Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-07-07 / 27. szám

X. évfolyam. 27. szám. Nyíregyháza, 1889. julius 7. JSFYÍRYIDÉK. f VEGYES TAKTALMU HETI LAP. SZABOLCS VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre 1 „ A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához (nagy -debreczeni -utcza 1551. szám) iutézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmeutetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kivánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábbzott petit- sor egyszer közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr. fizettetik. A nyilt-téri közlemények dija soronkint 15 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk iesze

re a kiadó-hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. 7,639. K. 1889 Hivatalos közlemények, Szabolcsvármegye alispánjától. F.-Litke és Komoró községek képviselő testületei a 211/86. Bgy. számú közgyűlési határozat 5-ik poutja alapján külön szülésznői állomás rendszeresítését elhatározzák. Határozat. F.-Litke és Komoró községek képviselő testületeinek a községi szülésznői állomásra vonatkozó határozatait a 211/86. Bgy. számú vármegyei közgyűlési határozatban nyert felhatalmozásom alapján jóváhagyván : a pályázati hirdetmények közhirrétételét ezennel elrendelem. Miről dr. Jósa András főorvos, Komoróczy Aladár főszolgabíró és ennek utján F.-Litke és Komoró községek képviselő testületei, továbbá a „Nyirvidék* hivatalos lap utján Nyíregyháza város polgármestere és a községek elöljárói ezen határozaton értesíttetnek. Nyíregyháza, 1889. julius 5. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. Pályázati hirdetmény. A fényes-litkei községi szülésznői állomásnak pályázat utján leendő betöltésére az 1889. évi augusztus hó 1-ső napja d. e. 9 órájára Fényes-Litke község házához kitúzetik, felhivatnak mindazon okleveles szülésznők, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy kellően felszerelt kérvényeiket julius hó 25 én d. e. 8 óráig a kisvárdai járás főszolgabirájához adják be. Évi fizetése a község pénztárából 50 frt, negyedévenként utólagosan fizetve; minden egyes felmerülendő ténykedésért fiu után 15 liter buza, leány után 15 liter gabona természetben, a a vagyontalanoknál díjtalanul tartozik segédkezni. Fényes-Litke 1889. évi junius hó 15. Kovács Béni, Révész Menyhért. főbiró. körjegyző. Pályázati hirdetmény. A komorói községi szülésznői állomásnak pályázat utján való betöltésére az 1889. évi augusztus hó 2-ik napja d. e. 9 órájára Komoró községházához kitűzetik, felhivatnak mindazon okleveles szülésznők, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy kellően felszerelt kérvényeiket julius hó 25-én d. e. 8 óráig a kisvárdai járás főszolgabirájához adják be. Évi fizetése a község pénztárából 50 frt, negyedévenként utólagosan fizetve, minden egyes felmerülendő ténykedésért fiu után 15 liter gabona, leány után 15 liter buza természetben, a vagyontalanoknál díjtalanul tartozik segédkezni. Komoró, 1889. évi junus hó 15-én. Révész Menyhért, Rnszka Bertalan, körjegyző biró. Szabolcsvármegy e alispánjától. 7,797. K. 1889. 1 járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesteréneké* a községek elöljáróinak. Értesítem, miszerint Ibrányban 46, T.-Eszláron 10 drb F.-Litkén 15, Túrán 12, Halászban 150 drb, K.-Varsányban 40 sertés lépfenében elhullott, Kis-Varsáuyban 1 drb tehén veszettség miatt kiirtatott, Ny.-Báthorban 1 drb tehén lépfenében elhullott. Kelt Nyíregyházán, 1889. junius 26. Zoltán János, alispán. Iskola és közegészségügy. Kállay András uj főispánunk első fellépte, bemutatója, programmbeszéde olyan, hogy abból csak a legjobbat olvashatjuk; reményteljes várakozással tekinthetünk a közel jövő elé. A szavak, melyeket ajkára vett, az elvek, miket, mint segélyre leginkább rászorultakat, maga elé kitűzött, elárulják a magasztos hivatását felfogni és betölteni tudó embert. Látjuk a lelkiismeretes orvost, aki betegét alaposan megvizsgálja és lelkiismeretesen akar operálni. Egyik legmagasztosabb elv, mit czélul kitűzött, az iskolaügy; egy másik az egészségügy. Azonbau még a leglaikusabb előtt is egyszeribe természetes lesz, mennyire egy kalap alá fér a kettő. Az egyik a nép lelkét, a másik testét akarja konzerválni. — Azonbau egyiket a másik rovására fejleszteni és szem elől téveszteni az ős közmondást: „Ép testben lakozik ép lélek" — tévesztett dolog lenne. Iker testvér e kettő, elválasztani a siámi ikreket nem lehet. A főispáni programmbeszéd sem téveszti szem elől egyiket sem. Annyival is inkább, mert tudni látszik, hogy éppen ez a két legfontosabb társadalmi tényező a leghátramaradottabb, legárvább gyermeke a közgondolkodásnak. Az első ősidők óta egy kitagadott gyermeke az emberiségnek. Humanisták és ideálisták által dédelgetett Messiás, melynek hivatása lenne uj lelket önteni a társadalom minden rétegébe; de sorsa a kereszt. — Sok ezeren vanuak, akik tolnák a szekerét, de még több ezere:

1, akiknek az a jelszavuk a hat ökrös gazdával: „Öreg apám sem járt iskolába, mégis meg tudta mondani, hány krajczár van egy rénes forintba!" A másik mostoha: a közegészségügy. Ez már uj szülött, még zsenge csecsemő. No de annál inkább rá vau szorulva az apasági keresetre. De hát hogyne! Ki is hallott már ilyet — a ,,malom alatti" tanácsülésekben, hogy eztán még arra is gondunk legyen, mennyi levegőt mérjünk be a gyerekeknek az iskola ablakon keresztül?! Adta kölyke! Hogy nekik még az iskolába is Reaumeurrel megdeputált mért meleg kell, mikor ugy is elegen vannak bezsúfolva egy kis lyukba. Maguk is befüthetik. Igen ám, de még azt is követelik, hogy már meg tágasabb szobát kell annak a kevés (száz egynehány) gyereknek építtetni. Minek az?! Ahol mi elfértünk valaha, a gyerekeiuk is éppen ugy megtérhetnek. Ha másként nem: egymás hegyén — hátán. És még dupla ablakok is!!! Odahaza, bezzeg, jó a papírlappal beragasztott, gyermekkézzel kilyukasztott, széllel versenyt dudáló ablaktábla is! Még megérjük, hogy palotát kell épitui a parasztnak, ahova a kölykeit syllabizálni járatja! De még ilyet is! hogy szellőztetni is kell —• paraszt kölyöknek! Mintha bizony nem eleget nyitogatná az a sok ki — s bejáró gyerek úgyis az ajtót! nem eleget hűtögetné az iskolát így is! Igen, de nem szabad rosz levegőnek lenni az iskolában. Hát, uramfia, mikor egész életéu át istállóba hál?! . . . Ilyes, vagy legalább ebez hasonló bölcs mondásokkal, öreg okoskodásokkal kell legeslegelőször is szembe szállni annak, aki ki meri a száján ejteni, hogy ő a feuti két társadalmi tényezőt fontos dolognak tartja és felkarolja. Hál' Isten! a mi főispánunk jelszavai közt az elsők egyike ez. Kívánjuk, hogy minél előbb foganatosíthassa is elveit, lendíthessen e két ügyön, mert mindkettőre nagyon ráfér a segítség. Igaz, hogy az iskolaügy jobbára a felekezetek kezében van vármegyénkben s igy a közigazgatásnak csak ellenőrzési joga lehet, a községi elöljárók, szolgabirák s a tanfelügyelő utján. A protestáns autonomia azonban egyáltalán megtűri a pátronátusi jogokat is, annyival is inkább, mert boldogult Eötvösünk és az 1868-iki közoktatásügyi törvény intenciója a községi és állami elemi iskolák behozásával éppen az lenne, hogy egyház, község és állam keljenek nemes versenyre a népoktatásügy érdekében. Ha az egyház szülő anya, legyen a község szoptatós dajka és az állam kenyérkereső apa. Sajnos azonban, hogy Eötvös csalódott. A régi közöny jóformán még alig mozdult. Ami lendült 68 óta, az uem a jó akarat érdeme, legfeljebb a törvény szigoráé. — Vajba uj főispánunk jó szándéka teljesedésbe jöhetne s meg ne törne a közönség és a közegek közönyén! Mert iskolaügyünk nyomorúságos állapotban van nagyou. Iskolaépületeink még mindég jobbára viskók, tantermeinkből idestova kiszorulnak a gyerekek. Legfeljebb ugy segít rajta a községtanács, hogy módját ejti valahogy, a tanköteleseket nem szorítani nagyon. Főorvosunk, Jósa András havonkint elzengi jeremiádjait iskolai közegészségügyünkről, hozattak nagyon üdvös határozatok is, de — valljuk meg, hisz e beösmerés uélkül javíthatni sohasem fogunk — papiroson maradt a legnagyobb része. Mindenek fölött arról kell meggyőzni közönségünk legalsóbb rétegeit is, hogy az iskola, meg a közegészségügy milyen fontos tényezője mindannyiunk boldogulásának, s akkor előre is gratulálhatunk a főispán úr őméltóságának. Főiskolánk értesítője, az 1888—89-iki évről. A napokban hagyta el a sajtót és küldetett szét a nyíregyházai ág. ev. főgimnázium XXV-ik évi értesítője. Szerkesztette Martinyi József igazgató. Az iskolai értesítők, melyeket évről-évre ki szoktak adai tanintézeteink igazgatói, mintegy beszámolói a kifejtett tevékenységnek s az elért eredményeknek. Épen ezért különös figyelemre érdemesek ez értesítők, mart sok tanulságost foglalnak magokban. A nyíregyházi főgimnázium ez évi értesítőjét Máthé György tanárnak, 21 oldilra terjedő értekezése nyitja meg erről a kérdésről: Mikor kezdhetjük meg az idegen nyelvek oktatását? A tanár ur a következő megszívlelésre méltó bevezetéssel hivja föl tanácsaira az érdeklődők figyelmét: Az idegeu nyelvek tanítása napi kérdéssé lett. Sokat vitatkoznak felette a lapokban és az országgyűlésen. Melyik pártnak van igaza? oly egyszerre, mint a kérdés felállíttatott, eldönteni nem lehet. Az idő mutatja meg az igazságot. Tény az, hogy minden ifjútól, bármely pályát válaszszon magának, az élet megköveteli, hogy legalább egy újkori idegen nyelvet tudjon ; tény, hogy viszonyainknál fogva nálunk legszükségesebb a német nyelv tudása. Ifjúságunkra a törvény rászabta, hogy C3ak a tiszti vizsga sikeres letétele menti fel a második évi katonai szolgálattól. A tiszti vizsga tárgyai német nyelven adatnak elő 8 azok megértése s elsajátítása czéljából is okvetlen szükséges a német nyelvet nem csak tudai, htnem beszélni is. A törvény megtartása mindeu polgárnak tartozó kötelessége az állam, a haza érdekében; de viszont mindenkinek kötelessége a saját érdekében megszerezni mindazon eszközöket, melyek alapján a törvényben kifejezett előnyt a maga, az övéi számára biztosithatja. Gyermekeink, ifjúságunk érdekében az iskolák, nevelők, főleg pedig a szülők vannak hivatva előre gondoskodni az eszközök megszerzése felől, s akik ezt elmulasztják méltán érheti ipironsígc. De van más kötelességünk is, ami ennél nagyobb, szentebb, mert nemzeti lételünk, nyelvünk épségben marad isa, fej • lődése függ tőle: a magyar nemzeti szellemnek megőrzése, fentartása, nevelése. Est mígóvni, fenUrta/ii, nevelni egyaránt kötelessége a szülőnek, iskolának mind .a saját, mind gyermekeik, illetve tanulóik, mind a haza, a nemzet jóllétének biztosítása czéljából. Mert addi? vagyunk magyarok s van magyar nyelvű iskolánk, mig a magyar nemzeti szellem nyilvánul gondolkozásunkban, beszédünkben, tetteinkben; s addig lesz nemzetünk migyar, országunk Mai számunkhoz fél iv melléklet vau csatolva.