Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1888-03-18 / 12. szám
N Y í K V I D É K." Ezen nézettől vezéreltetve, a tervezett vasutat a nyíregyházai dohánybeváltó hivatal, a vasúti állomás, az itt épülő közraktár, a gőzfürdő érintésével Nyíregyháza város nagyobb forgalmú terei, s életpiaczán keresztül a lehető egyenes vonalban, a sóstó fürdő mellett, a csatorna part felhasználásával Kótajon keresztül, lehetőleg az itteni Lónyay-tanya, s az e mellett fekvő negyobb birto kokon Baj alá, innen egy megfelelő kanyarulattal Ibrány község alatt, a nagy tanyák mellett, Halász alatt, a tiszaháton s Teleken keresztül a dombrádi községi út, vagy a' tisza-töltés mentén, az ezen község alatt fekvő tiszai társulati mérnöki hivatali helyiségig véljük haszonnal kiépithetőnek, s ugy vagyunk meggyőződve, hogy ezen irány a közelében fekvő Berezel és Paszab, részben Gáva közság ős környéke érdekét is kielégítené, s a többnyire járhatatlan útak mellett, a Berezel, Karád és Czigánydi réveken a bodrogköz s Kanyar kornyékéről is jelentékeny forgalomra lehet számítani. A fent jelzett, mintegy 40 kilométer hosszú, széles vágányu gazdasági vasút a kezdeményező'; által bemutatott általános költségvetés szerint a dombrádi, telekpusztai, halászi, ibrányi, buji, kótaji, sóstói megálló-helyekkel, két mozdony, négy személy-kocsi, két málha- és posta kocsi, líz fedett, s hat fedetlen teherkocsival együtt 671,000 frtba, azaz hatszázhetvenegy ezer forintba kerülne, ha a töltéseket nem kell a legmagasabb vízszin felett kiépíteni, mire nézetünk szerint szükség nincs, sőt ha a nagyobb birtokosok és társlatok a kiépítéshez szükséges területeket díjtalanul engednék át, még ez összegből is jelentékeny megtakarítás voína elérhető, igy ezen gazdasági vasút alig kerülne fél annyiba, mint a csaknem hasonló hosszaságu nyíregyháza-mátészalkai vonal. Az építkezésre szükséges fenti összegből 271,000 frtot az érdekelteknek kellene 100 frt értékű törzsrészvények vásárlása által, — hosszabb befizetés esetén 5% kamatával együtt fedezui; a többi 400,000 forint 100 forint névértékű, tényleg azonban legfeljebb 70 frt árfolyamú 6%-al törlesztendő elsőbbségi kötvényekre hitelmüvelet utján lenne beszerzendő. Ily módon válalkozó is lenue, ki ezen vasutat felépítené anélkül, hogy annak jövedelmezőségeért bármi más garantiát is kellene az alakulandó részvény-társulatnak vállalni, miután alig lehet remélni, hogy az egész építkezési költséget, az érdekeltség önerejéből előteremthesse, tekintve, hogy a vasút ezen hitelmüvelet mellett is az alakulandó részvény-társulaté maradna, az elsőbbségi kötvények 6% tőke és kamat törlesztésén felül maradó tiszta jövedelem a törzsrészvényesek tulajdonosait illetné osztalék gyanánt, s az elsőbbségi kötvények törlesztése után az egész jövedelem a részvényesek rendelkezésére fogna állani, ez indokokból a fent jelzett pénzműveletet kell ajánlanunk, mely alapon a nyíregyháza-mátészalkai s több más helyi érdekli vasút már kiépítve lett. A törzsrészvényekre szükséges 271,000 forint összehozásánál alapul a vasút által érintett birtokok kiterjedését tekintjük ugyan, de az érdekeltségi arány megállapításánál reális számítási alapul azon megtakarított összeg vehető, amely a tengelyeni drágább szállítás és a szokásos olcsóbb vasúti vitelbér között mutatkozik. Ezen alapon eltekintve a vasút által érintett földek, ezek bérjövedelmének kétségtelen emelkedése, a törzsrészvények értéke s a belterjesebb gazdálkodás nyújtotta előnyöktől, a törzsrészvényekre szükséges összeget az érdekeltek minden veszteség nélkül jegyezhetik. Ugyanazért arra kérjük a t. érdekeltségi tag urat, miszerint számot vetve az általa évenkint fizetni Bzokott fuvardijak és saját szállítási szükségletével, legyen szíves az alautirott érdekeltségi közgyűlési jegyzővel tudatni, miszerint hány hold kiterjedésű birtokáról évenkint hány métermázsa tehers mennyi személyforgalomra lehetne számítani s a vasút fent jelzett módon való kiépítése esetén hány törzsrészvényt lesz hajlandó vásárolni s átengedi e díjtalanul a kiépítéshez szükséges teriiletet birtokából s kérjük továbbá, hogy a létesítésre vonatkozó nézete s a jelzett vidék kiés beviteli forgalmi viszonyáról bennünket tájékozni s ösmeretségi körében oda hatni szíveskedjék, hogy ugy egyesek, miut a községek s egyházak képviselői törzsA „NYÍRVIDÉK" TÁRCZÁJA. Márczius 15-dikén. A nemzet alszik: csöndes álmát Meg nem zavarja semmi sem, Nem hallja a vas csörrenését, Kezére rakják csöndesen... A nemzet alszik, régi fénye Megtörve már alig lobog — Emlékezet borús világa Boritsd reája fátyolod. A nemzet ébred : hej, nehéz már S oly kinos a fölébredés I Feljajdul a sajgó sebektől, Miket a láncz kezére vés. Hatalma, hire, büszkesége Most néma fájdalomra vált — Emlékezet borús világa, Hints rá néhány részvétsugárt I Eszmél a nemzet: »fel« szavától Visszhangzik a hármas halom, Egy tűz gyulád ki a szivekben, S kiáltva szól a fájdalom. Szabadság nemzetünk imája, Lelkesedése áldozit — Emlékezet fényes világa Szórd rá legszebb sugáridatI Eszmél a nemzet: s talpra kelve Lerázza gyűlölt lánczait, Történetébe néz s szivében, Rajongva tettre kél a hit. S támadnak bősök és vezérek, Meghalni kész, hogy éljenek — Emlékezet dicső világa Áraszd reájok fényedet 1 És küzd a nemzet szent jogáért, Csodát művel csatáiban; Küzd, harezol ifja véne s meghal Imával ajkán, boldogan. részvények jegyzése által mozdítsák olő az érintett vidék felvirágzását czélzó vasút létesítését. A vasút remélhető jövedelmezőségét illetőleg azon nézetben vagyunk, hogy a kiépítési költség évenkénti 35,000 forintot sem tevő 5% kamat s tőke törlesztését ezen nagy vidék s Nyíregyháza város személyforgalmán kivül a vasút által érintett több mint 100,000 hold föld szállításra számitható vegyes terményeért járó — mázsánként átlag 20 krajczárral vett — dija minden körülmények között fedezi, sőt tekintve a debreczeni helyi érdekű vasút jövedelmét, aráuylag a törzsrészvények értéke s jövedelmezőségének emelkedését is reméleai. A kezelésre és fentartásra a magyar állam vagy az éjszak-keleti vasút igazgatóságát véljük a nyers jővedelem legfeljebb egy felerészérek átengedésével megnyerendőnek s ugy hisszük, hogy a gyors és olcsó védelmi eszközt nyerő Tisza-szabályozó társu'at, a posta szálli tással érdekelt állam s a hasonló czélra már áldozatot is hozó megyét is meg lehet nyerni megfelelő számú törzsrészvények vásárlására, ily körülmények között ezen közhasznú vállalat létesítése az érdekeltség pártolásától füg,'. A 9,158 hold kiterjedésű kótaji, a 7,381 hold kiterjedésű buji, a 14,132 ho'd kiterjedésű ibrányi, a 7,391 hold kiterjedésű berezeli, a 2,895 hold kiterjedésű paszabi, a 2,143 hold kiterjedésű rádi, a 2,724 hold kiterjedésű beszterecíi, az 5,256 hold kiterjedésű megyeri, a 18,096 hold kiterjedésű halászi, a 14,227 hold kiterjedésű dombrád-ónteleki, a 3,561 hold kiterjedésű Kanyár községi birtokok érdeke magában megérdemli ezen vasút kiépítését, mivel ezen községek ezen forgalmi eszköz hasznalatára lenuének utalva, sőt a távolabb eső községek s a Bodrogköz egy részének szállításár.! is joggal lehet számítani. Az érdekeltség fontos érdekének vélüuk szolgálatot tenni ezen tájékozó értesítés közlésével s az ügy tovább fejlesztését az önök kezébe tesszük le, s a kért adatok beküldését mielőbb kérve, maradunk Nyiregj házán, 1888. márczius 10. tisztelettel : Eállay András, Szesztay Károly, érdekeltségi elnök. érdekeltségi jegyző. A vármegye rendkívüli közgyűlése. Márczius 12. A bizottmányi tagj't csekély részvételével tartatott meg a 12-diki rendkívüli közgjűlés. A beállott olvadás folytán az utak járhatlanokká lettek s ez volt az oka, hogy a közgyűlés jóformán csak a helybeli bizotmányi tagok egy részének s a központi tisztikarnak jelenlétében folyt le. A közgyűléseu — Graefl József főispán akadályozva lévén a megjelenésben — Zoltán János alispán elnökölt, ki a tanácskozást megnyitván, a részvét meleg szavaival emlékezett meg Sennyey Pál báró országbíró elhunytáról. Indítványára egyhangúlag kimoudta a közgjülés, hogy Senyey Pál báró elhunyta fölött érzett részvétének jegyzőkönyvében kifejezést ad, s erről a gyászoló családot értesiti. Ez ünnepies aktus után a tárgysorozat rendén a kitűzött ügyek elintézéséhez fogott a közgjülés. Miklós László főjegyző felolvasta a belügyminiszter leiratát, melyben felhívja a vármegye közönségét, hogy az ügyviteli szabályokban gondoskodjék arról, hogy az igtató, a beadványok igtatókönyvi számáról, a felek kívánatára, a beadvány benyújtásakor értesítést adni tartozzék. A közgyűlés, minthogy az ügyviteli szabályok 90-edik §-ábau e kívánalomról már gondoskodva van, Nyíregyháza város polgármesterét és a járási főszolgabírákat az emiitett rendelkezés szigorú megtartására lelhivni határozta. A kenézlői jegyzőválasztást, az állandó választmány véleménye alapján, a közgyűlés megsemmisítette, s utasította a járási főszolgabírót, hogy az uj választás határnapját haladéktalanul tűzze ki, s azt elnöklete alatt foganatosítsa. Felolvastatott ezután a közlekedésügyi miniszternek két leirata, az újonnan alkotott közmunka szabályrendeVér mindenütt . . . csakhogy belőle Örökre tartó üdv fakad. —• Emlékezet szelid világa Hintsd rá áldó sugáridat 1 És él a nemzet, és fog élni Mig érte honfisziv hevül, S minden fia szabad, egyenlő S testvér lesz rendületlenül I S ha mostan, negyven év után is Csatára szólit ellenünk : Bátran kiállunk szép hazánkért S legyőzzük minden ellenüukl Yietorisz József. Oh azok az asszonyok! A szomszéd lakásban lakó uraság szobaleánya, ha vizet visz, rendesen felét a mi folyosónkon kidöntögeti, de fel nem törli soha; ha szenet hoz fel a pinczéből, az ajtót rendoseu nyitva hagyja; én már tízszer is mondottam neki, hogy ez nagy rendetlenség, de rám se hallgat s most utoljára, midőn ismét figyelmeztettem, még azt mondta: »Öo nekem nem parancsol.* — Ezzel a panaszszal sietett be ma reggel a feleségem. Ez engem annyira felbosszantott, hogy papucsba s reggeli öltönybe sans fagon a szomszédhoz iparkodtam és a leány gazdájával kívántam szólani. De az én feleség.im nem is hagy ám békét, ht egyszer valamit a fejébe vesz, mig ki nem vis/i, addig nógat, csipked, mig végre neki melegszem, nem csak, de égek és utóbb egészen méregbe jövök. — Nem is vagy te igazi férfi, gúnyolódik ilyenkor, ezt egy valamire való ember sem engedné, de nincs is semmi tekintélyed! — Oh! ha elgondolom, folytatja aztán, mily9n erélyes az iskolatanácsosné férje, de te — te ! . . . — De kedvesem, szakítom félbe a szóáradatot, hát te vagy az asszony, végezz el ilyesmit magad. letre, s a vármegyei úthálózat megállapítása tekintetében hozott határozatra, valamint a belügyminiszternek egy leirata a községi pénzkezelési szabályzatra vonatkozólag, s ezek a tett miniszteri észrevételek értelmében kiigazittattak. A nyiradonyban mult évi deczember 28-án megtartott bizottsági tag választást, az igazoló választmány jelentése alapján, a közgyűlés megsemmisítette. Nyíregyháza városának 1886 évi gyámpénztári számadásai jóváhagyattak. A nyirmadai körjegyző választás, a megejtett küldöttségi vizsgálat, s Beregvármegye alispánjának a megválasztott körjegyzőre vonatkozó értesítése (az illető ellen bűnvádi eljárás van folyamatban) alapján megsemmisíttetett, Uszkay Károly megválasztott körjegyző állásától felfüggesztetett, s az uj választás kitűzésére és foganatosítására a járási főszolgabíró utasíttatott. Angyalossy Pál aljegyző több község 1888. évi költségvetését terjeszté elő, ezek között Nyíregyháza városáét is, s ezzel kapcsolatosan dr. Trajtler Soma felebbezését a városi képviselet ama határozata ellen, melylyel a városi kórház dotác ója 1000 frttal leszállittatott. E kérdés körül élénk vita támadt a közgyűlésen. Elsőnek dr. Jósa András szólalt föl, s fölsorolva ama mizerábilis álllapotokat, melyek a nyíregyházai kórháznál találhatók, s szégyenletesnek jelezve azt a helyzetet, hogy Nyíregyháza városának berendezett kórháza nincs, mert ami van, arról nem lehet tudni, hogy kórház-e vagy sem : indítványozta, hogy küldöttség menesztessék ez állapotok megvizsgálására, s e küldöttség terjessze ki figyelmét arra is, hogy a kórházra tett alapítványok kamatai, a kórház javára befolyó birság pénzek stb. rendeltetésűknek megfelelően kezeltetnek-e? Megytry Géza dr. Jósa intencióinak helyeslésével, de hogy a megejtendő vizsgálat által maga a fődolog hátramaradást ne szenvedjen; indítványozza, hogy Nyíregyháza város költségvetésében a kórház dotációja az előző évi összegre VÍB8zaállitassék. Szesztay Károly, nagy feltűnést keltett beszédében azt indítványozta, hogy a küldöttségi vizsgálat ne csak épen a kórház dolgaira, hanem Nyíregyháza város egész vagyoni kezelésere is kiterjeeztessék. Indokolta ennek szükségességét azzal, hogy — mint mondá — Nyíregyháza város anyagi viszonyai az utóbbi évek alatt rendkívül megromlottak, adósságai fölszaporodtak, s ujabb tetemes áldozatok meghozatala szándékoltatik. Szesztay beszédére első sorban dr. Meskó László felelt, bizonyítva azt, hogy a kép, melyet Szesztay Károly a város anyagi helyzetéről adott, nagyon is túlságos és sötét sziuekkel van festve. Szikszay Pál megyei főügyész a törvényből demonstrálta a Szesztay által provokált vizsgálatnak, az adott viszonyok között való lehetetlenségét. Somogyi Gyula Szesztay állításaival szemben s azok czáfolatául elmondja, hogy a magyar, kereskedelmi bank legutóbb ia, a 350,000 frtos városi kölcsönre voaatkozó tárgyalások közben kijelentette, hogy 1.000,000 forint erejéig kész hitelt nyújtani Nyíregyháza város ingatlanaira. Ez a tény épen nem jolonti azt, hogy a város tönk szélén állana. A város, ami áldozatokat hozott, meghozta a maga jóvoltáért, s azért, mert ismerte kötelességét, mely mint egy vármegye közpjntjára, reá háramlik. Ez áldozatok mind jövedelmező befektetések, mind a város érdekeire szolgálók voltak, egynek kivételével — úgymond — annak a kivételével, melyet a város a mátészalkai vasútra ajánlott föl. A kérdéshnz hozzászólottak még dr. Trajtler Soma, Liptay Károly, Vidovich László, Kállay Ferencz a ismételten Megyery Géza és dr. Jósa András, mire a közgyűlés dr. Jósa ós Megytry Géza egyesitett indítványát elfogadva, Nyíregyháza város költségvetésében a kórhíz dotációját helyreálitotta, s megbízta Zoltán János alispánt, hogy elnöklete alatt szakértőkből álló küldöttséget alakítson s az elfogadott határozat értelmében a vizsgálatot tartsa meg. Szesztay Károly — különös tekintettel a Szikszay Pál megyei főügyész által fölhozott érvre — indítványát viszavonta. A f. évi közmunka tervezetet terjesztette elő ezután Vidovich László aljegyző, s az állandó választmánynak Folytatása, a m«llékl*t«n. — Én ? mondá Lujzám, kezeit összecsapva, persze ami kellemetlen, azt végezze el az asszony, pereljen ő, hosjy a szomszédok azt mondhassák: Az asszony egy valóságos ördög, mig a férje — az maga a jóság ! — Az én nőm oly maliciózus tud lenni néha, hogy az ember egészen bele betegszik s én a napokban az ágyba is kerültem. — La akarsz feküdni? mi bajod? Mutattam, mintha a gyomromnak volna baja. Felgombolta mellényemet és megtapogatott. Itt, -itt Lujzám, jaj! adj hamar fodormenta cseppet. Azt meg kell engedni az én Lujzámnak, hogy ha egyszer schachmattá tett, addig nem mozdul az ágyam msllől, mig meg nem gyógyultam. Ilyenkor egy szívélyes csókot is ad, mondva: »Ugy-e többé nem fogunk perlekedni, igazán? nemde?* — Micsoda?! De kedvesem . . . — Tán én vagyok az oka, ha békétlenség van a háznál ? — Lujza, én mindjárt visszamegyek az ágyba! Oh azok az asszonyok ! . . . — Nohát mit végeztél ? kérdi kíváncsian nőm, mid5u a szomszédból visiza kerültem. — El kell ismerni, viszouzám, hogy a háziasszony igen csinos, udvarias, szeretetre méltó. Igy semmit sem tudok meg, vágott szavamba gúnyosan, minthogy nagyon csinos, szeretetre méltó. Te vagy aztán az a jó férfi, hát a szomszéd asszony már jobban tetBzik, mint a tulajdon feleséged? — Az igazi okot, miért felmentél, természetesen el is felejtetted s marad minden a régiben, ugy-e V Sőt inkább az ügy azonnal el lett intézve, a leány kikapott — s punktum. Természetesen az ilyen csinos asszonynál nem is lehet másként!