Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-02-19 / 8. szám

„N T I RT I D É K." mely jegyzőkönyvek ép ugy szolgáljanak alapul a félévi jelentésnek, mint az állítási lajstromok az 1. alatt emiitett kimutatásnak. Magától értetik, hogy a szóban lévő szembaj ügyében netalán előforduló külön eseményekről nem az illető félév végén, hanem azonnal teendő hozzám jelentés. A trachoma betegek gyógykezelése az 51,066/884. számú körrendeletemhez csatolt utasítás értelmében járólagosan történjék; ami ép oly jó eredménynyel, mint kevés költséggel jár, és a betegeket kenyérkeresetükben lényegesen nem gátolja, holott a betegeknek a kórházba való küldetése által, amint ez néhány hatóság részéről minden különböztetés nélkül gyakoroltatik, az illető családok esetleg fentartójuktól vagy anyjuktól hónapokra is megfosztatnak, és még azonkívül a betegeknek, vagy ha ezek vagyontalanok, a kincstárnak tetemes költség is okoztatik a nélkül, hogy ezen áldozatok árán a tökéletes eredmény biztosíttatnék, mivel számos tapasztalat izerint ezen betegség végstádiuma a kórházban legkevésbé szokott gyógyulni. Ezen okokból, ős mivel attól kell tartani, hogy a nép a kórháztól való idegenkedés miatt a betegséget eltitkolja, a kórház csak kivételes esetekben veendő igénybe és pedig: ha a beteg hajléktalan vagy ha nagyon ragályos stádiumban van, otthon a kellő elkülönítést nem nyerheti, továbbá ha műtétre van szüksége, vagy ha az otthoni járólagos gyógykezelésnek ellenszegül és végre, ha egy félreeső községben csak néhány szembeteg létezik, ugy hogy ezek miatt egy orvos kirendelése indokolva nem volna. Továbbá elrendelem, hogy ha valamely idegen illetőségű egyén trachomásnak találtatik, erről illetőségi törvényhatósága értesíttessék azon czélból, hogy a beteg egyén hozzávalóin — esetleg az illetőségi község összes lakosságán is a szemvizsgálat végrehajtassák. A kórházak tartoznak minden először megjelenő trachoma beteget saját hatóságaiknak bejelenteni, melyek azután, ha csak a beteg illetőségi elöljárósága által nem lett oda küldve, szintén a fenti értelemben járjanak el. Ha végre egy területről a trachomának nagyobb kiterjedése miatt havi kimutatásokat különösen elrendelnék, akkor a járványoknál gyakorlatban levő rovatos kimutatással együtt, a fennidézett trachoma utasításban foglalt E) kimutatás is mindaddig terjesztendő fel, mig az illető terület összes lakosságáuak vizsgálata befejezve nincs; azontúl pedig havonként, csakis a minden községről külön szóló rovatos kimutatás küldendő be, melyben azonban a tökéletes és a kisfokú trachoma esetek külön rovatokban legyenek feltüntetve, és szaporodás esetében fel legyen jegyezve, vájjon ezen szaporodás az illető községbe újonnan érkezett, vagy pedig oly egyének által okoztatott-e, kik az előbbi általános vizsgálatnál még egészségeseknek nyilváníttattak, vagy végre csak ismétlődéseket jelent-e ? Midőn ezekről a törvényhatóságot tudomás és megfelelő intézkedés végett értesítem, elvárom, hogy a trahoma ügyben a legnagyobb buzgalommal és kitartással fog eljárni. Budapesten, 1888 adik évi januárbó 7-ikén. A miniszter helyett: Lukács György, államtitkár. 1135. K. 1888. Szabolcs vármegye alispánjától. Hirdetmény. Szabolcsvármegyének érvényben lévő összes szabályrendeletei külön füzetben kiadattak. E füzetek 50 krajczár vételár mellett a vármegyei pénztári hivatalban kaphatók. Nyiregyháza, 1888. február 10. Zoltán János, alispán. QQ

Q Szabolcsvarmegye alispánjától. 188o. A járási föszolgabiráknak és Nyiregyháza város polgármesterének. A m. kir. földmivelés, ipar és kereskedelmi miniszter 4231/1888. számú intézvényét tudomásvétel és alkalmazkodás végett másolatban közlöm. Nyiregyháza, 1888. február 11 én. Zoltán János, alispán. A „NYÍRVIDÉK" TÁRCZÁJA. Emléklapok. I. Emléklapokra írni nagy divat, Pedig talán fölösleges : Az érzet elhal, hogyha már vigaszt A holt betűk között keres. S mégis mi jó, ismert vonásokon Magunkban elmerengeni, Mosolygni a mult édes álmain, Szivünkbe enyhet önteni. Hisz életünknek fáradahniban, Hol izzadunk és csüggedünk : Elhűlne minden érzelmünk heve, Ha szivünk ott is nincs velünk. . . . Hallgasson bár a szó az ajkakon, A mig a sziv dobog, hevül: Tud emlékezni emlék nélkül is S nem fog feledni hűtlenül. II. Visszaemlékezni tudsz-e arra, A mikor még gyermekek valánk, A mikor még éltünk hajnalának Arcza pajzánul mosolyga ránk? Játszva tűntek el napok napokra S nem tudtuk, mi gyorsan múlnak el, — Óh, hisz' életünk tavasz-korában Egy öröm a másat váltja fel! (Másolat.) Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter 4231/X. a). Valamennyi törvényhatóságnak. 0 cs. és apóst. kir. Felsége folyó évi január hó 15-én kelt legfelsőbb elhatározásával Altschul Artúrnak, a budapesti svéd-norvég kir. konzulátushoz kinevezett alkonzulnak, ezen tisztség elfogadását legkegyelmesebben megengedni méltóztatott. Felhivom tehát a törvényhatóságot, hogy nevezett alkonzul urat, amennyiben a konzul helyetteseként működik, működésében kellő támogatásban részesítse és netaláni megkereséseinek készséggel feleljen meg. Budapest, 1888. január hó 27. A minipzter helyett: Matlekovics, s. k. 1,667. K. Szabolcsvármegye alispánjától. 1888. Körözvény. A m. kir. honvédelmi miniszter 2811. számú intézvényének másolatát tudomásvétel végett közlöm. Nyiregyháza, 1888. február 12 én. Zoltán János, alispán. (Másolat.) M. kir. honvédelmi miniszter 2811/IX. sz. Szabolcsvármegye közönségének. A magyar korona országaiból az 1887. évi 48. t. cz. értelmében az ujabban eszközölt népszámlálás alapján 39,552 főnyi ujoncz jutalék és 3955 főnyi póttartaléki jutalék lévén kiállítandó, ezen jutalékból esik: 1. Magyarországra, vagyis a budapesti, pozsonyi, kassai, temesvári és nagy szebeni hadtestparancsnokságok területére a népesség aránya szerint 34,753 ujoncs és 3475 póttartalékos, 2. HorvátSzlavouországra hasonlóképen a népesség aránya szerint 4762 ujoncz és 47C póttartalékos, 3. Fiume városa és kerületére szintén a népesség aránya szerint 37 ujoncz és 4 póttartalékos. Az ujoncz ós póttartaléki jutalékoknak, úgyszintén a honvédség legkisebb kiegészítési szükségletének fedezése után feumaradó hadképesek, amenynyiben ilyenek az első három korosztályban fordulnának elő, sorozó járásonként szintén a honvédséghez lesznek besorozandók. S ezen jutalékok fedezésére az általam szervezett sorozó járások szerint: 1. a dadái alsó sorozó járásból 64 ujoncz és 6 póttart. 2. a dadai felső » » 54 » és 5 » 3. a bogdácyi » » 47 » és 5 » 4. a kisvárdai » » 69 » és 7 » 5. a tiszai » > 55 > és 6 > 6. a ny. bátori » » 70 » és 7 » 7. a nagy-káliéi » » 93 » és 9 » 8. a nyíregyházai » » 63 » és 6 » állítandó ki. Budapest, 1888. február hó 5 én. A miuiszter megbizásából Bittó Kálmán, s. k„ miniszteri tanácsos. A takarékpénztár jubileuma. Nem közönséges alkalom az, amelyet a nyíregyházai takarékpénztár e hó 19-dikén megünnepel. A mai jubileutnos világban is, amikor a falusi baktertől kezdve föl egész a miniszterekig olyan sokan áldoznak annak a hiuságuknak, hogy ténykedésük bizonyos leszolgált idejéről, és — természetesen csak úgy mellesleg — a lefolyt idő alatt az ő megszerzett érdemeikről a világ tudomást vegyen, egészen más szempontok szerint megitélendc ünnepély az, mely a vármegyeház nagytermében az említett pénzintézet részvényeseinek s az érdeklődő nagyközönségnek részvételével végbemenend. Az a huszonöt esztendő, mely a nyíregyházai takarékpénztár élete fölött, megalapítása óta elviharzott, valósággal sok megpróbáltatásokkal és kitörő viharokkal volt teljes. Politikai és társadalmi életünk nagy átalakulási jelenetei forrtak ki e huszonöt esztendő alatt. S azok a nagy változások, melyek bennünket akár politikai és társadalmi, akár közgazdasági életünkben, e huszonöt esztendő előtt való időktől elválasztanak, bizony nem jöttek létre kisebb-nagyobb megrázkódtatások nélkül. Különösen Majd a szép tavaszra még ezerszer Szebb, mosolygóbb nyár következett, Mint az édes álom, elrepüle Minden apró gyermek-élvezet. Fejledezni kezde a kis bimbó, A gyermekből szép leányka lett, Kedves arczod, lelked tisztasága Elbűvölve tartá szivemet. Szép szemednek egy tekintetével Rab-bilincsbe vertél, — és nekem Oly kimondhatatlan jól esett e Kedves rabság, földi édenem. Édes a beszéd kis ajkaidról, Rózsabimbó mindegyik szavad, És ha arczodon mosoly vonul át, E mosolyból kedv s öröm fakad. Tudtalak, tanultalak szeretni, Mint kicsinyke, kedves gyermeket, És azóta szivem érted égni, Érted élni meg nem szűnhetett. Jól tudod, hogy mostan is szeretlek, Bár soh' sem szólt erről ajakam, Te akartad, hogy szép álmaimnak Vágya nincs már, csak emléke van ! Majd ha egykor boldog életedben Elmerengsz a régi mult felett: Jusson majd eszedbe néha-néha Az, ki téged oly nagyon szeret. . . . Macsolai Barna. ami a közgazdasági viszonyokat illeti, előbb egy nagy pénzügyi válság kitörése, később pedig egy folyton kitöréssel fenyegető mezőgazdasági válság veszedelmei állandóan zavarólag hatottak a normális fejlődésre. A jubiláló takarékpénztár, helyi érdekű forgalmával bizonyára nem volt irányító befolyással — s nem is akart ilyennel bírni — az általános közgazdasági viszonyok fejlődésére, de azt a nagy rázkódást, mely általános gazdasági viszonyainkat a huszonöt esztendő leforgása alatt érte, megérezte ő is. És keresztülélte diadalmasan! Megerősödve, s miut Nyiregyháza városa és nagy vidéke íinancziális és gazdasági viszonyainak egyik hatalmas tényezője, megizmosodva, biztos garancziákat nyújtó alapokon teljesiti tovább hivatását. íme a jubeliumi ünnep jelentősége! Résztvesz abban a gazda, az iparos, a kereskedő, mert gazdasági életünk mind e három irányzatára és ágára hatalmas befolyással és irányt adó előmozdítással volt a nyíregyházi takarékpénztár, fenállásának huszonöt esztendeje alatt. A takarékpénztár működésére vonatkozó statisztikai adatokból lehetne leginkább kimutatni egyrészt azt, hogy a fölmerült s a takarékpénztár által kielégített hiteligények a különböző közgazdasági foglalkozások: mezőgazdák, iparosok, kereskedők között miként oszlottak meg, másrészt pedig, hogy a megtakarított tőkék ugyancsak a mezőgazdák, iparosok és kereskedők által mily arányban helyeztettek el a takarékpénztárban. Ez adatok — sajnos — nincsenek birtokunkban, pedig közgazdasági viszonyainkra vonatkozólag sok érdekes és tanulságos dolgokat lehetne megtudni ily összeállításból. De ennek hiányában is teljes bizonyossággal konstatálhatjuk, hogy a nyíregyházai takarékpénztár huszonöt esztendős működése alatt, a mi közgazdasági viszonyaink hullámzásaiban hatalmas tényező volt. És mikor ez a pénzintézet ilyen nevezetes alkalmát ünnepli meg működésének, lehetetlen megfeledkezni arról a férfiúról, ki a nyíregyházai takarékpénztár huszonöt éves fenállása alatt munkáját és szakavatottságát annak felvirágoztatására szentelé, s kinek vezetése alatt ez intézmény oly hatalmasan megizmosodott. Csendes és zajtalan volt ez a működés, de annál nagyobb eredményeiben. És a jubileumi ünnepen, mely egyszersmind a takarékpénztár vezérigazgatójának: Kovách Lászlónak is, az ő huszonöt éves szolgálatát ünneplő jubileuma, az ünneplésben és érdemeinek méltatásában uem csak a részvényesek vesznek részt, de az egész nagy közönség, mert azok az érdemek, melyeket e hosszú szolgálat alatt szerzett, nemcsak abban nyilvánulnak, hogy az intézet részvényei olyan magas értékre emelkedtek, hanem és legfőképen abban, hogy szorgalmas és szakavatott vezetése által Nyíregyháza városának és vidékének ilyen hatalmas, közgazdasági viszonyainkra ilyen nagy befolyással bíró pénzintézetet teremtett. Vásárvám-szedés Nyíregyházán. Hogy a január elején kelt >Vásárvám-szedés Nyíregyházán* czimü czikkem miért jelont meg csak a febr. 5-ik számú Nyirvidékben, szükséges elmondanom azért, ne bogy valaki legtávolabbról is azon hiedelemben legyun, Folytatása a mellékleten. Farsang u t á n. — Böjti prédikáczió. — A farsang véget ért és a jó kedvű herczeg megkezdte pihenését, hogy a jövő évre megujult erővel, megőrzött kedvvel foglalja el ismét hatalmas birodalmát: a bálterem pirkettjét. Hervedt csokrokból, eltépett virágokból van vetve a nyoszolyája; bársony, selyem, surrah, csipke a takarója, és álmai fölött egy pár ezer tönkrement remény, néhány rendeltetési helyét kereső sóhaj lebeg szomorúan, gyászosan. A vigalmak zajától, a tobzódástól kifáradt lélek, a pezsgő árjától eltompult test odatér legkedvesebb barátja halottas ágya elé, és látva a mosolyhoz szokott ajkakon a bánatnak egy felhőjét, akaratlanul is a végről, az elpusztulásról kezd gondolkozni. Alig, hogy túl vagyunk még a farsangon. Talán korai is a prédikácziót már most megkezdeni. D9 az ember lelkiismereti vizsgálattal készül a gyónásra, gyónással a h ilálra. Jó lesz hát egy kis prédikácziót elmondani és azután hintsen hamut a fejére minden ember, mert azt hiszem, mindenkinek van egy kis szüksége rá. Déli növényekkel, pálmákkal díszített teremben, a zene kábító hangjai mellett, mikor a csillárok minden egyes lángja egy-egy remény-csillag gyanánt ragyog felónk; víg társaság közepette, gyöngyöző poharak között, mikor az ember akár mesterséges jó kedvbe fojtja bánatát, ott nem igeu érünk rá komolyan gondolkozni a világ folyása fölött. Hadd haladjon ez a maga utján I A végtelenség törvénye majd elhárít minden akadályt, amely útjába akad. Mi emberek úgyse segíthetünk azon. Csak mikor a mámor szerte oszlik, mikor a csábító képek tömkelegéből kibontakozik a mindennapi józan élet intő képe, csak akkor — most — jut eszünkbe, váljon hát meg kellett-e mindazt tennünk, váljon másképen élve nem felelhettünk volna meg ama követelményeknek, miket ember emberrel szemben tehet, de különösen, hogy előnyünkre vált-e az, amit tettünk.