Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-06-30 / 26. szám

„IV Y 1 K T I D É K'« az ablaknál sirt. lant a földön a hat véres hulla feküdt s fölöttük díszruhájában férje a profosz rendelkezett. Ezek voltak az ujépületbeli vérbíróság legalsó áldozatai. A. japáni vértanuk nem érdainalték ugy ki cauo nisatiójukat, mint ez a fehérvári hat ártatlan ember. Fehérvár nem feledheti el őket soha, ezik Fehérvár városáért haltak meg. (Folytatása követkeiik.) Közgazdaság. Méhészeti levelek. X. Jelige : Mézes hetek a legédegebbek. Legszebbnek és a lélekre ltgjótékonyalb hatásúnak tartom én a gazdasági foglalkozások között a méhészetet. Ennek hasznairól bővebben fogok szólani. S ezt azon kezdem, hogy nekem három törzs méhemtől 5 nap alatt 20 liter fűzfa mézem és 50 liter finom pergetett ákácz mézem jutott csekély fáradságom dijjául. A husz liter fűzfa méz [igen finom illatú, savanyu borhoz adva, azt kedves izüvé teszi) literenként (1.40 kilogrm. sulyu] 60 krjával = 12 frt; 50 liter ákácz méz 80 krjávai (alább nem eladó) — 40 frt. Összesen 52 frt, t. i. ha mindet eladnám ; de ezekből ajándékul is kell szét osztanom, egész éven át pedig czukor helyett is mindenhez, u. m. borhoz, fehér és fekete kávéhoz, teához, limonádéhoz, gyümölcshöz stb. mézet használok, amiáltal megtakarítom a czukor árát, igy csak mintegy 20 liternyi felesleget adhatok el ez időszerint. Ezen tiszta, átlátszó finom ákácz mézet nálam bárki meg veheti. S biztosítom a felől, hogy mig benne tart, rá sem fog nézni a czukorra; mert az ennél még ezen ár mellett sokkal olcsóbb, egésségesebb, hasznosabb és kellemesebb eledel. Többi méh törzsemet szaporításra használtam s tőlök csak nyáron, vagy őszszel pergethetek mézet. Három törzs méhtől tddig, t. i. a mult évi novembertől számítva, mai napig, miudössze egy hetet nem tevő fáradságért 52 frt oly óriási kamat, mely megfelel 250 perczentnek, melyet talán semmi más töke be nem hozhatna tisztességes uton. Azt hiszi valaki hogy ezen árért nem fog elkelni mézem? Dehogy nem! Csak annyi volna! Feltéve azonban hogy el nem lehet adni, hát akkor mit csinálok vele ? Mit ? Feldolgozom I 1-ször. Méz sernek. 2-szor. Méz-bornak s akkor finom bort iszom a sajátomból. 3-szor. Asszúnak, akkor nem szorulok Tokajba asszúért éppen ugy, mint nem szorulnak oda a gyógyszerészek sem. 4-szer. Eczetnek s ugy adom el. 5 ször. Szesznek. Ez is kifizeti magát; mert 2 liter tiszta mézből 1 liter 60°/o'°s szesz készül s p:dig nemcsak ákácz mézből, hanem repcze mézből is. Igaz, hogy igy a bevétel kissé csökken. 6-szor. Mézes-kalácsnak stb., szóval attól semmi esetre sem lehet tartanom, hogy a méz nyakamon marad. Emiitett tárgyak előállítási módja le van írva sajtó alá bocsátandó, már kész muukámban, könnyen megérthetőleg. Ennyit ez alkalommal a méhészet anyagi hasznáról Többet majd máskor. Hát szellemi haszna lehet-é a méhészeknek ? Meghiszem aztl Ilyen az is, hogy hivatalos munkám végeztével, a sok ülés, vagy állás után, méheim közt mozogva, munkálkodva vérem felüdül; üde vérkeringés mellett jó gondolataim támadnak, magasztos elhatározások keletkeznek elmémben s megujult buzgósággal térhetek hivatalomba, hivatalos munkámat fokozott erővel folytathatom. S mindezeknek végeredménye a lelki csend, a lelki nyugalom. Azt azonban ne hidje senki, hogy nem volnának irigyeim titkos és nyilvános rágalmazóim. Vannak ezek elegen: de hiszen inkább száz irigy legyen, mint egy szánó. Én nem törődöm velők, hiszen bizonyos tekintetben értök is fáradok s ha ezt nekem bűnül tudják be. azt mondom »uram bocsásd meg nékiek; mert nem tudják mit cselekesznek* S nem gyűlölöm meg őket, hanem sajn&lom, hogy az én ártatlan élvezetemben részesülni nem akarnak: de nem szűnöm meg szép szóval, jó szóval ostromolni, példa mutatással igyekezni, — hogy a jobb útra tereljem, hogy a magasztos ügynek megnyerjem őket. S ezen lelki erőt méheimtől nyerem ; mert látom, hogy ők mint szeretik egymást, pedig ők csak kicsiny kis rovarok, én pedig szeretem az önmaguknak hízelgőkkel azt mondani, hogy ember vagyok : s ha az vagyok — nem illenék hátrább maradnom erkölcsi tekintetben ezen álla toknál. Nehéz megkeresni a napi kenyeret! Ezt a tanítók tudják leginkább, már pedig én is az vagyok, tehát tudom én is. Mily jó azért, hogy hivatalban lehetünk! Igy legalább van egy pár négyszög méter terünk, ahol 2—3 törzs méhet elhelyezhetünk, mit játékul tartunk, hiszen az ember csak akkor ejti ki játékát kezeiből, mint a gyermek mikor meghal. Kinek játék nem kell, annak robot az élet. De a mi játékunk ám hasznot is hoz s megkönnyebbíti a kenyér keresetet. Férfinak csak hasznos játékhoz illik nyúlnia, melylyel kezében feledi a terhet, mit vállain emel, igy könnyebbül meg az élete is, Uraim! az elmondottaknak már csak végig gondolása is hasznos mind anyagilag mind szellemileg ; mert ez idő alatt legalább haszontalan, vagy káros munkát (minő a kártyázás, tivornya stb.) nem végeztem, szívemet bánattal, vagy aggodalommal nem epesztettem, sőt ezeknek éppen elenkozőjét értem el. Leírásával pedig talán egy jó akaró, egy rokon keblet szereztem, aki ugy lehe^ bátra levő életemben még fölszáritand egy keserű könynyemet . . , s ha ez bekövetkezik, azt is méheimnek köszönhetendem némileg. Oh! Solon! Solon 1 Tehát »halála előtt teljesen boldog senki sem lehet* ? Az meglehet, hogy igaz. Nem is az ellenkezőt állítom én, hanem csak azt, hogy a hányatott ember igen sokszor segíthet önmagán s ezen önsególyezésnek egy módjával óhajtom megbarátkoztatnj, az attól még mindég idegenkedőket. Ugy tapasztalom, hogy a méhészetet nem kedvelők, a következő háromféle mentséggel fedezgetik leginkább, az önmaguk és övéik ellen elkövetett vétkeiket: 1-ször. A méhek kiállhatatlanul szúrnak. 2 szor. Nem tudok én hozzá: de még időm sincs a vele foglalkozásra. 3-szor. Születni kell mindenre, én pedig érzem, hogy erre nem születtem; mert éppen semmi kedvet sem érzek a méhészkedésre. Ezen pontokra következőkben felelhetek. 1-ször. A méhek, fajtájokhoz képpest különböző természetűek, igy p. u. a Cziprusi méhek igen hamisak, majdnem minden ok nélkül szúrni készek. Az olasz méhek meg igen szelídek. Ez utóbbihoz hasonló természetű a magyar méh is. Do általában csak az ügyetlen, gyakorlatlan kezelőre szoktak haragudui a méhek, az ügyes méhész ellenben marokkal járhat köztük, csaknem mintha legyek volnának. Sőt van egy folyadék, kapható Nyíregyházán Korányi Imre gyógyszerész urnái, Ápiol a neve. Ebből néhány csöppel kezeinket bedörzsölve, csakugyan bele nyulhatunk akármilyen méhcsomóba a nélkül, hogy egy is meg rzurna, ha csak előzőleg különösen föl nem lettek ingerelve, tehát a méh szúrástól biztosítva lehetüuk. Föltéve azonban, de meg nem engedve, hogy a méhi;k szúrásait kikerülni lehetetlen; ha már egyszer tudjuk azt, hogy egészségünknek mit sem árt, inkább használ a vérünkbe vegyült méhméreg: nem szégyelnők-é magunkat, elereszteni a hasznot azért, mert némi kellemetlenséggel tudnók megtartani ?! Hányszor nem szúr meg a rózsa? mégis leszakítjuk. De ami az életben htiBznot ád vagy gyönyörködtet, mindaz tüskék között rejlik s nem élvezhetünk, ha a szúrást nem türjük. Egy pár példát hozok fel bizonyságul. A családi élet számtalan öröme és boldogsága — kik midőn családi életet alkottak, nem csak az eszre, mely sokszor azt hazudja, hogy kétszer kettő-öt, hinem szívökre is hallgattak, mely nem keres tökélyt és nem lát hibákat, — az ilyeneknél már e földön is az égitől csak abban különbözik, hogy fájdalom, mulandó. Mégis meg vannak a maga tüskéi, melyek ugy érezzük, mintha lelküuket tépnék: de azért édes mint a méz és le nem mondanánk róla, nem, egy egész világért sem. Vagy ott egy szorgalmas földmivelő ós egy iparos, minden este fájnak tagjai a munka után: de azért el nem heverne egy napot; mert neki élvezet a munka s a dolog hevében nem is érzi annak fulánkjaít, t. i. a fáradságot s a már megszokott apróbb fájdalmakat, vagy ha érzi is, örömest türi a haszonért. Csak a méhészet volna e^hát alkalmatlan, a haszon és gyönyör elő varázslására? Oh nem! sőt ezek csakis a méhészet gyönyörű világában találhatók fel teljes mértékben öszpontosulva, mig másut külön-külöu s mindig részeletekben. 2 szor. Akinek csak az a baja, hogy nem tud hozzá, az vegye meg az én legközelebb kiadandó méhész könyvemet, abból megtanulhat méhészkedni s a már szépen kifejlett méhészeti irodalom termékeiből mesterré képezheti magát. Mással sem született vele az a tudomány. Ideje pedig, egy szabad óra naponként bizonyára mindenkinek van s ezt nem töltheti el szebben s hasznosabban, mintha méhészkedésre fordítja. Ennyi idővel pedig legalább 4 törzs méhet igen könnyen gondozhat. Csakhogy ne messze, hanem ha lehet saját lakásán tartsa azt. Szabolcsmegyében nincs oly nagy város, mellnek kollö közepén is De lehetne haszonual méhészkedői. 3-szor. Születni kell mindenre? Az igaz, még a dologra, sőt a játékra is, Igen: de »akinek nem kell a dolog szükséget lát és nyomorog* és igy a legszerencsétlenebb ember az, aki dologra nem született, dolgozni nem szeret, vagy szégyenl. Hogy kedvet nem érez valaki a méhészethez, még az nem azt teszi, hogy tehát nem is született méhésznek, hanem csak azt, hogy nem ismeri annak gyönyöreit, mit ha ismerni kezd, lehetetlen meg nem kedvelnie a méhészetet. Legyenek hát méhészszé mindazok, kik ezen nemes foglalkozás hasznait, gyönyöreit fölfogni, élvezni akarják! Ne riadjanak vissza, annak számba sem jöhető csekély terhe miatt, hiszen teher nélkül külöuben is nom volna értelme az erőnek. Erő és erély nélkül miben különböznék a férfi és csecsemő? Bandár Miklós. Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOSKiadó tulajdonos : JÓBA ELEK. Nyilt-tér. Hála nyilatkozat. Alantirott nem mulaszthatom el ez uton is a legőszintébb hálám nyilatkozatát adni dr. Rosenberg Emil urnák azon odaadó szives fáradozásáért, amelylyel a lábamon kiütött rákbaj orvoslása alatt irányomban viselte tett; s különösen az operáczió teljesítésénél (amelylyel a biztos haláltól mentett meg) tanúsított figyelme és gyengédségeért holtig lekötelezettjének vallom magamat. Nyíregyházán, 1889. junius 12. (203—1—1) Frank Sámuelné. <«** JÉ"'Kr |l EKE DiI®rnViS !! O O & Ezen kitűnő cognac az orvosok által mindenütt ajánltatik, s jó minősége miatt általánosan kedvelt ital. Gyári áron kapható HOFFMANN ADOLF kereskedésében. 782/1889. tk. Árverési hirdetményi kivonat. A nyírbátori kir. járásbíróság mint tkvi. hatóság közhírré teszi, hogy Rebák János és Papp János végrehajtatóknak, Rebák István végrehajtást szenvedő elleni 55 frt 21 kr tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a nyíregyházai kir. törvényszák (a nyírbátori kir. járásbíróság) területén levő nyirbaktai 35 sz. tjkönyvben fekvő a 171., 197., 224., 393., 82., 121., 294., 350., 455. hrsz. alatti ingatlanságra az adóst illető birtok illetőségére özv. Rebák Mihályné özvegyi jogának épségben hagyása mellett az árverést 182. írtbau ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy' a fennebb megjelölt ingatlan az 1889. évi julius hó 31 ik napján délelőtt 9 órakor Nyirbaktán a község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapoitott kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10 százalékát vagyis 18 frt 20 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t. cz. 42 § bau jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. alatt kelt igazságügyministeri rendet 8. § ban kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy a a 1881. LX. 1.170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Nyírbátorban, a kir. jbiróság mint tkvi hatóságnál, 1889. április 6. Szabó József, (211 — 1—1) ki

r. aljbiró. 584/1889. tk. Árverési hirdetményi kivonat. A nyírbátori kir. jbiróság mint tkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a nyírbátori Takarékpénztár végrehajtatónak Salamon Fáni és Kain Szroli végrehajtást szenvedők elleni 75 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a nyíregyházai kir. törvényszék (a nyírbátori kir. jbiróság) területén levő, Eőr községében fekvő az eőri 135. sz. tjkönyvben A-f- 169. hrszám alatt foglalt ház és belsőségre az árverést 443 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1889. évi augusztus hó 7-ik napján délelőtt 9 órakor Eőr község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezui szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°/

0-át, vagyis 44 frt 30 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t. cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ábau kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéserői kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Nyír-Bátorban, a kir. jbiróság, mint telekkönyvi hatóságnál 1889. május 10. (209-1—1) Szabó József, kir. aljbiró. 570/1889. tk. Árverési hirdetményi kivonat. A nyírbátori kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Leituer Sámuel végrehaj tatónak Komoróczy János végrehajtást szenvedő elleni 197 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a nyíregyházai kir. törvényszék (a nyiróátori kir. jbiróság) területén lévő eőri 147. sz. tkönyvben fekvő a 224/b. hrsz. alatt foglalt ingatlanság egyenlő felerészére az árverést 412 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1889. óv augusztus 1-sö napján délelőtt 9 órakor Eőr községében a község házánál megtartandó nyilvános árverésen, a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10%-át vagyis 41 frt 20 krt készpénzben, vagy az 1881. XL t. cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi novemberlió 1-én 3333. sz. a. kelt m. kir. igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Nyir-Bátorban, a kir. jbiróság mint tkönyvi hatóságnál, 1889. április 30 napján. Saabó József, (208—1—1) kir. aljbiró. 991/1889. tk. Árverési hirdetményi kivonat. A nyírbátori kir. járásbíróság mint tkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Szallai Imre és neje végrehajtatóknak özv. Oláh Józsefné és társai végrehajtást szenvedők elleni 600 forint tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a nyíregyházai kir. törvényszék (a nyírbátori kir. járásbíróság) területén levő nyírbátori 24 sz. tkönyvben fokvő, a 24 hr. sz. alatt foglalt ház, udvar, kertre az árverést 411 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fentebb megjelölt ingatlao az 1889. évi augusztus hó 9-ik napján délelőtt 9 órakor a kir. jbiróság tkönyvi irodájában megtartandó nyilvános árverésen, a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverelni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10%-át vagyis 41 frt 10 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. trv.-czikk 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3,333. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ábau kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. trv.-cjikk 170. § a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Nyir-Bátorban a kir. járásbíróság miut tkönyvi hatóságnál, 1889. májm 11. (2io_i—i) Szabó József, kir. aljbiró.