Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-01-15 / 3. szám

„N T í R T I D É K.» ÚJDONSÁGOK. Lipunk t. előfizetőit s a községek tek. Elöljáróságait tisztelettel kérjük, hogy hátrálékos előfizetési dijaikat lapunk kiadó-hivatalához mielőbb megküldeni szíveskedjenek — A gyermek-menedékházak ügye igeu lassan hilad előre a vármegyében. Ez áldásos intézménynek ugy lát szik sok vastag közönyösséggel kell megküzdeni, mig jótékonyságát általánosan elismerik, m rt még a közigazgatási bizottság erélyes és kitérést uem lürő h itirozata is nagyou sok helyen foganatra ne n talál. Érkezne'* ujyan egyes jelentések némely községekből, hogy a kezdeményező lép>8t a gyermek-menedéhházak létesítésére megtették, mint például P.itrohiról is, hol a felállítandó gyermek menedékházra már 193 frt gyűlt össze, továbbá Napkorról, melynek képviselete a gyermek-meuedékházak ügyében szabályrendeletet alkotott; de ezek mellett olyan határozatokat is hoznak e dologban egyes községek, amelyek bizony nem sok reménynyel kecsegtetnek, hogy a gyermek-menedékházak fölállításának kérdése, s a közigazgatási hatóságnak föllépése kedvező eredméuyuyel fog megolditni. Igy legutóbb Visk község azzal háritá el magától a gyermek-menedékház fölállítását, hogy ott arra nincs szükség, mert a nők náluk nem járnak munkába, s igy télen-nyáron gondját viselhetik gyermekeiknek. Kenézlő képviselete pedig azt a választ adtu, hogy az ő asszonyaik ugy sem küldenék a menedékházba gyerme keiket, igy hát ők föl sem állítják azt. Zilkod község azt mondja, hogy nincs oz intézmény létesítésére pén?e, mert nagyon rosz anyagi viszonyok között van. A közigazgatási bizottságot azonban e kedvezőtlen jelentések nem fogják megakadályozni abbau, hogy a gyermekmenedékházak ügyének sikeres mego'dását sürgesse és szorgalmazza. — Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsága e hó 12-dikén tartotta meg rendes havi ülését. Agyülésen Zoltán János alispán elnökölt, minthogy Graejt József főispán a vasúti közlekedés fennakadása miatt nem jöhe tett el. — Az időjárás az a th 'ma mo9t, amiről legtöbbet beszélnek. Azok a bizonyos »'egöregebb emberek* is alig-alig emlékeznek hasonlóra. Hó mindenütt. Égen és földön. Minden csepp vízpára hó pillékké könnyebbül a felhő rétegek közt, s leomolva ide a földre, mály téli álomhoz való fehér lepellel borítja azt be. Óriási hóinenyuyiség födi el a földet, s a folytonosau fel-feltámadó szélviharok nagy hófúvásokat torlaszolnak föl az utókon. A vasúti köslekedís városunkból csak nem minden irányban fenakadt. A mátészalkai vonalon már föl is adiák a reményt, hegy olvadásig megszabadítsák a pályát a nagy hótömegtől. Egypár ezer forintot költöttek el a hóhányásra, de a meg-megujuló hófúvások újra betemették a vonulat, ugy hogy a munkát abba higyták. Nem közlekednek a vonatok Kis várda felé sem, valamint Miskolcz felé is napok óta be vau szüntetve a közlekedés. Budapesttől ogyáltaljában teljesen el vagyunk zárva, mert Debreczen fel* és Cíak Püspök-Ladáuyig közlekednek a vonatok. A kocsi utak is desperálus állapotban vaunak. \ deczember 29—30-diki nagy hófúvást a kirendelt munkásokkal elhányták nagy nehezen, s a közlekedés valahogy csak megindult, de e hó 10 dikén újra elboríttattak az utak, melyeket a 13- 14-diki nagy szél még járhatatlauabakká tett. Fél sőt egész napi utazással jönnek be a dohányos szekerek Nyíregyházára a legközelebb eső falvakból is, s Megyery Gréza törvényszéki elnök ur dohányosaival pld. megtörtént az, hogy az Aba pusztáról három éjjel és két nap alatt vitték be a dohányt Djbreczenbe, mely utat rendes időben 3—4 óra alatt ehet megtenni. — A vármegye közigazgatási bizottsága e hó 12-dikén tartott ülésében alakító'ta újra a törvény értelmében a kebelében működő küldöttségeket. Nevezeteson : az árvaügyi felebbviteli küldöttségbe megválasztattak Lukács Ödön, Komis Ferencz rendes tagokul és Szunyoghy Bertalan póttagul. A főispán e küldöttségbe még két rendes s egy póttagot fog kinevezni. A fegyelmi választmányba megválasztattak rendes tagokul: Lipthay Károly, Lukács Ödön, Koczok László, Bóhm Hugó, póttagokul Szesztay Károly, Velkey Pál. A pótadó felszólamlási bizottság tagjai lettek : Oaal Elek, Bodnár István, Kállay Jenő, Lukács Ödön. A? 1878. évi V. t. cz. 43. § ában körvonalozott felügyelő bizottság tagjai let tek: Bodnár István és Lukács Ödön, az erdészeti albi zottság tagjai p^dig Lipthay Károly, Kállay Jenő, Szunyoghy Bertalan. A másodfokú erdészeti lcihágási bizottság tagjai: Miklós Ferencz, Kállay Jenő, Szunyoghy Btrtalan és Pscherer József, póttagok Komis Ferencz, Gencsy Albert, Gaal Elek, Bodnár István. — Köizönet nyilvánítás. A folyó hó 6-án megtartott gimnáziumi bál jövedelmét szaporitandók, özvegy dr. Flegmann Miksáné 5 frtot, özv. dr Szabó Dávidué 3 frtot, Paczka Anna kisasszony 2 frtot, dr. Meskó Pál 5 frtot, dr Baruch Mór 3 frtot, Léderer Ignácz 5 frtot Szubó Károly 1 frtot, Nagy Sándor 2 frtot, dr. Bleuer Miklós 5 frtot, Meskó Elek 2 frtot voltak szívesek hozzáuk küldeni. Fogadják a nevezett úrnők és urak a tanintézet nevében, adományaikért, bálás köszönetemet. Nyiregyházáu, 1888. január hó 12-én. Martlnyi József, igazgató-tanár. Szopkó Alfréd, pénztárnok. — Pénzintézeti közgyűlés. A büd-szeutmihályi segélyző népbank és takarékpénztár februárhó 6-odikáu tartja meg reudes évi közgyűlését az intézet helyiségében. A közgyűlés elé terjesztendő 1887. évi zárszámadás e pénziutézet elég szép felvirágzásáról tesz tanúságot. A 60,000 forint alaptőkével hat évvel ez előtt alapított in tézett 7020 frt 25 kr. tiszta nyereménynyel zárta le mult évi számadásait, ami mindenesetre jó eredmény. — A vármegyei árvaszók működése az elmúlt év utolsó negyedében a következő volt: hátralék volt 2519 darab, ebuez érkezett 4928 darab, elintézendő volt tehát 7447 darab, melyből 4603 intéztetett el. Elintézetlen maradt tehát az év végén 2844 ügydarab. Az egész 1887. évben 21,105 elintézendő ügydarab érkezett a megyei árvaszékbez; ehhez hozzá számítandó még az 1886. évről eliutézetlenül maradt 1202 ügydarabb, melyekkel az elintézendő darabok száma 22,312-re szaporodott. Elintéztetett pedig ebtől 19,468. — Iparvasut Nyíregyházán. Bauer Antal helybeli építész a magyar államvasút vonalától nem messzo levő uj téglagyárát vasúti sínekkel akarja összekötni az államvasu ak vonalával. Az államvasutak igazgatósága az engeddlyt erre megadván, a varmegye közigazgatási bizottsága, B mer Antal kérelmére a közigazgatási bejárás engedélyezése iránt felterjesztést tesz a közlekedésügyi miniszterhez. — A vármegye tiszti ügyészi hivatalának mult évi tevékenységéről a következő adatok számolnak : 1886-ról tuaradí 73 hátralék, ehhez érkezett 1887 fo'yam ia 3172 ügj darab 8 elintéztetett 3245, melyből Szikszay Pal főügyész 917-et, Fehér Imre alügyész 2272 ügydarebot intézett ei. Hátralék deczember hó végén volt 56 ügydarab. A főügyész a mult év végén érdemleges jogi szikvéleményt adott 243 ügyben, az alügyész pedig 258 ügyben. Az alügyész által a mult év folyamán 18 rendes, 66 sommás s 43 bagatell-pör, indittatoit, s az álUinkincstár javára 212 ugybeu kóretott rénzueu vigrekajltm, ieszben árverés. — Rabstatisztika. A nyíregyházai kir. törvényszéki fogházban a mult hó végén levolt tartoztatva 191 férfi, 12 nő, a n.-kállói kir. járásbiróságuál 5 férfi, a kisvárdai járásbíróságnál 12 férfi, 5 nő, Nyirbáthorban 6 férfi, Tisza-Lökön 18 férfi, 5 nő. — A kis-várdai thalmud és jesuba iskolák ügyében a közoktatásügyi miniszter leiratot intézett a vármegye közigazgatási bizottsághoz, amelynek értelme szerint az emiitett iskolák engedélyezése kérdésében, — miuthogy csupán bitoktatásról van szó — a közigazgatási hatóság egyedül az egészségügyi követelmények tekintetében járhit el korlátozólag. Ez ügyben tudvalevőleg Kis-Várda város közegészségügyi bizottsága is felszólalt, s a miniszter leirata u án nincs egyéb hátra, mint szigorúan követelni az említett iskolák fenntartóitól, hogy az egész ségügyi bizottság által kitüntetett hiányokon minél előbb segítsenek. — Kinevezés. A földmlvelésügyi miniszter Szabolcsvármegye gazdasági előadójává ismét Pscherer József bogáti földbirtokost nevezte ki, aki,— mi nt ezt a kinevezést tartalmazó miniszteri leirat is dicsérőleg említi föl, — ebbeli állását idáig is teljesen díjtalanul s nagy szorgalommal töltő be. — Halálozás. Leveleki Sije gazdag földbirtokos a héten kedden Apagyou meghalt. Nagyszámú család maradt utána. — Uj olvasó egylet. Kemecsén, mint nekünk ir,ák, olvasó egjlet alakult, s az alapszabályok jóváhagyás végett már felterjesztettek a belügyminisztériumhoz. — Kereskedők báíja. A nyíregyházai fi ital kereskedők a felállítandó ^kereskedelmi kóroda« javára februír hó 11-én a nagy vendéglő nagytermében tombolával egybekötött zártkörű tánczestélyt rendeznek. Belépti díj • Szernél/jegy 1 forint. C^aládjegy 3 forint. 1 tombolajegy 20 kr. Belépti és tombolajegyek válthatók: Blumberg József, Fereuczi Mór, Horkay F. Lijos, Kranzthor és Weinmaun, Kreisler Jakab és Tahy Miksa urak kereskedéseiben, este a pénztárnál. Az idei farsaug e táncz vigalmát, már csak az emberbaráti czél érdekében ie, ajáuljuk a közönség figyelmébe. — A helybeli iparos ifjúság bálja e hó 28 dikán fog megtartatni a nagyvendéglő táneztermében. A bál tiszta jövedelme az iparos ifjúság önképző és betegsegélyző egylete javára fog fordíttatni. A közönség köréből. Köszönet nyilvánítás. A helybeli jótékony nőegylet által fentartott »Árvaház«-i árvák részére a szent karácsony üuuep alkalmából következő jóltevők küldték be adományaikat: Krasznay Gáborné urnő 2 frt; Korányi Imrénéurnő 2 frt; Czukor Mártonné úrnő 1 frt 50 kr ; Fest Lászlóné úrnő 15 klgr. lisztet; özv. Takács Alajosné úrnő 2 sódart; Jordán Ignác/né úrnő 8 db kötényt; Horkay Lajos ur 10 rőf barchet; Gittman Jatiab ur 7 kendő s 1 rőf szallag; Sármány Matild urnő 10 kendő; B irtholomaeidesz Jánosné urnő 12 mákos patkó ; Majerszky Béláné urnő, sütemény, füge; Somogyi Gyuláné urnő, süteméuyt; N. N. kolbász, alma, mák; N. N. dió, aluia. Uj évi ajándékul pedig ft. Yerzár Isttán r. kath. lelkész esperes ur 20 forintot ajándékozott. Fogadják a m. t. adományozók nemes tettökért a nőegylet hálás köszönetét. Nyiregyházáu 188S. jan. 12. Leffler Sámuel, nöegyleti titkár. Básthy-Nikeiszky Erzsébet, nöegyleti pénztáros. Csarnok. A fűtésről. Egészségtani tanulmány. A hideg évszak beálltával esik az egészségtan követelményeinek felelünk meg, ha melegebben ruházkodunk, a czélból, hogy testünk kisugárzó melegét jobban összetartsuk, s ha testünk fűtő képességét fokozzuk, az okból, mert testünk annál több meleget fogyaszt, minél nagyobb munkát végez és minél hidegebb az őt környező levegő. A hideg évszak beálltával tehát, nemcsak testünket jobban kell fütenüuk vagyis annyi széntartalmú táplálékkal (minő a zsír és olaj, továbbá a keményítő és a czukor) ellátnunk, hogy ama fentebb említett fokozott fogyasztást kellőleg helyrepótolja : de, általán, lakásunkat mert különben fáznánk, és ennek folytán nem munkálkodhatnánk, sőt meghűlés következtében meg is be togedhetnénk. A fü'.éi szükségét belátván, mielőtt foganatosítanék, fogadjuk el elvül, hogy a fűtésnél a külső levegő hőfoka a mérvadó, amennyiben, ha künn, teszem langyos az idó, csak kevés, hi p'dig nagyou hideg van, csak erős fűtéssel érhetjük el. Hogy lakásunk kellemes és egyenletes meleget nyerjen. E tekiutetben ped'g a tapasztalás azt tanítja, hogy legkellemesebb a körülbelől 18 C. fok melegségü szoba! A magasabb hőfokok egész> \ ségünkre nézve ártalmasak ; és pedig három okból. Először is magasabb hőfoknál lakásunk valamennyi ingó és ingatlan tárgya, de kiváltképen annak falzata roppuit kiszárad, vagyis természetes viz tartalma nagyon fogyasztatik ; annyira, hogy a levegő aztán kellő nedvessegét az emberi testből kénytelen pótolni, — köztudomásu dolog lévén, hogy a levegő rendes alkatrészeihez bizonyos mennyiségű (1 liter 100 iter levegőbeu) vizgőz is tartozik. Ily körülmények közt az emberi test mindinkább kipirolog, vagyis fokozatosau több és tóbb természetes meleget veszt, mely vesztesség fedezésére nagyobb és nagyobb mesterséges melegre, vagyis erősebb fűtésre van szüksége, ugy hogy utoljára még 25 C. foknyi meleggel sem éri be! Másodszor: az aspiráció, vagyis két különböző hőmérsékletű légréteg egymásra való vonzásának és az ebből eredő »légáramlat* tüneményénél fogva, a fü.ött szobiban levő magasabb hőfok mindig azt eredményezi, hogy a hidegebb és mindenféle bomlási termékekkel szennyezett talajlevegő, mint nehezebb, folytonosan es erősebben iparnodiK a ízoba padlójáuak mentében a szobába behatolni, maga előtt kiszorítván a melegebb vagyis könnyebb levegőt; úgyhogy már ezen oknál fogva is óvakodni kell a mar magában a fűtés folytán, miut e/t alább slmoudjuk, szenyezett levegőt még jobban szennyezni. Végre és leginkább pedig, harmadszor azért, mert a hőfokozás által, az emberi szervezet okszigénszükséglete vagyis fogyasztása csökken, és ennek folytán a szervezet anyagcseréje is meglassubbodik. Eze n h írom ok alapján, könnyen értelmezhető ama bágyadtaág és levertség, mely rendesen erőt szokott rajtunk venni, ha huzamosb ideig egy 20 C. fokon felül fűtött szobában tartózkodunk! D; könnyen értelmezhetők továbbá ama komolyabb rgészségbeli zavarok is, melyek kivétel nélkül be szoktak következni olyanokuál, kik folytonosan ily túlfűtött szobában laknak, s ennélfogva minduntalan emésztés hiányról, uyomott kedélyről, idegességről és kivált álmatlanságról szoktak panaszkodni. Joggal mondja tehát Fodor egyetemi tanár: »Ha a kályhát nagyon melegre, 150° C. fűtik, akkor a szobabeli levegő pora a kályhán megpörkölődik, bűzössé és csípéssé teszi a szoba levegőjét. Az ilyen csípős levegőben ég a szemünk, s/árad a torkunk és gyakran kell köhögnünk*. Dj viszont e tekintetben azt is mondhatjuk, hogy a levegőnek mindennemű meleg3ége, történjék az bármi módon, száritj* a levegőt nemcsak, de szennyezi is p. o. a 0 C. foknyi levegőt, mely levegő 4.0 gramm vi'.gőzzel van telítve; ha ez a levegő 20 C. fokra felmelegszik, azért ebben is csak az a 4 0 gramm vizgőz van, holott az ilyen fokú levegő telítésére, 20 gramm vizgőz volna szükséges. Az ilyen levegőt aztán természetesen száraznak érezzük ; de nem ezt a relatív kevesebb vízgőzzel telt levegőt érzi a szem, a torok száraznak; hanem érzi azért, mert a levegő mindig telve van porral, apróbb finom organikus részekkel, ezek aztán a túlságosan hevített kályhán folyton pörkölődnek és finom kátrányszerü bűzt terjeszienuk, melyet nem tudunk ugyan szagolni, de lehelni kénytelenek vagyunk ; ezek izgatják a nyákhártyát és a torokban a szárazság érzését keltik. Azért bárminemű fűtésről legyen szó, hogy »jónak« mondhassuk, kell, hogy oly kellemes és egyenletes meleget termeljenek, mely se ne pörköljön, se ne szennyezzen. Fűthetüuk pedig vagy u. n. közvetett, vagy pedig közvetlen fütőmódszer szerint. Az előbbihez tartozó a kandalló és kályhafűtés, az utóbihoz a levegő-, gőz- és melegvíz fűtés. Messzire és ezen szűk térrel rendelkező tanulmány keretén tul vinue, ha most ezen rendszerek előnyeit és hátrányait szakszerűen bírálgatnék. Kiket valami okból mégis érdekel, utasítjuk az »Egészség« czimü közérdekű folyóiratra, melyben az egészségtan dolgában leghivatottabb magyarországi toll ecseteli »A kályha- és kandaló fütésének mint népünknél legelterjedtebb fíitő eszközök fény- és árnyoldalait.* Mi nekünk, hogy tárgyunkat kellőleg kimerítsük, még csak az maradt hátra, hogy felemlítsük, miszerint bárhol és bármilyen fűtés folytán a fönt jelzett határ átlépetett volna: az elsorolt következ• mények kikerülése végett, nyombau a kiegyenlítő szellőzést (ventilatio) kell folyamatbi hozni. S itt a különféle siellőzési rendszerek elősorolását mellőzve, különösen figyelembe ajánlanék, az, mely a legegyszerűbb, legolcsóbb és részben már minden szobában meg is van. Értem a közönséges ablakot, ott, hol mint kettős (azaz belső és külső) ablak megvau ! A közéletben ugyan rendesen ama balvéleménynyel találkozunk, hogy a kettős ablak csak arra való, hogy a hasadékok (ajtó, ablak, fal sat). okozta léghuzamot megakadályozza. Tényleg azonban feladata az, hogy az ablaküveg hűtő hatását ellensúlyozza, a meunyiben az ablaküveg (a beáramló külső [hideg] levegő folytán) a kályha kisugárzó melegét annyira nyeli el, hogy szüntelenül ezen hiányt friss befütéssel kell helyre pótolnunk. Ezen tulbuzgó fűtésnek csak olymódon vethetünk gátat, ha kettős ablakról gondoskodunk. A kettős ablak különben, amint melegen tarija a szobát télen, ugy viszont hűsíti ezt nyáron; további megóvja az uiczai porfellegektől, lármától sat. és végre megengedi a léghuzam nélküli szellőztetést akkoron ha kívülről az ahá, belülről a felső ablakszárnyak nyitvák. Ha azonban a nap télen süt, a belső szárnyak egészben nyitva tartandók, hogy az ablaküveg melegátbocsátó (diatherman) tulajdonságát hasznunkra fordítsuk. S mintha csak egészségtani kurzust hallgatott volna, oly jól tudja ezt a háiá czicza, midőn szokott siesztáját megtartandó: nyugalmasabb és melegebb buen retiró t nem is ismer, miut a belső ablaktól iunenső helyet! A mondottakból tehát kitűnik, hogy noha a fűtés nagyou egyszerű és mindennapi dolognak látszik, mégis sok tekintetben, hogy se egészségűnkben se pedig erszényünkben kárt ne valljuuk, megérdemelné, hogy avval necsak a fütő cseléd foglalkozzék. Általábin véve, az, aki úgynevezett egészségtani érzékkel bir, csakhamir belátja, hogy mint különben ugy a fűtés dolgában is, nem állítunk többet, mint a mennyit bebizonyítani tudunk; és hogy: szigorúan követve, módjában lesz megtenuí azon üdvös hatást, melynek érdekében szívesen fáradtunk. Aescalap. Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÖBA ELEK.