Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-03-25 / 13. szám

IX. évfolyam. 13. szám. Nyíregyháza, 1888. márczius 25. JSÍYÍRYIDÉK. f VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVARMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. IVLegjelenik hetenbint egyszer vasárnapon. 'M Előfizetési feltételek : postán ragy helyben házhoz hordva: lígész érre 4 frt Félévre 2 » Negyedévre 1 , A községi jegyző és tanibó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások .Jóbti Elolc kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek bektildetni. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A kéziratok c>ak világos ktváuatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer liasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 80 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajezár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalbau (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: (ioldberger A. V. által Budapesten. Haasensteiu ég Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Dorn & Comp által Hamburgban. 3167. K. 1888. Hitatalos közlemónyek, Szabolcsvármegye alispánjától. A jáiási föszolgabiráknak és Nyíregyháza város polgármesterének. A m. kir. földraivelés ipar és kereskedelemügyi miniszternek 2792/88. számú leiratát másolatban tudomás vétel és közhirró tétel végett közlöm. Nyíregyháza, 1888. márczius 17-én. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Földmivelés ipar és kereskedelemügyi m. kir. miniszter 2792/IX. b. Valameuyi törvényhatóságnak. A Kecskemét thj. felr. város közönsége által az 1887. évi deczember hó 19-én tartott ottani közgyűlésen 13604 szám alatt alkotott szabályrendeletet, melyben a házaló kereskedés gyakorlása a nevezett város területén a fenálló házalási szabályok 17. § ábau és az ezen § t. kiegészítő későbbi összes rendeletekben bizonyos vidékek lakóinak biztosított jogok épségben tartása mellett, megtiltatott, mai napon helyben hagytam. Erről a törvényhatóságot tudomásul ós szabályszerű közhírré tétel czéljából ezennel értesítem. Budapest, 1888. évi márczius hó l én. A miniszter helyett: Matlekovics, s. k. 3,411. K. sz. 1888. Szabolcsuármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A mellékelt hirdetményt tudomásvétel végett közlöm. Nyíregyháza, 1888. márczius 21. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) 3411. k. számhoz. Hirdetmény. Egyéves méncsikók vásárlása az állam részére. Ezennel közhírré tétetik, miszerint Nyíregyházán, 1888. évi április hó 19-ín, Kis- Várdán, 1888. évi április hó 21-én, az állami lóteuyész-intézetek részére egyéves méncsikók fognak vétetni. Felhivatnak tehát mindazon tenyésztők, kik jól kifejlett, szabályos alkatú és erős csontú egyéves méncsikóikat eladni kiváuj.ík, hogy azokat a feutnevezett napokon és helyeken megjelenő bizottságnak a községház előtt bemutassák. Figyelmeztetnek a tenyésztők, miszerint ez évben csak a legjobb minőségű ós árra nézve is megfelelő csikók fognak megvétetni, miért is gyengébb minőségű vagy túlságos árra tartott csikók elővezetése csak felesleges fáradságot okozna. Továbbá csupán oly egyéves méucsikók fognak az állam részére megvétetni, melyek származása hiteles fedeztetési jegygyei kimutatható. Előnyben részesül pedig az oly csikó, melynek jó alkatú anyja is elővezettetik. A megvásárolt csikók a miniszteri vásárló biztos által rögtön a helyszínén kifizettetnek és átvétetnek. Földmivelés , ipar- és kertsk. m. kir. minisztérium. hiedelmeket azonban könnyen jobb véleményre változtathatnák a körülmények, a parancsoló szükség és a siker, hanem annak oka, hogy a nép az orvosi kezeléstől idegenkedik, magában a népben rejlik Bizonyos megcsontosodott közönynyel, mi több fatalizmussal nézi a nép nemcsak a mások betegségét, hanem hozzátartozóiét, sőt a magáét is. Mig halálra nem vált, ujját sem mozdítja meg, hogy magát gyógyíttassa. Ekkor is inkább fordul a házi szerekhez, sőt arai rosszabb, a kuruzsló asszonyokhoz, mint orvoshoz. Babonás hite, tudatlansága a mindenhatóság hatalmát köti a kuruzslók kezéhez, mert gyermekkorától számtalan esetét hallotta annak, hogy e vagy ama bába, javasasszony minő nagyszerű gyógyításokat, csinált. Már csakhogy nem a koporsóból vette ki ezt vagy azt. És ez folytonosan a fülébeu cseng. Maga ugyan nem látta egyik gyógyítást sem, de van, aki állítja, és ő azt hiszi szentül. Elfogultságában nem tud, de nem is akar a betegségek természetével megismerkedni. Van a népnek két, három ismert, mondhatnánk divatos betegsége minden bajt erre a kaptafára húz. Azt mondja: „majd elmúlik. Csak hideglelés." Pedig baja talán a legveszélyesebb kór kezdete, — mit azonban meg lehetett volna előzni. Ha hiv is orvost, de csak az utólján már, s akkor is nem a doktort viszi a beteghez, hanem a beteget a doktorhoz, sokszor mértföldeken keresztül, esőben, hidegben, rázós uton, rossz szekéren. Még akkor is az orvos utasításai, szerei inkább az ágy alá kerülnek. Ha pedig meghalt a beteg: „halál ellen nincs orvosság," ezzel vigasztalja magát. Más esetben aztán világért sem viune beteget az orvoshoz. Azonban a mi felnőtt embereknél az orvosoltatás mellőzése miatt veszteség számba megy, mégis csekély ahhoz képest, a mi a gyermekek sorait pusztítja az ápolás és gondozás hiánya miatt. Bizony ha népünket abból kellene megítélni, hogy miként ápolja, gondozza gyermekét, rosszabnak kellene tartanunk az állatnál, mert az állat önfeláldozással is védi, ápolja magzatát, de a mi népünk annyit sem ad rá mint a borjára vagy malaczára. Sőt tény az, nem egyszer tapasztaltuk, hogy ha egy szép csikó, vagy borjú megdöglött, volt olyan sopánkodás, mely az egekig hatott, mig egy gyermek halála meg se iuditotta őket, sőt némi vigasztalásul szolgált.; „egy kenyér pusztítóval kevesebb," szokták mondani. Természetes, hogy ez a felfogás vezérli az ápolásában is Mig az úri osztály gyermekei a túlságos beczézgetésbeu puhulnak el, addig a köznép gyermeke hihetetlen könnyelműséggel van oda dobva a vak sorsnak, sanyarúságnak, veszélynek. Nyárban az anya munkára megy és nemcsak nagyobbacska, de még szopós gyermekét is otthon hagyja, letevéu az eresz alá, hogy viselje gondját az I-steu, legfelebb a harmadik szomszédban otthon maradt anyókát kéri fel, h igy nézzen rá néha a gyermekére. Ez tény és nem költemény. Az időjárás változásai, ősz vagy tél számításba nem jönnek a szívtelen és buta anya előtt és ép úgy sorsára hagyja gyermekét. Ha meg annyira vitte a gyermek, hogy már járni tud, akkor meg épen semmi gond nincs rá. Elbarangol és úgyszólván válogat a különfele halál nemekben. Betegségével szintén senki sem gondol. A magyar földinives, ha maga, vagy felesége beteg, még csak rászánja magát utolsó esetben az orvosoltásra, de olyan gyermeket még nem teremtett az ég a kiért ő pénzt adjon ki. Lehet képzelni, mily könyü zsákmánya az ilyen magára hagyott gyermek akármilyea járványnak! És lehet képzelni, hogy ha beüt a járvány, már népüuk há'/.tartásának eüészséűüsvi viszonyaiuál fogva, de szokásái, beteglátogató mániájánál fogva is minő pusztulást áll ki a gyermek sereg ! Háuyat megmentett volna ezek közül az orvos, de még inkább a gyermek-menedékház, melybe a ragály sem férbe oly könnyen, de a hol védve vannak minden baleset ellen. Igen, a gyermekmededékhelyek, ezek a mi gyermekeinknek legbiztosabb mentsvárai nemzeti szaporodásunknak legbiztosabb zálogai. Ne legyen község egy sem, hol ez meg nem honosul. Akik még elmaradtak, vegyenek példát azoktól, akik már elől mennek. Nem kell ehez pénz, csak jóakarat. A gyermekeket, nemzeti erőnk e drága kincseit, ne ejtsük ki kezünkből! Uj lakbér-szabályzat. (Vége.) 12. §. Ha a bérlő a kibérelt helyiségben, vagy annak egy részében a személy vagy vagyon biztonságot veszélyeztető foglalkozást rendőri tilalom daczára folytat, akkor kiköltöztetését, a bérbeadó előzetes értesítése mellett, a rendőrség hivatalból eszközli. 13. §. Szabad személyek (kéjnők) beköltözését, a mennyiben a bérbe adó előtt ily minőségük a bérlet megkötésekor tudva nem volt, a bérbe adó eltilthatja, vagy ha már beköltöztek volna, azok azonnali kiköltöztetését rendőri uton szorgalmazhatja, ezeu, valauint az előző §. eseteiben is bérlő a bérfizetés tekintetében bérbi adó irányában felelősségben marad és ugy ezen, mint az előző § eseteiben a bérbeadó és bérlő között a bérleti viszonyból felmerülhető magán jogi kérdések érintetlenül maradnak, és esetleges elbírálásuk az illetékes bíróságokat illetti. 14. §. Egyik lakó sem tartozik azt tűrni, hogy azon házban, melynek egy részét bérben bírja, akár albérlői minőségben szabad személy lakjék vagy tartózkodjék. A mennyiben bérbe adó ezek eltávolítását a lakó felszólításától számított 8. nap alatt a r.-ndőrségnél kérelmezni elmulasztja vagy eltávolításuk a bérbeadó ég kéjnők közötti bérleti viszouy magán jogi természeténél fogva nem lehetséges, joga van a lakónak a bérletet bérbeadó kárára és veszélyére megszűntnek tekinteni, kivéve, ha ezen jogáról a bérbevételkor lemondott. 15. §. A fentebbi §§-ok azon intézkedései, melyek bérlőt a bérlemény szabad használatában korlátozzák, a bérbe idót is kötelezik. 16 §. Bérlő tartozik a felmondott helyiség megtekintését délelőtt 10 órától 12 ig, délután 3 tói 5-óráig megengedni és ha maga hon n^m tartózkodnék, ez iránt kellőleg intézkedni. Ha bérlő e szabályt előleges figyelmeztetés után sem tartaná meg vagy ellenszegülne, bérbeadó a rendőri segély igénybe vétele mellett bérlő költségére kinyittathatja, megtekintés után azonban az, az ily eseteknél alkalmazni szokott kellő rendőri személy jelenlétében ismét bezárandó. 17. §. A bérbe adó köteles a bérleményt a megbatározott időben a helyiség minőségének megtelelőleg használható állapotban által adni. A bérlemény használatát gátló hiányok, amenuyiben ezek helyreállítása tekintetében a felek meg nem állapodtak volna, a beköltözéai idő elérkeztekor kérendő birói szemle utján állapitandók meg. 18. §. Ha a birói szemle oly javítások szükségét állapítaná meg, melyek teljesítése ideje alatt a bérlemény használható, bérbe adó köteles ezeket a lehető legrövidebb idő alatt eszközöltetni, ha pedig ezt megtagadná, vagy kötelezettségét elmulasztaná, jogában áll a bérlőnek a javításokat bérbe adó költségén a bérösszegbe leendő betudás mellett megtétetni. Ha azonban oly lényeges javítások, avagy átalakítások szüksége állapíttatnék meg, melyeknek megtétele nélkül, avagy melyek teljesítésének ideje alatt a bérlemény vagy annak nagyobb, illetve nélkülözhetlenebb része használható nem volna, köteles azokat bérbeadó a szemle foganatosításától számított 14 nap alatt helyreállítani; hí bérbeadó azt megtagadná, vagy elmulasztaná, bérlő a szerződéstől elállMai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva. Szaporodás és gyermek-menedékház. Azok a határozatok és intézkedések, melyeket Szabolcsvármegye a gyermek-menedékházak létesítése érdekében meghozott, mindeu emberbarát méltó elismerését érdemlik. Az eredmény ugyau idáig nagyon sovány, mert sok csapással sújtott szegény községeink nem nagyon sietnek a gyermek-menedékházak köteles felállításával, de a kezdet megvan, s rajta hatalmas alkotások épülhetnek. Gyermekhalandóság és gyermek-menedékház! Szorosan összefügg ez a két kérdés. A magyarországi feltűnően nagy gyermekhalandóság okául sok dolgot lehet fölhozni, de a legfontosabb közöttük az orvosi kezelés hiánya s a kisdedek rossz ápolása. Roppant hibája az népünknek, hogy az orvostól idegenkedik. Nem gondolnánk, hogy ez idegenkedésnek oka az orvosok személyében rejlenék, habár igaz az nagyon, hogy a költségektől mód nélkül félnek ; a patikai szereknek meg úgy minőségükre, mint drágaságukra nézve veszett hire van a nép között. Min

dezeket a