Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-03-11 / 11. szám

„IS Y í R V I p & K" tünőbb lesz az aránytalanság, ba az akkori es mai porok éri összegét tekintjük. Igy 1883 ban volt 1400 pör, 1887­ben pedig csak 650; tehát, mig 15 év eiött az összes pöröknek csak 4 százalékát tették a válópörök, addig tavaly már 20 százalékát azok alkották. Alaposan lehet ebből is következtetni arra, hogy a világ (vagy mondjuk : a férjek) ma már 16 százalékkal rosszabbak a masfel évtized előtti férjeknél, bár meg kell engedni azt is, hogy a közlött adatokból egy kicsit másra is lehet következ­tetni ! Hasonlóan érdekes annak feljegyzése is, hogy mig a 12—15 év előtt indított válópöröknél a bírói bekeltetes olyan jó eredményre vezetett, miszerint 100 közül 6 eset­ben kibékültek a felek, addig ma 100 közül csak egyetlen egyből lett kibékülés. — Értékes levelek pecsótelóse. A közmunka^ és közlekedésügyi minisztérium a következő hirdetményt teszi közzé. A postára feladott pénzes és értéklevelek (lettres avec valeurs déclarées) gyakran czélszerütlen mó­don és törékeny vagy leválló pecsétviaszkkal vannak le­zárva, minélfogva a pecsétek letöredeznek s a levelek bizottsági fölbontási, illetve ujabb pecsétlése válik szük­ségessé, a mi a levél továbbításában késedelmet okoz. Ily esetek elkerülése végett szükséges, hogy a pénzes és értéklevelek tartós, finom pecsétviaszkkal zárassanak le, hogy a pecsétlenyomatok túlságos vastagok ne legyenek, hogy a négy sarokban alkalmazott pecsétek a boríték szélétől vagy «/a centiméternél nagyobb távolságra ne essenek ugyan, de a boriték széléig se érjenek. A leve­lező közönség ezen szabályok pontos követésére saját ér­dekében is figyelmeztettetik. — Vasúti értékjegyek életbeléptetése. Az utazó közönség érdekében a hazai vasutak egy része felette gyakorlati czélu s a közönségnek jelentékeny anyagi előnyöket nyújtó intézményt léptetett életbe. Arról van ugyanis szó, hogy f. évi márczus hó 1-től kezdve vasúti értékjegyfüzetek adatnak ki a magyar kir. államvasutak összes vonalain, továbbá az arad-temesvári, budapest pécsi, pécs-barcsi, mohács-p°Csi és magyar észak-keleti vasutakon, valamint az első magyar gácsországi, kassa­oderbergi s a nyugati vasút magyar vonalain. Ezen ér­tékjogyfüzetek 65 frt értékű 1 frtos, 50 kros és 10 kros értékjegyeket tartalmaznak s egy ily füzet ára csak 50 frt. Ezen füzetekben foglalt értékjegyekkel a fent elősorolt vasutak összes magyar vonalaira bármily személy szállító, tehát gyorsvonatra is szóló rendes árujegyek válthatók a keleti express-vonal egyedüli kivételével bármely kocsi osztályra. Ezen kivül válthatók ezen értékjegyek alapján a magy. kir államvasutak Budapest személypálya-udva­ráról, valamint a Budapest mögött fekvő jelentékenyebb állomásokra Bruckon át Bécsbe és vissza való utazásra is közvetlen jegyek. Bécíből valamint a bécs-brucki vonal állomásairól Budapest felé pedig készpénz fizetés mellett váltandók közönséges jegyek Bruckig, mig a tovább utazásra Brucktól kezdve a vonat vezetőnél válthatók már jegyek és ismét értékjegyek fejében. Ezen^lkalommal a Bécsből Budapestre utazókra nézve az érték jegyekkel járó me­netdíj kedvezménynek a bécs-brucki vonalra esedékes ré­sze a bruck-bud ipesti menetjegy árából levonatik, ugy hogy a Bécsból Budapestre való utazás eképsn tényleg csak anyiba kerül, mint a megfordított irányban. E sze­rint tehát a Lfm. Brucktól Budapeitig járó menetdijak a következő összegben lesznek értékjegyekkel kiegyenli­tendők, és pedig: gyorsvonatoknál az I. osatály 13 frt 80 kr, a II. osztály 9 frt 60 kr; kombinált személy és gyorsvonatoknál az I. osztály 13 frt 80 kr, a II. osztály 9 frt 60 kr, s a III. osztály 7 frt, személyvonatoknál pedig az I. osztály 12 frt 50 kr, a II. osztály 8 frt 70 kr, s a III. osztály 6 frt 20 kr. Ezen értékjegy füzet az előbb emiitett vosutak valamennyi jelentékenyebb állo­másán, valamint a magyar kir. állomásutak összes városi menetjegyirodáiban kaphatók, de a részes vasutak összes állomásain, valamint posta utján is megrendelhetők, mely utóbbi esetben azonban a megrendeléshez a füzet árán kivül a postai elküldésért 2 drb 10 kros levéljegy is melléklendő. A részletes határozmányok az e részben kiadott díjszabásból vehetők ki, melyekből példányok a fentnevezett vasutak igazgatóságainak, valamint azok ösz­ízes állomásain s a m. kir. államvasutak városi menet jegyirodáiban díjtalanul kaphatók, esetleg megkeresőre példányok az emiitett vasúti igazgatóságok által postán is megküldetnek. Budapest, 1888. február 23-áu. Az igazgatóság. — A (Vasárnapi Újság? márczius 4-i'<i szí ma a következő tartalommal jelent meg: Gliyczy Kál nán. (Arczképpel.) Pulszky Ferencz. — Vén kerülő. (Költe­mény.) Pásztóitól. Lapuskin. — Hadjárati emlékek. — A színvakságról. — A nikotin-méreg. — Egy sorsjegy. Regény. Verne Gyulától. (2 képpel.) — Egyveleg. — Bismarck mint szónok. (6 képpel ) — A kaukázusi kozá­kok indulása a harcztérre. (Képpel.) — Egy mákonyszivó vallomásai. — A nagyvilágb .1. (2 képpel.) — Ghyczy Kálmán halála. — Irodalom és művészet. — Köziutézetek és egyletek. — Mi újság? — Halálozások, — Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték. — Heti napt/.r. A «Vasár­napi Ujság» előfizetési ára negyedévre 2 frt, a «Politikai Újdonságokkal együtt 3 frt. — Ugyancsak a Franklin­Társulat kiadóhivatalában (Budapest, egyetem-utcza 4. sz.) megrendelhető a «Képes Néplap* legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 1 frt. A közönség köréből.*) Szélesebb körbeu megütközést keltett, hogy a .Szabolcsi Szabadsajtó" 2 -ik számában a Szabolcsmegyei takarékpénztár-egylet javára, Szesztay Károly ismert nevü ügyvéd nyíregyházai ingatlanaira 100 frt tőke s járulékai erejéig árverés lett hirdetve. Miut erről a Szabolcsme­gyei takarékpénztár igazgatóságának a Nyirvidék szerkesz­tőségéhez beküldött nyilatkozatából s " az ügyiratokból meggyőződtünk, a kérdéses követelés uem Szesztay Ká­roly ügyvéd ur egyenes tartozása, de egy volt megyei alügyész úrért még az 1871-ik évben vállalt kezességből ered. Ezen összeget Szesztay Károly ügyvéd ur már egyszer kifizette, de a pénz a takarékpénztárba be nem folyván, másodszor is kénytelen volt azt kifizetni, s hogy *) E rovat alatt közérdekű fölszölalásokat díjtalanul közlünk. ellene a végrehajtás több mint 15 év múlva az ingósá­gok mellőzésével az ingatlanokra lett megkérve. Szesztay Iíároly ügyvéd ur vagyon-viszonyait olyannak ismerjük, hogy rajta ezen kezességi tartozás iugatlau árverés hir­detés nélkül jóságosan is be lett volua hajtható, s álta­lában megrovást érdemel a pénzintézeteknek azon — több esetben tapasztalt — eljárása, hogy a kellő időben a főadóson is bevehető tartozás behajtását elhanyagolva, a jóhiszemű kezesek sokszor évtizedek múlva támadtat­nak meg kényszer végrehajtással. Tapasztalataink sze­rint a kezesség többnyire azon tudatban vállaltatik, hogy az intézetek a lejáratkori törlesztéseket megkívánják, vagy mulasztás esetén azonnal megtétetnek a követelés behajtása iránti lépések. E helyett az intézetek több­nyire a kezesek meghallgatása nélkül halasztásokat szoktak engedélyezni, s mint a jelen eset is mutatja, évek múlva lépnek fel a kezesek ellen. Ugy vagyunk meg­győződve, hogy az ily eljárás az intézetek jól felfogott érdekével is ellenkezik, mivel a kezes, ha a mulasztást s azon körülményt igazolja, hogy kellő időben való fel­lépés esetén a követelés a főadóson is be lett volna hajtható, még a kezesek elleni keresetét is veszélyeztet­heti zilált társadalmi s vagyoui viszonyaink között. Óhajtandó, hogy a kezesek jogos érdeke az intézetek által több méltánylásban részesüljön; ez esetben a ke­zesség miatt sokkal kevesebb polgár fog tönkre tétetni. Osarnok. Egy római zarándok naplójából. Levelek dr. J. A. barátomhoz. IX. Szép fényes vasárnapra viradtunk november 27-én. Nekem ugyau rosz éjet okozott az utazás közben szerzett katharus, de az eddig gyűjtött kedves emlékekkel való onyelges nagyon megkönnyité az álmatlauság elviselését. Itt nem is kívánkozik az ember ugy aludui, mint otthon; fáradság-éhség-szomjuság és álmatlauság nélkülözhetlen társai a nagyszabású élvezeteknek! Gyalog mentünk tár­sammal a Sz.-Péterbe, hol igyekeztünk oltárhoz jutni, hogy jelen lehessünk a 9 órára jelzett magyar zarán­dokok közös ajtatosságán. A rozsnyói püspök, aki együtt utazott velünk, osztozván a hosszű út kellemetlenségei­ben, és ezáltal kiérdemelte, hogy a zarándoklat vezéreül tiszteljük őt, csendes misét végzett a kathedra Petri ol­tárául, segédkezvén mellette három magyar és két olasz pap. Mise utáu magyar predikacziót mondott Palotay nagyváradi plébános, szólván lelkesen és megbatóau a zarándoklat czéljáról. . . E<en nagy eset, hogy Rómában a Peter templomban, a Péter széke alatt magyarul hir­dettetett az ige, gondolható mily feltűiést keltett a nagy Basilikában nyüzsgő olaszok és ideginek között! Nem nagyitok, ha azt mondom, hogy ez ó.ában legalább két ezer ajtatoskodó vala a Sz.-Péterben, ezek közül bizo­nyára 7—800 ember gyülekezett a kathedra-oltár köré és mégis ez a tömeg együtt koránt sem tölte be a tem­plomnak a mi szentélyeinknek megfelelő részét, de még csak fel sem tűnt a csoportosulás a nagy templom más részeiben buzgólkodóknak; sőt a predikáczióról, mely pedig stentor; hangon és nagy pathoszszal mondatott el, sejtelmök sem vala azoknak, kik a katbedra Patri-n kivül valáuak, s mi, sűrű tömegben környeztük az oltárt, mely­nek lépcsőjén állott a szónok, ugyancsak nagyított fülekkel igyekeztünk magérteni az annyira érdekes sz. beszédet, és mégis sokan csak sejtelték a hátul állók közül annak tartalmát! Ezzel ismét csak a Bazilika óriási nagyságát kívántém feltüntetni, amiről külöuben számtanilag is sze­rezhetünk magunknak némi fogalmat, ha leolvassuk a templom főhajója közepén található márványlapok ada­tait, melyek összehasonlítják a világ főbb templomainak nagyságát a Péterével, jelezve például, hogy e vagy ama kőlapon állva, a katedra felé néző maga előtt látja a sz. Pal, a Latorán stb. templomok belső világát, miből meggyőződünk, hogy mennyivel nagyobb a ezent Péter temploma a többinél Eme művészeti nagysággal eltelve, és a magyar szónoklat felemelő hatása alatt jártam be ismét most már harmadszor a világ eme egyik csodáját, bámulva most is, vagy talán még inkább, mint előbb azt a töké­letes barmoniát, mely a csodamü részei és az egész közt megvan! Majd a szeut atyának a szónok által kihirdetett kegyes üzenete fölött álm-Ikodván, miszerint a magya­rokat, a 30-ikára jelzett nagy audíenczián kívül, egyen­kint is kívánja fogadni, és pedig miudjárt tioluap azokat, kik vendégszeretetét élvezik, másnap pedig a többieket, épen a káptalan oldal kápolnájához ertem, a hol újra élvezém azt a gyönyörűséget, melyet a tökéletes karéne't nyújt a léleknek. Ez alkalommai, Advent első vasárnapja lévén, orgona nőikül zengett a szép ének, melyet egy öreg pap vezetése mellett tíz férfi és három gyermek adott elő oly precisitással, melyet még 8oh* sem hallottam. Ha ez ily nagyszerű kicsiben, minő lehet a Sixtina kápolnában előadatni szokott nagy heti passió és zsidó­vecsernye a páratlan Mizere-7el I? Bizony bizony érdemes volna csak ezért is elzarándokolni még egyszer Rómába! Elvégezve igy vasárnapi ajtatosságunkat, neháuyan a Vatikán kertjébe ipirkodtunk bejutni. Sikerült azon megszorítással, hogy egy jó fél óra múlva elhagyjuk azt, mert ez időben szokott a páp t is kikocsizni oda. Sietve jártuk tehát be a körülbelül száz holdnyi sétakertet, hol virágos táblák, erdős sétányok és szöllő pászták válta­koznak és veszik körül a mélyen fekvő citrom, naranes ligetet. A széles kocsi utak magas, sürü, örök zöld kerí­tések közt futnak, fentebb pedig egy kis erdóbe mélyed nek, hol kisebb nagyobb vízesések és ugró kutak törik meg a néma csendet; bent a sűrűben laláltuuk egy lourdi Casa utánzatot is vizforrással, mely sziklából bugyog elő. Ez alkalmasint kedvencz helye a papinak, mert tömérdek vizitkártyát találtunk ott, melyekkel bizonyára a kert látogatói tisztelegtek a sz. atyának. A sok jó példa minket is megindított, följegyezvén egy közös kártyára neveinket. Ez a kedves boly oly közel van a kert kerí­tése fölött, hogy nincs kizárva, azon merénylet lehetősége, melyről néhány év előtt a lapok tettek említést, misze­rint kívülről vagyis a kertet környékező szőlődombokról rálőttek volna az ott sétáló fogoly pápára! Néhány vi­rágból és zöldlevelekből emlékeket véve magunkhoz, a nyert szabadalmat jól kihasználva hagytuk el a pápa földi birodalmát. Reggelink az ünnep tisztességére elmaradván, ugyan­csak jól ízlett déli egy órakor a villás, mely a speciális risotto-ial kezdődvén, s beuftök, az elmaradhatlan krum­pli pirével, sajt- szőlő és figéből állván, hogy teljesen üunepi legyen, lacrima Cristivel öntöttük le ; lévén a bor mától kezdve 25%-al olcsóbb, mint eddig, amidőn ugyan­csak borsos vala és sokakat nagyobb abstinentiára csábított. A délutánt gyalog sétával töltöttük el. Előbb is a Quirinálhoz járultunk, mely 1870-ig a pápák nyári laka­volt, most pedig Umbertó és a szép Margartia uralkod­nak benne. Óriási négyszög épület ez, szép kerttel, főbe­járója ogy csinos térre nyílik, a hol Kastor és Pollux szobrai ékeskednek a vad lovak fékeit tartva és az elmarad­hatlan szökőkút. A kir. lakba most nem lehetett bejutni, csütörtökre biztattak, ha jegyeket szerzünk akkorra ; de már akkor késő lett. . . . Innen a Mária-Maggiore temp­lomhoz jutottunk, mely egyike Róma hét fő templomának és két gyönyörű homlokzatával, melyek nagy térre szol­gálnak, már kívülről nézve is nagyszerű. Hát a belseje! Meg se próbálom leírni, C8ak annyit említek róla, hogy itt őriztetik sz. Mária azon kép3, melyet sz. Lukács evangélistának tulajdonítanak, ugy szintén a betlehemi jászoly, Krisztus uruuk bölcsője. . . . Majd a közelben levő presepe kis templomot ejtettük útba, melynek drága ereklyéi között látható az oszlop is. melyhez az üdvözítő volt kötözve, midőn Pilátus megostoroztatá őt. Tovább sétálgatva a kapucinusok szép templomát néztük meg Kosztka Szaniszló szobijával, és azt a remek kis kápol­nát, melyben XIII. Leo első sz. miséjét ünnepelte Végre egy nagy kerülővel, miközben be-benéztünk az útban eső templomokhoz, eljutottunk a Pincio-hegyre, a hol épen most Róna előkelősége mozgott élvezve a szép meleg őszi időt, és a magaslaton működő katona­zenét. Nagyszerű sétakert ez, közvetlen a város fölött és részleg ennek hosszában. A remek kilátás felöleli az egész várost, ép ugy mint a Janiculus hegy ennek átel­lenében. A külömbség a kettő közt csak az, hogy amaz valamivel magasabb és nem annyira látogatott mint ez. Itt hetenkint kétszer csütörtökön és vasárnap d, u. adnak találkát a római nobilék; jobbára nagy kocsikon teszik körsétájokat a patríciusok unokái, nemes komolysággal viselkedvén egymással és a nagy közönséggel szemben Itt aztán bő alkalmunk nyílt gyönyörködni a latin faj szépségeiben, láttunk is sok szép alakot, római orrokkal tüzes szemekkel s kivált nemes büszkeséggel ékeskedőket! Engem azonban inkább érdekelt ezúttal is a szép pano­ráma, melyet a sz. város nyújtott szemeimnek. Este volt mikor a nagy közönséggel együtt tartva, elhagytuk e szép helyet, és ízletes ebéd után végig járva a Corsót, szinte jól esett a kellemes nap emlékeivel gazdagon elpihenni. Jó éjt, csendes álmokat ! j) # GABONA Nyíregyháza, A gabonacsarnoknál bejegyzett árak. BuzalOOkl. 6.20 6.45 Rozs » » 4.70 4.90 Árpa » > 4.40 4.50 Zab » » 4.40 4 60 Kukorica» 4.90 5.— Köles » —.— —. Paszuly » 9,— —.— Szesz litk. 25 26 Piaczi árak. Borsó 1 kiló —.20 Lencse* 1 kiló —.20 Mundl. 1 kilo —.16 Zsemlye » .— —.15 Buza » Barna k. -. .12 11 CSARNOK. 1888. márczius 10-én. Burgonya 100 kl. 2.20 Marha hűs 1 kl 36 Borjú hús 1 kl 40 Sertés » > Juh » » Háj Disznózsii » Szalonna j Fagyú (nyers) > Zöldség » Paprika » » 85 írós vaj » liter «0 Eczet 1 <10 Széna 100 kl 3 50 Szlm. (tak)» » 1.10 Bikfa 1 köbmtr. 3.20 Tölgyfa > » 2.90 44 68 69 23 8 Kedvezően eladó. Helybeli buza-téri 310-ik számú uri lakház, tágas belsőség, nemes gyümölcsfákkal kiültetett kerttel s több rendbeli melléképűletekkel. Értekezhetni ugyanott a tulajdonossal. (4 9 _i 2.-6) Epen most jelent meg és minden könyvkereske­désben kapható a magyar közlekedési vállalatok íx x hivatalos menetrendkönyve II. (márczius áprilisi füzete a magyar, osztrák, közös és külföldi közlekedési vállalatok legújabb menet­rendjeivel, hazai és külfö'di útirányok­kal, közép Európa térképével s szá­mos has-.uos tudnivalóval. Ezen egyedüli magyar memtrend­köuyv nemcsak Magyarország és Ausz­tria összes vasutj'ainak, a Duna gőz­hajózási társaságnak s a tengeri hajóknak menetrendjeit, az indnlási és érkezési időnek állomásról állo­másra való legpontosabb megjelölésével tartalmazza, hanem a külföldi vasutak­kal és hajókkal való közvetlen csat­lakozásokról is legmegbízhatóbb érte­sítése nyújt. Útmutató Útmutató Útmutató Útmutató KIADÓHIVATAL: Budapesten, VII., Podmuniczky­utcza 17. Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos : JÖBA ELEK. '

Next

/
Oldalképek
Tartalom