Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-05-19 / 20. szám

Melléklet a „Itfyirvidék" 20-ik számához. átirataikra támadt, s melynek nálunk — a főispán úrnak a rendkívüli közgyűlés összehívását megtagadó határozata még speciális érdeket is kölcsönzött; a tűzrend íszeti szabályrendeletek; a vármegyei székház építésének ügye; a második vármegyei közkórház létesítésének kérdése, a kisvárdai közbirtokossági kórháznak átvétele által; több községnek közérdekű dolgokban alkotott szabályreudeleteik stb. stb. — mind olyan fontos és megfontolást érdemlő közdolgokat képező ügyek, melyeknek elintézéséhez hozzá kellene járulnia a törvényhatósági bizottmány mindama tagjainak, kik — amikor mandátumot vállaltak — tisztábau voltak azzal, hogy ez nemcsak dignitás, de kötelességekkel is jár. E rövid megjegyzések után közöljük a közgyűlés lefolyásáról a következő tudósítást: Zoltán János alispán üdvözli a nagy számmal megjelent bizottmányi tagokat s megnyitja a közgyűlést. Miklós László főjegyző felolvasta ezután az alispáni jelentést. A jelentés első sorban arról a veszteségről emlékezik meg, a részvét igaz meleg hangján, mely a vármegye közéletét és közönségét Liptay Károly orsz. képviselőnek, a megyebizottmány s a közigazgatási bizottság tagjának hirtelen elbuuyta által sújtotta. A közgyűlés az alispáni jelentéi alapján egyhangúlag elhatározta, hogy Liptay Károly emléke s a halála fölött érzett részvét jegyzőkönyvileg örökittessék meg s hogy e határozatról az elhunyt özvegye és fia értesíttessék. Az alispáni jelentés további része ő felsége a király arczképének megszerzéséről szól. A kép már jó ideje ki van függesztve a nagyteremben, s minthogy rendkívül jól sikerült, a közgyűlés indíttatva érezte magát, hogy a kép művész készítőjének: Ábrányi Lajos urnák elismerését fejezze ki. A közegészségügyi, népnevelési, közbiztonsági, adózási viszonyok, a vármegyei tisztikar mult évi tevékenységéről szóló adatok ismertetése képozi ezután az alispáni jelentés további részeit. Ugyancsak az alispáni jelentés alapján 300 forint jutalom szavaztatott meg Eördögh Károly árvapénztári köuyvelőnek, ki fáradbatlan, kitartó szorgalmával, s a hivatalos órákon tul terjedő szakavatott munkásságával az árvapénztári könyvelést teljesen rendbehozta, s a könyveket az erre vonatkozó megyei szabályrendelet rendelkezései értelmében átalakította. Az árvapénzek elhelyezésének kérdését névszerinti szavazással döntötte el a közgyűlés, és pedig akként, hogy az eddigi gyakorlat fentartása mellett nyilatkozott, mely szerint az árvapénzek a nyíregyházai és szabolcsmegyei takarékpénztárakban helyeztetnek el. A n.-kállói főreáliskola ügye került ezután tanácskozás alá. Zoltán János alispán ugyanis a közoktatásügyi miniszternek e kérdésben Graefl József főispán úrhoz küldött s lapunk egy előző számában már közölt leiratáról értesítette ugy Nagy-Kálló mint Nyíregyháza városát. NagyKálló város képviselete azonnal összeült, s a lapunk legutóbbi számiban közölt kérvényt iutézte Zoltán János alispánhoz s a vármegye közönségéhez. Nyíregyháza város képviselete helyett, a népnevelési szakosztály meghallgatásával, a tanács nyilatkozott, még pedig oly értelemben, hogy nem levén lehetséges a nagy-kállói főreáliskola négy felső osztályát oly városban helyezni el, hol az alsó osztályok nincsenek meg, az ez ügyben való tanácskozásnak helyét nem látja. Nagy-Kálló város kérvénye, melyet maga az alispán is pártolólag terjesztett, elő, élénk viszhangot keltett a közgyűlésben, mely az állandó választmány javaslata értelmében elhatározta, hogy a főreáliskolának Nagy Kállóban való megtartása érdekében küldöttséget meneszt a közoktatásügyi miniszterhez. A küldöttség vezetőjéül Oraejl József főispin fölkérését határozta a közgyűlés, tagjaiul pedig a megyebeli orsz. képviselőket, továbbá Bltuer Miklóst, Ferenczy Bertalant, Görömbey Pétert, Kállay Jenőt és Kállay Leopoldot választotta meg. Nagyságos urunk nemes Váradnak főkapitánya ? Kin zokogs* és kesergesz Nagyságos asszonyunk? stb. Szónoklata Után következett a Tarczali Péter búcsúztatója, melynek egy verse szerint a leányka igy búcsúzik el édes anyjától. Te is édes anyám kezedet ki rajtam tartod nagy bánatodban lúrti könyhullástól sirás, s sóhajtástól tiltsd magad ez órában, mert neked is hiszem jörendóben lészen részed a menyországban 1 Azután a holttestet feltették a gyászkocsira, s a menet megindult a templomban levő sírbolt felé, útközben a mostani úgynevezett sz.-vér-utczán még egy buczuztató verset mondott Marosvásárhelyi János, melyben ezt olvassuk : Neked édes anyám én hivséges dajkám életemnek istápja, gyenge mivóltomnak és állapotomnak ki vaiál fóoszlopa: mit adjak, mit mondjak mert immár elhagylak szívemnek vidámsága. Megérkezvén a régi szentegyházba, mielőtt a koporsót végleg elhelyezték volua, Kőrösszegi litván debreczeni első lelkész s tiszántúli püspök tartott magyar — Stornay Gáspár debreczeni főiskolai rektor latin beszédet, mire a tanuló ifjak éneklése közben a kisded koporsót lebocsátották a sírboltba, hol a kis leány valószínűleg mai napig is alussza csendes álmait; bár tudomásom szerint a templom alatti sírboltba elhelyezett halottak nyugalma durva és kegyeletlen emberek kincsvágya miatt többször megháborittatott. Nagymáté Albert. A m. kir. honvédelmi miniszternek leirata került ezután tárgyalás alá, a Ludovika akadémiába két ifjúnak bemutatása iránt. Összesen öten pályáztak: Budiy Elemér, YoUndt András, Gergelyffy Ferencz, Szilágyi DJZ8Ő és Jármy Ödön. Az állandó választmány mind az öt pályázó kérvényét a közgyűlés szavazata alá bocsátá. Zoltán János alispáu szavazásra tűzvén ki a kérdést, a szavazatok beszedésére és összeszámolására küldöttség menesztetett. A szavazás eredménye a következő volt: beadatotl összesen 234 szavazat, ebből kapott Buday Elemér 141, Gergelyffy Ferencz 121, Szilágyi Dezső 102, Volánt András 67, Jarmy Ödön 45 szavazatot. A fölterjesztés a honvédelmi miniszterhez ily értelemben fog megtétetni. Az 1887 —1889-diki évekre al ikitott adófelszólamlási bizottságba, a Nyíregyházáról eltávozott Paláns/ky Sámuel helyére Kerekréthy Miklós választatott meg. A rendbírságok éa fegyelmi bírságpénzek hovaforditása tárgyában kelt vármegyei szabályrendeleten a belügyminiszter módosításokat kívánván, a közgyűlés a kívánt módosítások keresztülvitelét elfogadta. A kör- és községi orvosi állomások rendszeresítése tárgyában küldöttség menesztését h itározta a közgyűlés. A véderő törvényjavaslat 14. és 25. § ai ellen Arad város, Hajdú s Hunyadvármegyék közönsége feliratot intézvén a képviselőházhoz, ezt pártolás végett megküldték a többi vármegyéknek is. Ez átiratok tárgyalása erős nyilatkozatok megtételére szolgáltatott alkalmat Graefl Józ <ef főispánnak amaz ismeretes intézkedése felől, melylyel — megtagadván a rendkívüli közgyűlés összehívását — lehetetlenné tette azt, hogy a vármegye közönsége a véd erő törvényjavaslat sérelmes szakaszai ellenébeu iniggyőződését és véleményét kimondhassa. Elsőnek Szunyoghy Bertalan szólalt föl, iuditványozva, hogy a közgyűlés fejezze ki rosszalását a főispán eljárása felett, 8 ezen kivül még irjon föl a képviselőházhoz is a véderő törvényjavaslat megváltoztatása érdekében, s hivja föl a társ törvényhatóságokat hasonló eljárás követésére. Harsányi István ez inditványnyal szemben elegendőnek tartja, ha a közgyűlés — az állandó választmány javaslata értelmében — egyszerűen sajnálkozásának ad kifejezést afölött, hogy a vármegye közönség Hői elvoaatott az alkalom, e foutos kérdésben véleményét megmondani. Szoboszlay Papp József, Fráter Sándor, Beniczky Miksa, ismételten Szunyoghy Bertalan — miut indítványozó szólaltak még föl, és Fráter Sándor provokációjára Miklós László főjegyző, mint a vármegye egyik fő tisztviselője, kijelentve, hogy a vármegye méltóságával megegyezőuek az állandó választmány véleményét tartja 8 azt fogadja el. Ugyan igy határozott közgyűlés többsége is. Több vármegyének és törvényhatósági joggal felruházott városnak különböző kérdésekben tett átirataik tárgyalása után a Kemecsén és Mária-Pucson felállítandó gyógyszertárak ügyében határozott a közgyűlés, a közegészségügyi bizottságnak véleményét fogadva el. A vármegyei székház építése kérdésében a közgyűlés, a megbízott küldöttség javaslata s az állandó választmány véleménye alapján, Nyíregyháza városának — az építés költségeihez va'ó hozzájárulás kérdésében tett ajánlatát tudomásul véve, elfogadta. A vármegye építkezési, tűzrendészed és a tűzrendészed kibágisokról szóló szabályrenddeti jivaslatokat a közgyűlés elfogadta, kiuyomatásukat és közhirrétételüket elrendelte. A belügyminisztériumhoz azután fognak jóváhagyás végett felierjesztetni. A közigazgatási bizottság javaslatára dr. Jósa András megyei főorvos mellé egy napidíjas állomást szervezett a közgyűlés. Tárgyalás alá vétetett ezután a főügyész jelen'ése Cserepes-Kenéz község kitelepítése ügyében. A közgyűlés a kitelepítést jóváhagyta, mert a községet fenyegető folytonos árvízveszély azt elodizh itlanná teszi, s mert a lakosok azt egyező akarattal kérelmezték, az uj község alakítására szükséges területet már megvették, 8 e terület hatóságilag alkalmasnak találtatott. A község s az általa felfogadott méruök eddigi eljárásának felülvizsgálatára Jármy Miklós, Harsányi Menyhért, Szikszay Pal főügyész, Koc'.ok László főmérnök, Erdőhegyi Bírna főszolgabíró s Sziklási Lajos járás orvos biz. tagokból álló küldöttséget menesztett a közgjülés. A k.-semjéni közös iskolára adományozott vagyon jövedelmének felosztását elrendelő képviseleti határozatot megsemmisítette a közgyűlés s Fereoczy Bertalannak és Kóth Istvánnak hasonló kérelmét elutasította, 8 e jövedelemnek kizárólag az adományozó földbirtokosok által rendelt czélra való fordítását kimondta. Ugyan ez ügygyei kapcsolatban K.-Semjén község képviseletének azt a határozatát, melylyel a közös iskola felállítását megtagadta, megváltoztatta a közgyűlés, s kimondotta, hogj' a község a közös iskola felállítását tűrni, és az annak fentartására szükséges, a törvényben megrendelt iskolaadót kivetni és viselni köteles. A különféle vármegyei alapok számadásait a közgyűlés helyeseknek találván, a számadó részére a föl mentvény, a szokott óvások fentartása mellett megszavaztatott. A közg)ű'é8 szerdán délben végezte be a 97 po ítból álló tárgysorozat letárgyalását, s csütörtökön reggel hitelesítette a jegyzőkönyvet. ÚJDONSÁGOK. — Képviselő választás. A nyirbáthori választókerületben Lipthay Károly elhunyta folytán uj országgyűlési képviselő megválasztása lévén szükséges, a vármegye központi választmáuya e hó 18-dikán Zoltán János alispáu elnöklete alatt ülést tartott, s a választás uapját míjus hó 31-ik napjának reggeli 8 órájára tűzte ki. Minthogy pedig e íálasztó kerületben a választók száma az 1500 at meghaladja, két szavazatszedő küldöttség alakittatik. A választó kerület községei a következő sorrendben fognak a szavazatszedő küldöttségek előtt leszavazni, nevezetesen az I ső szavazatszedő küldöttség előtt Ny.-B itor, B inh Iza, Bogát, Ny.-Béltek, Encsencs, K. Semjén, K.-Léca, Ny.Lugos, Pilis, Piricse, Szalmad; a Il-ik szavazatszedő küldöttség előtt Bossenyőd, Gyu'.aj, Ibrony, Jákó, Kércs, Laskod, Levelek, Lórántháza, Ny. Mada. M.-Pócs Magy, Ny. Bikta, Ó Fehértó, Eőr, Petneháza. Pocs-Petri, P.Dobos, Bimocsaházi, Rohod, Vaja. Választási elnökül kiküldetett Pscherer József, ki a választást vezetni fogja és teljesiti az első sz.ivazatszedő küldöttségnél az elnöki teendőket; a második szavazatszedő küldöttség einöke lesz id. Mikecz János, helyettes elnökök Gergelyfy Ferencz és Silcz Tamás, jegyzői Gergelyfi János és Jármy Elek. helyettes jegyzők ifj. Szikszay József és Kéky László. — A közegészségügyi viszonyok mu't hivi állapotáról dr. Jósa András vármegyei főorvosnak a közigazgatási bizottság elé terjesztett jelentése, elég kedvező eredményeket konstatál. Már maga az a tény, nogy a halottkémi jelentések, Viss és Zalkod községek kivételével, a vármegye összes községeiből beérkeztek, örvendetes jelensége annak, hogy a hatósági közegek a közsé gekben végre valahára azzal a lelkiismeretességgel kezdik tekinteni a közegészségügyet, melyet az megérdemel. De egyébként is, a halálozási arány is kedvezőbb volt valamivel áprilisban, mint az előző hónapban, mert inig márcziusban minden 1000 lakosra 3-44% halálozás esett, addig áprilisban ez a szám 3 27-re olvadt le. Legkedvezőbb volt a halálozási arány a tiszai járásban, 1000 lakosra 2'5, utána j innék sorrend szerint a bogdányi járás 2 9, Nyíregyháza város 3 0, a dadai alsó, a dadai felső és a nagy-kállói járás 3'2. a nyirbáthori j írás 3"3, s legvégül a kisvárdai járás 3 7%-kal. Elbáit összesen 339 finemü (494%) és 447 nőaemü (50'6%). A hét éven alul elhait gyermekek száma 437 (63.7%), ami hallatlanul magas szám, és szomorú szószólója a mi gyermeknevelési viszonyainknak. — Dr. Jósa András vármegyei főorvos jelentésében nagy elismeréssel emlékezett meg Zoltán István nagy kallói járási főszolgabíróról, ki a dajkaságbn adott gyermekek nyilvántartásának s ezen alapuló ellenőrzésének ügyét igen nagy buzgalommal karolta föl, s járása területén adminisztrálta. A nevezett főszolgabíró urnák a közigazgatási bizottság is elismerést szavazott nemes buzgalmáért. — Uj iskolák. Kállay András nagyhalászi földbirtokos halászi tauyájáu egy elemi népiskola létesítésének vetette meg alapját, nagylelkű ajánlatot tévén a tanitói lakást is magában foglaló iskola fölépítésére, fölajánlván egyszersmind egy hold földet és az iskola füttetését is. E nemes szivü ajánlatért a közigazgatási bizottság elismerését fejezte ki az adoináuyozóuak, valamint örvendetes tudomásul vette, hogy a Sima-pusztán s a Császár-szállá-sou egy-egy uj népiskola szervezése folyamatban van. — A kópviselőválasztók 1890. évben érvényes névjegyzékének kngantása végett kiküldetnek: a nagy-kállói választókerület első szakaszában elnök Zoltán István, rendes tagok Geucsy Sámuel, Morvay Ignácz. Má°odik szakaszában elnök Bakos Pál, rendes tagok Major Sáridor, Ujfalusy Endre. A nyírbátori választókerület első szakaszában elnök ifj. Vay István, rendes tagok Gergelyfy János, Pscherer József. Misodik szakaszban eluök id. Mikecz János, rendes tagok Tóth István, Nagymáté Péter. A hirmadik szakaszban elnö'i Oiolicíányi Lajos, rendes tagok Okolicsányi Ferencz, Jármy Elek. A negyedik szakaszban elnök Kállay Elek, rendes tagok Bleuer Béla, Nagy Sándor. A kis-várdai választó kerület első szakaszában eJaöli Komoróczy Aladár, rendes tagok Kovács Lajos, Mtrky Eíek. Második szakaszában elnök Erdőhegyi B irnabás, rendes tagok Jármy Midós, Porsolt József. A bogdányi választókerület első szakaszában eluök Darvas István, tagok Gónczy László, Pathő Antal. Második szakaszban elnök Kállay Jenő, tagok Géczy Ádám, Mikecz Ferencz. A harmadik szakaszban elnök Kállay Leopold, tagok Vidovch Antal, Lányi Antal. Negyedik szakaszban elnök Székely Benedek, tagok Farkas Boldizsár, Jeney István. A tisza-löki választókerület első szakaszában eluök Dobos Imre, rendes tagok Lukács Ferencz, Frank Imre. Második szakaszában elnök Jármy Jenő, rendes tagok Szautmáriay D.enes, Horváth Gyula. A választók névjegyzékének kiigazítására folyó évi májushó 13-tól május u'olsó napjáig tűzendő ki a határidl Az összeíró küldöttségek ezen határidőn belül munkálataikat befejezni 8 a végső határnapig jelentései<et, az összeállított névjegyzékkel együtt beterjeszteni kötelesek. — A Hatzel Márton-féle 180 forint évi ösztöndíjat Nyíregyháza város képviselete, mint a végrendelkező által ezzel megbúott testület, Fráter Zoltánnak, Fráter Sándor fiinak ítélte od i. A képviselet e határozata ellen Nóvák Gjula orosi lakos felebbezést adott ba a vár negye közigazgatási bizottságához, mely a felebbezés folytán, abból az indo cból, hogy Nóvák Gyula ugyan olyan rokoni kötelékben áll a hagyományozó néh. Hatzel Mártonnal, mint Fráter Zoltán, s e mellett sokkal szegényebb annál, s jeles tanuló is: a képviselet határozatának megváltoztatásával Nóvák Gyulának szavazta meg — szótöbbséggel — a 180 forintos évi ösztöndijat. Megjegyezzük még, hogy Nyíregyháza város tanácsa, a közig izgatási bizottság határozatával egyenlő véleményt terjesztett annak idijén e kérdésbau a képviselet elé, melyet azonban az nem fogadott el. — A tüdóvész igen nagy pusztítást visz véghez vármegyénk lakosságában. Mikor a természet kibontakozik téli álmából, s az 'élet zöld szinét veszi fel erdő s mező: akkor hervadnak ki közülünk a tüdővésznek áldozatai, e szörnyű betegségnek, melyre írt uem talált még ki az emberi tudomány. Nem megdöbbeutő számadat-e az, hogy Szabolcsvármegyében április hó folyamáu 686 halott közül 103-nak tüdővész okozta halálát? — Színházi műsor tnájus hó 19-től 2G-ig. Vasárnap 19-én itt először „Asszonyok bűne", fővárosi életkép, bérlet 2-ik száin; Hétfőn 20-án „Paraszt kisaszszony", béri. 3-ik szám; Iveddeu 2l-éu „Lear király", Mándoky jutalomjátéka, béri. 4 sz.; Szerdán 22-dikén „Mikádó", uj díszletekkel, béri. 5. sz.; Csütörtökön 23-án „Nebántsvirág", S. Vadnay Vilma jutalomjátéka, béri. 6. szám; Pénteken 24-dikén itt először „Sarah grófné", sziumű Damastól, bárl. 7. sz.; Szombaton 25-dikéu itt először „Titkos csók", oparette, béri. 8. sz.; Vasárnap 26-ikáu itt először „Uzsai gyöngy", nípsziunű, bariét 9. szám. E'őkés/.ületre kitűzettek: „Riz-.roisták", „Clemenreau", „Ember tragoediája".