Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1888-02-12 / 7. szám
IX, évfolyam. 7. szám, Nyiregyháza, 1888. február 12. JNfYÍRYIDEK. J VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVARMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. W Megjelenik hetenkint egyszer vasárnapon, fi Előfizetési feltételek : előfizetési énzek me rendelések l a A Jap szellemi részét képező kaideuiények, a Hirdetési dijak : postán T»ey helyben házhoz hordva- ' * ' P 3Ze lkesztö czime alatt kéretnek beküldetni. Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszeri Bgé.z évre 4 frt. ««"'«•• tárgyában leendő felszólamlások Bermentetl e„ , eye|ek l ;, ak iam e,. t kez(jkt ó, f o. közlese 5 kr; többszöri közlés esetében 4 kr Félévre 2 » Jóba Kleli kiadótulajdonos könyvnyom- ,, l (|, . ltn e] Kincstári bélyegdij lejében,minden egyti birdeNeeyedévre 1 » idájáboz (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) , „, .,, tés után 80 kr fizettetik. . 7 , , A kéziratok csak világos kiranatra s mz illető « n ui|..i p i irnil P,neMT«W ,„™„n„i u A községi jegyző és tamto uraknak egész évre inttízendök A nyílttéri Közlemények ilija soronkint lk csak két forint. ! költségére küldetnek vissza. krajezár. Hirdetések slfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: ttoldberger A. T. által Budapesten. Haasensteiu «• TogUr irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Doru & Coiup által Hamburgban. Hivatalos kosiaménak. 1,007. K. 0 , , j888 Szabolcs vár megye alispánjától. A járási főszolgabirákuak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. pénzügyminiszter 160. sz. intézvéuyének másolatát, a dohányjövedéki törvények és törvényesített szabályok némely intézkedéseiuek módosításáról szóló 1887. évi XLIV. t. cz. azon utasításait, melyek a dohánytermelőkre vonatkoznak, továbbá az intézvény I., II. és III. jellel jegyzett mellékleteinek másolatait oly felhívással küldöm ki Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak, liogy ugy az íntézvényt, miut ennek mellékleteit a legnagyobb igyekezettel tanulmányozzák, s a törvényben és rendeletekben körülirt teendőiket a legszigorúbb lelkiismeretességgel teljesítsék, s a miniszteri intézvény mellékleteit három egymásután következő ünnepnapon a templomok előtt kihirdessék. Felhívom a főszolgabíró urakat, hogy ezen rendeletem szigorú végrehajtását, járásuk területén a legnagyobb éberséggel ellenőrizzék. Nyíregyházán, 1888. február 3-án. Zoltán János, alispán. (Vége.) I. A dohányjövedéki törvények és törvényesített szabályok némely intézkedéseinek módosításáról szóló 1887. évi XLIV. törvényezikk azon szakaszai, melyek minden községre kivétel nélkül vonatkoznak. 31. §. Kis és nagyközségben a községi elöljáróság, rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal felruházott városokban a polgármesterek, kötelesek felvigyázni arra: 1) hogy a község, illetve város határában engedély nélkül dohány ne ültettessék ; 2) hogy az egyes termelők által dohányültetésre csak az engedélyezett területek és csak azon földrészletek használtassanak, melyekre az engedély szól; 3) hogy oly talajok, melyek a jelűn törvény 3. §-a szerint a dohány termelésből kizárattak, dohánymüveléi alá ne kerüljenek ; 4) hogy a gabonanemüek és repeze tarlójába ugyan, azon évben dohány ne ültettessék ; 5) hogy a községben dohányc39mpészet, akár leveles akár vágott dohánynak, akár pedig a magyar korona országainak gyáraiból vagy raktáraiból nem származó gyártmányoknak házalás vagy nyilvános vásáron való eladáia által vagy bármely más módon ne űzessék ; 6) hogy csempészet czélj&iból a község határából dohány el ne hurczoltassék, továbbá hogy más községekből elciempészett dohány a község határáu való átszállításánál segédeszközeivel együtt letartóztassák A községi elöljáróságok, illetve polgármesterek kötelesek a fentebbi pjutókban felsorolt bármikor észrevett kihágásokat a jelen törvény 7. §-ában megszabott bírság terhe alatt a csempészet tárgyát képező dohánynak vagy dohány gyártmányoknak lefoglalása mellett, a pénzügyőrségnek azonnal tudtára adni és azonkívül a csempészet megakadályozására, ha szükséges a csendőrséget is igénybe venni. 22. §. Kis és nagyközségekben a főszolgabirák és azok tiszti személyzete, rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal telruházott városokban pedig a polgármesterek és azok tiszti személyzete, valamint a csendőrség és a fővárosbpn a m. kir. államrendőrség is kötelesek a csempészet minden nemének megakadályozása körül nemcsak közreműködni, hanem a tettesek kínyomozása, elfogatása, a csempészet tárgyainak és segédeszközeinek lefoglalása által közvetlenül is a csempészet elfojtásában eljárni. Minő esetekben tartozik a csendőrség önállóan eljárni, a kiadandó utasításban fog megállapitattatni. A feljelentő a feljelentett vagy felfedezett kihágási esetek után befolyt bírságokból a szabályszerű feljelentési és tettenérési jutalékra igénynyel bír. A ciendőrség tagjai ezen igényöket törvényes felsöbbségök utján érvényesíthetik. A szolgabirák és azok tiszti személyzetének, a rendezett tanácsú, valamint a törvényhatósági joggal felruházott városok polgármesterei és azok tiszti személyzetének, ezen szakaszban megszabott kötelességek körüli miuden mulasztása, a pénzügyi hatóság megkeresése folytán, az 1886. évi XXII. és XXIII. törvényezikkben megállapított eljárás szerint fegyelmi uton büntetendő, a csendőrség és a fővárosi államrendőrség mulasztása p dig illetékes megfenyités végett elöljáró hatóságuknak bejelentendő. II. A dohányjövedéki törvények és törvényesített szabályok némely intézkedéseinek módosításáról szóló 1887. évi XLIV. t. cz. azon szakaszai, melyek oly községekre vonatkoznak, hol dohánytermelés űzetik. 7. §. A dohánytermelésre és palánta nevelésre való bejeleutések beadására véghatáridőül a termelési évet megelőző deczemberhó 31-ike szabatik meg. A fentebbi batáridőig a bejelentési íyekuek megfelelő rovatai szabályszerűleg kitöltve, kis és uagy községekben kizárólag csak a községi elöljáróságnál, rendezett tanácsú és törvényhatósággi joggal felruházott városokban pedig a polgármesternél ad xndók be ; később vagy inás heiyen beadott bejelentések feltétlenü elutasitandók. Kis és nagy községekben a községi elöljárók, rendezett tanácsú és törvényhatósági jogg tl felruházott városokban pedig a polgármesterek kötelesek a hozzájuk beérkezett termelési bejelentéseket a tekintetben megvizsgálni, vajjou a jelen törvény által kívánt adatok fel vannak e véve és hitelesek-e? nem fordul e elő bennök oly földrészlet, mely tulajdouságánál fogva ezen törvény 1. § a szerint a dohányültetésből kizáratott; kötelesek továbbá a hiányosan kiállított bejelentési íveknek kiegészítését eszközölni és az igy átvizsgált, íRetőleg kiegészített, aláírásaikkal megerősített és a hivatalos pecséttel ellátott bejelentéseket és pedig külön a kincstári, külön a külkiviteli, külön a paiánta nevelésre vonatkozókat, betüsororos jegyzék kinéretében minden hó végével, a deczember hóbeu boérkezotteket padig legkésőbb január hó 4-ig a dohánybeváltó felügyelőséghez beküldeni. Ezen beküldés elmulasztása vagy késedelmes teljesítése, a bejelentések rosszhiszemű megváltoztatása, az azokban kivánt adatok kihagyása vagy kitörlése, épp?n ugy mint valótlau adatok bizonyítása vagy felvétele 5 frttól 100 frtig terjedő hirsággal fog fenyíttetni. Ezen bírságok kiszabása és behajtása iránt a dohány beváltó felügyelőségnek a tényállást magában foglaló megkeresése folytán kis és nagy községekre nézve a főszolgabíró, rendezett tanácsú városokra nézve az alispín, törvényhatósági joggal felruházott városok alkalmazottjaira nézve pedig a közigazgatási bizottság intézkedik és II, fokban a pénzügyminisztériumhoz, ugy felügyelő által is felebhatározat kézhezvételétől a fél, valamint a dohánybeváltó felügyelőséggel és a közlendő. bezhető, még pedig az illető számított 15 nap alatt. \ megkereső dohánybeváltó féllel az I. fokú határozat azonnal 8 §. A községi előljárókuak, illetve polgármestereknek a fenti szakaszban reájuk rótt kötelességek pontos teljesitéseért a dohány beváltó felügyelőség részéről hol dánként 20 krnyi jutalom díj engedélyeztetik, melynek fele az engedélyezés után, fele pedig a beültetés utáu fizettetik ki. 9. §. A dohánytermelés, valamint a palántanevelés hivatalos ellenőrzés alatt áll, mely a dohánynyal beültetett területek felmérése, az ültetvények fejlődésének megfigyelése s a termés mennyiségének megállapítása által gyakoroltatik. Az ebbeli felügyelettel járó költségek megtéritéseül az 1868. évi XIV. t. cz. 2. §-ában minden katasztrális h)ld után 1 frtbau megállapított engedély illeték ezennel 2 frtra s minden fél hold után 1 frtra emeltetik fel. Fél holdnál kisebb részletek fél holduak; annál nagyobbak egész holdnak számitandók. A palánta nevelésre kiadandó minden egyes engedély után az engedély illeték 2 frtban állapittatik meg. 10. §. A terület felmérését az ültetés befejezése után a községi elöljáróság, illetve a polgármester egy kirendeltjének közreműködésével a termelő vagy megbízottjának jelenlétében a pénzügyi közegek teljesitik. A községi elöljáróság illetve a polgármester kirendeltjének és a termelő vagy megbízottjának elmaradása a felmérését nem akadályozza. üai számunkhoz fél iv melléklet van csatolv 19. §. Azon községek elöljáróinak illetve azon városok polgármesterének kirendeltjei, melyekben dohány termeltetik, kötrdesek a termelőkkel a beváltó bizottság előtt megjelenni, illetve a dohány szállítmányt a termelési helytől a beváltási állomásig, vagy a külkiviteli kereskedő által a pénzügyi közeg ellerőrzése mellett történő átvételéig csempészet vagy elidegenítés megakadályozása czéljából kísérni, a dohány beváltás egész tartama alatt közreműködni és a beváltási ár megtörtént kifizetéséről a kellő elismervényt aláírni. Ezen eljárásokért a pénzügyminiszter által rendeleti uton megbatározott útiköltség és napidíjban része• sülnek. III. A dohány jövedéki törvények éj törvényesített szabályok némely intézkedésének módosításáról szóló 1887. évi XLIV. törvényezikk azon szakaszd, melyek minden honpolgárra vonatkoznak. 1. § Az 1868. évi XIV. törvénycikk határozatai alapján megengedett síját használatra való dohánytermelés, valamint az ugyauazoa t. cz. 8. §.-ában felsorolt egyének által eddig az 1876. évi IV. t. cz. 6. § a értelmében élvezett azon kedvezmény, hogy dohány termelésükből a törvényszabta fogyaszrási illeték lefizetése mellett fejenkínt 10 kilogrammig dohányt vHSZitarthatnal-. megszüutettetik. Az, a ki dohánytermésből valamit visszatart, a visszatartott mennyiség minden 500 grammja után jövedeki bnütető eljárás utján 80 krnyi fogyasztási illeték és a fogyasztási illetéknek kétszerdsétól négyizereséig terjedő pénzbüntetésben marasztalandó el és ha az a termelő tudtával történt, a termelési engedély tőle elvonandó. Kivételeseu érvényben tartatnak az 1876. évi IV. t. cz. 3. § áuak harmadik bekezdésében a volt határőrvidéken katonai rokkantoknak életfogytiglan uyujtott azon termelési engedélyek, melyek az 1873. évi október l-ső uapját megelőző időből keletkeznek. 2. §. A dohánytermelés ezentúl, ha a termelő hiteles térképpel a terület nagyságát nem igazolja, csak arra alkalmas, talajvíz (földárja) által nem vuszélyeztetett, egészen száraz, a termelésre kellőleg előkészített ellenőrzés czéljából mindenkor megközelíthető könuyen fölmérhető oly földterületeken engedtetik meg, melyek gyártásra alkalmas, jó égésű anyagot szolgáltatnak. Annak megállapítása, hogy melyek a termelésre alkalmas területek, bizottsági bejárás utján történit\ Ily termelőknek ezen kívül csak az esetre adhitó termelési engedély, ha kimutatják, hogy megfelelő nagyságú, zárral és ha kívántatik, elleuzárral ellátható szántó, pajtával s elegendő nagy száritóhelyiséggel bírnak, vagy ha arra kötelezik magukat, hogy a doháuytörósig szárító pajtát és a simításig külön szárító helyiséget állítanak. Kisebb termelők ily szárító pajtát és külön simító helyiséget többen együtt is állithitnak fel. Hogy a szárító pajta és a simitó helyiség rniudea kataszt. hold után minő térfogattal birjon, azt a pénzügyminiszter rendeletileg állapítja meg. Régi termelők az 1890. évi dohányterinelési enged ly kérelmezése alkalmával lesznek kötelesek kimutatui, hogy ily szárító pijtával és külön simitó helyiséggel birnak, mert különben a termelésből kizárhatók. Egy község határában lehetőleg csali vagy a kinc.tár számára, vagy pedig csak külkivitelre adható termelé-i engedély, kivéve azon esetet, ha a kétnemű termeiéi egészen elkülönített külterületen történik és ugyanazon termelő egy vagy egymással határos két különböző község h itárábau a kincstár és kivitel részére semmi szín alatt sem kaphat termelési engedélyt. Dohányt legkésőbb csak junimhó 30 ig szabad kiültetni. 5. § Az összes tormelő körzetekben és határokban azou községek kivételével, melyek fioom és középfinom kerti leveleket termelnek, vagy háti kertekben különös a dohánygyártásra előnyösen használható, valamint burnót gyártásra alkalmis auyagot álhtmak elő, szentül uj dohány termelési enged Vlyek ciak azokuak adhatók, kik e czélra legalább egy katasztrális hold kiterjedésű és lehetőleg szabályos alakú, köanyen felmérhető területet szánnak. A területnek egy kataaztralis holdig öiszefüggőnek kell lenni.
