Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-12-09 / 50. szám

az Árva, Liptó, Turócz, Trencsőn, Zólyom, BarsHont, Nógrád, Moson, Soprou, Győr, Vas, Veszprém, Zala, Somogy, Tolna ős Baranya megyékre vonatkozók, a pozsonyi kir. térképtárban; a Szepes, Gömör, Abaüj-Torna, Sáros, Zemplén, Ung, Bereg, Máramaros, Ugoesa, Szabolcs, Hajdú ós Bihar megyékre vonatkozó munkálatok a kassai kir. térképtárban; a Temes, Torontál, Krassó-Szörény, Bács-Bodrog és Arad megyékre vonatkozók a temesvári kir. térképtárban; a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kuu, Jász-NagyKuu-Szolnok, Fehér, Esztergom, Komárom, Borsod, Heves, Békés, Csongrád és Csauád megyékre, valamint Fiume város ós annak kerületére nézve, a budapesti (a fővámházbau elhelyezett) kir. térképtárban; végre a llorvát-Szlavouországokra vouátkozó munkálatok a zágrábi kir. térképtárban őriztetnek. Az idevágó kívánalmak tehát, amennyiben azok a háromszögméreti hálózatra vonatkoznak, a m. kir. háromszögméreti számító hivatalhoz, Budapesten; a többi felmérési munkálatokra nézve pedig, az elősorolt beosztáshoz képest, az illető királyi térképtárakhoz intézendők, melyek a megrendelések elfogadására, valamint a másolatok végrehajtására és kiszolgáltatására hivatva vanuak. A kataszteri felmérési muukálatok másolatára vo natkozó megrendelések bólyegmentesek. Budapesten, 1888. évi augusztus hó 17-én. A m. kir. pénzügyminisztériumtól. 1888. október hó 9-éu Szabolcsvármegye közönsége részéről Nyiregyházáu tartott reudes bizottsági közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. 217 Bgy. 9793 K. Barsvármegye közönsége, az idegen hangzású helységnevek régi magyar ueveiuek megállapítása tárgyában kelt határozatát megküldi. Határozat. Barsvármegye határozatának másolata a főszolgabirákuak, Nyiregyháza város polgármesterének, és a községek előljáróiuak tudomás vétel végett megküldetik. Miről a főszolgabirák, Nyiregyháza város polgármestere és a községi elöljárók a határozat másolatának közlésével a „Nyirvidék" utján jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. K. m. f. Kiadta: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) 134/9894. szám. Kivonat, Barsvármegye törvényhatóságának Ar.-Maróthon 1888. évi Szent Jakab hava 3l-ik napján tartott rendkívüli közgyűlése jegyzőkönyvéből. Az idegen hangzású községi helyuevekuek megilletve visszamagyarositása czéljából iuditváuy tételre 1886- évi 210. sz. a. kelt közgyűlési határozattal kiküldött bizottság javaslata az 1888. évi 75. sz a. kelt közgyűlési határozattal a törvényhatóság bizottsága mindeu egyes tagjának megküldetvéu, ezen a vármegye történetében nagyfontosságú közmivelődési jelentőségű ügy a vármegye közönségének színe elótt lelkes visszhangra talált; s a helyi bizottság javaslatának, a magyar történelmi társaság véleményének, egyes szakférfiak nyilatkozatának mérlegelése utáu a közgyűlés érdemleges rendelkezését ezen következő határozatával meghozta : I. Az ar.-maróthi járásban : 1. Csárad község elnevezését, auuak magyaros hangzása miatt, meghagyja. 2. Knezics községet Zsítva Kenéz néven rendeli nevezni, mert Kenéz = Kuóz, a tót uyelvbeu főnököt jelent, de a XV. században ezen Kuóz szó, miut magyaros kiejtésű szláv szó előfordul. A Zsitva előnév megkülöuböztetésül szolgál a temesvármegyei hasonló nevü közBégtól. 3. Ivis-Lehota községnek Kis-Ülés elnevezést ad; mert okmányilag bebizonyítható, hogy Nagy-Lehota NagyÜlés, Kis-Lehota Kis-Ülés, Nemes-Lehota Nemes-Ulós volt. Lehota szláv szó, értelme a legrégibb időben szállás-ülés, későbben szerződéses telep, gyarmat. 1318-ban midőn a kalocsai érsek Csák Mátét kiátkozza, azt moudj i: Palatínus de villis uoviter congregatis, quas ipse lehotas vocat, nou dat, decimas nec permittat decimare. Régeu a megszállott helyek szállásoknak, a letelepült helyek illés, ülésekuek neveztettek, igy találkozuuk Beled-ülése, Budich-ülése, Bogdás-ülése, Battyau-ülése, Haráuk-ülése,Oláh-ülés, Pál-ülése,Sas-ülés, Salamon-ülése stb. helynevekkel. És bár a közvélemény az „ülés" belyuevi alkalmazása ellen harczol, a magyar okmány kútfőkben felfedezett ezeu nyelv-kiucsnek felélesztése és megóvása, a vármegye több lehota nevü községe közül Kis- és Nagy-Lehota községek neveinek visszatnagyarositásáuál, megokoltuak találtatott. 4. Nagy-Lehota közsóguek az előbb kifejtett okokból Nagy-ÜU

S elnevezést ad. 5. Magospart községnek régi elnevezését visszaszerzendő, azt Magasmart uéveu nevezeudi. 6. Orovuicza községnek Hegyhát elnevezést ad. 8. Rohozsnicza község az esztergomi káptalan szt.benedeki uradalmához tartozván, azon okuál fogva, mert Szent-Beuedek, mielőtt a Szent-Beuedek-rend adományul elnyerte volna, Petend uevet viselt, hogy ezeu feledésnek indult ős magyar elnevezést visszaszerezze, de egyúttal hogy a későbbi kor történet-búvárai kutatásában helyzavart elő ne idézzen, Rohozsnicza községnek UjPetend nevet ad. 8. Závada községet Valkócztól egy vizér választja el, ugy hogy Zavada Valkócznak vizén túli (za woda) része, s ezért ezen községnek Kis Valkócz elnevezést ad. 9. Zlatnó községnek Aranyos elnevezést ad. 10. Zsikava a Zsikva nevü viz elnevezésétől ered. A ,va" vizet jelent s ott, hol hajdan besseayők, palóczok laktak, ott a „va" végű nevek uem szlávok, hanem ugorok, s valamint a Zsitva magyar szóból a tót zsitávát alkotott, igy kétségtelen, hogy Zsikava előbb Zsikva volt s azért visszaállítván régi nevét Zsikva uéveu kívánja nevezni. „IV Y 1 B Y I D É K.

" II. A bars szent-kereszti járásban : 11. Bartos-Lehotka községnek Bartos eluevezóst ad, mert a Bertalau név régi magyar okiratokban Bartosuak is íratott. A lehota tagot, miut feleslegest, elhagyaudónak kijelenti. 12. Bukovina község neve a „buk" szláv szóból ered, mi a magyar bükkuek felel meg; mivel pedig a bukovinai savanyúvíz ma már kereskedelmi czikk és kedveltségnek örveud, ezen községet Bükkös-Kut uéveu uevezendi. 13. Dubrava község neve még az 1531-iki portalis couscriptióbau Bessenyő uéveu szerepel, ezeu községuek tehát régi és történeti emlékű helyuevét visszaszerzi és azt Felső Bessenyő uóven uevezendi. 14. Hrabicsó község neve a „hrab" szláv szóból ered és gyertyánfát jelent, ezeu községuek tehát Gyertyános nevet ad. 15. Osztrigrun közsóguek Élesd uevet ad, mert osztri = éles. 16. Ihrács községnek, bár lehet, hogy a dalost, zenészt jeleutő „igricz" magyarosított szláv szóból ered, a rokonhangzatot keresve a Gyertyános helynév mintára Iharos nevet ad. 17. Jalua közsóguek elnevezését anuak magyaros hangzása miatt meghagyja. 18. Jauolehota az eredetileg német telepesek által Drexlei-háu-nek nevezett község, anuak idejébeu Drexler nevű liospes által állapíttatván, az indítványba hozott Esztergályos elnevezéssel nem illethető, mert Drexler uem foglalatosságot jelent, hanem tulajdonnevet Ennélfogva ezeu községuek János Gyarmat eluevezóst ad. 19. Jasztraba községnek ölyved uevet ad, mert Jasztrab ölyű-t jelent. 20. Klacsau községet egy 1425. évben kelt okirat Felsó-Kelecsénynek nevezi. Visszaállítja régi elnevezését és Felső-Kelecsény-uek rendeli uevezui. 21. ívlak község elnevezésének értelme nincs. — Az sem a Klak-ból, sem a kérődzők oltó gyomrából, melyet a szláv Klak-nak nevez, nem eredhet. Ennélfogva, mivel jobb alapot nem talál, azou oknál fogva, mert a vármegye legmagasabb hegyének a Madaras hegynek tövében fekszik, elnevezi A/aáaras-nak. 22. Kopanicza községuek Irtványos uevet ad, mert eddigi neve szláv nyelven irtványost jelent. 23. Koszoriu" község elnevezésénél a rokoahangzatot keresve, azt tfoszorus-nak rendeli nevezni. 24. Ó-Körmöcske községet egy 1291-ben kelt okirat Keremchey-uek nevezi, a körmöcse kisebbítő szó azonbau elavult s igy ezen községuek eddigi elnevezését továbbra is meghagyja. 25. Ladomér község Ladomér egykori esztergomi érsek birtoka volt s bár a szó idegeu, de miut személynév a XIII. ós XIV. század magyarsága között is divatos vala s ezért eredeti eluevezósét továbbra is meghagyja. 26. Uj Lehota községnek Uj-Gyarmat elnevezést ad. 27. Nyevolno község elnevezésének értelme aka ratlanul, kelletlenül. Ezeu helynév egy 1487. évbeu kelt okiratbau is igy fordul elő. Anuak uyoma, hogy Nyevolno értelme „borostyáu" lenne, kideríthető nem volt s ezért mivel tormája messze földöu hires, Tormásunk rendeli uevezui. 28. Pila községet Fűrész-uek rendeli uevezui, mert még a mult századbau is igy nevezték. 29. Pityelova község helyén egy 1531-iki okirat szerint Kiszelfalu állott, s ezért azou érvelésnek, mely szerint ezen községnek Büttelsdorfuak is hívják, büttel pedig peczórt, hóhért jeleut, elejtése mellett, ezen közsóguek történeti kútfők nyomán Kiszelfalu eluevezést adja. 30. Podbrehi Lehota községnek Hegyalja elnevezést ad 31. Saskőváralja közsóguek ezen elnevezése már is általános haszuálatuak örveud, s ezért a Podhragy elnevezés teljes kiküszöbölésének szükségét kijelenti. 32. Prestavlk prestavk, a latiu pristaldus szóból ered, mely latin szó ismét a prestavnik szláv szóból származik. Előjáró, ítélő, főuök fogalmat jeleut. Ezen fogalom megismerése által iudittatva a közgyűlés, azon oknál fogva, mert a pristaldusi méltósággal a főispáni méltóság rokonsz»rű, azon oknál fogvi, hogy a vármegye oly főispán bírásának örvend, ki tizeunégy évi áldásos ténykedésének tartama alatt, egyéb kimagasló érdemei mellett a magyar uemzeti eszmének lankadatlau erélyű lelkes gondozója volt, uem jutalomból, mert reudelkezése csekélyebb jelentőségű, hogy jutalomnak nevezhető lenne, de kegyeletből, hogy örök emléke megmaradjon, quod sub regimiue ipsius restituebantur vetera villarum nomina Comitatus uostri, ezen községnek, a lelkesedés öröm riadalma között Mailáth elnevezést ad. 33. Prochott község neve átjárít, gázlót jelent, német elnevezése Brotthán, mi átjárót jelent, ennélfogva, mert a már használatban álló keleu téves leírásból származik, mivel a kelen eredetileg keleu = kelő, ezeu községnek Kelő elnevezést ad. 34. Revistyeváralja községuek ezeu elnevezése ma s általános használatnak örveud, s ezért a Podrámcse elnevezés kiküszöbölésének szükségét kijelenti. 35. Repisttye községuek elnevezését, mert az a sértetlenségében megőrzött Revistye névvel teljesen rokouhangzásu, továbbra is meghagyja. 36. Szkleuó község elnevezését, bár szláv eredetű is, az ismert fürdő érdekeinek szempontjából továbbra is meghagyja. 37. Slaska községnek, mely a salaska szóból eredhet, ami szállást jeleut, a közgyűlés azou okuál fogva, mert a szomszédos kö/.ségek Leskovitznak uevezik, s mert ezen elnevezésnek van is értelme, mivel kovaköves talajában a mogyoró igeu jól diszlik, s határa telisded teli van kisebb-uagyobb mogyorófa ligetekkel, Mogyorós eluevezést ad. 38. Tepla községuek Forró eluevezést ad, mert a tepla szláv szóuak ezeu értelem felel meg. 39. Truava-Hora község helyén az 1425-i okmány szerint Bezeréte község állott, ezeu községnek régi elnevezését adja vissza, s azt Bezeréte uéveu rendeli elnevezni. 40. Alsó-Truavka, az 1425-i okmáuyban Alsó-Táruoka elnevezése alatt fordul elő. Táruok (toruok) pedig bekerített dűlőt jelent, s eredeti ős magyar szó, melynek elferdítése által keletkezett Trnavka. A közgyűlés régi elnevezését adja vissza, ós Alsó Tárnok-nak reudeli nevezni. 41. Felső-Trnavka, az előbb említett ok miatt Felső Tárnok ős magyar elnevezését uyeri vissza. 42. Trubiu kőzsegnek Kürtös elnevezést ad, mert Truba értelme Kürt. 43. Vihnye község eredetileg szláv elnevezés és kovács-műhelyt jelent, az ismert fürdő érdekeinek szempontjából, régi elnevezését megtartja, mivel azonbau Peszerény községuek ezeu községgel való közigazgatási egyesítése folyamatban van, ezen községet Vihnye Peszerény néven rendeli nevezni. 44. Vieszka községében volt az esztergomi érsekség vámszedési joga, ezen község helyén állott Tárnok is, itt vouul el a beszterczebáoyai püspök vámos utja is, s azért szigorú történeti alapo n ezen községnek VámosTárnok eluevezést ad. 45. Vozuicza községnek Garam-Rév elnevezést ad, mely név eddigi neve értelmének megfelel. 46. Zsakil község elnevezésénél a rokouhangzatot keresve ezen községnek Sekély elnevezést ad. 47. Alsó-Zsdány községet, magyaros hangzással Alsó Zsadány-nak 48. Felső Zsdány községet Felső Zsadány nak rendeli uevezui 49. Zsupkó községben csak egy házcsoport a valódi Zsupkó, a község többi része Surjáni és Kosztivrch nevet visel; ezért ezen községet Surany-nak rendeli nevezni. III. A lévai járásban. 50. Podluzsáuy községnek Berekalja elnevezést ad. IV. Az otzlányi járásban. 51. Kolacsnó községnek visszaadja az 1356-ban, ós több-később kelt okiratban megőrzött elnevezését és Kalacsna néven rendeli nevezni. 52. Kis-Krstyene községnek visszaadja régi elnevezését és Kis-Keresnye néven rendeli nevezni. 53. Nagy-Krstyeue községet előbb említett oknál fogva Nagy Keresnye uéveu rendeli uevezui. 54- Radobicza községnek magyaros hangzású nevet adandó Radócz néven reudeli nevezni. 55. Vieszka községnek visszaadja régi elnevezését ós Kís-Bísztricsény néven rendeli nevezni. 56. Velkapola hivatalos nyelven már ma is Nagymező uevet visel, s ily néven rendeli nevezni továbbra is. V. A körmöcni kerületben. 57. Konosó régi okiratokban Kunus-haw, KunischHay, Konusawa, Kuues-hán uéveu fordul elő, s kétségtelen, hogy Kuues nevű hospes telepedett itt le, hogy favágással szóuégetóssel foglalkozzék: mivel azonban egy, Körmöcz sz. kir. és fóbánvaváros levéltárában őrzött, s 1359. évben kelt okirat azt mondja, hogy: iu villa quae vulgariter ad Sanctum Michaelem apellatur, iu via ubi itur ad Brivitz situata . . . . s mivel kétségtelen, hogy ezeu leirt község a mai Konossó, mert a szeutbenedeki kouveutuek egy 1429-ben kiállított okmánya, mely Körmöcz városnak a Zsigmond király által elzálogosított Konossó, Lucska, Sváb ős Hornavesz községeknek birtokba való beiktatására vonatkozik világosan ezt mondja; Kwuuhaw alias Villa Sancti Michaelis, a közgyűlés ezeu községnek visszaállítja régi elnevezését, és Szent Mihály uéveu rendeli uevezui. 58. Lucska községet a benne lakók Honeshán-nek uevezik, Houes pedig fíans-ot, tehát Jánost jelent, ezen községnek Jánosrét elnevezést ad. 59. Blaufusz eredete azou téves felfogásban kerestetett, mintha a Bleifuszból szármáznék azért, mert ott ólombáuya uiivelóst űztek. Ezen felfogás tévesnek bizonyult, mert az ottaui kőzetben találtatik arany, ezüst, vas, antimon és kén, de ólom nem. Tévedésen alapszik azou állítás is, hogy a Plovesz a polovecz szóból idomult, mi a palócz fogalomnak felelne meg. Kétségtelen, hogy ezen község határában fehér magból termelt káposzta megkékül, s azon természeti • sajátság is megfigyelésre érdemesült, hogy ezen községben a bennlakók teste kők foltokat nyer. Ezen tapasztalatok mellett figyelmet érdemel azon tapasztalat, hogy azou hegyecsucs, mely alatt ezeu község fekszik, az elótt ki Körmöczbányáról azon keskeny völgytorkolaton felfelé haladva a község elé ér a kelő uap féuyében sajátszerű rezgő kék színben tűnik fel, és ezen természeti jelenséget véve alapul, ragaszkodva a község neve edigi értelméhez is, a közgyűlés ezen községuek Kékellő eluevezést ad. 60. Hornavesz községet régi okiratok Feulfalu nézeu nevezik, mivel azonban ily nevű községgel a vármegye már bir, hogy ezeu szláv település emlőkőt megőrizze, ezen községnek Tótfalu eluevezést ad. 61. Sváb község elnevezését, mely magyar nyelven megőrizte, hogy itt idegen hospesek telepedtek meg, továbbra is meghagyja. 62. Veternyik községet a bennlakók Legendl néven nevezik, ezen Legeudl nem egyéb, mint a liget elferdítése, mert I. Lajosnak a körmöczi szegőuyház részőre 1382. évben kibocsátott adomány levele világosan azt mondja: possessiouem nostram Liget vocatam, prope ipsam civitatem uostram Cremniciensem habitam. Ezeu okuál fogva ezen községnek régi eluevezését szerzi vissza, midőn Liget néveu nevezi és ilyen uőven rendeli nevezui. Mely megokolt reudelkezése által a közgyűlés feladatát megoldván, tekintve, hogy a törvényhatóság még miudig bir idegeu haugzásu helynevekkel, melyekre a már hivatkozott határozattal kiküldött bizottság figyelmét ki uein terjesztette, megbízza ezen bizottságát, hogy az általa megkezdett alapon kutatását folytassa és figyelmét a községek mellett a puszták elnevezésére is kiterjessze, s kutatásának eredményéről anuak idejében jelentőst tegyen. Mivel pedig a bizottság által beterjesztett munkálat absolut becsű munkásságot tüntet fel, s az minden részében ugy történelmi, mint ny elvészeti szempontból a szakszerűség magas színvonalán áll, ugy a bizottságFolytatáaa az I. mellékleten.