Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-03-18 / 12. szám

„IN Y í K V I D É «•" nén megjelenvén, Demecser, Berkesz és Gégény községekből 30—30 munkást, kirendelt, a rend fentartására pedig 2 csendőrt. Jelentést tevén erről az alispáuhoz, tudatta egyszersmind, hogy a helyszínén szerzett meggyőződése szerint a veszélyt a csatorna medrének teljesen beiszapolt állapota idézi elő, mely iszap különösen a gégény-berkeszi hídtól keletre eső csatorna részen oly magas, hogy a vizfenék a külső területtel csakném egy niveaun áll. Hol az iszapolás nem oly nagy, veszélytől tartani nem lehet. Elek Béla szolgabíró, e hó 15. d. u. 3 órai kelettel a következő táviratot küldte az alispánhoz, Demecserből: Berkesznél a veszély nagy. A kemecsei csendőrség három község kirendelésénél csekély, kérem a nyíregyházai cseudőr-parancsnokot utasítani, hogy csendőrök onnan is küldessenek. E távirati jelentés alapján Zoltán János alispán azonnal távirati úton utasította Krasznay Péter és Komoróczy Aladár főszolgabirákat, hogy Székely, Berkesz, Gégény, Demecser, Pátroha és Thass községekből 50—50 ember éjjel-nappal munkába állítassák, s minden község 10—10 szekér trágyát szállítson a veszélyeztetett pontokra. A csendőrség is megfelelő intézkedések végett megkerestetett. 16-dikán rövid ideig tartó stagnálás állott be a víz növekedésében, a remény azonban hiúnak bizonyult, mint ahogy ezt a következő távirat mutatja, melyet Alrnássy István a tisza-szabályozó társulat főmérnöke küldött 17-dikén reggeli 7 órakor az alispánhoz. A távirat igy szól: A víz folyton árad, a helyzet válságos. A kéki határban, a „Dugó* csárdánál a balparton az éjjel szakadás állott be, az elzárási muuka folyamatban van. Csendőrség szaporítása vagy katonaság kirendelése kéretik. E távirat folytán Zoltán János alispán és Koczok László állami főmérnök 17-edikén délben a veszedelem sainhelyére utaztak. A csendőrség kirendelése csak részben volt foganatosítható, mert csak négy csendőr volt kiküldhető, a többi szolgálatban lévén. Ha a szakadást eltömni és a vizet fölfogni nem sikerül, amihez pedig igen kevés remény van, akkor a bogdányi, kéki és demecseri határ víz alá kerül. Baros Gábor közlekedésügyi miniszter 17-diki 12'/j órai kelettel a következő táviratot intézte Zoltáu János alispánhoz. Lónyay csatornánal beállott veszély enyhítése czéljából a felső-szabolcsi társulat a berkeszi ág fokozatos eltöltését kéri. Tegye meg alispán ur az ott tartózkodó Bertalan műszaki tanácsosom közben jöttével a viszonyok által indokolt legczélravezetőbb intézkedéseket. Jelentését várom Baros. E táviratra Miklós László főjegyző a következő szintéu távirati választ küldte : Hivatkozva 1265. sz. rendeletre jelentem, hogy Bertalan véleménye szerint a berkeszi csatorna fokozatos elzárása czéltalan s jelenleg már nem is eszközölhető, mert a víz nem csak a berkeszi csatornán, hanem az egész völgy szélességében folyik. Az egyedüli helyes intézkedés a Lónyay csatorna jobb oldali töltését fentartani. Alispán a vész színhelyén van, Bertalan most utazik oda. Miklós László főjegyző. Lapunk zártakor értesülünk, hogy a víz Kemecse és Berkesz közt az észak-keleti vasat töltését is elvitte. A Nyíregyházáról déli 12 óra 5 perczkor Kisvárda felé induló vonat ennélfogva már uem mehetett el, s Zoltán János alispán és Koczok László főmérnök dresiuán indultak el a vész színhelyére. — Márczius 15-dikét az idén megünnepelte a nyíregyházi ág. ev. főgimnázium tanuló ifjúsága, illetve »magyar önképzőköre* is, melynek évek óta vezetője Leffler Sámuel főgimu. tanár ur. A kör első ilynemű hazafias ünnepélye márczius 15-kén d. u. 4 órakor a főgimnázium dísztermében folyt le, az ifjúság részvéte mellett, az egész tanári kar és szép számú tanügy barátok jelenlétében. Részt vettek az ünnepélyen: Krasznay Gábor polgármester, Kerekréthy Miklós főkapitány, Miklós László megyei főjegyző, Farbaky József lelkész, Barthalomaeidesz Jáuos t. főesperes, dr. Meskó Pál, dr. Meskó Líszló, dr. Trajtler Soma, B;ncs László, Májerszky Béla egyh. felügyelő, v. főjegyző, Somogyi Gyula, Básthy B írua, Déri Károly, Bogár Lajos, Soltész Gyula, stb. stb. A hirtelen összeállított programm következő volt: 1) Megnyitó dal, előadta a gimo. dalkör. 2) Alkalmi beszéd, elmondta Molnár Gusztáv VIII. oszt. tanuló; 3) Talpra magyar Petőfi Sándortól, szavalta Csécsy Sámuel VIII. oszt. tanuló; 4) Alkalmi költemény »Emlékezés 1848 márczius 15-re« felolvasta Virágh László VII. oszt. tanuló; 5) „Előre" Tóth Kálmántól, szavalta Szesztay László VIII. oszt. tanuló; 6) „Isten áld meg a magyart" Hymnus elóadta a gymn. dalkör. Végül Leffler Sámuel tanár úr intézett néhány lelkes szót az egybegyűlt ifjúsághoz, buzdítva őket a nemes tudományok iránti szere tetre és bármely téren a kötelességek bű teljesítésére, mi által legilletékesebben fogják a nagy emlékű ősök nyomdokát követni és jó hazafiakká válui. Meleg szavakban köszönte meg az egybegyűlt közönség éB elöljáróságnak részvételét az ifjúság hazafias törekvései iránt, kérve őket, hogy a most még kezdetleges éB bátortalan fellépésű ifjak iránt elnézők legyenek, jövőben több eredménynyel, de ugyan annyi hazaszeretettel kívánják az ünnepélyt ismét megünnepelni. Részünkről üdvözöljük a tanári kart és tanuló iljuságot nemes elhatározásáért. Adja isten, hogy az ünnepélyen hallott szép eszmék erős és tartós gyökeret verjenek az ifuság lelkében. — Ugyancsak márczius 15 dikének emlékére ünnepély volt a csizmadia színben is, hol Riesdorfer János tartott beszedet, s este a Sóstón kedélyes társaság gyűlt össze lakomára. — A fogyasztási adók fölemelése. A czukor, sör és bor fogyasztási adójának törvényhozási úton történt fölemelése által Nyiregyháza városa e czimen 3825 frt többlettel terheltetett meg. Ez képezi inditó okát és alapját ama határozatnak, melylyel a f. hó 16-iki városi képviseleti gyűlés kimondotta, hogy folyó évi április hó 1-sejétől kezdve a czukor fogyasztási adó mázsánként 4 forintról 6 forintra, a sör fogyasztási adó literenként 6 krról 9 krra emeltetett; a bor fogyasztási adója, mégpedig korc mai kimérésnél a ktrti bor 6 krról 7-re, a hegyi bor 10 krról 11 re, magánfogyasztóknál, idegen határbeli bor utáu 2 krról 3 ra, helvbeli termés után megmarad a 2 kr., helybeli szőllőbirtokosoknál 1200 • öles nyilasoukint a kiszabott 2 frt megmarad. — A törvényszéki palota elhelyezése czéljából megvett telkekre vonatkozólag a város képviselete jóváhagyó tudomásul vette a tanácsnak amaz intézkedését, hogy az ott levő hasznavehetlen épületek leromboltassanak s a kikerülendő anyag eladassék, a lakható épületek pedig bérbeadás útján értékesíttessenek az ideig, mig a telkek fölhasználására a sor reá kerül Bizony ideje lenne már, hogy a város eltakaritassa orosi u'czai telkeiről azt a sok roudaságot, mely ott szemnek és szaglásnak botránkoztatására szolgál, s valóságos tenyésztő fészke ragályos betegségeket terjesztő miazmáknak. — A vármegyei levéltári helyiségek szükségessé vált kibővítését szorgalmazta a törvényhatóság a városnál. Az e kérdés megvizsgálásával megbízott küldöttség s ennek véleménye alapján a képviselet az ügyet akként intézte el, hogy tekintetbe véve azt, miszerint a vármegyei levéltár helyiségei 1878-ban, a vármegye által készített terv szeriut építtettek a város által, 3340 forint költségen: fölterjesztést fog a képviselet intézni a vármegye alispánjához, hogy a kívánt építéstől álljon el, annál is inkább, mert tervben van, s minden valószínűség szerint nem bosszú idő kérdése a vármegye székházának megépítése. — Négy gyermek halála. Nagy szerencsétlenség történt e hó 9 ikén Halász község határában, a Lóuyayféle birtokon levő „Zúgó" tauyán. Egy magánosan álló s jó karbau levő épületben lakott itt Zöldi Imre dohányos családjával; 9-dikén este 10—11 óra közt az épület bedűlt s romjai alá temette az egész doháuyos családot. A segítség a közeli épületekből elég gyorsan jött, de mire a halomra dőlt törmelékeket széthányták, halva került ki alólok Zöldiék négy kis gyermeke. Zöldi és felesége kisebb züzódásokat szenvedtek csupán. A járási főszolgabíró közbenjöttével megejtett vizsgálat konstatálta, hogy a szerencsétlenség előidézésében senkit mulasztás nem terhelhet. — Kitüntetés. Zoltán Elek huszárezredest, Zoltán János alispán testvér-bátyját a király a III-ad osztályú vaskorona-renddel tüntette ki. — A jogászkör mult szombati estélye farsangi mulatságnak is beválott volna. Társas vacsorával kezdődött este 8 órakor s a hajnal csaknem betekintgetett már az ablakokon, mikor az utolsó csárdás halott-ébresztő haugjai elhaltak az üresen hagyott teremben. A vacsora este 10 óráig tartott; akkor az asztalokat kivitték a teremből s megkezdődött a táncz s tartott pompás jókedvvel hajnali 4 óráig. A hölgyek közül jelen voltak : Benedek J'uiosné Megyery Jolán kisasszonynyal, Bónis Sámuelné Bernáth Boriska kisasszonynyal, Fráter Sándorné Zsófi leányával, Fráter Aladárné nővérével, dr. Felekiné, Ferenczi Miksáné, Halasi Jánosné, Jármy Vinczéné, dr. Jósa Andrásné, Juhász Etelné, K"rekréthy Miklósné, Korányi Imréné Anna leányával, Lázár Kálmánné Mezőssy Juliska urhölgygyel és Uray Gizella kisasszonynyal, Marsalkó Károlyné Ilona és Aranka leányaival, Nádasy Lajosné Blanka és Irén leányaival, Nyiry Ferenczné, Péchy Pilué, Rottman Lajosné, Sütő Józsefné, Szamueli Lajosné Tini leányával, Szepesházy Imréné, Virágh Aladárué Irma leáuyával és Zoltáu Jánosné. A négyeseket mintegy 20 p ,r tá: czolta; nem nagy szám ugyan, de ez a körülmény a jókedvnek és a kedélyes mulatságnak nem volt ártalmára. Meg kell még említenünk, hogy különösen Kisvárdáról az ottani birói ós ügyvédi kar több tagja megjelent a mulatságon, s hogy a rendezőség, élén Megyery Géza törvényszéki elnök úrral, mindent elkövetett az estély szép sikerének elérésére. — A törvénykezési palota építése ügyében legutóbb küldött igazságügymmiszteri leiratot, melyuek tartalmát lapunk legutóbbi számában már megismertettük olvasóinkkal, a város képviselete e hó 16-diki gyűlésén tudomásul vette, s áttette ahhoz a küldöttséghez, mely a törvénykezési palota ügyében eljárni a képviselet által megbízatott. — Adó. Figyelmeztetnek az adófizető polgárok, miszerint az 1888. évi Ill-ad osztályi kereseti adó javaslat f. hó 19 tői a városi adóhivatalban közszemlére lesz kitéve. Megjegyezzük, hogy ez csak azokra vonatkozik, kik ez adóval mult évben megróva nem voltek. — Az uj lakbér-szabályzatot a város képviselő testülete elfocradván, felsőbb jóváhagyás végett a vármegyéhez fog fölterjesztetui. — A lovaslaktanya építése ügyében uj monumen tum gyanánt említjük föl, hogy Szukup úr, Kassa város főmérnöke e hó 18- és 19-én személyesen Nyíregyházára jön, s a megbízott küldöttségnek be fogja mutatni a laktanya tervezetét és költségvetését. — Az új szervezeti szabályok. Nyíregyháza város új szervezeti szabályzata már elkészült, s az elkészítéssel megbízott albizottmány be is mutatta már azt a tanácsnak. — Kegydíj. Néhai Barzó Audrás, volt városi kertgazda özvegye kegydtjért folyamodván a városhoz, a képviselet e czimen 75 frtot — az elhunyt által élvezett évi fizetésnek egy negyed részét — szavazott meg az özvegynek. — Felolvasó estólyek N Kálióban N -Kálióban a felolvasásokat a főreáliskolai tanárok újból megkezdették, még pedig most a kaszinó helyiségében, belépti díj mellett'. Az első felolvasást Andrássy Jenő tanár tartotta: ,,az emberi könyröl" f. évi márczius 3 án. Érdekesen, szellemesen magyarázta az emberi könv külömböző nemeit s tulajdonságait es keletkezését s egy óráig az intelligens hallgatóságot feszült figyelemben tartotta. Megérdemlett éljenzés lett jutalma. Felolvasás után táncz, következett. A belépti dijakból a kaszinói könytár javára bejött 30 frt. A jövő felolvasást Jaszencsák Sándor tanár fogja tartani. — Pályázat tanítói állásra. A varjulapos pusztai iskolánál egy tanítói állomás azonnal elfoglalható. Evi fizetés 300 forint készpénz, szabad lakás és fűtés. Okleveles tanítók kellőleg felszerelt kórvényeiket a szabolcsvármegyei kir. tanfelügyelőhöz beszolgáltathatják. — Nagy tüz volt hétfőről keddre virradó éjjel Bleuer Móricz ibrányi bér-birtokán. A tűz a hodáj belsejében keletkezett s mire a veszedelmet észrevették, a 600 birkából álló nyáj nagy része odafúlt. A birkák egy része a juhászé volt. — Öngyilkosság. Martinyi Józsefné, Martinyi József helybeli iparos neje, hosszas betegség által elkeserítve, foszfor-oldattal megmérgezte magát s meghalt. A szerencsétlen fiatal asszony fehértói születésű volt. — Hol nősülnek legtöbben ? Magyarországon és Szászországban. A statisztika adatai szerint ugyanis 1873—1886. években ezer ember közül Magyarországon 20-an, Szászországban 18 an nősültek. Aztán következik Poroszország 16 házassággal; Ausztria, Angolország, Dánia, Olaszország, Franciaország, Hollandia és Bajorország 15 házassággal ezer közül stb. A sorban a legutolsó a gazdasági és szociális nyomorúság által sújtott Irland, hol egy évben sem éri el az arányszám a tizet, de 7 és 9 közt ingadozik. Az 1873—1875-dik évtkben Franciaországban és Németországban rendkívül sok házasságot kötöttek. Ez a német-francia háború kifolyása volt, mely sok házasságot elbontott, sokat elhalasztott és soknak megkötését sietteté. Figyelemre méltó, hogy 1877 óta a házasságok száma Francziaországban úgyszólván változatlan maradt. A közönség köréből *) Tisztelt Szerkesztőség ! Azcn szélesebb körnek, melyben a »Nyirvidék* 11. számában kelt >A közönség köréből* czimü czikk szerint megütközést keltett, hogy a Szabolcsmegyei takarókpénztár által 100 frt tőke es járulékai erejéig árverés lett ingatlanokra hirdetve, — szolgáljon felvilágosításul, hogy a kérdéses kölcsön 1871. évi október 11 én kelt, lejárt 1872. évi február 11-én minden prolongálás nélkül, beperlés végett kiadatott 22 nappal később, márczius 6 én, folytonosan végrehajtás alatt állott. Váljon nem nagyobb megütközést érdemel-e azon körülméay, hogy 15 év kellett ahoz, hogy ezen rongyos 100 forint ilyen módon behajtható volt, melynek kamatait nagyobb részt elengedtük. A magán kérésre, magán meggyőződésből kiadott nyilatkozat nem jogosított fel senkit igazságtalan vádat kovácsolni, melyet visszautasítani kénytelen vagyok. A per fázisait most bővebben tárgyalni szükségesnek nem tartom; ha a csodálkozás és megütközés tovább tartana, ezekkel is szolgálhatok. Tisztelettel Nagy-Kálló, 1888. márczius 13. Dr. Bleaer Miklós. *) E rovat alatt közérdekű fölszölalásokat díjtalanul közlünk a felelősség azonban a beküldőt illeti. Közgazdaság. Ingyenes gyümölcsfa kiosztás a gazdasági egylet tagjai részére. A »Felső-tiszavidéki gazdasági egylet* részint tagjainak adandó kedvezményül, részint a nemes gyümölcsfáknak megyénk területén terjesztése czéljából elhatározta, hogy évenként költség-jegyzékébe ezen czél kivitelére megfelelő összeget veszen fel. A folyó évi tavaszra Uughváry László czeglédi faiskolájából — a melynek homok talaja megyénk talajviszonyaival leginkább megegyező: 720 drb. magas törzsű alma, körte, meggy, cseresznye és kajszin baraczkot szerzett be, amely készletből ez évben 40 tagját kívánja részesíteni. A fák kiosztása oly módon történik, hogy a tagok már ez alkalommal jelentkezésre szólittatnak fel s a jelentkezettekből 40 tag neve soroltatik ki. A kisorsolt tagok neve és lakása Unghváry László faiskola tulajdonosnak bejelentetvén, általa még a folyó évi tavaszon a kisorsolt 40 tagnak egyenként 3 drb. téli alma, 2 drb. nyári alma, 3 drb téli körte, 2 drb nyári körte, 3 drb meggyfa, 3 drb cseresznyefa, 2 drb kajszin baraczkfa, összesen 18 drb küldetik meg a legjobb s tenyésztésre legérdemesebb fajokból. A kiosztandó fák árát a gazdasági egylet fizeti s a kedvezményben részesülő tagok csak a csekély csomagolási s vasúti szálitás költsége viselik, amelyek utánvételeztetni fognak. A kisorsolást egy az egyleti választmány által o czélra kiküldött bizottság fogja teljesíteni. Tisztelettel hívjuk fel egyesületünk összes tagjait, alapítókat, reudes tagokat, a községeket mint testületeket, hogy jelenkezéseiket — ha a kiosztandó fákban részesülni óhajtanak — legkésőbb folyó évi április hó 1-sőig tegyék meg a gazdasági egylet titkárságánál. A szállithatás biztossága szempontjából a lakás, utolsó posta s vasúti állomás mulhatlanul bejelentendő. A később jelenkezők ez évben a dolog természeténél fogva tekintetbe nem fognak vétetni. Nyiregyhizán, 1888. évi márczius 13-án. A gazdasági egylet elnöksége megbízásából Szentkirályi Jáuos, e. titkár. Nyilt-tér*) Hála nyilvánítás. Alólirott saját, valamint árván maradt gyermekeim nevében is, nem mulaszthatom el, hogy legmélyebb hálámat s köszönetemet ne nyilvánítsam azon részsétért, melyet barátaink, ismerőseink s általában a n. é. közönség boldog emlékű, felejthetetlen jó férjem halála s végtisztesség-tétele alkalmából nyilvánítottak. Hasonlókép fogadja hálás köszönetemet a nyíregyházai dalárda is, azon résztvevő szivességeert, hogy férjem temetésén a gyászszertartásban közreműködni kegyea volt. Nyiregyháza, 1888. márczius hó 16-án. Özv. Jánöszky Andrásné. *) Az e rovat alatt közlöttekért a felelősség a beküldőt illeti. Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos : JÓBA ELEK.