Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-02-26 / 9. szám

NYÍRTIDÉ K." Folytatása a mellékletnek. — Czigány-halál. A temető mellett levő ugynevezett hatházi czígány kolónián történt meg ez az elmondandó véres eset, melynek egy czigáuy halála s több moréknak és morénéknek becsukatása lön szörnyű következménye. Az eset így esett meg. Lakatos József nevű Cíigány már évek óta élt közös háztartásban Trézsivel, a szép czigánymenyecskével. Nemrég azonban a szép Trézsi ugy találta, hogy elég volt Lakatos Józseffal hét éven át közös kenyéren élni s meg is szökött a balkézre való urától Balog Mihály czigányle^énynyel. Az újonnan összeverődött pár, két hétig volt távol Nyíregyházától s azután újra visszajöttek, folytatva a házastársi viszonyt. Lakatos József nagyon a szivére vette, hogy Trézsi mást boldogít szerelmével. E hó 19 ikén, miután előbb jól bepálinkázott, be is állított a szép czigánymenyecske lakására s fenyegető szavakkal követelte, hogy térjen vissza ő hozzá. Mig Lakatos József a szobában járt, testvére Lakatos Feri künn várakozott az udvaron. Lakatos József egyszerre csak az udvaron találta magát. A Trézsi és látogatóban nála levő barátnője Balog Feriné kitették a szűrét, sőt Balogné piszkafával még az udvaron is kergette. Ezt nem nézhette tétlenül az udvaron ácsorgó Lakatos Feri, hanem a nála levő doronggal ugy ütötte fejbe a harczias Balog Ferinét, hogy ez leesett a lábáról. Nosza, ment a hir Balog Feri muzsikus czigáuyhoz: >Sies8, mert a feleségedet gyilkolják Lakatosékc. Balog Feri nyomban ott termett a vész színhelyén, de vesztére. Mert mikor dorgálni kezdte Lakatos Ferit, hogy minek bántotta az asszonyt, a két Likatos testvér s a közben szintén odaérkezett Kóka Ferencz rátámadtak 8 dorongokkal leverték lábáról. Majd utóbb Lakatos József kést rántott elő és annyira összeszurkálta Balog Ferit, hogy ez másnap sebeibe belehalt. A három gyilkos czigányt a csendőrök elfogták, s dolguk most törvényszéki vizsgálat tárgyát képezi. EÖCsarnok. y róuiai zarándok naplójából. Levelek dr. J. A. barátomhoz. VII. Az első napunk tehát nagyszerű élvezetek közt telt el Rómában, látva és megnézve mindazokat a nevezetességeket, miket a zarándoklat programmja felölelt. Másnap, november 25-én, a Vatikán megtekintése lévén fő czélunk, kora reggel azon szándokkal igyekeztünk a Szt.Péter templomába, hogy ott mielőbb megmisézve, 9 órára a Vatikánban lehessünk. Igen ám, de majd minden magyar pap úgy gondolkozott, mint én és nemes czimborám, mindenik égett a vágytól mielőbb azon ritka szerencsében részesülhetni, hogy a világ első templomában áldozhasson az Úr oltárán; igy történt aztán, hogy már reggel '/j8 órakor annyi papot találtunk az óriási nagy templom megfelelő sekrestyéjében, akik szintén misézni vágytak, hogy egy pár órára le kellett mondanunk a közmondás igazságáról: »aki korán kel, aranyat lelc, amennyiben akadtak sokan, kik még korábban keltek, mint mi. No, de megtaláltuk mi is az aranyat más kiadásban. Amiut nézegetjük a Bazilika ritkaságait, az itt kivétel nélkül mozaik oltárképeket, észrevesszük, amit különben is tudhattunk, hogy a gyóntató székek czimiratokkal vannak ellátva és megtaláltuk, a többi közt azt is, melyen ez a felirat van: „Pro Hungaris." Én nem tudom, más hogy van vele, de engem nagyon kellemesen érint minden csekélység, a mi nemzetem h'rét, nevét emeli, bárhol találjam azt; mennyivel inkább jól eset most annak bizonyossága, hogy a magyar katholikusok a keresztény világ központján Rómában annyira megbecsülteinek, hogy ime saját anyanyelvükön végezhetik bűnbánati ájtatosságukat. Sort is fogtunk azonnal, és itt elég szerencsések valánk, egy rövid órai várakozás után, meg. nyerni a teljes búcsúval egybekötött penitenciát, melyet minden magyarnak szives készséggel osztogat Gmitter Allons magyar gyóntató. Elvégezvén a Confessió előtt bűnbánati imáinkat, most már megkönyebbült szivvel nézhettünk utánna: vájjon mikor emelhetjük legmagasabb fokra lelkünk boldogságát az angyalok eledelének éldelésével? Kevés vártatva ezt is kiérdemeltük. Szt.-Péter templomának harmincz oltára közül ez alkalommal a szt.Tamás apostol oltárához jutottam, melynek nagy mozaik képe azon bibliai jelenetet ábrázolja, midőn Tamás, a kétkedő apostol, ujját a feltámadt Krisztus oldalsebéhez érinté, és arczárói leolvasható a keblébe visszatért erős bit e kitörése : En Uram és én Istenem ! A sok lelki öröm után szinte jól esett a sekrestye egyik fülkéjében az egy lirás hitvány csokoládé, hogy testileg is megerősödve, képesek legyünk elbírni a Vatikán pazar gyönyörűségeit. A templomból kijövet balra az oszlopcsarnokból nyilik a Vatik'án u. n. Svájczikapuja. Katonák, a pápa hü svájcziai állanak itt postot, egy közülök fegyverben közvetlen a bejárásnál őrködik, a többi néhány egy hosszú padou üldögél. Minket szó nélkül engedtek belépni a hosszú, széles, menedékes folyosóra, melyről mindjárt jobbra nyilik egy lépcsőzet a pápa lakosztályához; de mi most a folyosó hosszában mendegéltünk föllebb föllebb, majd lépcsőkhöz jutva, s fordulatoknál álló örök által útba igazítva, végre — mások nyomán — elértük a híres Sixtina kápolnát. A Vatikának összesen tizenegyezer helyisége (kápolnák, loggiák, muzeumok, könyvtárak, képtárak, termek és lakószobák) _ között a Sixtiua-kápolnát tartják a legbecsesebbnek. Én szívesen hódolok a hiedelemnek, mert Rafael freskói töltik be az egészet; de reám, igy futólag megtekintve, csak azt a benyomást tette, mint bármelyik régiség, melyet nagy becsben tart a művészet iránti kegyelet. . . Innen a képtárak és loggiák labyrintjába jutottunk, melyek kellő méltatására hónapok kellenének, mi pedig kél órahosszig befutottuk az egészet , . Elkábulva a sok gyönyörűség élvezetétől, elhagytuk a Vatikánt, de csak azért, hogy megkerülve a Péter templomát, melynek nagysága csak most tüut föl igazán előttünk, egy más kapun, hol egy szál olasz katona is fegyverben áll őrt, a pápa nagyobbb biztonsága érdekében (?) visszatérjünk oda, megtekinteni a muzeumokat. Egy keskony hosszú udvarfelé, melyet a vatikáni melléképületek — istállók, kocáisziuek, különféle mosterségek műhelyei, és a pápa kertjeinek magas kőfala szőrit össze, vezet egy nagy nyilt oszlopcsarnokba, hol a jubileumi ajándékok kipakolásával foglalkoznak; s innen jobbra találjuk a szobrászat remekeit, régiség- és könyvtárakat. Itt már aztán van mit bámulni! Az ó-, közép- és újkor történelme van itt megtestesítve, hogy tanuljon belőle és okuljon rajta a jelenkor nemzedéke! Ámde itt is csak annyit mondhatok a magam részéről, hogy nem egy-két óra hauem hónapok, évek kellenének ahhoz, hogy csak némikép is beletalálja magát a laikus ember a művészet és tudomány ezen tömkelegébe. Végre is rogyásig kifáradva kocsikon mentünk szállásunkra, hol jóizün költöttem el a második villásreggeiits egyszersmint felváltottam a második husz frankos aranyat, mert hát daczára uri ellátásunknak, melyért napi nyolcz forintot előre kifizetőnk, a lirák csakúgy szökdöstek ki zsebeinkből. Délután esős idő lévén, kocsikon mentünk a város ellenkező szélén levő Lateránba. Okulva az eddigi tapasztalatokból a fiakkerek zsarolását illetőleg, mielőtt a lateráni Bazilikába vonult a zarándoknép, tisztázni akarták némelyek a taksák mivoltját. Ebből egy kis hecc támadt, mely ugy végződött, hogy megjelent a hely sziuén egy titkos rendőr, aki nehíny fiakkeres letartóztatásával a azon kijelentésével, hogy mostantól a magyarok érdekében fog működni, helyre állította a békét magyarok és taliánok között. .. Nyugodtan szentelhettek tehát most már maguakat a pápa ősi székhelyének és első székesegyházánák megtekintésére. A Lateránt még Nagykonstantin császár ajándékozta a római pápáknak. Ez a kereszténység legrégibb s első nyilvános temploma, hová a katakombákból vonult föl a diadalmas kereszténység, legyőzvén a pogányok Rómáját. Itt tartatott több általános zsinat, innen kormányzá századokon át Péter utódja a Krisztus igaz anyaszentegyházát, melyen isteni alapitója Ígérete szerint a pokol kapui sem diadalmaskodhatának. ... A pápák ezen régi palotája most is a kereszténység közkincse lévén, a ker. művészetek tárháza. A templom többszöri leégés után, most is egyike Róma legnagyobb és legszebb tampiomainak. Nagy keresztalakja öt hajóval hir, Confessiója hasonlít a Péter templomához, Péter és Pál apostolok fejei őriztetnek bonne, s a pápa oltára emelkedik föléje. ... A templom nagy terén találjuk Konstantin Baptisteriumát, a nagy márványmedenczével, melybe mártva osztották hajdan a keresztség szentségét. Gyönyörű nagy freskó képek emelik kitűnő értékét, melyek mindenike Nagy Konstantin életére és dicső tetteire vonatkoznak, igy: 1. csatája Maxentiussal, 2. Diadalútja Rómába, és 3. Megkereszteltetése. Ezen képek hü másolatai a Vatikánban is láthatók. Ugyanezen téren találjuk a S. Scalát, vagyis a sz. lépcső csarnokát. Ez azon lépcső, melyen Jézus állott, midőn Pilátus a zsidók fenyegetése által — »ha ez embert szabadon bocsátod, nem vagy barátja a császárnak*, — megrémítve, kimondá a legigazságtalanabb halálos Ítéletet . . Belépve a csarnokba szent borzalom fogja el a hivő lelket, látván a lassan emelkedő lépcsőzetet, melyen térdeiken kÚBznak föl az ajtatoskodók, s ott fent megcsókolják a kereszttel megjelölt pontot, ahol az ártatlan bárány állott vala pogány birái előtt . . . Ott fent a Kálvária-hegyet látjuk megdöbbentő hűséggel jelképezve a három kereszttel. . . Jobbra-balra más lépcsők vezetnek le a csarnok bejáratához, ahol még egyszer körülnézve, két remek szobrot látunk, melyek egyike Júdás csókját, másika az >Ecce Homo*-1 ábrázolja. Már esteledett, mikor folytatva zarándoklatunkat, a Vincula Petri templomhoz értünk. E szép templomban őriztetik azon láncz, melyet Sz.-Péter apostol fogságában viselt Innen egyenesen haza kocsiztunk ebédelni. Az estét a. római lapokkal enyelegve töltöttük a dohányzó teremben. Érdekes dolgokat olvashattunk itt önmagunkról. A többi közt megtudtuk, hogy az olaszok elég jó szivvel fogadták a magyar zarándoklatot, bár jobb szerették volna- t. i. a pápa ellenesek, ha más valami és nem a pápa jubileuma vezet vala közéjök. . . Megdicsérték a magyarok jókinézését, összetartását, vidám hangulatát . . Csak azt resteltük, hogy köznépünk jellegét a szürkaukós tót atyafiak után ítélték még; de hát ők arról nem tehetnek, hogy az egynehány jász, soproni éa pestmegyei kékbelis mellett közel ötven felföldi atyafit láttak nagy motyóikkal hátukon. Némi megütközéssel fogadták a taliánok a magyar papok nekik szokatlan cibil-öltözékét, szivarozgatását az utczákon; sőt egész botránkozással emlegették, hogy a színházakban és cirkuszokban is láttak zarándok papokat! Hja: a hány ház annyi szokás ! És az ténydolog, hogy a magyar papok sokban különböznek az olasz papoktól, a kik mindig reverendában, hónuk alatt breviáriummal járnak, és színházba sohasem mennek. . . No de azért megfértek együtt, és megbecsülték egymást. Igy telt el a második nap. D. J. GABONA CSARNOK. Nyíregyháza, 1888. február 25 én. Burgonya 100 kl. 2.— Nyilt-tér*) A gabonacsarnoknál bejegyzett árak. BuzalOO kl. 6 30 6.40 Rozs » » 4.70 4.85 Árpa » » 4.40 4.50 Zab » » 4.40 4 90 Kukorica* 4.85 4.9 5 Köles » —.— —.— Paszuly » 7,00 7.10 Szesz litk. 25 '/a 24'/, Piaczi árak. Borsó 1 kiló -.20 Lencse* 1 kiló —.20 Mundl. 1 kilo—.15'/a Zsemlye* . .17 '/a Buza » -. .12 Barna k. .—.10 hús l hús 1 Marha Borjú Sertés » » Juh > » Háj Disznózsii » Szalonna » Fagyú (nyers) » Zöldség » Paprika » kl kl 40 40 40 28 68 70 23 8 80 írós vaj » liter — Eczet 1 <10 Széna 100 kl 3 60 Szlm. (tak)» » 1.10 Bikfa 1 köbmtr. 3.20 Tölgyfa » > 2.75 Hála nyilvánítás. Alulírott nem mulaszthatom el, hogy legmélyebb hálámat és köszönetemet ne nyilvánítsam azon részvétért, melyet barátaim, ismerőseim s általában a közönség, korán elhunyt Ilona leányom halála s végtisztesség tétele alkalmából nyilvánított. Hasoulókép fogadja hálás köszönetemet a nyíregyházai dalárda is azon résztvevő szívességéért, hogy leányom temetésén a gyász szertartásban résztvenni kegyes volt Nyíregyháza, 1888. február 22. Jánőszky András, VERPECZ KÁROLY úr Kemecséról eljegyezte magának FUHRMANN MARISKA kisasszonyt Nyíregyházán 1888. februárhó 22-én. V Árverési hirdetmény. 2462. tk. 1887. A nagy-kállói kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, miszerint a n.-kállói 931. sz. tjkvben A+l sor 415. hr. szám alatt felvett ingatlanból Zipszer Salamon hányadára, Horovicz Jakab mint Zipszer Salamon ügygondnoka ellen, a kir. államkincstár képviseletében Böhm Hugó kir. adófelügyelő végrehajtató 1032 frt tőke a járulékai iránti követelésének kielégítése végett az árverés elrendeltetvén, annak 809 frtban megállapított kikiáltási ár mellett ezen kir. jbiróság telekkönyvi hivatalában leendő foganatosítása végett határidőül 1888 évi márcziushó 20 ik napjának délelőtti 10 órája azon hozzáadással tűzetik ki, hogy ezen ingatlan ezen határidőben a kikiáltási áron alul is el fog adatni, s a venni szándékozók által a birói kiküldött kezéhez bánatpénz gyanánt az árverés megkezdése előtt 80 frt lesz leteendő. A vevő köteles lesz a vételárat bárom egyenlő részletben, és padig az első részletett a le ütés után l hó, a második részletet a leütés után 2 hó, a harmadik részletet a leütés után 3 hó alatt a nagy-kállói kir. adóhivatalba mint birOi letéti pénztárba befizetni. Ezen árverési hirdetmény kibojcsájtásával egyideüleg a megállapított árverési feltételek ezen kir. járásbíróságnál a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthetők. Ezen árverés elrendelése az illető telekjegyzőkönyvben feljegyeztetik. Végül jeien árverési kérvény költségei 10 frt 50 krban bíróilag megállapittatnak. A kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság NagyKálióban 1S87. évi deczember 29. (69—1—1) Ujjady, kir. aljárásbirő. Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos : JÓBA ELEK. Hirdetmény. A nyírbátori takarékpénztár tulajdonát tevő, ezelőtt Schreiber Adolfné Róth Linka nevén állott, 5 lakó szoba, raktár és bolthelyiség, pincze s padlás helyiségekből álló a nyirbátori város piaczán levő lakóház több melléképülettel, lldvar s kerttel együtt az 1888. évi áprilhó 24 tői számítandó három esetleg több évre a nyirbátori takarékpénztár igazgatóságához beadandó írásbeli zárt ajánlat utján bérbe adatik. Az ajánlatok 1888. évi ápril l-ig elfogadtatnak, s a különös feltételek a szerződés megkötésekor lesznek megállapítva. Nyírbátorban, 1888. évi február 21-én. (63-3-D AZ IGAZGATÓSÁG. 271. tk. sz. 1888. Árverési hirdetmény. A nagy-kállói kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóság részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint ifjú Krúdy Gyula ügyvéd, mint Szabolcsraegye árvapénztára engedményesének ifjú Szántó Mihály ős Szántó István elleni végrehajtási ügyében e bíróság területén a mihálydii 105. sz. tjkvben A. I. 1. sor, 144. hrsz. a. 400 forintra becsült, továbbá a mihálydii 105. sz. tjkvben 2—6 sor, 820, 856, 892., 928, 1006. hrsz. alatt foglalt 726 frtra becsült és a mihálydii 279. sz. tjkvben A -+- 1 sor, 520 hrsz. a. felvett s 80 frtra becsült ingatlanokra végrehajtató 132 frt 50 kr. tőke és járulékai iránti követelésének kielégítése végett az árverés elrendeltetvén, annak a jelzett becsértékben megállapított kikiáltási ár mellett Mihálydi község házánál leendő foganatosítása végett határidőül 1888. évi májushó 17. napjának délelőtti 10 órája azon hozzáadással tűzetik ki, hogy ezen ingatlanok ezen határnapon a kikiáltási áron alól is el fognak adatni s a venni szándékozók által a birói kiküldött kezéhez bánatpénz gyanánt az árverés megkezdése előtt a fentebbi becsértékek 10%-a külön-külön lesz leteendő. Kelt N.-Kálióban, a kir, jbiróság, mint tkvi hatóságnál, 1888. évi februárhó 11-ik napján. (70_i_i) Szentiványi, kir. jbiró. •) Ai e rovat alatt közlőitekért a felelősség sz bekUldát illeti