Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-12-30 / 53. szám

..N T I R T I D É K«». zésével küzdött nemzetünk- és fajunkért, ez egyetleu jelszóval: magyarság! Viszont az ország legkiválóbb inteltigeutiája is azonosította ma^át a lappal, fölkarolva azt oly módon, mely páratlan a magyar újságírás történetében. A bazai sajtóban mái; a legfényesebb eredményt a „Budapesti Hírlap" ért el; legnépszerűbb, legelterjedettebb lapja az országnál A külső dolgozótársak egész seregén kivül a szerkesztődnek annyi belső tagja van, amennyivel egy magyar lapsem dolgozik. Miuden fontosabb bel- vagy külföldi eseény felől, rendes levelezőn kivül, saját külön tudósitcérleút közvetlenül; a távirati szolgálat immár oly tökétesen van berendezve, hogy elmondhatjuk; nem történi a világon semmi jelentékeny dolog a nélkül, hogy „Budapesti Ilirlap* arról rögtöu ne adjon hű és kimen tudósítást, k „Budapesti Hirlap" politikai czikkeit aas Ivor báró, Itákosi Jenő, Grüuvald Béla, Balogh Pálrják más kiváló hazai publicistákkal, híven a lap függem, magyar, pártérdekeket nem ismerő szelleméhez. Pitikai hirei széleskörű összeköttetések alapjáu a legmeizhatóbb forrásokból származnak. Az országgyűlési tusitásokat a gyorsírói jegyzetek alapjáu szerkesztik, igyarország politikai és közélete felől távirati értesültkkel látnak el rendes levelezők, minőkkel minden váróin, sőt nagyobb községben is bir a lap; a „Budafi Hirlap" távirati tudósításai manap már teljesen i fokon állanak a világsajtó legjobban szervezett h-.olgálatával. Európa összes metropolisaiban Londontólmstantinápolyig saját tudósítók vannak, a kik ugy az ; történő eseményeket, mint az elektromos dróton futó híreket rögtön megtáviratozzák. A külföldi ren tudósítókon kivül minden fontosabb esemény felől szerkesztőség külön kiküldetésü tagjai adnak gyors és értesítést. A „Budapesti Hírlap" e czélokra havonkoly összeget fordit, mint a mennyi ez előtt 10 évMnég egy-egy hirlap egész költségvetése volt; de sikt is elérnie, hogy ma a legjobban, leggyorsabban tűlő organuma a sajtónak. Á „Budapesti Hirlap" zarovata a lapnak egyik erőssége s mindig gondot lit rá, hogy megmaradjon előkelő színvonalán. Apirovatokat kitűnő zsutnalisták szerkesztik s a hely esülés ismert legügyesebb tudósítókra van bízva, lőrségi és törvényszéki rovatai külön-külön szerki a főváros sötét eseményeit is mindig oly hangiárgyalják, hogy a „Budapesti Hírlap" helyet foglalniden család asztalán A közgazdasági rovatban igyar gazda, birtokos, iparos, kereskedő megtaláljadazt, a mi tájékozására szükséges. A regénycsarm csak kiváló irók legújabb műveit közöljük. De ezi még egy kedves meglepetéssel is szolgálunk olvauak. 1889 január első napján Jókai Mór-tói kez egy uj regényt, melyet koszorús irónk kizárólagBudapesti Hirlap" számára irt. Jókai Mór uj regén a czime: „Aki « szívét a homlokán hordja", U a költő maga mondja, „egy modern ezeregyéji'. A regény egyike Jókai ama geniális, ragyogó alkiak, melyek már oly régóta az ő bűvös körébe vcaz olvasó közönségét, s Jókait oly nőpszerüvóányozottá tették, a minő soha még magyar iró ne,. A regény eleje' Magyarországon, a vége Mekkábfcik. Hőse ej?y nő Jókai Mór uj regényének közlés© január Fsején kezdjük meg. Az előfizetés föltétefósz évre ] 4 f

rt félévre 7 frt, negyedévre 3 frt egy hőra l frt 20 kr. Az előfizetések vidékről lzerübbea postautalványnyal eszközölhetők köv czim alatt: A „Budapesti Hirlap" kiadó hivatalá. kerület, kaiaputcza 16. szám. O B a r n, Keletre mas Először ugy akartam közlem<czimezni, hogy : Konstantinápoly nappal és éjjel, sl az éjjeli élet holmi ideges, érzékenykedő, álmosk előtt visszásnak tetszenék, pláne a konstant éjjeli életnek leírása pedig valóságos attentatum ék fel előttök : jobbnak tartom a renoméra való >51 ciak a nappali élet leírására szorítkoznom. Öt napi ott létem alatt az m lehetett valami mélyen behatolni az ottani mi élet szokásaiba annyival inkább, mivel a töSzkodó, a nem mohamedánus irányában zárkozot nemzet. Például rájok uézve sértő dolog az,ki feleségének vagy családja valamely tagjának, ltlétéről kérdezősködik. A török ilyen kérdésre nenzol, gondolja magában : mi közöd hozzá ! Mégis, tekintve azon körüliszerint társaságában leheltem egy olyan uri eni hét esztendeig lakott Konstantinápolyban, teani viszonyok jó ösmeröje, továbbá öt nap alattlehettem szerencsés gróf Széchenyi érdekes, az^tet ismertető előadásait hallhatni; voltam csahik már évek óta ott laknak, s a mi legfőbb, tigjjly aprólékos dolog sem kerülte ki, — nem kö\lami vakmerőséget, ha az ottani viszonyok bírásába merek fogni. Ránk nézve mindenesetre le bek a török nők. Ezek azt lehet mondaui cs ott mint a gyermekek kiskorúak. Valóságos * musulman kezében. Politikával nem foglalk

anyagi kér désekkel vagyis a házi budget-tel ű

ek, toilet- j jök nem emészti fel térjök keserűjét, bál, színház, szóval mulatság, vagyis ol látogatása hol mutogathatnák magokat, előttök. Színházba az elökelőbbje elmegy ugyan, djolyát rács fedi s még a lóvasuton is külön számokra. Mindamellett társaságokba, vagyis

0z látogatóba eljárnak s ott czigarettázva ézva csak ug

T meg hányják vetik a napi es

mint a IDÍ nőink a délutáni ozBonáknál. Hu vannak saruikat az előszobában levetik s házigazda erről tudja, hogy nejének látogatóieki ilyen kor tilos a bemenet. A férfiak azt lehet mondani ig a házban ülnek s izijják a nargilt s <

ete kávét A kávéházak elejét valósággal ellepik s a járdákon tul, a kocsi uton is 6—8 sorban vannak az apró szalma székek s ezeken ülve űzik fűtik pipaszó mellett a jámbor törökök a politikát. Hogy miből élnek voltaképen? azt bajos volna megmondani. Tudva van az, hogy igen igénytelen einbe rek. Ha van egy kis riskásája, dohanya, s az ő egyszerű ruhája még le nem rongyollott testéről, hit — boldog Halászati joga van s víz között lakva, mely víz ontja a halat, éhséget nem szenvedhet soha. Aiután a törököknek óriási kiváltságaik vaunak mik szintén hoznak a konyhájára. Hogy ne említsek mást, ott van a tanuzás a törvénykezéseknél. Ebből magából ezer es ezer ember él Konstantinápolyban. A kereskedők persze kereskednek, a mester emberek pedig dolgoznak, jóllehet, hogy ezeket többnyire idegenek űzik, A nők a hajdani elfátyolozást nagyon kezdik elhagyni s a feredzsi alig takarja be homlokukat s kissé ajkaikat. E'.eu feredzsire van rátűzve az előkelőbbeknél a jasmak vagyis a tátyol a mi oly ritka mint a mi nöiak fátyolai. A leányok első menstruatiojukig szabad arczczal vannak, s férjhezmeuetelök ideje 14 év, vagyis már a 12 éves uálok eladó. Az utczákon rendkívül szerény viseletet tanubitanak, behúzzák magukat ferredzsiökbe s akár ciak a mi apáczáiuk, szemlesütve haladnak tova. Ámde, ha biztonságba érzik magokat, mint például odahaza, avagy a sötét siklón, mely Galatából Pérába visz fel, rögtön levetkezik apáczai félénkségöket s olyanokká lesznek mint a tsosdzuk — gyermekek. Nyilvános helyeken mint a Taxinbau s az édes vizeknél hatan, nyolczan is üldögélnek egy csomóban s kaczagva, mulatva, kritizálva a járó kelő publikumot, töltik el délutánjaikat. A jobbmódu töröknek két-három sót több felesége is vau, de ez kivétel. Rendesen van egy feleségök, hauem tartanak e mellett társalkodónői, ki azután osztozik a hitvesi jogokban. Az ezektől Bzületett gyermekek egyeujoguik a törvényes ágyból származóttakkal. Lakásaik rendkívül kényelmesek s a külső egyszerűséget bent a kéuyeleui netovábbja váltja fel. Konstantinápolyban a házak, már a törökök által lakott város részekben egészen fából épitvék s mindanynyia emeletes. Az emelet kivétel nélkül erkélyes s ablakai rácsokkal vannak ellátva. Ezen házak színesekre vannak festve, s egyik a másikhoz ragasztva. Midőn tehát a Márvány tengeren kis vitorlás csolnako:uban bimbáltattam magamat a szelíd habok által, előttem valami tündéri látvány terűit el a sok színes ház szemlélésekor. Baloldalt esett Stambul, az ő cziprusos s márvány palotás Serailjával, HZ óriás kupoláju s karcsú mioarettekkel megrakott mecsetjeifel, közbe van az Arauysiarv, mely elválasztja Stambult Galatától, ettől feljebb a hegyen — de folytatásként van Pera s ezt elválasztja a jobbkéztöl eső Ázsiától vagyis Skutarnól a — Bjsporus. A délutáni ragyogó nap özönével hintette fényes sugarait a színes házakra, a mecsetek aranyos félholdjaira s a körültem zakatoló óriási nagy három árboczu hajók, a félelmetes korvettek, a steamerek • fregattok nem tudták gondolatimat elvonul a messze távolban csendes egyszerűségben elterülő hazai homoktengertő

1, hol pótolja a c prust az akácz, delfint a nyul, a színes házakat az egyszerű nádfedél, a félholdat a kereszt, a törökuőt az egészséges vérbélü menyecske, a tengert a sárga homok, melybe nem ful az ember még ha annyi vinkót iszik is. Hanem azért, hogy azon szép látványt, mely a Bosporusou a néző szeme előtt elterül, elcserélné az ember holmi nyiri homok huczkák szemlélésével, azt már még csak képzelni se lehut. A Bosporus mint tudva van a Márvány teugert köti össze a Fekete tengerrel s ezeu Bzelid emelkedésű hegyektől szegélyzett körülbelül kél mértfölduyi hosszáságu s egy kilokméteruyi szélességű, helylyel közel tószerüleg elterülő csatorua, a világ leg szebb pontja. A Márvány tengerről menve baloldalt szebbnél szebb nyári lakások övedzik a Dolma Bigcsétól k9zdve egész a Fekete tengarig. Besik-Tas, Terapia, Bujukdere, miud egy remek palotaszerü, nyári lakokkal bővelkedő paradicsom. Az ázsiai oldalon padig az édes vizek mellett vaunak azou hírem hölgyek palotái, kik a Sultánt gyermekekkel ajándékozzák meg. Itt vau továbbá azon hegyen épült fehér palota is, hol mindeu szombaton a nagy követek tauácskozásra összejönnek. A nappali nyüzsgés, sürgés forgás, valami szokatlan volt szemeink elótt. A lóvasúti lovak előtt egy mezit lábas gyerek szalad egyik kezében kürttel a másikbau ostorral s ugy riasztja szét az utczákon hemzsegő tömeget. Az árusok milyenek, a szőllös árus, ki óriási puttont hord hátán ordítja a »C)aus dsit«. A velő árus, ki egy fatálat hord fején s abban van a borjú vagy birka velő hangosau kiálltja: »fresko oervellolc A viz árusok: taxim su, tfx

;m su! a gyulát árulók : kebridsri, kebridsri! az üst foltozok: kaleiudai! az újság áru ók: laventhara, laventhara, far de bosforl hangos kiabálásokkal keltik fel a járókelők ügy3linét áruikra. A fiikkeresek pedig lépteu nyomon mondj ik a vigyáz-t, pirsze törökül: vardi 1 Ha meg tüz vau, a mi gyakran megesik, torka szakad tából kiáltja az éjjeli őr: jangim vár! jangim várstambul da! vagy galnta da 1 Szóval minden lépésénél az embernek oly szokatlan dolgok tárulnak elébe, hogy nem győz eleget csodálkozni a különös,szokásainktól egészen elütő tárgyakon. Például az arany szarvon át vezető hidou, mely httározottau központja, legnagyobb forg»lmi pontja Konstantinápolynak, egy pár parcz lefolyása alatt láthat európai, áztiai s afrikai népeket 15—20 nemzetiséget, melyek mind a saját nemzeti, különleges ruhájokat viselik. Az afrikai szerecsentől az éjszak uémet cjepühaju nevelőnőig minden változatai a színeknek, s a franczia toilettől a fehér burnusos arabig minden fajtája a test takaróknak egy aránylag rövid idő alatt elmegy itt az ember előtt. Kereskedésekben, vendéglőkben, kávéházakban úgy miut a társaságokban valamint az utczán uralkodó nyelv a franczia. A kereskedő, lett légyen az bármilyen nemzetiségü, ha európai ruhát vagyis ezt a mi általunk hordott ruhát visel az illető vevő, okvetlenül francíiául szóllitja meg, már mintegy felteszi, hogy anuak kell tudni francziául. De hogy lehetne mind azt a sok szépet, miket ott lát az ember elősorolni, aunak bemutatására kevés a toll, azokat közvetlenül kell szemlélni. Azért ii \f azt moadom, hogy ki teheti r.gadja meg az , £ mely a jövő évben ismét a Schwimmer Pal ur v

tw paradic^omot° ** ' """ «» Dr. Horváth Géza. Közgazdaság. A növendék-marha tartásáról. Régi igazság, hogy csenevész borjúból soha sem lesz a gazdát mindenképen kielégítő és számottevő marha, mert a serdülő korbeli koplalást fejlettebb korban pótolni inár nem lehet. Valamint a roszul táplált gyermek csak ritkáu válik erőteljes férfiúvá, éppen ugy nem fejlődnek ki szervei s testarányai az olyan marhának mely növendék korában gyarló ápolás és sovány tartásban részesült. De mig a gyermekkori nélkülözések miatt gveoge emberi szervezetet, fejlódésénak 20—25 évi hosszú tartama alatt erősbiteni idóuk van elég, addig a 4—5 év alatt teljes kifejlettségre jutó marhánál, miutiu a születés és kifejlődés közti idő igen rövid, a mulasztások pótlását eszközölni móduukbau uem áll. Magyarország szarvasmarha tenyésztése azért áll még messze a nyugati országoké mögött, mert a növendék-marha cjak amúgy Ist n kegyelméből tápláltatik, s mert gazdáink nem akarják belátni, hogy sovány etetés mellett a 10 forintos bika után szakadt borjúból sem lesz czimeres barom. Elszomorító jelenségeket észlelünk, ha széttekintünk kisebb gazdáink istállóiban ; az első, mi felett pálezát törnünk kell, bogy az istálló vagy nagyon hideg, vagy nagyon meleg, de soha sem olyan hőmérsékletű, aminő állataink egészségének megfelel; 12—14°-nál melegebb istálló megrongálja marháink belsó szerveit s érzékenynyé teszi őket a keményebb időjárással szemben, a hideg istálló pedig — a legjobb takarmányozás mellett is — barmainkon uem hust, hanem csak bundát növeszt, az ilyen istállókban látunk aztán olyau juhász kutya szőrű borjukat, melyek csípőire a rocska is felakasztható s melyek bordáit tiz lépésnyiről is köunyen megolvashatjuk, ha tudakozódunk a borjú kora után, rendesen bámulva tekintünk a feleletadóra, mert kétannyi idejűre mondja azt, miut amennyinek fejlettsége után gondolnók. Nálunk a növeudék állatokat ugyanazon, csak a bendőt, megtöltő, de hus és vér képző hatással alig biró silány takarmányon teleltetik, mint, a kiuótt rideg hámos marhát, hanem mig emezeknek emésztő szerveik már birnak auuyi erővel, hogy a szalmában s törekben lévő csekély állati tápszert kisajátíthatják, addig a gyengébb rágó és emésztő szervekkel biró növendék állat az ilyen sováuy takarmátiyuemekből mit sem képes javára fordítani s e miatt természetesen fejlődésében is visszamarad. Valamint a zsenge csecsemőt nem táplálják burgonya, bab s káposztával, épen ugy nem lehet a fiatal állatot nehéz s erős emésztő szereket feltételező takarmányfélékkel tartani. Rosszul takarmányozott teheneink már maguk sem képesek borjaikat elegendő tejjel ellátni s az utóbbiak még táppótlekbau is alig részesülnek az amúgy is gyakran rövidre szabott szopási idószakbau. Mindenféle hig s krumpli hajas moslékkal etetett teheneink borjas korukban sem szolgáltatnak aunyi tejet, amennyi egy bornyu igényeit kielégítheti, nem is szólva a tejzsiradék tartalmáról, melyből teheneiukuél rendesen öt literre esik annyi, amennyi egy kellő takarmányozásban részesülő tehéunek két liter tejében lelhető. Természetes, hogy naponként ilyen 5—6 liter nagyobbrészt víztartalmú tejet szopó borjú legfeljebb éhségét csillapíthatja, do tápszükségletét az anyja tógyéből kiélégiteni nem tudja. ; Némely gazda azt hiszi, ha borjas teheneit répán tartja, már mindent megtett, hogy tehenei megfelelően tejeljenek, mert hogy a tej mennyiségére jó és szaporító hatással van, az bizonyos, de hogy a tej minőségét vagyis vajtartalmát emelné, azt a vegyi vizsgálatok uem igazoljak. Már pedig a borjúnak, hogy szervei gyorsan fejlődjenek, zsirdüs tejre van szüksége, mert csak az tartalmaz csont és véiícépzó tápanyagokat, melyek nélkül a borjú teljes kinőttségű állapota felé haladni csak nagyon lassau fog. A borjúnak naponként — nagysága szerint — 6—10 liter jó minőségű tejre van szüksége, olyanra mely nem lögymörszerű mosadék lének produktuma, hanem szárított lóhere, réti széna s abrakfélék takarmányozásának nyeredéke. De miután ilyen tejet nem minden tehén-tőgy csurgat, a jó gazda szopós borjának 3—4 hetes korában, midőn az már rágni kezd, Ízletes szilárd állományú takarmánynyal is szolgál s ez által pótolja a tejnek minőségi hiányait. De a tejpótlékok adagolásánál tekintettel kell lennünk a borjú emésztő szerveinek gyöngeségére, mert ha ezt figyelmen kivül hagyjuk, a nehezebb tápszerek következtében könnyen emésztési zavarok keletkezhetnek, ettől pedig óvjuk borjainkat, mert különben a bórkereskedő veti rájuk szemeit. Mint tejpótló tápszer igen jól használható a szénaforrázat, ezt bármely gazda köunyen előállíthatja, mert nem egyéb mint a szénának extraktuma s tartalmazza annak emészthető alkatrészeit; mint ivóst a borjú 3—4 hetes korában szívesen fogyasztja s jó hatást idéz elő. A különböző gyárilag készült táplisztek iránt még igen nagv a bizalmatlanság, mert gyártásuknál ártalmás szerekkel való hamisítások is történhetnek s a tejnél drágábbak. A tejet a borjú első nvolcz hetében semmi féle tápszer nem pótolhatja s csakis azért szükséges táppótlékokhoz nyúlni, mert a tehén tőgyében levő tej igen sokszor nem képes megfelelni az okszerű táplálkozás igényeinek; ott vau indokolva a tejnek elvonása, ahol az misként magasabb áron értékesíthető: de ha jó tenyész állatot akarunk nevelni, az anya tejéből elvennünk nem szabad; sót ellenkezőleg pótolnunk kell azt más — jó és sok tejet adó — tehén tejével. Amely borjú kevés és gyönge tejet szopott, soha Bem lesz jó és sok tejet adó tehén, vagy soha sem lesz olyan bika, mely bóveu tejelő tehenekké vtíó borjukat nemzeni tudna. Ha azonban a tej minőségileg nem megfelelő s mennyiségileg nem elegendő, a jó gazda a táppótlékkal sem főivjuykilik, unrt sílmit arra, hogy 2—3 év slatt két-