Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1888-03-25 / 13. szám
.NYIRVIDÉK" MELLÉKLETE. .GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ* való beszerzése által, szőlőhegyeinket a fogyatékos vagy épen hiányzó tápanyagokban gazdagíthatjuk s magunknak ily módon, elemi csapásoktól eltekintve, az évenkénti nagyobb termést biztosithatjuk. A filokszera-vész, folytonos terjedése által, szőlőtermelésünket oly mértékben fenyegeti, hogy a még érintetlenül maradt szőlők épségben való fenntartására, bó termésük biztosítására és még a filokszera-vész elleni védekezésre, vagy legalább a baj enyhítésére, a szőlőhegyek okszerű és intenzív trágyázását ez idő szerint vitális kérdésnek tartja, melynek megvalósítása a szőlőmívelés inteuzivitásában rejlik, nagyobb anyagi áldozatokat nem igényel s főképen a meglevő anyagok okos felhasználásából, czélszerü kezeléséből, a gazda gondosságából és esetleg némely fontosabb tápszerek csekélyebb mennyiségének beszerzéséből áll. A mondottak valóságáról az olvasó egy konkrét példából fog meggyőződést nyerni. A gazdasági tanintézet Cserszeg-hegyén fekvő sző lőjében egyik erőteljes és jó termékenységü olaszrizlingtáblából Vi«o katasztr. holdnyi területet 64 szőlőtőkével kísérleteknek használtak. E 64 darab szőlőtőkének fattyú-, és egész nyáron át kurtítás által leszedett gyenge hajtásai, a szőlőfürtök, a venyige őszi metszéskor és a levelek, tehát a tőkének mindazon részei, melyek a szőlőtőkéről rendszeriut eltávolíttatnak, külön-külön, veszteség nélkül összegyűjtettek, a homokos és földes részektől lehetőleg megtisztogatva lemérettek ós elemeztettek. A szőlőfürtök teljes érettségük korában leszedetvén, azonnal összezúzattak és kisajtoltattak. A must borrá fejlődve, seprőjével együtt elemeztetett ; a törköly a benne maradt musttal — miut ahogy azt rendszerint nem szokás bor készítésre felhasználni — vizsgáltatott alkatrészeire. Ezen vegyi elemzéseknek czélja az volt, hogy 1 kat. hold területen termő szőlő, ezen esetben 6400 tőke 1 év leforgása alatt mily mértékben szegényiti a talajt a növényi tápauyagokban s a nyert anyagokból kiszámítani, hogy 3 évenkint a szőlő alá mily minőségű s menynyiségü trágyát kell alkalmazni, hogy a szőlőtalaj termőképességében ne csorbitassék. A tőkékről leszedett egyes alkatrészek összege volt nyersen, 1 katasztr. holdra számítva: 289,620 k. fattyuliajtás és kurtítás, 6930 k. szőlőfürt, (5660-770 k. must és 1289 23 k. törköly), 1932 70 k. venyige ós 1246 levél. — Összesen 10,418 32 k. Ezen egyes részekben van százalékban kifejezve: u. £ ao ti > «/ 115 0-18 070 019 067 0 36 009 032 0-21 2-78 1-92 0 11 0-57 0-89 338 0-72 00-7 0 23 0-33 0 27 1-98 0 70 1-36 0 63 0 57 051 012 002 0 02 0 002 Száraz anyag .... 40-46 Nyers hamu .... 3 53 Nitrogén 1;30 23 03 060 005 0-27 001 H 43-50 2-45 0-73 081 005 001 Sí Oj ós homok . . . 0 44 S 0 3 (víztelen kénsav). 0 06 Cl. (chlor) 0 02 0 001 P.; 0 5 (víztelen foszforsav) 0 46 0 04 Fe a 0 3 (vasoxid) . . . 0 14 0 02 Ca 0 (mészéleg) . . 0 77 002 Mg 0 (magnesiuméleg) 0 28 0 01 K 2 0 (kálium-éleg) . 0 76 0 16 Na 2 0 (natrium-éleg) . 0 20 003 A vizet 100 C°-nál elpárologtatván, a raz anyagban az alkatrészek súlyviszonya, táblázatban van feltüntetve : 0 30 014 0-25 0 10 0 59 001 4513 219 050 048 005 001 008 009 040 014 0'28 0 008 49 00 10 90 077 602 0 09 0 03 0 33 1 36 1-66 013 0 28 00009 teljesen száa következő Száraz anyagra számítva százalékban foglaltatik: Nitrogén 322 021 Nyers hamu .... 8 73 2 63 Sí O, és homok . . . 111 0 21 S 0 8 (víztelen kénsav) . 0 14 0 05 Cl. (chlor) 0 06 0 006 168 1-11 157 5 61 4-84 22-18 1-87 1 06 12-25 012 0-11 0.19 0 02 0 03 0 07 P 2 0; (víztelen foszforsav) Fe, 0 3 (vas-éleg) . . Ca 0 (calcium-éleg) Mg 0 (magiiesium-éleg) K, 0 (kálium éleg) Na„ 0 (uatriuin-éleg) . Mindkét táblázat világosan mutatja, hogy a mustban, a szőlő egyéb részéhez viszonyítva legkevesebb nitrogén, foszforsav és káli foglaltatik, míg ellenben a fattyú- és kurtított hajtások, a törköly, a levelek és a venyige tartalmazzák az emiitett fontosabb tápszereknek főmeunyiségét. A száraz anyag elégetése után, a szőlő különböző részeiben, a közelebbi alkatrészek súlyviszonya másként alakul, nevezetesen a szőlőnövény nyers hamujábau százalékban találtatott: s = = a Si 0 2 és homok . . . 42 71 44 63 33-29 22 02 55 25 S ü a (víztelen kéusav) . 1-69 190 2 17 2 34 0 88 Cl. (chlor) 0-73 0 24 0 42 0 68 0 32 P 2 ü 5 (víztelen foszforsav) 13 16 6 86 12-54 4 05 3 05 Fe 2 0 3 (vas-éleg) . . 4-16 3 70 5 73 4 50 12 64 Ca O (mész-éleg) . . 22 00 4 32 10 19 18 33 15 28 Mg 0 (magnesium-éleg) 8-24 2 85 4 20 6 84 1 22 Iv 2 0 (kalium-éleg) . . 2174 6 78 2444 13 15 2 60 Na 2 0 (nátrium éleg) . 5'87 482 0 41 0 40 0 009 Az eddig felsorolt elemzési adatokból állítottam össze a benuünket leginkább érdeklő táblázatos kimutatást, mely illusztrálja az egy katasztrális holdon termett, szőlőuövéuy alkatrészeit k.-bau : Nyers álla- 5 Ü £ > 3 ő pótban . 289 620 5660'770 1289-230 1932 000 1246 000 10,41* 310 100 C-nál szárítva .117 197 1303 521 561 852 872 286 612 382 3,467 238 Nyers hamu 10239 34 321 31-564 4J-22G 135-849 254-199 Összes nitrogén . . 3-774 2-830 9 450 9 744 9 025 35 423 SiO.shomok 1301 15 317 10-507 9 298 75-056 1 11 479 S Oj . . . 0-173 0-652 0-674 0-988 1-195 3 682 Cl. ... 0-074 0082 0-132 0.287 0434 1.009 P2O5 . . 1347 2 354 3-958 1 710 4-143 13512 Fe a 0 3 . . 0-425 1-269 1'808 1 900 17-035 22 437 Ca 0 . „ 2-252 1 482 3"216 7-770 20757 35'477 Mg 0 . . 0-843 0-978 1,325 2-881 1 657 7 685 U 0 . . . 2-225 9 191 7 682 5'551 3-532 28 2J1 -Na-_> 0 . . 0-601 1-654 0 129 0 168 0012 2'564 A hamu-alkatrészek összege a széndioxyd levouásával 226 046 k., a Nitrogén összes mennyisége 35 423 k,, melyek mindannyian egy év leforgása alatt a szőlőtőke által a talajból vétettek fel, s a talajból ezen alkatrészek hasonló terméseket felvéve, évről-évre elvitetvén, uem csodálkozhatunk, ha azok visszapótlása nélkül a termés uagysága apadui fog. Ha már most meggondoljuk, hogy a borrá alakított must alkatrészein kivül a szőlőtőke minden egyéb része szőlőnkben maradhat, könnyű lesz belátnunk, hogy az összes fiatal hajtások, a törköly-, a venyige és a levelekkel, ezeket jó minőségű trágyává elkészítve szőlőtalajunkat jelenlegi termőképességében feni arthatjuk, mert tudvalevőleg a talajban levő, még változatlan kőzettör1 melékek, az elmálás szünet nélküli működése által feltárulnak, a növények számára felvehető tápanyagok képződnek, a légköri csapadékokkal évente középértékben 1 k. holdra kötött nitrogén alakban 6 k. nitrogén kerül, melyek összesen, természetes úton pótolják a talajból elvont anyagok azon hiányát, melyet a bornak eladásával talajunknak egyszerű módou vissza nem szolgáltathatunk. De sokkal helyesebben fogunk cselekedui, ha a musttal elvont alkatrészeket ganajjal vagy mesterséges trágyák alkalmazásával iparkodunk pótolni, mert kétségtelen dolog, hogy szőlőtalajuuk jelenlegi állapota és Szeles Kálmán urak buzgó támogatásával sikerült megnyerni az eszmének Kecskemét város közönségét, mely minden habozás nélkül felajánlott e czélra 200 holdnyi területet, és azt megfelelő homoktalajjal biró közlegelőjéből haladék nélkül ki is hasította. A talaj vizsgálatokra, valamint a terület átadásának és átvételének feltételere vonatkozó tárgyalások befejeztetvén, 1883. évi április hő 6-án átvétetett a várostól a 200 k. holdnyi terület. A telep azonnal körülárkoltatván, ott egy megfelelő szőlőiskola létesítése haladék nélkül munkába vétetett és az ország legkiválóbb termelőitől vásárolt két millió sima szőlővessző 70 féle fajban iskolába helyeztetett. Ezen iskolából már az 1884. év tavaszán fél millió gyökeres vessző adatott el mérsékelt árakon a megrendelő szőlőbirtokosoknak. A nyert gyökeres vesszők egy részével pedig beállíttatott a telep első európai anya ültetvénye 20 kataszteri hold kiterjedésben, 32 táblábau 21 faj, 62,158 tőkével. A) Fehér borfajok : 1. Olasz rizliug. 2. Rajnai. 3. Piros tramini. 4. > bakar. 5. Fehér » 6. és 7. Sárfehér és furmint váltakozó sorokban. 8. Semillon blanc. 9. Sauvignon. 10. Ezerjó. 11. Zöld sylváni. 12. Piros veltelini. B) Vörös borfajok. 13. Oportó. 14. Carbenet Sauvignon. 15. Merlot. 16. Nagy burgundi. 17. Kadarka. 18. York-Madeira. C) Csemegefajok. 19. Chasselas croquant. 20 Muscat lunel. 21. Piros dinka. Az anya-szőlő berendezésénél következő szempontok vétettek figyelembe : A homoki kulturára alkalmas fehér és vörös borfajok, valamint a csemegefajok uagyobb tenyésztése oly czélból, hogy : a) a homoki terményből okszerű piuczekezelés által tartós a kereskedelemre alkalmas borok termeltessenek; b) hogy az évenkénti sima vesszőtermelés eladás által értékesíttessék s fajtiszta oltóvesszők legyenek kiadhatók az amerikai alanyok benemesitésére; c) hogy a csemegeszőlő-termelés a homokon felkaroltassék. Az anyaszőlő telepítésénél tekintettel kellet lenni tehát miudazon fajokra, melyek fentartása és megszerzése a hazai borvidékek érdekeinek kielégítésére kívánatos. 1884. év tavaszán a telepen 2 épület emeltetett. Ezek egyikében a eegédtisztilak és iroda, a másikban a vinczellérlak és egy nagyobb műhely és raktár van berendezve. Ugyanez évben a telep egy 7 kilométer hosszú gledicsia aövétynyel vétetett körül. Az iskolázásra, illetve nem annyira kedvező, hogy különösen a nitrogén-, foszfor-sav és kálival való trágyázást bőven meg ne jutalmazná. A szőlőtőkének felsorolt részeit jó minőségű trágyává alakítandó, mindenekelőtt egy szabályszerűen készített trágyatelepre vau szükségünk. E czélra minden szőlőben, a terület nagyságához képest, egy alkalmas helyet kell kiszemelnünk, mely az esővíz befolyásától esetleg egy árokpart által "védve legyen, kissé kimélyített alapját SZÍVÓS agyaggal kell vízáthatlanná készíteni. Ezen trágyatelepeu elkezdjük a komposzttrágya készítését tavasz elején A venyigét nem szabad tüzelő auyagul használni, mert ez által nemcsak jelentékeny nitrogén tartalma megy veszendőbe, de különösen hijjával lesz ama fontos sajátságnak, hogy még teljesen el nem korhadt minőségében, a talajban tovább és tovább felbomlást szenvedvén, a folyton fejlődő széusav által a talaj elmálasztásához járulhatna. Szőlőmetszés után tehát a venyigét 2—3 részre vagdalva, a telep közelében összehordhatjuk, a telep aljábau egy részét egyenletesen elteregetjük s időközöukiut gyűjthető egyéb anyagokkal rétegezve az egész készletet a trágya-teleprehalinozzuk. A fattyazás (gyomlálás) és kurtításnál jelentékeny menuyiségü fiatal hajtások és levelek gyűjthetők össze, melyeket részint zöldben, részint megszárítva, egyéb takarmány-félékkel keverten néhány darab szarvasmarha által értékesítünk Az állatok ürülékeit az alommal együtt a trágva-telepre hordatjuk. Ily módon a szőlősarjak az állatokuak táplálékul szolgálván, megemésztett részei a híg — emésztetlen részei a szilárd ürülékben a növények trágyázására már előkészítettek. A törkölyt, pálinkaégetés után, azon nedvesen szintén a trágya-telepen egyeuleteseu szét kell teregetni, kiégetés után is, összes nitrogén és hamu alkatrészei benne foglaltatnak. A törkölyből még nyereségesebb muukásbort készíttetni, ez esetben a kisajtolt törkölyt azouual kivitessük a trágya-telepre és esetleg mindkét esetben sertésekkel megetetvéu, azok ürülékeit hordatjuk a trágya közé. A szőlő lehullott leveleit, egyéb faleveleket, konyhai hulladékot, mosogató vizet, emberi ürüléket, fahamut s minden egyéb söpredéket sziutéu a trágya közé keverjük, hogy ezekkel a mustban foglalt nitrogén és ásványi anyagok hiányát kiegészítsük. Az ekként összegyűjtött auyagot az első évben kétszer jól átforgatjuk, összekeverjük, ősszel beföldeljük, hogy télen át uagyobb mérvű föhnelegedés által a korhadást elősegítsük. A következő évben trágyánkat 2—3-szor átforgattat.juk, s ősszel már egy könnyen kezelhető trágyával reudelkezüuk, mely beültetett szőlőuk y 8-ának 3 évre való megtrágyázására teljesen elegendő. Vauuak olyan szőlőbirtokok is, hol haszon-állatot egyáltalán uem tartanak. Ily körülmények között a komposzt készítésnél arra kell ügyelni, hogy a szőlő esedékeit a trágya telepen, a korhadási folyamatot elősegítendő gyakori öntözés által nedvesen tartsuk, s többszörösen átforgassuk. A borral elvout uitrogeu és ásváuyi anyagokat pedig mesterséges trágya beszerzése, és a komposzthoz való keverése által pótoljuk. Példaként vegyünk egy 3 k. hold szőlőbirtokot. Szőlőmivelés által elvouatott a talajból összesen 106 269 k. nitrogén, 40.536 k. foszforsav és 84 603 k. káli. Ezekből a bor által kivitetett 8-490 k. nitrogén, 7 062 k. foszforsav és 27-573 k káli, iniutáu a többi alkatrészek a szőlő esedékeibeu komposzt alakjában a talajra vissza kerülnek, ezen kimutatott hiáuylatot valamely műtrágya-gyárból, vagy az orsz. gazd. egyesület, imitrágya beszerzési szövetkezete utján vásároljuk be. 60 k. chili salétrom = 9 k. uitrogeu ára 8 frt 50 kr. 50 k. spodium stiperphospát = 8 kr. foszforsav , 4 frt 25 kr. 60 k. conc. káli só «= 28 káli . 7 frt 20 kr. összesen 19 frt 95 kr. tehát műtrágyára mintegy 20—25 forint szentelvén, I. kat. holdnyi szőlőnket három éveukint a lényegesebb eladásra szánt gyökeres vessző termelés czéljából, iámét új sima vesBZŐ vásárlás utján szereztetett be. Az 1885. évben az amerikai fajok is felvétettek a telep működési körébe s ebből folyólag Riparia-Sauvage, Jacquez és Solonis fajokkal 17 kataszteri hold terület telepíttetett be. Ezen kivül még Francziaországból vásárolt 2 millió sima Riparia vessző iskoláztatott el. Ebből 1886. év tavaszán 600,000 gyökeres riparia adatott el. Az 1885-ik évben megkezdetett a faiskola beállítása ie, mely két év alatt 18,000 al.na oltványt és 90,000 darab alma és körte magonezot állított elő. Ekként a telep az oléje tűzött következő czélokat; filloxera mentes (immunus) futóhomok talajon fajültetvények létesítése áital a legnemesebb szőlőfajok szaporítására alkalmas sima és g)ökeres vesszőket előállítani; bort és csemegeszőlőt termelni; eilátni a termelőket filloxera-menteB európai és amerikai szőlőfajokkal; faiskola és gyümölcsös létesítése által a leghasznosabb hazai gyümölcsfajokat szaporítani, s alanyok, valamint nemesitett csemeték kiszolgáltatása által a gyümölcstenyésztést terjeszteni s végül H telep nagyobb mérvű üzemében és sok oldalú munkálatainál napszámosként dolgozó fiatalabb munkásosztályból megbízható munkásokat nevelni, teljesen megvalósította. Hogy a hazai és honosított absolut becscsel biró bor- és csemegefajok a homokon is tanulmány tárgyává tehetők legyenek, 1885 ben 157 fajjal egy 600 fajú szőlőtőke befogadására alkalmas kísérleti szőlő- és fajgyüjteméuy betelepítése kezdetett meg. E gyűjtemény már 1886-ban 40O fajra egészíttetett ki, minden fajból 30—30 tőkével. (Vége következik.)
