltások eredményéről, az ide csatolt iniuta szerint kimutatást késziteui, és azt minden év végével a törvényhatóság utján hozzám felterjeszteni tartoznak. Minthogy a lépfeue elleni oltások eredményéről, az évek során át nagyszámú állatokon végzett oltások alapján lehet csak majd biztos ítéletet alkotni, az oltást végző áUatorvosokt51 és illetőleg gazdatisztektől elvárom, hogy ezen statisztikai kimutatást a legnagyobb pontossággal fogják egybeállítani. Azon czélból, hogy a lépfene elleni oltásoknál lehetőleg egyöntetű és szabatos eljárás biztosíttassák, a budapesti m. kir. állatorvosi tanintézet által elkészíttettem az oltás technikájának leírását, melyet az oltást végzők használatára ide mellékelve megküldök. Felhívom a törvényhatóságot, hogy a jelen leiratomuak közzététele ós anuak poutos foganatosítása iránt iutézkedjék. Budapest, 1889. évi május hó 20-án. Gr Szapáry. (Másolat a 6761/89. K. számhoz.) Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter 64,359/V./88. szhoz. Lépfene elleni oltás technikája. Az oltó anyagot kaucsuk dugóval elzárt üvegekben küldi szét részint Bontoux (F. Bontroux, Paris, Rue Vangueliu 28.) részint Schmid Marneffe, (Schmied Marneft'e, Wien, Alserstrasse 43) Az anyagot az oltás előtt felrázzuk, s az ezen czélra készült fecskendőt közvetlen a beszerzett üvegből szívjuk tele, a már megkezdett üveget, mely 100 drb juhra vagy 50 drb nagyobb állatra tartalmaz anyagot, még az nap felhasználjuk. A két köbczentiméteres szétszedhető fecskendőt használat előtt és után 5% carbolos vízben és ezután forró vízben pontosan megmossuk, s szárazra megtörüljük. A fecskendő cursor által nyolez egyenlő részre osztható, a juhok ós szopós borjukra a fecskendő tartalmának Vs-át, szarvasmarhába és lóba 7«-ét fecskendezzük a bőr alá, s a keletkezett kis folyadék-gömböt ujunkkal szétnyomjuk. Az oltási hely szarvasmarhánál a mellkas alsó harm ida a felsőrészén, a 6-ik bordaköz, lónál a nyak azon része, hová a hám nem ér, juhokuál a ezomb felső felülete. A befecskendezés előtt a kijelölt helyről a szőrt lenyírjuk és Viooo sublimat oldattal a lenyirt helyen a bőrt fertőtlenítjük, azután pedig tiszta vízzel még egyszer lemossuk, hogy sublimat oldat a bőröu ne maradjou. Nagyobb állatoknál az oltást álló helyzetben végezzük, a juhokat asztalra vagy két asztal magasságú kecskelábra helyezett deszkára fektetjük oly formán, hogy az állat fejénél levó egyéu a két első lábát és az egyik hátulsó lábát tartja, azon végtagját pedig, melyben az oltást végezni akarjuk, egy másik egyénnel tartatják, ki ugyanazon oldalou áll, mint amelyiken az oltó. Elegendő segítséggel 8—10 állat is feküdhet a hosszú asztalon, midőn ha egy segéd a bőrt előre fertőtleníti, egy óra alatt 400 drb juhot kis ügyességgel beolthatunk. Á második álló anyagot az első oltás után 12 nappal később, ugyanily módon, de a test ellenkező oldalán fecskendezzük a bőr alá, t. i. ha az első oltást a jobb ezomb balfelületén végeztük, ugy ^ másodikat balezomb belfelületén fogjuk végezni, szarvasmarhán vagy lovon, ha az elsőt a jobb oldalon végeztük, a másodikat a baloldalon ugyanazon a helyen fogjuk eszközölni. A beszúrási helyen kisfokú vizeuyő lép fel, mely duzzanat középfokbau fájdalmas, 2—3 nap inulva elsimul. A beoltott állatok hőmérséke az oltást követő napon '/»—lc°kal emelkedik, mely hőemelkedés kissebb-nagyobb ingadozásokkal harmad-negyed napon szűnni szokott, s az állat étvágya is teljesen helyre áll. Több esetbeu volt alkalmam tapasztalni, hogy ha az oltás tisztátalau fecskendővel, vagy a nem kellőleg desinficiált bőrön át történt, a beszúrási helyen ember fej nagyságú, sőt lónál az egész nyakra és a toroktájra kiterjedő beszürenikedés lépett fel, s ez által a megfuladás veszélyének volt kitéve. Kissebb fokú daganatok jeges borogatásokra gyógyulni szoktak, de ha nagyok a beszüremkedések, akkor a hullámzás csakhamar kitapintható, s a tályog felnyi tása válik szükségessé, mert a pyeamia sem tartozik a ritkaságok közzé. Miuta a 6761/89. K. számhoz. Földmivelés, ipar, kereskedelmi miniszter 64359./V. 1888. Oltási tábla birtokán.. ben okleveles állat-orvos által A beoltott áltatok fajtája, neme j 2 szármáéi kora js-a zása ' X 52 Ili Az oltásai- Az oltást követő tal okozott és tolyaina alatt veszteség ''történt-e betogedes vagy elhullás, ideje száma mikor ég minek következte'ben Az oltást megelőző években Aláírás __ fordult-e elő azon megbeteoltást végzett állatorvos. tulajdonos. gedés, mely ellen az oltás történt mikor és mily arányban. Jegyzet. A hasonnemü és korú A tábIát átvett

e állatok összegezve a külön- 18 évi hó neműek és korúak külön rovatban jegyzendők be. _.n főszolgabíró. 7,934. K. —1889 Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, miszerint Nyíregyházán az 5-ik houvéd huszár ezred lovai közül 2 drb lépfenében, Kis-Létáu a községi állományból 16 drb sertés orbánezbau elhullott; Hilászbau Csillag Kálmánnak 3 drb szarvasmarhája lépfenében elhullott. Nyíregyháza, 1889 julius hó 10-én. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. 7,276. K. —j~ggg Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak ós Nyíregyháza város polgármesterének. A nyíregyházai kir. törvényszék 3173. P. számú hirdetményét másolatban szabályszerű közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyházán, 1889. junius 28. Zoltán János, alispán. (Másolat.) 3173/89 P. sz Hirdetmény. A nyíregyházai kir. törvényszék részéről közhírré tété ik, miszerint nagyká'lói illetőségű Altér Adilf a 3173'89 P. számú ítélettel go.idno'tslg alá helyeztetett. Kelt Nyíregyházán, 1889. április 18-án. Megyery Géza, elnök. Jármy t. jsgyző. (P. h.)