Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-06-16 / 24. szám

X. évfolyam, 24, szám. Nyíregyháza, 1889, juuius 16. JSÍYÍRYIDEIC f VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRME6YE HIVATALOS LAPJA A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán vagy helyboa házhoz hordva : Egész évre 4 forint. Fél évre 2 Negyed évre 1 A községi jegyző és tanitó urakuak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához (nagy -debreczeni -utcza 1551. szám) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek bekiildetni. liérinentetlen levele: csak ismert kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hisábbzott petit sor egyszer közlése 5 kr.; többsz'jri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr. fizettetik. A nyilt-téri közlemények dija soronkint 15 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (uagy-debreczeni-utcza 1551. szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. Hivatalos kö3l$m$ny$k, A pályázatnak kihirdetését „a járási erdészi alap" terhére a közigazgatási erdészeti bizottság teljesiti, és Szabolcsvármegye közönsége által Nyíregyházán, 1889- h

a a birtokosok a választást elmulasztanák, a járási május 15-én tartott közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. 199.. Bgy. 3257. K. Tárgyalás alá vétetett Hajduvármegye alispánjának 1810/1889. K. szám alatt a járási erdőtiszti állomás szervezése iránt kelt átirata. Határozat. A járási erdőtiszti állomás szervezése tárgyában 1888. évi 175 bgy. szám ala t alkotott szabályrendelet az 1800/89. számú földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszteri leirat és Hajduvármegye alispánjának átiratához képest következőleg igazittatik ki: 1-ör az 1-ső §. utolsó előtti bekezdése helyet felvétetik): „a járási erdőtiszt Szabolcsvármegye alispánjának elnöklete alatt tartott ülésben akként választatik, hogy az érdekelt birtokosok közül a legkissebb erdőbirtokosnak egy, a többinek pedig, erdőbirtokának kiterjedéséhez képest annyi szavazat biztosíttatik, a hányszor erdőbirtokának holdszám szerinti területe 10 (tízzel) felosztható. Ezen szavazási jog, a választási ülés megkezdése előtt az alispánál bejelentendő, s csak személyesen vagy két tanúval előttemezett meghatalmazás utján, meghatalmazottak által gyakorolható. 2-or a 3 ik §-ban a 300 frt uti átalány helyet 400 frt tétetik. Az ezen pont utolsó része töröltetik. 3-or a 2-ik §-ban az 1886. évi XXIII t.cz. helyett 1886.*óvi XXII. t. cz. iratik. Az ekként kiigazított szabályrendelet sokszorosittatván, egy példányban a m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztériumhoz, a debreczeni kir. erdőfelügyelőséghez, Szabolcsvármegye erdészeti albizottságához, Zoltán János alispán, Szikszay Pál főügyész, Kállay Ferencz főszámvevő, Megyery Gábor főpénztárnok, a járási főszolgabirák és Nyíregyháza város polgármestere, Hajduvármegye közönsége, erdészeti albizottsága és alispánjához megküldeni, s a „Nyirvidék" vármegyei hivatalos lap utján három egymásután következő számban a községek elöljáróinak szabályszerű közhirré tétel végett közöltetni rendeltetik. Miről a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. miniszter jelentésen, a debreczeni kir. erdő-felügyelőség, Szabolcsvármegye erdészeti albizottsága, Zoltán János alispán, Szikszay Pál főügyész, Kállay Ferencz főszámvevő, Megyery Gábor főpénztárnok, a járási főszolgabirák és Nyíregyháza város polgármestere, Hajduvármegye közöusége erdészeti albizottsága és alispánja a szabályrendelet egy példányával, továbbá a „Nyirvidék" utján a községi elöljárók szabályszerű közhirré tétel végett jegyzőköuyvi kivonaton értesittetuek. Kelt miut fent. Kiadta: Vidovich László, aljegyző. 197. Bgy. 1889. Szabályrendelet és szolgálati utasitás. Szabolcsvártnegye területén levő s ahhoz a közös erdőtiszt tartására egyesült birtokosok állami ellenőrség alatt álló erdeinek közvetlen felügyelete és üzemtervszerint való kezelése czéljából rendszeresített járási erdőtiszt részére. 1. §. Szabolcsvármegye területén, az 1879. évi XXXI. trv.-czikk 17. §-ában felsorolt és hatósági felügyelet alá helyezett erdők rendszeres és üzemtervszerü kezelésének biziositása czéljából egy-egy erdőtiszti járás szerveztetik, s e szövetkezetbe részint a beérkezett írásbeli nyilatkozatok alapján, részint az erdőtörvény 23. § ában a közigazgatási erdészeti bizottságra ruházott hatáskör értelmében egyelőre következő birtokosok erdeire terjed ki: 1. Szalóka község. 2. Gr. Dessewffy-féle vencsellői, orosi és nyir-bélteki hitbizomány. 3. Gr. Hadik Barkóczy-fele demecseri és kislétai hitbizomány. 4 Nyír-Bátor község. 5. m.-pócsi szt. B^zilita gör. kath. szerzet. 6 H.-VámosPércs község, nagy-fülöpi erdeje után. 7. Nyíregyháza rendezett tanácsú város. Ezen szövetkezetbe az itt megnevezett többi szabolcsvármegyei, úgyszintén Hajduvármegyének erdőbirtokosai is beléphetnek. A járási erdőtisztti állomást a közös erdőtiszt tartására egyesült valamennyi erdőbirtokos, az erdőtörvény 36. § ának figyelembe vétele mellett választás utján átalános szavazat többséggel tölti be, s az igy megválasztott tisztviselő „járási erdész" czimet visel. erdőtisztet az erdőtörvény 23. §-a alapján a közigazgatási erdészeti bizottság nevezi ki. „A járási erdőtiszt Szabolcs vármegye alispánjának elnöklete alatt tartott ülésben akként választatik, hogy az érdekelt birtokosok közül, a legkisebb erdőbirtokosnak egy, a többinek pedig erdőbirtokának kiterjedéséhez képest annyi szavazat biztosíttatik, a hányszor erdőbirtokának holdszám szerinti területe (tizzel) elosztható". Ezen szavazási jog a választási ülés megkezdése előtt az alispánnál bejelentendő, s csak személyesen vagy két tanúval előttemezett meghatalmazás utján nieghatalma zottak által gyakorolható. A választás ellen beadott fellebbezések a közigazgatási bizottság által intéztetnek el. 2.§. A megválasztott, illetve élethossziglan kinevezett járási erdész szolgálatából csak oly cselekmények, illetve mulasztások következtében mozdítható el, a melyek az 1886. évi XXII. trv.-czikk értelmében fegyelmi eljárás utján hivatalvesztést vonnak maguk után. 3. §. A járási erdész évi járandósága a kir. erdőfelügyelőségtől kiállított s mellékelt kimutatásban felsorolt s netán még később i<?? sorolandó erdőbirtokosok által birtok aránylag viselendő 1420 frt azaz Egyezernégyszázhusz forint, vagyis részletesen: évi fizetése 800 forint, lakpénz 200 forint, utiátalánya 400 forint, iroda átalánya 20 forintban állapittatik meg. 4. §. A járási erdész székhelyéül a jeleuleg kezelésére bízott erdők fekvésére való tekintetből Nyíregyháza város tűzetik ki 5. § Az erdőtiszt a bizottságnak közvetlen alá van rendelve. Kötelességében áll e szerint a nevezett bizottságnak összes törvényszerű rendeleteit és utasításait pontosau teljesíteni, s a szolgálatból kifolyó jelentéseket, valamint az erdő gazdaságra vonatkozó korszaki beadványokat ugyanazon bizottságnak az előirt időben felterjeszteni. Kötelessége továbbá a kir. erdő-felügyelőnek, hozzá intézett kérdésére pontos felvilágosítással szolgálni. Végre kötelességévé tétetik, hogy hivatalos kőrútjaiban a lehetőség és szükséghez képest az illető erdőbirtokosnál jelentkezzék. 6. §. Az erdőtiszt kerületében az alkalmazott erdőőri személyzetnek közvetlen elöljárója lévén, feladatához tartozik az alárendelt erdőőröket hivatásukban megfelelően foglalkoztatni, és az általuk végzendő kötelmek pontos teljesítése felett őrködni, felelősséggel tartozván egyaránt az erdőőröktől közvetlen rendeletére teljesített ténykedésekért is. 7. §. Hatásköréhez képest jogában áll az erdőtisztnek az alattas őrök kisebb szolgálati vétségeit vagy mulasztását szó vagy irásbelileg, sőt szükség esetén bérök ideiglenes beszüntetésével is megfenyíteni. Elkövetett nagyobb mérvű, a szolgálatból való elbocsátással járó vétségeket köteles az illető erdőbirtokosnak tudomására hozni, és a vétkeseknek talált erdőőrök elbocsátását szorgalmazni. 8. §. Az erdőtiszt a számára hatóságilag megállapított., az érdekelt erdőbirtokosok által erdőterületük arányában fizetendő, s a járási főszolgabirák által behajtandó illetményeket a megyei pénztárból, ahol az e czélra befolyt összegek külön alapban lesznek kezelendők, egyenlő havi részletben bélyegezett nyugta mellett veszi fel. Az illetményeket a közigazgatási erdészeti bizottság megkeresése alapján a megye alispánja teszi folyóvá. 9. §. Ezen illetményeken kivül az erdőtiszt a rendes szolgálatból kifolyó és szorosan az erdőkezeléshez tartozó munkáért más díjazást nem követelhess bárkitől, bármily ürügy alatt ily czimen el nem fogadhat ajándékokat, ós erdőtiszti hivatalán kivül más hivatalt vagy szolgálatot el nem vállalhat. 10. §. Magán ügyekben az erdőtiszt kerületéből 24 órán tul nem távozhatik, s ennél hosszabb időre terjedő szabadságolást 8 napig az elnöktől, ennél tovább pedig a közigazgatási erdészeti bizottságtól tartozik kérni. 11. §. Alattas erdőőröknek az erdőtiszt indokolt , esetben az illető birtokos meghallgatásával 3 uapi szabadságot engedélyezhet, felelősséget vállalván el azonban i a szabadságolt szolgálatának megfelelő ellátásáért. 12. §. Noha a rendszer és szabatos kezelés megkívánja, hogy az erdőtiszt a kezelésére bizott erdőket minél gyakrabban beutazza, míndazouáltal tekiutettel a kerületének jelentékeny területi kiterjedésére, és az erdők elzárt fekvésére, szabályul tűzetik ki: miszerint ezen beutazást évenkiut háromszor, és pedig 4 havonként eszközölje, mi azonban nem zárja ki azon kötelezettséget, melynél fogva fontosabb esetekben, vagy az erdők állományát veszélyeztető cselekményeknél mindenkor, s a kellő időben a helyszínén megjelenni tartozik. Ha továbbá a kir. erdő-felügyelő körútja alkalmával a járási erdőtiszt kerületében megjelenik, köteles annak kívánságára őt a kerületében fekvő erdők megszenilelésénél kisérni, és neki a kellő felvilágosításokon kivül minden tekintetben segédkezet nyújtani. 13. §. Oly esetekben, hol hatósági intézkedések szüksége forog fen, köteles az erdőíiszt ezt a közigazgatási erdészeti bizottság elnökének és egyidejűleg a kir. erdő-felügyelőnek azonnal bejelenteni. 14. §. Meg nem engedtetik, hogy az erdőtiszt bármi néven nevezendő és az erdő kezelésével összefüggő pénzbevételeket eszközölhessen. 15. §. Hivataloskodásáról az erdőtiszt szabályszerű ügyviteli jegyzőkönyvet vagy igtatót vezetni, melyben a hozzá érkezett rendeletek, utasítások, az erdőőrök jelentései, az egyes erdőbirtokosok kivánatai, panaszai, és minden az erdőkezelést érintő egyes ügyek, valamint az ezen beadványok folytán tett intézkedések és foganatosított eljárások pontosan beigtatandók lesznek. 16. §. Az erdőtiszt a kezelés eredményéről s egyátaláu az erdők állapotáról félévenként és pedig juuius 1-én és deczember l ón a közigazgatási erdészeti bizottságnak kimerítő jelentést terjeszt fel, miről a bizottság utján az illető erdőbirtokosok is értesíttetnek. Ezen jelentésbe egyszersmind beveendők azon javaslatok, indítványok, melyek életbe léptetését, kerületének, erdőgazdasági viszonyainak emelése czéljából szükségesnek ismer. 17. §. Szolgálatába az erdőtiszt a közigazgatási erdészeti bizottság rendeletei alapján a fősaolgabirák által vezettetik be, az eszközölt bevezetésről felvett jegyzőkönyv a közigazgatási erdészeti bizottságnak terjesztendő be. 18. §. Az erdőtiszt a reá bizott erdők kezelését a földmívelési minisztérium által jóváhagyott üzemtervek alapján a közigazgatási erdészeti bizottság és kir. erdőfelügyelőségellenőrzése mellett önállóan vezeti, főfeladata leend e szerint ezen erdőkben a gazdálkodást okszerűen, a tudomány és tapasztalat elve szerint akként vezetni, hogy a kihasználásuk a tartamosságának biztosítása, az erdőtalaj termő képességének fentartása s lehető fokozása mellett az illető erdők az adott viszonyok közt elélhető legnagyobb jövedelmet hozzanak. 19 §. E czélból köteles a járási erdész valamennyi kezelése alatt álló erdők jóváhagyott üzemterveit pontosan betartani, oly erdőkre azonban, melyekre még üzemterv a birtokosok által nem készíttetett, azt az 1879. XXXI. trv.-czikk 18. §-ában előirt idő alatt (szükség esetén a határidő meghosszabitásáuak kieszközlése mellett is) a földmívelési minisztériumnak 1880. évi 23,374, illetve 1883. évi 4,190. számú utasítása értelmében elkészíteni. Az üzemterv elkészítéséért járó munkadíját, valamint egyébb a munkadijakon kivül, az egyes birtokosok által viselendő kiadásokat a közigazgatási erdészeti bizottság, a kir. erdő-felügyelőség közreműködésével fogja megállapítani. 20. §. A földmívelési m. kir. miniszteriura által jóváhagyott erdőgazdasági üzemtervek, a járási erdész által szigorúan betartandók lévén, kötelességévé tétetik, az üzeinuyilvántaitási könyveket pontosan vezetni, hogy bármely időben teljesített szeinletartások alkalmával az erdők állapotáról hű kép legyen szerezhető, és az esetleg szükséges intézkedések is megtehetők legyenek. 21. §. Rendkívüli utazások esetében, melyeket miudenkor az erdészeti bizottság határoz meg, illetve melyeknek rendkívülisége a bizottság által elösmertetik: az erdőtiszt 2 forint napdijt, és a távolsághoz képest kilométerenként 16 krajczár fuvar-illetményt számithat fel. 22. §. A fa kijelölések az erdőtiszt által rendszerint a községek elöljárói, illetve az erdőbirtokosok vagy azok kiküldöttjei jelenlétében foganatositaudók. 23 § Ámbár a nyert erdőtermények mi módoni felhasználása és értékesítése szorosan véve az erdőbirtoMüi számunkhoz egy iv melléklet vau csatolva.