Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-04-21 / 16. szám

Melléklet a „Itfyírvidók" 16-ik számához Feltámadás. Feltámadás, újjászületés, jövő élet! Dédelgetett, szeut, örök eszméje az emberiségnek! Ha visszatekintünk a múltba, ameddig csak a történelem csillaga sugarát visszaveti, ez eszmét, e vágyat mindenütt, minden népnél, minden vallásfelekezetnél megtaláljuk. És ez nem mutat másra, mint arra, hogy mióta és amint az ember eszmélni kezd, sorsával és az élet folyásával is vajmi ritkán van megelégedve; valami jobb után vágyakozik, s mert belátja, hogy az a képzelt jó e rövid földi életben el nem érhető, még csak nem is remélhető, fantáziája a természet évenkinti megújulásának mintájára megalkotá a megsemmisülő földi élet újjászületésének képzetét egy — földöntúli boldog létben. A természetfeletti erők félése lassankint Istenismeretre vezeté a népeket; e hit megalkotá a cultust minden egyes népnél, de ezt tökélesbiteni minden esetre egy más világi életbe vetett hit volt képes. Igen, mert a gyarló ember sietett remegő imájával Istenét megkeresni, mihelyt erejét felülmulta a baj; amint azonban tovatűnt a veszély, kész volt az Istenről való vallástalan megfeledkezés. A vallásosság energiáját fokozni, sőt felújítani, tehát a jövő élet hite volt hivatva; és az a jogérzékről tanúskodó meggyőződés, hogy azt a jót először ki kell érdemelni. Mert, amint van jutalom és büntetés gyarló emberi igazságszolgáltatás szerint: isteni részrehajlatlanság szerint még inkább kell annak lenni. Már pedig itt, e földi életben, hány gonosz élvez dúsgazdagságot és nyugalmat, mig a kegyes Lázárok koldulni kénytelenek. Bizonyára kell tehát egy jobb jövő életnek lenni, hol kinek-kinek megadatik, amit érdemelt. Természetes azonban, hogy minden nép, mint az egyes ember is máskép gondolkozott erről a jövő életbeni boldogságról. Igy a farizeus a maga hite szerint Ábrahám kebelébe jut, a buzgó keresztyén szentekkel tölté be a menyországot, a szerelemnek élő mohamedán szerint hurik seregétől népesül be a paradicsom, az alárendelt szerepre itélt chinai nő pedig csupa rizs-evésre kárhoztatja magát életében, csakhogy a menyei életre kiérdemelhesse a férfi neyet. Csak a pessimista fakir nem vár Bráhmától semmi más jutalmat, mint hogy a transubstantiatio hosszú kinos vándorlása után végre is eljuthasson a Nirvánába, hol végleg megsemmisülve visszatért Bráhmába, kiből mert kivált: kellett neki büntetésből e kínlódással teljes életet átvánszorognia. Ép azért sietne tehát elvetni magától az életet, mert azt pusztán büntetésnek tartja s elitéli magát erős vezeklésre, csakhogy azt rövidebbé tegye. . . . De hát a XlX-ik század pessimistáját mi hit, vagy kishitűség viszi rá a megrendítő Ítéletre, mely által eldobja magától az Istenadta életet?! Legtöbbet bizonyára a nyomor. Bizonyítják ezt a világvárosok halottai. Hisz' csak legközelebb volt szellőztetve az az élez, hogy a nagy városoknak legfőbb kelléke egy nagy folyó, hogy legyen hova menekülni az élet-untaknak. Hisz' annyian vannak ott, kiknek oly terhes koloncz már az élet: nem birják húzni-vonni tovább, elvetik. A „NYIRVIDEK" TÁRCZÁJA. „Feszitsd meg!" Meghalt az ember — s bár feltámadott: Számunkra még ma is halott . . . — — — Szent künyv került kezembe ; Forgatni kezdem ócska lapjait, Rágondolok a kinos küzdelemre, A fényre, mely kápráztatón vakit Rá a sötét tömegre, mely nem érzi, Hogy érte van, övé ez égi fény, S kimondja, mert nem bir beléje nézni : Kettőnk közül hadd veszszen ő, ne én 1 Feszítsd meg 11 Hanyatlik a fény ... a nehéz keresztet Hurczolja vállán, mint gonosztevő . . . Sötét az ég, a föld inogva reszket, — Még egyszer áld — s többé nem szenved ő ! Meghalt . . . s a kik követ dobtak fejére, Most borzalommal nézik a halált. Eltűnt az elragadt sziv szenvedélye, A bősz kiáltás némaságra vált . . . Feszítsd meg 11 S bezárul im fölötte a koporsó . . . Meghalt az ember : ember ölte meg 1 Ki mondaná, hogy ö volt az utolsó, Kit meg nem értve, kinza a tömeg ? Ki mondaná, hogy nincsen ugy azóta? . . Az emberek ma is csak emberek ! S a messiáit, ha dolgait lerótta ; Nem káromolja-e minden gyerek : Feszítsd meg ? 1 . . . Ám messiást ma is gyakorta látunk, Hallgatjuk és követjük szívesen: Mindig a volt legkedvesebb barátunk, Ki zú:olódva semmit sem veszen. Ily messiások kellenek minékünk : Bálvány, dicsőség, hír, fény, kényelem ! Halál reá, ki fölbolygatja vétkünk, Bolond, ki ráhallgatni kénytelen! Feszítsd meg 1! Mik ezek? Kis hitüek-e, vagy hitetlenek? Bizonyára nem ideálisták többé, akik nem remélnek és igy nem is vágynak egy jövő, menyei életet kiérdemelni. De ha nem ideálisták, nem is reálisták; legfeljebb élhetetlenek Az idealista ember törekszik jól és becsületesen élni, mert teljes bizalommal várja jutalmát — a jövő életben. A reálista is igyekszik becsületesen élni, mert csakis igy várhatja jutalmát — élete jövőjében. Ez a reálista tudja jól, hogy a keresztyén feltámadás legendája valódi élet-igazság. Semmi eszmét megölni nem lehet, ha életre való. Kitör az és eget kér. A keresztyénség elnyomva, megvetve, üldözve volt. Azt hitték, megölhetik: és ime, él ma is, üdvözít milliókat. A népszabadság elnyomva hányszor volt; a zsarnok önkény diadalában meddig tombolt! A humanismus felemelé vétó-szavát s a legmagasabb trón is összeroskadt, vagy meggörnyedt e szó előtt: szabadság! A józan elméjű reálista világos eszejárásával átlátja, hogy semmi el nem veszhet, ha igaz és önmagát el nem hagyja. Nagy vagy kicsiny az eszme, mely életet követel, hiába nyomjuk el: „Kitör az és eget kér". Ugyanazért kétségbe esni nem fog soha, magát, ügyét, eszméjét el nem hagyja soha. Ma halva van annyi szent eszme; holnap föltámad, újjászületik! Az uj sorsjegy tör vény. Alig volt még törvényjavallat, mely oly na^y társadalmi köröket érintett volna, mint ai, a melyet a pénzügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök a napokban terjesztett a törvényhozás elé és a mely előreláthatólag már legközelebb törvényerőre fog emelkedui. Az osztrák sorsjegytörvény, mely a mult hó végén lépett hatályba, egyenesen kötelességévé tette a magyar kormánynak, hogy hasonló intézkedéseket tegyen, mert Magyarország azon veszélynek lett volna kitéve, hogy az Ausztriából kitiltott sorsjegyek heuzánk özönlenek, nem is szólva arról, hogy a viszonosság megkövetelte azt, hogy mi épp ugy bánjunk el az osztrák sorsjegyekkel, mint a hogy Ausztria jónak látta uj törvénye szerint elbánni a magyar sorsjegyekkel. És a kl tudja, hogy minálunk főlag az utóbbi időbeu mennyi viszásság sőt visszaélés történik a sorsjegyek forgalombahozatala körül, a ki fel tudja fogni, hogy a takarékosságnak mily helytelen iráuyba való térítése rejlik abban, ha főleg a tudatlan köznépet oly kis névértékű sorsjegyek vásárlásári buzdítják czifra részletivekkel és sorsjegyköuyvecskékkel, a melyek valódi értéke a napi árnak csak egy hányadrésze — az bizo nyára elismeréssel lesz kormányunk iránt azért, hogy az uj törvényben h itározottabban és szigorúbban jár el, mint osztrák szomszédaink. Az uj magyar sorsjegytől vény lényegében egyezik az osztrákkal, mindakettő pedig a német törvény miutájára készült. Mellőzve itt a részletesebb felsorolást és magyarázást, az osztrák és a magyar sorsjegytörvények alkalmazásából, e részbea a következőket kell figyelembe venni mindazoknak, akik sorsjegyekkel bírnak. 1. Az osztrák és a magyar áliami sorsjegyek nem bélyegeztetnek le. A kiknek tehát a következő sorsjegyeik vannak: Magyar dijsorsjegy, tiszai sorsjegy, 1860-iki osztrák állam sorsjegy. 1864-iki osztrák állam t-orsjegy — azokat sem az osztrák sem a magyar sorsjegytörvéuy Nem kell minékünk semmi égi szikra, Mi egyenlők vigyünk míndannyiau ! Minek legyen sorsunk előtte nyitva, Hogy rámutatva bántson untalan? . . . . . . Feltámadál-e drága Üdvözítőnk? Minek ? — Közöttünk ugy sem él neved; Ha jönne más, mi azt is megfeszitnök ! Ennyit tudunk mi bűnös emberek : ' Feszítsd meg I ! Nagy szellemek ! mi lesz munkátok ára : Tekintsetek a Golgotára 1 . . . Macsolai Barna. B o r. A bor — eltekintve a gyümölcs- és műbőrtől — a szőllőtőke bogyóiból kitaposott és hordóban kiforrott, gondűző folyadék. Eredeti hazájául a Kaspi- és Feketetenger környékét emiitik, honnan lassacskán elvándorolt a föld, neki talajilag és égaljilag megfelelő, miuden ismert részére, igy hozzánk is. A történelem tauusága szerint a tokaji hegy egyrészét még Nagy Lajos magyar király idejében ültették be az ide betelepült olaszek, Itáliából hozott szöllővesszőkkel. Igen lehető azonban, hogy a tokaji hegy már azelőtt jóval látott szőllőt. Ezek szerint éppen nem valósziuütlen, miszeriut a tokaji híres furmint bölcsője egy helyen ringott, odaelőre, a Vezúv lávahamus oldalaiu termő lachryma christi töveinek bölcsőjével. Azonban, kutatva a legelső bort, illetőleg annak készítési korát, ha Nagy Lajo3 koránál jóval előbbre visszamegyünk, olvashatjuk, hogy őseink hét vezére, Atelközben borral vegyitett véréuek megivásával pecsétlé meg a nemzetségek egymásközti szövetségét. Mi több: római császár is volt olyan, ki néhanapján annyi bort elfogyasztott, hogy — no! Mintha csak szivacsot ebédelt volna. Krisztus urunk tanítványainak borral töltött poharat nyújtott; sőt, hogy kvázi a praehistórikus időkbe visszatérjünk, azt beszeli a könyvek könyve, hogy bárkás Noe apánk találta fel a borkészítés mesterségét. Tehát ő szüretelt legelőször. (Vájjon nem volt-e az ő szüretjére nem érinti. E sorsjegyek forgalma Ausztriában ugy mint Magyarországban szabad és korlátlan. 2. Díjmentes lebélyegzésre kerülnek a) Magyarországban a következő osztrák sorsjegyek : Osztrák bitel•orsjegyek, Pálffy sorsjegyek, osztrák vörös kereszt sorsjegyek, Cláry sorsjegyek, Dunaszabályozási sorsjegyek, Dunagőzhajózási sorsjegyek, Insbrucki, Laibachi, Krakkói, Szalc-iburgi, Stanislaui, Trieszti 100 frtos és 50 frtos sorsjegyek, Sal m, Geuois, Waldstein, Windischgrátz sorsjegyek, Bécsi községi sorsjegyek, Rudolf sorsjegyek, 3% osztrák földhitel sorsjegyek 1880-ból. b) Ausztriában a következő magyar sorsjegyek : Bazilika, Jószív, Magyar vörös kereszt, Budai, Keglevich és 4% jelzálogbank sorsjegyek. Miután a lebélyegzésnek az a következménye van, ho^y a lebélyegeztetni elmulasztott sorsjegyek ugy tekintetnek, mint tiltott sorsjegyek, a melyeket sem eladni, sem elzálogosítani nem szabad, ebből következik, hogy mindazoknak, akik a most emiitett sorsjegyekkel birnak, érdekükben áll gondoskodni arról, hogy az osztrák Borsjegyek magyar bélyeggel, a magyar sorsjegyek osztrák belyeggel telülbélyegeztessenek. E manipuláczióért sem Ausztriában, sem nálunk bélyegdijat nem kell fizetni. 3. A IK. fokozatú okmány bélyeg felragasztása mellett lebélyegzésre kerülnek a) Magyarországban: az olasz vöröskereszt és a szerb 160 frkos sorsjegyek ; b) Ausztriában : olasz vöröskereszt szerb 100 frkos, szert) 10 frkos, török sorsjegyek, Braunschweigi 20 talléros sorsjegyek, Btdeni 100 talléros sorsjegyek, Svéd 10 talléros sorsjegyek, Finnország 10 talléros sorsjegyek, Szászmeinigeni 7 frtos sorsjegyek, aubalt-desszaui 100 talléros sorsjegyek, 18G4 iki és 1866-iki Orosz 100 rubeles sorsjegyek, Bajor 100 talléros sorsjegyek, Hamburgi 50 talléros és 100 márkás sorsjegyek, Hesseni 40 talléro9 sorsjegyek, Porosz 100 talléros sorsjegyek, Lübecki 50 talléros 8orsj°gyek, Oldenburgi 40 talléros sorsjegyek. E szerint Magyarországban külföldi sorsjegyek közül lebélyegzésre csak kettő bocsáttatik t. i. az olasz vöröskereszt és a 3%-os szerb 100 frtos sorsjegyek, mint a melyek a budapesti tőzsdén hivatalosan jegyeztetnek, Ausztriában azonban meg vaunak engedve lebélyegzés mellett azon összes külföldi államok által vagy ezek garantiája mellett kibocsátott és fentebb elősorolt sorsjegyek, a melyek 1889. márczius l-seje előtt hozattak forgalomba. E szerint továbbá Magyarországon az 1889-ki 3% oszt. földhitel sorsjegyek, a Szerb 10 frkos, a török, az orosz, a brauuschweigi sorsjegyek, a svéd sorsjegyek, szászmeinigeni sorsjegyek stb. — el vannak tiltva ép ugy, mint a hogy elvannak tiltva Ausztriában és Magyarországon a Meilandi lirá^ és 45 lirás, Freiburgi, Bari, Boketta, Bukaresti, Velenczi, Gjőr-gráczi, Nápolyi, Poppeuheim, Reggio, Rotterdami, Panama, Congó, Hollandi, fehér kereszt, Lyoni Madridi, Cöln Müheni Brüsseli, Bordeauxi, Grenuai, Amsterdami, Amiensi, Ausbachi, Augsburgi stb. sorsjegyek is tiltva vannak. A most legutóbb nevezett sorsjegyek eddigelé is el voltak ugyan tiltva, de hallgatag eltűrték, hogy a hírlapok közölték a huzási lajstromokat. Az uj törvény ennek is gátot szab, mert a sorsolási lapoknak ezentúl nam lesz szabad közölni a tiltott sorsjegyek huzási eredményeit. A lebélyegzésnek az lesz a következménye a sorsjegyek áralakulását illetőleg, hogy a le nem bélyegzett sorsjegy mint olyan, amelyet csak birtokolni, de forgalomba hozni, tehát eladni, vásárolni, vagy zálogba tenni nem szabad, okvetlenül kevesebbet fog érni; ez okból ismételve figyelmeztetjük a közönséget, hogy gondoskodjék idejekorán a lebélyegzésről, a melynek eszközlésére a >Pénzügyi Útmutató* kiadóhivatala is, (Budapest, Audrássy ut 84.) készséggel vállalkozik. Az öszi vetések fogasolása. Hogy az elmaradt 8 meg nem bokrosodott őszi vetésekre a fogasolásnak mily jó hatása van, arról valami újít mondani már lehetetlen; a gazdasági gyakorlat s irodalom azt már kétségbevonhatlanul bebizonyították, de némely gazda által ezen hasznos művelet mégsem méltáeső?!) Hogy egy kicsit lábára tekergőzött az első kvaterkázás alkalmával elfogyasztott bor, én egy cseppet sem rovom meg szegény öreget, mert ismeretlen volt a bor hatásával. Hogy egy kicsit elfeledkezett magáról, vigyázatlan volt. . . emberi gyarlóság kifolyása, mely — sajnos — azóta számtalan esetbeu ismétlődött az emberek közt. Ki is vigyázhatna szavaira, tetteire, midőn a sok bortól oly nagy fokú érzéki csalódásban »zenved, miszerint, mint mondani szokták: az eget is bőgőnek nézi?! logice, a bőgőt meg csillagos égnek. A borok is, miként az emberek, kezdetben hihetőleg mind egyenlők voltak, nem volt köztük felebb és lejebbvaló; későbben, éppen mint az embereknél, egyes fajok, családok jelesebb tulajdonságaiknál fogva kiemelkedtek a többiek közül, hogy ugy szóljak: nemességre emeltettek, egyik másik a főuraságig, királyságig felvitte. A tűzkeblü tokaji, a franczia p .'zsgő, a spanyol malaga, a rajnai rizling mindmegannyi arisztokraták, fejedelmi sarjak a borok birodalmában. Ezek után jön a gentry, a középosztály, jobbnál jobb tulajdonságokkal biró; ízben, színben, tűzben egymástól sokban eltérő, igazán tekintélyes serege, végre jön a polgári rend, az alhegyi borok, lőrék, víükók csapatja, ár tatlan, savanyu képekkel. Ez utóbbiak vajmi gyönge legények, hideg vérmérséklettel, de azért három-négy (t. i. liter) képes hirtelenében akármilyen erős vitézt a sárga földig teperni. »Sok lud disznót győz.« Bor, áldott találmánya Noe apánkuak, beh jó, hogy vagy ! Melegíted a rest gyomrot, aczélozod a munkás izmait, lábraállitod az elgyengült beteget, vigasztalod, sőt kedvre derited a bánat gyermekét. Csak két hibád van, hogy annyi embert tönkretettél; kit fizikailag vagy vagyonilag, kit erkölcsileg vagy értelmileg; meg aztán, — hogy naponként oly sok családi viszálynak vagy okozója, egyszer-máskor annyi ártatlan asszonyt megveretsz a saját férjével. Tagadhatatlan, mindkettő szarvas hiba, de könynyen ellensúlyozható, csak ismerje meg az ember önnön magát, az erszéuye képességét, a nő meg a férje abnormis állapotát. Ellenkezőleg, Ábrahám korcsmájának átellenében van Ábrahám kebele, nem messze esik a szegé-