Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-12-09 / 50. szám

e „Y N í B V I D É K" melynek elhanyagolása súlyos következményekkel járhat. DJ ajánlatos csak dr. Popp féle ké-zitményt kérni, mert számos utánzat van forgalomban. — E szerek kaphatok minden helybeli gyógyszertárban. — A munkások balest elleni biztosítása. Mmt em­lítettük, a kereskedelmi minisztérium közelebb ankétet fog összehívni a munkások baleset elleni biztosítását tár­gyazó töriényjavaslat alapelveinek megvitatása czéljából. Ez alapelvek főbbjei a következők: Minden gyári munkás, továbbá az építő-, kőfejtő és homokbánya iparnál, nem­különben a ku'csináló és a kéményseprő iparnál alkalma­zott minden munkás-, valamint az ily üzemeknél alkal­mazott az a hivatalnok, a kinek évi fizetése az 1000 forintot meg nem haladja, az üzem közben bekövetkezett baleset folytán szenvedett testi sérüléséért munkaadójától kárpótlást igényelhet. A munkaadó e felelősség alól csak akkor van fölmentve, ha igazolni képes, hogy a baleset földrengés, háború, vagy lázadás következménye, vagy hogy azt a sérült fél magi szándékosan idézte elő. A jelen törvény értelmében kárpótlás követelhető: 1. Sé­rülés esetében; a) betegápolási költségek legfeljebb 3 havi tartamra; b) munkaképtelenség esetében végkielé­gítésre, a n,e'y teljes munkaképtelenség esetében a leg­utóbb élvezett napibérnek 800 szorosát, részleges mun­kaképtelenség esetében a napibérnek a fenmaradó mun­kaképesség arányához k'-past meghatározandó töredékét képezi, amely töredék azonban a napibérek 500-szoro­sán eemmiesetre tul uem terjedhet. Halál esetén: a) temetkezési költségekre, legfeljebb azonban2ő forintig; b) ama hátrahagyott családtagok részére,akik irányá­ban a baleset következtében elhalálozottnak törvény sze­rint tartási kö'elezettsége volt, az elhalálozott által utolsó időben élvezett napibér 600-szorosáig; c) Az e szabályok szerint megállapított kártérítési jog-ról való mindennemű előleges lemondás érvénytelen, d) Az e szabályok szerint megállapítandó kártérítési összegek bírói foglalás tárgyát nem képezhetik, c) A munka­adó e kárpótlási kötelezettség alól felszabadulhat és pedig: a betegápolási költségek alól, ha összes munkásait és al­kalmazottjait valamely betegsegélyző pénztárnál beíratja, vagy ha ily pénztárt maga alapit és ha mindkét esetben az illető pénztár a sérültnek kellő ápolásáról gondosko­dik; a végkielégítés kötelezettsége aló 1, ha összes mun­kásait és alkalmaiottjait, a földmivelés-, ipar-, és kereí­delemügyi miniszter részéről rendeleti uton meghatáro­zandó erre alkalmas valamely biztosit* intézetnél, vagy az érdekeltek által létesített szövetkezeteknél legalább a III. szakaszban kijelölt legmagasabb értékig baleset ellen biztosíttatta. A munkaadó jogosítva van ez esetek min­degyikében betegsegélyző pénztári járulékokat 50 százalék erejéig a munkásnak béréből vagy a hivataluokok fizeté­séből levonni. — Jókai Mór nak >A lélekidomárc czimü regényé­ből, mely Révai Testvérek kiadásában, mint a nagynevű iró ujabb regényeinek gyűjteményében ez idő szerint megjelenik, a kiadóhivatal legutóbb a 5. és 7. fü'.eteket küldötte be nekünk. Lándory, a »lélekidomár*, kit a független magyar mini szterium 1 ;ggavalérabb tagja foga­dákban nyert meg az országnak, mint a kinek személyével a fogadást nyerő és az ország is nyert, folytatja munká ját. Áthatva a tudittól, hogy a kulturának megnyitott ország lakóinak önmaguktól kell arra rijönniök, hogy az ósdi intézmények tarthatatlanok, ép r.zok segélyével folytatta áldásos működését, kik kevéssel ezelőtt minden újításnak legelkeseredtebb ellenségei voltak. Ciak a ki ügy ismeri hazánk történetét, mint Jókai, — a kinek ép üiy kijutott a nemzet gyászából, mint ahogy szívvel lélekkel osztozott annak örömében is, — csak a ki oly otthonos a budti várpalota termeiben, mint amily közel­ből ismeri a nép baját, bánatát, — esak az ilyen iró tárhatja fel szemeink előtt az ellentétük folytán is káp­ráztató, da miudenisetre elbÜYÖlő képeket, melyek e leg­újabb regényben mint a hős a »'élekidomárc staffage­aként jelentkezne. A kiadásnak egyik legfőbb előnye, hogy fü',etekben jelenvén meg, azt a legszegényebb ember is megszerezheti 20 krjával. — az olvasásra nézve annyi­ban hátrányos, hogy a folytatást alig birja várni. De ennek is megvan a maga haszna. E'olvassuk először fü­zetekben, azután h i egészen meg lesz, — újra eleitől végig és igy kétszar volt részünk a gyönyörben, mit csak egy Jókai regény olvasása nyújthat. — Elűzetni szán­dékozók forduljanak egyenesen Révai testvérekhez (Buda­pesten, IV. Váczi-utcza l). — Mikszáth Kálmán összes müvei füzetekben. Mikszáth Kálmán nevét, akarcsak Jókaiét, szélese e hazá­ban mindenki ismeri, mindenki tudja hogy a humornak nem akadt még nálunk hivatottabb tolmácsolója, mint o gyorsan hírnévre emelkedett iró, kit mindenütt szivéseu, lelkesedéssel fogadtak be, még ott is hol a legszigorúbb kritika szokott törvényszéket ülni, E őttünk egy remek kiállítású füzet fekszik, a legfinomabb velin papíron nyomva kitűnő illustrácziókkal diszitue és az egésznek ára cuk 35 kr. Valóban nem tudjuk, e csekély árral mi vau meg­fizetve, mert ha % szellemi élvezetet nem is számítjuk, és ezt jóformán nem is számithatjuk, mert Mikszáth müteinek olvasása megbec-ülhetetlen gyönyör, — maga a könyv olyan kiállítású, milyeunel ilyen ár m -llett semmi­féle külföldi könyvpiacz nem dicsekedhetik. — Amit Mikszáth eddigelé megirt, az ő gyönyörű beszélykéi, regényei, rajzai, miket néhány sorban csak ő tud megírni — karczolatai melyeknek tárgyai az életből vannak ellesve, mindezek most egyforma kiállitisbau, »ürii agy­másutánban, 35 kros füzetekben foguak megjelenni. — Magát a vállalatot méltányolva, Révai testvérektől is csak dicsérőleg emlékezhetünk meg, hiszen ők azok, kik a legújabb idákben ép a könyvek olcsósitása által több hivet és tisztelőt szereztek a magyar irodalomnak mint a mennyi ezelőtt évtizedek alatt támadt. Mikszáth müveinek füzetes kiadása állításunk mellett bizoayit. Elő­fizetés iránt legczélszerübb egyenesen R<vai testvérekhez fordulni (IV. Váczi u c/,a 1.) Elő lehat fiíetni 10 füzet­re 3 frt 50 krral, — 20 füzetre 7 frttal. — Az asszonyi tízparancsolat. E>y amerikai lap a következőleg állitja öisze az asszonyi tizparanssolatot: 1. O.akodjál az els5 cikakodistól, dehx nem kerülhető el, erélyesen kűzdjed végig; nagyon fontos hogy te maradj a győző, 2. Ne feledd, ho;y férfihoz mentél nőül s nem jstenhez, nehogy az ő tökéletlenségei téged meglepjenek. 3. N-s gyötörd mindig pénzért, hanem igyekezzél a ren­des hetipénzzel beérni. 4. Ha férjeduek nem volna szive kétség kívül van gyomra; okosan teszed, hi jól elkészí­tett ételekkel igyekszel megnyerni kegyét. 5. Hébe-korba nem nagyon gyakrau, engedd át neki az utolsó szót; ez neki örömet szerez, rád nézve padig nem nagy veszteség. 6. A születési eljegyzési és halálhíreken kivül olvasd a lapoknak egyéb tartalmát is és légy tájékozva a kü'földön történő dolgokról ii; alkalmilag c odálkozni foga fölött hogy a politi ;áról és napi eseményekről otthou is beszél gothet b nem kell e miatt a kávéházba mennie. 7. Légy mindig — czivódás közben is — udvarias iránta. Ernló kezzél v:ssza, hogy szemeidet fölemelted hoízá, mikor vőlegényed volt — most se nézd le. 8. Alkdmas időkö­zökben engedd, hogy néha többet tudjon, m nt te; ez len fogja tar'.aui önérzetét, s neked előnyödre lesz, ha egyszer-kétszer megengeded, hogy n'in vagy egés en csal­hatatlan. 9. L"gy férjednek barátnője, hogyha okos em bcr; ha nem az. igyekezzél őt barátoddá e nelni. Emeld őt fel, de ne bocsátkozzál le hozzá. 10. Tiszteld férjed rokonait, külöoösen anyját: e^ sokkal előob szerette őt mint te. — Harminczöt főispán egy családból. A mult napok­ban midőn báró Vesselényi Miklós Szilágyinegye főispáni székét elfoglalta a lapok mint rendkívüli eseményt említet­ték fel, hogy e fóuri családból már 12 főispáu került ki. Ez alkalommal bemutatjuk a nagyméltóságú báró Perényi családból kikerült 35 főispánt. 1) Tamás tárnok mester 1321. ugocsai főispán fia: 2) I. Miklós 1334. sárosi. 3) I. Péter 1362—13G5. abauji, testvére 4) II. Miklós 1334. abauji, sárosi és gömöri főispán. 5) III Miklós 1378. főpohárnok és zempléni főispáu. C) III. János 1434. zempléni, 1439 ugocsai főispin és fő lovász­mester. 7) III. István kir. foasztalnok 1460. zempléni, 1463. ugocsai. 8) III. Imre 1503—1519 ig Sáros­Abauj vármegye örökös főispánja, Magyarország ná­dora. 9) III. Peter 1402—,1414. Abauj, Zemplén, Ung, és Mármaros főispánja, Országbíró és Székely főispáu. 10) V. Péter (sz. 1502. f 1548) hatalmas olygarcha, erdélyi vajda, Teines és Abauj vármegyék örökös főisplu­ja, trón kereséssel vádolva. 11) IV. János 1447 kir. fiiaszta.uok, Szepes, Mármaros és Ugocsai főispáu. 12) V. Jáuos 1457. kir. főajtóuálló mester, Ugocsainegye fő­ispánja. 13) I. Gábor 1512—26. Ugocsa és Máramaros vármegyék főispánj i és főkainar.ls mester. 14) II. Gábor 1560. Abauj és ugocsai főisplu. 15) VI. Gábor 1527—51. ugocsai főispán halála után özvegye Zsófia viselte a főispánságot. Testvére 16) VI István 1569.—1575. ugo­csai főispán 17) II. Mihály (V. István fia) 1552. kir. főpohárnok és Zemplén főispánja. 18) VIII. János (II. Ferencz fia) 1566—87 ugocsai főispán. Testvére 19) I. György 1574. Abauj főispánja. Fia 20) III dik Gábor 1608—1610. Ugocsa és Abaujinegyo főispánja, kora egyik felvilágosodottabb féifia. Testvére 21) II. György 1639. Zemplén és Abauj fűispáuja. 22) IV. Ferencz 1656. ugocsai főispán. 23) II György fia) ugyan azon idóbeu abuji főispán. 24) Antal 1721 — 34 Ugocsai főispán) Miklós kurucz tábornok fii) 25) József 1770—1780 Ugoesa. 26) IV. Gábor (II György fia) 1670—73 Ugocsa. 27) V. Imre fia) 1715—35 Ugocsa és Abauj főispánja. 28) I. Pál (III Imre fia) 1891 Ugocsa és Abauj. 29 II. Pil 1733 Ugocsa 30) János (III Imre fit) 1677 Ugocsa főispiuja. 31) IV. Imre 1713. h. ugocsai főispán. 32) Károly 1740—1781. ugocsai utódai 33) Gábor a forra­dalom előtt Bereg és Ugocsa főispáni helytartó. 34 I. Zsigmoud a nemzet martyrji, ugocsai főispán. 1849 ig a hétszemélyes tábla és a főrendiház elnöke. Fia 35) II. Zsigmoud 1875-től Bjreg és Ugocsamegye kösztiszteletü főispánjá. — Díszes levélpapírok jelvényekkel, vagy a nélkül, elegáns névjegyek, bili-, eljegyzési és menyeg­zői m jgliivók; továbbá csinos kiállítású tánczrendek és mindennemű nyomtatványok Ízlésesen és jutányo­sán készíttetnek Jóba Elek köuyvnyomdijában, Nyíregyházán dobreozeni-utcza. Csarnok. „Majd ha fagy." Szellemes írója') Egy régi kis lapnak Erről irt: „Majd ha fagy!" És a nagy hatalmak Kanapé proeeasuat Csináltak belőle. Azért hát én máskép írok majd felőle. Majd ha fagy! Igy szoktuk Mondani legtöbbször, Mikor a bosszúság Csiklandoz és gyötör. Padig mind' nem lehet Szájunk íze szerint, Falatunk néha sós, Holott nem is hering. Majd ha fagy, hó letz nagy! Aztán jön a többi, Az ember, ha dohog, Mérgét igy önti ki: S azt hiszi, hogy ezzel Minden ki van mondva, Hej, pedig magának Csak igy lett bolondja. Majd ha fagy! igy mondja A fösvény, ki látja, Hogy a szép kirakat, Mely élbe tárja Azt a sok jó holmit. Mire vón szüksége ; Holnap tán megv -szem, Ml ingyen sem kéne. Hogy ha kér barátunk. Váltói prolongálni, Ott hagyjuk íilba'cot Egy pír perczig állni. S hogy ha jön a szabó, A pinczér, ínosóné: Majd ha fagy ! Most nincs pénz 1 Igy rival a góbé. Pottyan az örökség, Osztozni is kéne, Mindenik oda kap, Hol legjobb a vége. Rángatják, czibálják A szép hagyatékot. Majd ha fagy! Kapod meg Azt az osztalékot. Posztót vesz a papa . . . Kéket, szürkét, barnát, Hivatja a szabót. Varrjon egy-két kámzsát: És a kis nebulók Összekapnak rajta, Majd ha fagy! — mond egyik — Lesz tied a barna. Kérik a kis hamist, Hiszen már anyányi, Elég is volt eddig A mamával járni. Csakhogy a kicsinek Sem tetszik ... a lurkó, S a válasz ? ! Majd ha fagy ! Kosár meg egy bunkó.-) Izzad a rosz fiu, Aki feleségül Azt vette magához, Kire a szüléktől Engedélyt nem kapott ; S kérne segítséget: Menydörög . . . imjd hí fagy! Kóstold az Ínsége;. Engedményt kunyorál A bérlő urától, — Kérvénye elsírja — Majd meg fult az árlól ; De kihez írva volt, Visszaküldte szépen, Majd ha fagy ! Kell Még pedig a héten. Az adó igen nagy, Leengedést kérnek, Lisztre sincs búzája Épen — a szegénynek, Majd ha fagy! zúg egy hang}) Épen ő kell nékünk. Ezután nincs több szóm . . Minden szív elszorul, Kihalt ott a világ, Ahol igy beborul. Aki azt veszni el, Kibez tapadt lolke : Annak ciak megváltás — Ha befagy felette. . Galánffy Lajos. 3) A halál, mely kérlellietleníll ragadja cl az élete tavaszában lévő gyermeket. S álmodja, kikéri, Szivet talál a szó. Majd ha fagy! — kiált be — Az adóbehajtó. Beteg a kis család Egyetlen öröme, Istenem ! gyógyítsd meg ! Esdnek könyörögve, Hisz ő az egyetlen, Akiben még élünk, pénz, 1) Visszaemlékezi! egy helybeli jő barátra. 2) Tagadé válaszában mlnttia mondaná az apa : lányt, fráter. „Nem neked neveltük a A kis Árván maradt korán, Anyját nem ismeré ; Gyöngéd baráti kar Soh'seín hajolt felé. A mostoha üldözé H i sirt, ha könnyezett — S ő tűrt ... nem tudta még : Mi a kicsiny grisette! Volt néha kedve is, Dalolt a kis hamis S azép csendesen került Vigasztalója is. És ő nem szívtelen. Csőkot csókkal fizet . . . S még most se tudja, hogy : Mi a kicsiny griaette ! Hja! a fiu csinos, S oly szépeket mesél; Ha karja közt pihen, ^ Még apjától se fél! És boldogítja őt A kéj, az élvezet, — Pedig nem tudja még : Mi a kicsiny grisette ! grisette. És elmegy a fiu ; „Apropos : pá, kicai!" A szó s a fájdalom Majd szivét tépi ki . . . De könnyű a szökés, Amely hozzá vezet: Szerelme védi őt S lesz —kedves kij griiette. És égetőn hevit A tis*ta égi láng . . . Nam bántja senki aem Az ifjút és a lányt. Ki mondani neki, Hogy mennyit vétkezett ? 1 A sok közt eltűnik A kedves kis grisette! S ha elfogyott a pénz, Kihűl a régi tűz : Világ leánya lesz, Kit bárki karra fűz . . . Mert angyal a Uány, A míg nem vétkezett, De fénye sárba hull, Ha neve : kis grisette ! Macsolai Barna. Bach huszárok. Az ötvenes évek cs. k. magyar hivatalnokainak névjegyzékéből érdekes verset állított össze a hatvanas évek elején egy névtelen magyar ember s közzé tette azt még akkor a Vasárnapi Újságban. Mulatságos dolognak tartjuk újra lenyomatni ezt a kuriózumot. Ime a névsor: Schmutz, Kozseluch. Tumerauf, Hornacsek, Hrubi, Melichar, Schleim«r, Chrobacaek, Sparsam, Choczky, Tvrdy, Kotzian, Krajacsits, Mikolasko, Czáp, Zaduban, Kabus, Nadobry, Maresoh, Zezsulak. Czuczy, Krupecz, Hojda, Odrobinak, Cherven, Wtasaty, Gschrey, Jerzaabek, Kopriva, Stugel, Kaaa, Vizdalek, Hollub, Sluzse, Pitsch, Pospichal, Aberle, Usternul, Verstuseg, Zapletal, Wrancsics, Mrva, Halacs, Hrdina, Kuffa, Matacsics, Barvizz, Bilina, Schwiguth, Buresch. Vlcaek, Konggtko, Obicz, Frintschtacski, Kirchette, Ehrenko, Satala, Kreimel, Safranek. Weigl, Wawra, Sucsek. Prihoda, Beigl, Srnkj, Tins, Schmeisser. Kansky, Knüppel, Skrabal, Zak, Trnobransky, Wordak, Nobel, Slaviczes, Albl, Navratil, Voldon, Repka, Schilhabl, Malovecz, Chovanecz, Nemeez, Hudoba, StefFek. Kasparek, Tschik, Kozehuba, Wyplel, Worel, Wrtel, Brix, Popelka, Cibulka, Wawrecska, Dix, Cvetnitz, Ipavi'z. Napravnik, Kastl, Klaucsek, Dolesal, Pivniczka, Taitl, Vlk. Czablk, Turek, Kozsacsek, Kappel, Zbiral, Zlamal, Klavácsek, Cech. Kwech, Sáron, Witlacil, Fertsek. Ulicsny, Skalon, Wicbodil, Vonasek, Walasek, Psükril, Krticska. Sestak, Zimak, Muschal, Kwasnicska, Smuthny, Sluzsny, Ticbacaek, Duda, Gallina. Kallina, Maiina. Chluda, Kramarik, Zahourek. Caepel, Finacek, Zborzil, Wraschtil, Sofiak, Voslacsek, Zacsek, Novomieszky, Krzizsek, Vatzulik, Waczka, Maichrsiezky, Körinek, Vosalik, Drubak, Dvorák. Holecsek, Zelezny, Precslik, Humplik. Wohanka. Povolny, Smrcaka, Slovacsek, Machataek, Schaffarcsik. Zavierka, Zdrazilek, Montaek, Kozeschnik, Catvrtecaka. Giran, Schrovanek, Vodnarik, Krupicska, Czikann, Vaniorek, Ceratvik, Drobil, Mateika, Jeritsek, Petruzaka, Haviina, Rychlik, Havlicek, Wavruska, PiKvau, Vieszorek, Nehanek, Ruzicska, Juda, Machalek. Mestyanek, Hrdlicska, Polivka, Wseticzka, Straka, Waniek, Haluska, Zapomiel, Tróján, Kustanek, Maschkn, Trz ska, Miliska, Trezizaek, Streblicaka, Krupicaka, Hniticaka, Schimicsek. Közgazdaság. A takarmány okszerű felhasználásáról. Hogy nálunk túlságba vitetnék valamely gazda­ságban a takarmánytermesztés, azt nem foghatja rink seuki, d< azért sem neheztelhetünk, ha a takarmány­pocsékolásért kömény megrovásban részesítenek, mert bizony azért dicséretet nem várhatunk, hogy még az alaciony marhalétszámhoz viszonyítva is csekély jobb minőségű takarmányunkat, igen sokszor okosan fel- és kihasználni nem tudjuk. Takarmányt elfogyasztani kétféleképen lehet; lehet u?y, hogy marhaállományunk feljavulásán s az ennek folytán előállott több él jobb trág/án kívül egyéb hasz­nuuk nem leend ; kétségkívül: ez sem megvetendő ered­mény, s óhajtom, hogy igen sok gazdaságban legalább ennyi lenne fölmutatható; a bő takarmánykészlet érté­kesítésének azonban hasznosabb módja is van. Ht igavonó állatainknak — különösen a téli rövid munka napokon — agy bizonyos, munkájukhoi s fejlett­ségükhöz mórt mennyiségű takarmánynál többet adunk, ezeu takarmány kárba ugyan nem vész, msrt trágya lesz belőle, hanem zsir- és husképző alkatrészei akként érvé­nyesültek, hogy áltila jöved ilmilak gyarapod íi nem fog. A gazdinak psdig arra kell törekedni, ho»y minden szál takarminy a lehetőségig kihasználtassák. Nem akarjuk azt ajánlani, hogy a reméltnél na­gyobb takarmánytermés esetén, a gazda idegen marha teleltetéss által igyekezzék fölöslegesnek hitt takarmá­nyát hasznosítani, csak utalunk arra, hogy hiba lenne az összes, az elegendőnél több takarmányt saját barma­inkkal csak azért fölétetni, mert hált Istennek termett

Next

/
Oldalképek
Tartalom