Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-10-07 / 41. szám

Melléklet a „KTvirvidéU" 1888. 41-ik számához. folytán az allaudo választmány azt javasolja, hogy ugy a tervezet es a költségvetés, mint az 1889. évre szóló váltság árak tárgyalasa és megállapítása végett még a folyo évben egy rendkívüli közgyűlés összehívása határoz­tassek el, s e határozatról a közmunka és közlekedésügyi miniszter értesíttessék. Bégányi Ferencz árvaszéki elnök, az árvaszéki fel­halmozodott hátrányok könnyebb feldolgozása végett az árvaszéki munkaerő fokozása tárgyában kelt 1887 évi közgyűlési határozat hatályát 1889. év végéig kiterjesz­teni kérvén, az állandó választmány azt elfogadás v-gett ajánlja a közgyűlésnek. 6 A vármegye közegészségügyi bizottságának a mária­pocsi uj es a nyíregyházai 4-dik gyógyszertár felállítása tárgyaban beadott véleményére az állandó választmány javaslata az, hogy a máriapócsi gyógyszertár iránt be­adott kérvény az alispánnak azzal az utasítással adassék ki. hogy azt M.-Pócs község képviselőtestülete által tár­gyaltatva, annak nyilatkozatával szereltesse fel. A nyír egyházai 4-dik gyógyszertár felállítását az állandó választ mány nem véleményezi. Tárgyalás alá vétetvén a vármegye főüg) észének Luskod puszta átcsatolása tárgyában kelt véleménye, minthogy Luskod puszta kétséget kizárólag mindenkor Vaja község területéhez tartozott s téves kataszteri és tagositási felvételek és illetéktelen szolgabírói és község­elöljárói bizonylatok folyományaként tévesen tekintetett Szatmárvármegye Kántor Jánosi községe határához tar­tozónak, ennélfogva Szatmárvármegyéhez igazságszolgál­tatás vagy közigazgatábilag leendő átcsatolásába a vár­megye közönsége bele nem egyezik, s felhivandónak java­Bolja az állandó választmány az alispánt, hogy ezen pusztának kataszteri felvételi iratai áttétele, valamint a községi adó kivetése és behajtása iránt késedelem nélkül intézkedjék. Az átcsatolás ellen a belügyminiszterhez is indokolt felterjesztést indítványoz az állandó választmány. ÚJDONSÁGOK. — Ö felsége a király nevenapján, e hó 4 díkén a helybeli r. katholikus templomban hálaadó isteni tisztelet volt, melyen a vármegyei és városi hatóságok, a külöm­böző állami hivatalok testületileg jelentek meg. Kivonult az önkéntes tűzoltóság is. — Tiszai községeink árvédelmi munkálataira vonat­kozólag a közlekedésügyi miniszter a következő leiratot iutézte Zoltán János alispáuhoz: Folyó évi szeptemberhó 5-én 10690. sz. a. kelt felterjesztésére, a csatolmányok visszaküldése mellett értesítem, hogy az alsó szabolcsi tiszai ármentesitő társulat által a Tisza balpartján, Rakamaztól Tisza-Dobig építendő védtültés engedélyezése tárgyában ugyancsak az idézett napon és szám alatt hozott határozatát a tervezetre vonatkozólag beérkezett nyilatkozatokkal, valamint a nevezett társulat részéről benyújtott felfolyaniodással együtt átvizsgálván, auuak azou részét, mely szerint a szóban forgó töltés-vonal azon alternatíva szerint lesz kiépítendő, a mely Tisza­Eszlár községnek Eszlár-Ófalu és Eszlár-Tótfalu uevezetti részeinek (ártérben) hullámtérben hagyásával Nagyfalutól Kéthalomig vezet, — az 1885. évi XXI11. t cz. 74. §-a értelmében véglegesen megerősítem. Határozatának azou részét azonban, a mely a Tisza-Eszlár magasabb terüle­tén fekvő uradalmi és középületek megvédésére szolgáló körtöltés előállításához szükséges költségek viselését az alsó-szabolcsi tiszai ármentesitő társulatra rója, meg­erősithetőuek nem találtam, s a körtöltés építési költsé­geinek viselése alól a nevezett ármentesitő társulatot ezennel felmentem, megjegyezvén, hogy ezen körtöltésnek építési költségei az ártelepitési alapot fogják terhelni; annak fenntartását és árvíz elleni megvédését azonban mindaddig, mig ezeu körtöltésre szükség leend, az alsó­szabolcsi tiszai ármentesitő társulat kötelességévé teszem. Ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy miutáu kiküldöt­temnek a helyszínén szerzett tapasztalatai alapján tett jelentése szerint az évszak előhaladottsága és a helyi viszonyoknál fogva sem a község áttelepítése, sem az értékesebb épületek védelmére szánt körtöltés kiépítése a folyó évben már nem foganatosítható, okvetlenül szük­séges, miszerint a község magasabb fekvésű része a folyó évi árvíz szine felett 0.50 méterrel magasabb oly nyúlgátak létesítése által biztositassék, a melyek a mel­let, hogy lehetőleg bele esuek a létesítendő körtöltés vonalába, a lakóházaknak a végrehajtandó kitelepítés eszközléséig leendő fennmaradhatásukat is lehetővé tegyék Az ezeu nyúlgátaknak sürgősen foganatosítandó kiépítése érdekében szükséges rendelkezések megtételére a m. kir. belügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott Őfelsége személye körüli miniszter urat egyidejűleg kelt átiratomban felkértem. — Miután tehát a község teljes áttelepítése csak a jövő év folyamán fog megvalósulhatni, a most emiitett nyúlgátaknak a jövó év tavaszán esetleg bekövetkező árvíz elleni megvédéséről, az azok által védett területen levő épületek tulajdonosainak kellend gondoskodoiok, az alsó-szabolcsi tiszai ármentesitő tár­sulat ebbeli, valamint fenntartási kötelezettsége csupán | azon időponttól kezdődhetvén, midőn a végleges körtöltés | már tényleg kiépült. Értesítem továbbá alispán urat, j hogy határozatának azon része felett, mely szerint ne- I vezett ármentesitő társulat az áttelepítés költségeihez hozzájárulni tartozik, elhatározásomat később veeudi. — Felhívom alispán urat, hogy ezen reudeletemről az alsó­szabolcsi ármentesitő társulatot és a felszólalással élt érdekelt feleket szokott módon értesítse. — Cs. és kir. udvari apróddá nevezte ki a király Kállay Ubald theresianumi növendéket, Kállay Jenő orosi földbirtokos fiát. — Gyászrovat. Péchy Gábor, városunk volt ország­gyűlési képviselője, e hó 2-dikán A.-Késmárkon meghalt. Harmincz éves korában, hosszú és uagy szenvedésekkel összekötött betegség oltotta ki életét. Péchy Tamásnak, a képviselőház elnökének fia volt. — Haláláról a következő gyászjelentést vettük: Péchujfalusi Péchy Ta­más, ő cs. és ap. kir. felsége valóságos b. titkos tanácsosa, a magyar országgyűlés képviselőházának elnöko, a vasko­ronarend I-ső OBZtályu vitéze és neje: Nagvkereki Men­sáros Albertina mint szülők; — péchujfalusi Pcchy Gábor mint fia, — Margit, férjével Ádámföldi Bornemissza Lajossal és gyermekeikkel, — Berta férjével Nagy Réthi Darvas Bélával, Vilma, István, Tamás és Gáspár, mint testvérek ugy magok, miut számos rokonaik nevében, mélyen elszomorodott szívvel jelentik felejthetetlen fiuk, atyja, testvérük, sógoruk, illetve rokonuknak péchujfalusi Péchy Gábor, volt országgyűlési képviselő és jogtudornak október hó 1 én élete 30-dik évében hosszas szenvedés után tüdőszélhűdésben történt gyászos elhunytát. A meg­boldogultnak bült tetemei október 4-én csütörtökön délután kírom és fél órakor fognak az ág. ev. egyház szertartásai szerint Alsó Késmárkon a családi sírboltba örök nyuga­lomra tétetni. Kelt Alsó-Késmárkon, október 1-én 1888. Áldás és béke poraira ! — Kinevezés. Szepesházy Imre nyiregyházi kir. j'trásbirósági aljegyző a szvidniki (Sirostnegye) járásbí­rósághoz járásbiróvá neveztetett ki. — Interpelláció. Egy helybeli előfizetőnk, kinek fia az ág. ev. főgimnázium növendéke, azzal a kéréssel fordult hozzánk, intéznénk kérdést a íógimnázium igaz­gatójához az iránt, mi az oka, hogy a gimnázium épület kapuját a reggeli él délutáni tanítás megkezdése előtt nagyon rövid idővel nyitják csak ki, ugy hogy a tanuló ifjúság kénytelen a kapa előtt az utczáu összecsoporto­sulni, jó-rossz időben ott áciorogni és terhére lenni egyszersmind az utczán járókelőknek. Ez interpellációra a főgimnáziumi igazgató úrtól azt a felvilágosítást nyer­tük, hogy a gimnázium kapuját a reggeli és délutáni tauitás megkezdése előtt mindeukor egy negyed órával kinyitják. Ha tehát ott csoportosulás támtid, enuek a szülök és szálás adók okai, kiknek a felügyeletük alatt levő lauulókat nem kellene a jelzett idő előtt az iskolába elbocsátani. — A felsó-szabolcsi ev. reform, tanítók egyesü­lete októberhó 17-ik napján Nyíregyházán Varga Antal úr iskolájában közgyűlést tart. — A közgyűlés tárgyai: Reggel 8—9 óráig gyakorlati tanítások tartatnak: Sikolya Antal bérc teli tanitó úr a beszéd él értelem gyakorlatok köréből, Pajkos Lajos szabolcsi tanitó úr a uyelvtanból, Csurka István buji tauitó úr értekezik : „A gyermekek vallásos neveléséről" czimü tételről. ElnOki jeleutéa az egy­let mult évi működéséről. A mult gyűlés jegyzőkönyvnek hitelesítése után elnök és főjegyző válsztása. A tanítások és értekezés b rálata. A bihari ref. tanitók egylete által egyesületünkhöz küldött (elhívás feletti tanácskozás. Az Eötvös-alap ügye. Indítványok tétele. Az egyesületi tagok­nak jól felfogott érdekében áll, ho^y minél számosabban jelenjenek meg e megtartandó közgyűlésen. Horváth Ist­ván egyesületi elnök. — Műkedvelő fényképész. Dessewffy Miklós gróf, ki tudvalevőleg szenvedelyes léuyképező, s ebben a mes­terségben igen szép dolgokat produkál, résztvett a Bécs­ben a mult napokban megnyílott féuykép kiállításon, melyet az ottani műkedvelő fényképész egyesület rende­zett, s kiállított fényképeivel általáuos elismerést vívott ki. — Felmentett jegyző, tíart Gusztáv volt polgári jegyző bűnügyét a héteu tárgyalta & kir. törvényszék. Hart Gusztáv bűnügyében már megtartatott egy libeu a helybeli kir. törvényszék előtt a végtárgyalás, a kir. tábla azonban a fölmentő Ítéletet feloldotta, s ujabb bizonyítékok beszerzését rendelte el. A másodszor tar­tott végtárgyaláson a kir. törvéuyszék üart Gusztávot, az elleue csalás és okirat-hamisítás miatt emelt vád alól ismét fölmeutette. — Meghívás. A »Felső-tiszavidéki gazdasági egylet* folyó évi október hó 11-én d. e. 10 órakor Nyiregyházáu a megyeháza termében közgyűlést tart, amelyre az egylet összes alapító és rendes tagjai e helyen is tisztelettel meghivatnak. Nyíregyházán, 1888. évi oktéberhó 4-én, Elnök úr őméltósága megbízásából: Szentkirályi János R. titkár. — Orvosi jelentés. A hasonszenvi éa vít gyógy-elv barátainak tudtára adom, hogy fürdő-orvosi utamból sze­rencsésen haza érkeztem, és Bzükség esetében ismét ellá­tom a szenvedő betegeket orvosi tanác-csal. Dr. Unger­leidtr Jónás, orvos. — Dr. Sáry Sándor, Sáry Pál városi árvaszéki ülnök fogadott fia, orvosi oklevelet nyervén, orvosi gya­korlatra városunkban fog megtelepedni. Dr. Hartstein Sándor köz- és váltóügyvéd városunkban ügyvédi irodát nyitott. — Felhívás. Szabolcsvármegye községi és körjegyzői kara egész tisztelettel felkéretik, hogy mindazon t. kar­társak, kik az 1885-, 1886-, 1887 és az 1888-ik évi egyleti tagsági dijakkal tartoznak, a kellemetlenség kike­rülése czéljából tartozásaikat Simák István Napkor köz­ség jegyzőjéhez, mint az egylet pénztárnokához folyó év november hó 30 ig elküldeni szíveskedjenek, anuyival is inkább, mert Szabolcsvármegye községi és körjegyzői egylete az országos központi egyleti tagsági dijaival több évekről tartozásban van. Tisztelettbl felhívja az egylet. — A vármegye népnevelési bizottsága e hó 9-én d. u. 3. órakor a vármegyeház nagytermében gyűlést tart. Tárgyak ; Jelentés a járási népnevelési egyesületek megalakítására vonatkozó intézkedésekről. Esetleges in­dítványok. — Czigány találkozó. Testmegyei és bodrogolaszi-i czigányok vándorlásuk közben összetalálkoztak a raka­mazi hídnál, A nemzetséges találkozás örömére körbe járta a pálinkás bütykös, de a barátkozásnak végre is verekedés lett a vége, s Kozák József pestmegyei czi­gánvt Juhász János ós Balog Audrás bodrogolaszi-i czi­gányok ügy elverték, hogy a karja is eltört. A héten tartotta meg ellenök a helybeli kir. törvényszék a vég­tárgyalást, s bár a czigányok ősi leleményességgel elta­gadtak mindent, 6—6 havi "fogházra bűutette őket, melybe az elszenvedett vizsgálati fogság be nem számíttatik. Szintén e lapok tudatják, hogy a ritka jellemű ha­zafi, gr. Károlyi István más négy politikai fogolylyal e hó 5-én Bécsbe megérkezett, s ounan Theresienatadtba IGSZ szállítandó. Tudatja továbbá, hogy Radetzky tábornok a pest­városi tiszteletbeli polgárságot kegyelmesen elfogadui méltóztatott. Szép magyarhon fővárosa emelj neki szobrot, ő azt megérdemli, hisz ő volt leghatalmasabb elnyomója a bitang zavargó népeknek. Tudatja továbbá, hogy a bécsi rendőrségi hivatal­nokok fel lettek szólítva, hogy nz erdélyi rendőrségi hiva­talokba lépjenek át, — igy hozván ezt magával a magyar alkotmány törvényei. A meggyőződést minél inkább akarja a hatalom vaskarja kiirtani az emberek kebeléből, annál inkább meggyökeredzik az, s dúsabb hajtásokat tesz. Igy vagyunk mi is árva magyar nemzet! Jó urak, kiknek kezében jelenleg a hatalom van, tudjátok meg, hogy erőszakoló intézményeitek, önkényt lehello rendele­teitek a magyar nemzet szívósságán ügy meg fognak törni, mint az áradó hullámok a tenger szikláin; hisz e sötét komor fellegek nem első Ízben tornyosulnak hazank egen, nem egyszer pusztitólag dühöngtek >s e ellegek de végre ismét kiderült a nap, elenyésztette a fellegeket s a joté­konyán ható sugarak az egész haza határán áldásterjesz­tőleg mosolyogtak. Ez a természet folyása, hisz a tavasz kellemeit is annál inkább érezzük, minél zordouabb vala a tél; a nyomorral küzdő ember is sokkal jobban meg tud a b ­cslüni a néha felvillanó életörömet, mint a bíborban szü­letet, kinek minden kivánata szerint történik, s az elet küzdelmeit csak hallásból vagy regényből ismeri. Nemzetiségünket, szólás és Írás-szabadságunkat meg­semmisítő ujabb rendeletek szolgáljanak édes »"»tem leczkéül. Tanuld ezt jól meg, s ha majd ..sors isme r­dulni fog, a leczkét eszélyesen es jol vedd alkalmazásba A szabadság é. alkotmányosság érzete azt Iehe mondani, hazánk legalsó rétegeiben vert s a legutolsó pór is biztosan hiszi, hogy K° 98utü ütbán vau és tavaszra vissza jön, hogy újra átadja a népnek elraboit legszentebb sajátját, a nemzetiséget és szabadságot. Széltében beszéli a nép, hogy Kossuth csakugyan jő, s sajátságos phantasiája szerint segítséget is adott melléje, nevezetesen a vastag magyarokat, a Bzittyániakat és albániakat. Honnét vette eredetét e hie­delem, azt a jó isten tudja, — hogy albáuiak Í3 vannak Kossuth szabadító seregében, hihetőleg Orsován irott búcsú szavaiban emiitett Albion ágyúinak nem jó értei mezéséből származik. Egyébiránt mit hozand az üj évtized várva várt tavasza, fognak e virulni a szabadság kertjében számunkra gyöngyvirágok, vagy pedig az elhintett dudva magvai minden kellemest kiirtandnak abból, az még a titkok könyvében rejlik, annak pedig ama sajátságos tulajdona van, hogy a halandó kutató szeme elől gondosan el van rejtve. Furcsa élet ez a miénk, a remény szikráját mutató legkisebb múlékony csillámhoz is mohón kapunk, — nom múlik el az uralkodó ház legifjabb tagjának névnapja sem a nélkül, hogy ahoz valami kegyelmi téoyt ne fűz­nénk, vagy a hónapok óta hangos szavakkal hirdetett amnestia megadását ne várnók. Az idők mindinkább haladnak, az eszmék mindin­kább érlelődnek, s el lehet mondani, a szabadság és ön­kormányzat eszméjét Európa minden népe megérté. DJ megérték ezt az uralkodók is, éa belátták, hogy az, ki a közvélemény ellen barezol, haszontalan harezot űz, 8 csekély küzdelem után mint legyőzött fél lesz kénytelen fegyverét letenni. Cjak kél hatalom van még, mely a századok óta kezeiben tartott vaspálezát maka­ciuí szorítja markában, mely szeretné a népet a sötétség homályába visszataszítani, és elhitetni velők, hogy az uralkodók kedvéért és azok jólétének előmozdításáért teremtettek a népek, — e két hatalom, ha nem mondom is, tudni fogjátok, hogy az északi rém, és a vele kazat­fogva haladó Ausztria. A história, mely részrehíjlatlan szokott lenni, ki­tűnő betűkkel fogja e két hatalmasság tetteit lapjaira irni meg fogja ismertetni az utókorral azon eszközöket, miket céljaik elérésére felhasználtak, elősorolandja a ki­végzettek roppant légióját, kik csak azért lövettek vagy pedig ítéltettek bitófára, mivel hazafiak és a korszellem sugállta nemes eszmék bajnokai valának. De félre e szomorú és vérlázító képekkel, mihamar eljövend a számolás órája, s hiszem, hogy a magyar Dép, okulva a jelenen, nem fog botorul nagylelkQaködni, nem fogja összetett kezekkel hangoztatni az imádság szavait: »és bocsásd meg a mi bőseinket, miképen mi is meg­bocsátunk ellenünk vétettekuek.f Tegnap mintegy 300 honvéd, most már besorozott osztrák katona, hozatott városunkba, hogy inuen a kül­földön állomásozó német és caeh ezredekbe sz&llittaasék. Jól teszitek urak, kik nem valátok képesek a ma­gyar nép legyőzésére, sorozzátok azon harc fiakat, kiktől folytonosan űzettetek, katouáitok közé, igy majd idővel, ha netalán eszébe jut a népeknek bilincseit lerázni, bi­zonyosan lesz erőtök e géppé travestált elemmel a láza­dókat leverni! Vigyázzatok urak, mert nagyon könnyen megtörtén­hetik, hogy a besorozottak, kiknél értelem és műveltség van, melynek hatalma pedig nagy, hü cseheiteket és hor­vátjaitokat is felvilágosítván, a válság pillanatában azon veszitek magatokat észre, hogy immár ezekre sem szá­míthattok. A besorozottak bevonulás sajátságos látványt nyúj­tott, mig a kísérő osztrák csapat a hidegtől és út fára­dalmaitól megtörve, lomhán lépdegélt, addig a beaorozott csapat mintha moat indult volna ki a kaazárnyából, bátor, biztos léptekkel, felemelt fővel, jó kedvvel haladt előre. A harczedzett fiúk nemes viselete, csüggedést nem ismerő magatartása némi vigaszt nyújtott szomorú lelkem­nek, s önkéntelenül eazembe juttatá a költő ama mon> dalát: >É1 magyar, áll Buda még!< A remény végső szikráját a nehéz napok uem ölték ki keblemből, s hiszem, hogy a remény e szikrája nem hasonlítható a vízbe esett s a halai kínjaival küzdőnek végreményéhez. Vonultak már egünkre sűrűbb, komorabb fellegek is, de azok is elenyésztek, helvt adtak a napnak, hogy jótékony sugarait áraszthassa szittya fajunkra . . . Ha Isten velünk, ki ellenünk?! •

Next

/
Oldalképek
Tartalom