Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-11-25 / 48. szám

„N Y I lt V I D É K.« Gdovin János jubileuma. Negyven éves tanítói pályán szerzett érdemeknek adta meg a megérdemlett elismerést a szabolcsvármegyei általános tanitó egyesület nyíregyházai járásköre, midőn nyilráno3 üunepléssel ad >tt kifejezést ama tiszteletnek, melyet a negyven érea tanítói pályát megfutott térfiú: Gdovin János iránt mindenki érez, kiiek szífében csak pirányi ismerete is van ama magasztos hivatásnak,^ me­lyet a néptanító, a maga nagyon szerénynek látszó kö rében, a magyar közművelődés szolgálatiban teljesít. Gdovin János, a nyíregyházai ág. ev. egyház taní­tója bőven rászolgált arra az ünneplésre, melyet pálya­társai rendeztek tiszteletére. Negyven évig tanította az egymásra következő nemzedékeket, és ezen kivül szabad ságharczunk dicső napjai alatt karddal kezében is szol­gálta hazáját. 0;t volt, — mint ahogy a mii ünneplés egy szónoka mondá — ahonnan nagyon sokan hiá­nyoztak . Gdovin JÍDOS érdemeiről nem szükség külön szám­adást adnunk. Az a negyven év, melyet ő a szerény tanítói pályán megfutott, az az 5827 tanítvány, kik ma mint hasznos polgárai a hazáuak és városunknak, az ő szájából hallották az ismeretek első alap-vető elemeit, s az ő nemes lelkéből szívták magokba a társadalmi erköl­csöknek, hazafi tágnak és emberszeretetnek csiráit: min­dennél ékesebben szólóan tesznek tanúbizonyságot mel­lette, hogy ime ez az ember megtette a maga emberi kötelességét ! S midőn e* a férfiú az életpályául választott ta­nítói műtödésben kifáradva, nyugalomba vonul, a negy­ven évi eredményes műiödés küzdelmes napjaira a köte­lességeinek eleget tett ember és hizafi megelégedésével tekinthet vissza. Az az ünneplés padig, melyben őt kartársai és a nagy közönség részesiték, mint méltó befejezése a dere­kasan magfutott pályának, az alkonyodó nap bíboros fényét borítja hinyatló napjaira. * * * Az ünnepély, melyet a szabolcsvárm'gyei általános tanitó egyesület nyíregyházai járásköre rendezett GJovin János 40 éves tanítói jubileuma alkalmából, e hó 24 dikén délelőtt ment végbe a vármegyeháza nagytermében, a helybeli egyházi és tanügyi férfiak s igen szép köiöaség jelenlétében. A nyíregyházai dalárda nyitotta meg az ünnepélyt, a Hymnusnak nagy preczizióval való eléneklésével. A Hymnus eléneklése után ut. Lukács Ödön nagyobb s'.a­bá6u beszédben nyitotta meg az ünnepélyt, mely után küldöttség menesztetvén a jubiláló tanitó után, Gdovin János a küldöttség kíséretében megjelent a teremben, s nagy éljenzóssel fogadtatva, elfoglalta az elnöki széket. Orsovsxky Gyula r. kíth. igazg. tanitó, a szabo'cs­vármegyei ált. tanitó egyesület nyireg , házai járásköréuek elnöke üdvözölte első sorban a jubilánst, ki a hozzá intézett szép beszédet s az ünoepaltetést, a könyezésig meghatva köszönte meg. Orsovszky beszéde végén átnyúj­totta az ezüst serleget, melyet a járáskör ez üanep em­lékére vett az ünnepeltnek. Az ág. ev. tanító-kör részéről Szénffy Gyula ig. tanitó üdvözölte Gdovint, a volt tanítványom nevében p)dig Stoffan Lajos ág. ev. tanitó, mind a ketten rövid, de szépen kidolgozott beszédet intézve hozzá. Végül még Velkey Pál kir. tanfelügyelő méltatta szép beszédben Gdovin érdemeit. A beszédeket az ünuapalt taiitó meg­hatottan köszönte meg. Ezután Werner Gyula ág. ev. tanitó olvasta föl Gdovin János életrajzát, méltatva a jubiláns tanítót, mint embert, mint hazafit, mint tanügyi férfiút s mint család apát Porubszky Pál, a hdybeli ág. ev. főgimnázium je­les tanára olvasta föl ezután az üaaep alkalmára irott következő ódáját: Ünnep van itt. Oh nem hiúság fénye, Az érdem ül most méltó ünnepet ; Negyven évi hű mun'ta pilyabére, — Meghozta szívből hála s kegyelet. Im egybegyűlt a tisztelók csoportja, Agg harczos, s üdvözölve vesz körül ; Hillgasd meg újból, mint már annyi mondta : Hogy ünnepedaek minden s<u'v örül. N ;m hajnalán bár, életed delén sem, Csak alkonyatra jut elismerés, S hűségedért a pálya kü'.delmében Jutalmul mindez oly nagyon kevé9l De oh ne bántson a sorsnik szeszélye, Nem annak ád az ma, ki érd;mel; Öröm helyett csak gyötrelem a része, Élte czélját ki nem téveszti el. Te nem tévesztéd, ifjú, szent eróvel Fogadtad el a legszebb hivatást: Népet nevelni, hogy legyen idővel Ki a honért tesz majd szent fogadást; Hitnek, hazának bajnokot nevelni, Bár véreden, mely napról napra fogy; A boldogság fjrrásához vezetni, Bír a munkában tested összerogy. És mért? 'Sz jutalmad koldus bére vo't csak, Mig sok h'va'gó kincseken hevert; Meattr valál, te, ezrek oktatója, Mig sok tudatlan czimet czimre nyert. A nép-öldökló harciok hós vezére Büszkén mutathit érdemrendeket ; D.' ki a népet Istenhez vezérled, Nem volt ki feljegyezze érdemed . Mégis tanítál hittel és reménynyel, S mikor szükség volt vérrel áldozál ; A haza küzdött kétségbeeséssel, Hajh 1 sok hiányzott, de te ott valál. Mijd visszatértél elhagyott ekédhez, Buzgó munkád folytatni csendesen. Hosszú idó mult, fürtöd is fehér lett, E'firadtál, pihenni kénytelen. De boldog is vagy. Felnőttek sok ezre Örökre áldja buzgón nevedet; Körű.vesz im a tisztelőknek serge, Hozzád méltóvá tenni ünnepet. Négy évtized verejtékét töröld le, S emeld f;l büszkén nemes homlokod : Hivatását ki u^y betö'ti mint te, Az munkájában ioká élni fog. A msgas költői lendülettel irott ódát zajos tap­solással és éljmzéssel fogadta a közönség. A szép ünnepélyt a dalárda fejezte be szépen elő­adott énekével. Este a felső leány-iskola helyiségeiben kedélyes mulatság volt a jubiláns tanitó tiszteletére. ÚJDONSÁGOK. Felhívás. — A tornaegylet érdekében. — A toruázás ügye hazánkban csak a közel mult idő­ben indult izmosabb fejlődésnek; — rövid ideje, hogy erősebb gyökeret vert a köztudatban azon meggyőződés, miszerint a toruázás nemzeti érdek is, az erőnek alapja. A testi erő megszerzi az önbizalmat, fölényt ad a gyen­gék felett mindenütt, a társadilmi téren, és ha kell, a csatamezőn. Az erőt fejleszteni kell! Ejészséges szervezettel az ép ugy megszerezhető. fokozhitó, mint bármely szel­lemi képzettség. Az erőnek megszerzésére és fejlesztésére alkalmat nyújt egyletünk. A nyíregyházai torua- és vívóegyesület fennállá­sának második évébe lép. 1837. november havában ala­kult meg, sok buzgalommal, lelkesedéssel. Éreztük mind­annyian, hogy az egyesület általános szükséglet kielégí­tésére van hivatva, alkalmat nyújtani a testi erő és ügyesség okszerű fejlesztésére. Kendőkből ágyat vet az alvó gyermeknek s lefek­teti őt egy nagy üres kosárba. — Milyen kedves, szép kis fiu, szól megállva előtte. S egy pillanatig ugy rém'ik neki, mintha egyszerre fordítaná valami láthatatlan hatalom az idő kerekét s mintha sok, sok év suhanna át egy parcz alatt feje fölött és mintha az a másik gyermek feküdnék itt, az a másik, kit olyan régóta elvesztett a jó anya. — Sándor ! susogja egy gyöngéd ajk s egy áldó kéz terjesEkedik ki a kisded fölött, egy vörös, munkától megdurvult, becsületes anyai kéz. Egy boldogtalan, nagyon boldogtalan nő siet azalatt utczáról-utczára, mélyen szemébe húzva színehagyott, kopott fekete kendőjét. Néha reszketve, tántorogva meg­megáll, körültekint, mintha attól félne, hogy üldözik, aztán me.jint gyorsan tovább iramodik. Nam tudja, hová megy, csak megy, megy. Szeretne kimenői a világból. Ah! igen, azt szeretné. Ola menni, hol niaci már fájdalom, nincs gond, nincs keserűség, nincs mardosó önvád, nincs semmi szenvedés, oda, hol kihűl a lázaugó sziv és mindnyájan csendesen fskszenek a hideg föld alatt. Ugy szeretett volna meghilni, elveszui, megsemmi­sülni, ugy szerette volna, ha reá szakadnának ezek a nagy házak és eltemetnék őt oaaladíkaik alá, ha meg­nyílnék lábai előtt valami mélység és elnyelné őt. Oly határtalan nyomorultnak érzi magát. — Gyermekemi gyermekem! susogja mindegyre lázasabban. Ugy érzi, mintha szivének minden húrja utána sza­kadna. Megfordul, hogy visszatér. — Nemi nem hagylak, kedves egyetlen kincsem! zokogja kezeit tördelve. Hanem akkor eszébe jutnak a többiek, kik még otthon vannak s kenyérre várnak és egy kérlelhetlen hang fülébe kiáltja: — Válaszsz I . . Azok vagy ez? És lát maga előtt egy sápadt rémet, mintha a földből emalkedett volna föl egyszerre: éhség a neve. És újra hallja azt a kérlelhetetlen rettenetes hin­gót: Válaszsz ! Lehirgasztji fejét s remegi, siető léptek-tel megy át az utczákoa, de most már tulja, hova msgy. A gyárba megy, hol estig dolgozik. A gyermekek otthon várnak a kenyérre. A jószivü szatócsné e közben altatja, ringatja a kicsikét. Mir delet harangoznak s a szegéjy asszoiy még sem jön gyermekéért. — Ej Istenem! talán valami baja esett? — töp­reng a szatócsné. Hanem férje, ki megérkezett, máskép fogja föl a dolgot. — Megcsalt a bestia s itt hagyta a nyakadon a gyermeket. A szatócsné nem birja elhinni. Mikor elmúlik a délután 8 eljön az este, még akkor sem birja elhinni. — Hát csakugyan igaz volua ? ... Csakugyan ? mor­mogja hitetlenül. De ugy látszik, hogy csakugyan igaz. — Tüzes rostélyon kellene megsütni az olyan lel­ketlen anyát, — dörmögi a szatócsné férje. DJ az a szony nem szól semmit, csak lehijol a síró gyermekhez s miközben egy kis tejet próbál szájába önteni, azt suttogja neki : — Ne sirj kicsikém, ne sírj, anyád leszek én. Künn a hideg éjben egy női alak áll az ablak előtt s belesni igyekszik; de semmit sem láth it, mart a belső fatáblák be vannak téve. Hanem azért s lkáig ott áll, nagyon sokáig. Fagyos ssél fuj, hideg eső kezdi verdesni orc.áját, egészen átázik, hane n azért még mindig ott áll, dideregve, reszketve, szemiit nnrevea a bezárt ab­lakra függesztve. És aztán még sok éjjel megjelenik ott az ablak előtt s a falra hajtva fejét, remegve hallgatózik minden h ingra s ha néha ugy rémlik neki, mintha g^ermaksirást hillana, megerednek könyei és keservesen zokog de ha valakit lát közeledői, megriadva fut t07a. Egyesületünk kizárólag a tornázást kultiválja, de alkalmat nyújt a vívás sportjának gyakorlására is. A tagok alapitó, pártoló és működő tagok. Az alapitótagok egyszer s mindenkorra 50 forintot, a pártolók — 3 évi kötelezettséggel — évenkint 2 frtot,' a működő tagok pedig a működési időnek minden hónap­jára egy forintot fizetnek. Felhívjuk egyletünkre a tornázás minden barátjá­nak figyelmét. Lépjenek be egyesületünkbe mentül számosabban ! Tapasztalni fogják a tornázás üdvös hatását rövid időn! kérni fogják a duzzadó erőt: erőt a muukához, kitartást a küzdelemhez! Az egyesületi élet fejleszti a társadalmi viszonyo­kat. Közelebb húzza egymáshoz az embereket és megte­remti a közszellemet. Társadalmunk pangó élete fölfrissitésre vár. Egyesületünkben minden művelt és tisztességes egyén helyet talál. A tornázás csak erőt ismer és ügyes­séget. Hisszük, hogy felhívásunk nem marad siker nélkül. Hisszük, hogy egyesületünk működő tagokban gyarapodva kezdi meg a második évet. Hisszük, mert megvagyunk győződve, hogy társadalmuuk miuden intelligens tagja, — a ki az iutelligentia kötelezettségét is érzi — egy­aránt tudataival bir a testgyakorlás szükségességének, teremtő erejének. — Ajánljuk egyesületünket! Nyíregyháza, 1888. november 24. Dr. Jósa András, egyleti elnök. — Meghívó a nöegyleti thea estólyre. A helybeli és vidéki m. t. közönség ez uton felkéretik s meghivatik a helybeli nőegylet által f. évi decz. hó 8 án a főgymnásium tornacsarnokában tartaudó tánczczal egybekötött jótékony czélu »thea estély«-en való részvételre. Ez idén külön meg­hívók nem küldetnek ezét! Baléptidij személyenként 50 kr, kezdete 8 órakor. Theáról, hidegsültekről mérsékelt árak mellett gondoskodva van. Ne feledjük el, hogy a jótékony czél szemmel tartása millett, az egyszerű, kedélyes mú­latás és a társas élet felelevenítése a fő ezél; azért az egyszerű magjelenésre a nők és urak egyaránt felkéretnek. A mult évi thea estélyeken eltöltött kellemes órák jus­sanak emlákezetökbe azoknak kik azt élvezték s vágyódva ragadják meg az alkalmat velők együtt azok ig, kik azt nem élvezhették. Mtnéi tömegesebb részvételt esdve kér o nőegylet mulatság rendező bizottsága. — Strakosch Sándor tanár, ki páratlan recitacióval az egész világon nagy hirre tett szert ez évi nagy körútja alkalmából városunkban is fog egy felolvasó estélyt tar­tani. A rendkívüli műélvezetet nyújtandó előadás folyó év deczember 12-én, szerdán, este 8 órakor tartatik meg a helybeli ág. ev. főgimnátinm dísztermében. A felolvasó estély programmja a következő lesz: 1. Shakespeare: Julius Ciesar »Forum jelenet.* 2. Schiller; »A hara­miákéból »Nagy jeleDetek.* 3 Heine: »Die Wallfahrt nach Kevelaar.* 4. Goethe; »Djr Erikönig.* Halyárak : I. rangú körszék 2 frt, II. rangú körszék 1 frt 50 kr, bemeneti jegy 60 kr. Jegyek előjegyezlntők Farenczi Miksa könyvkereskedésében. — Nyiregyháza város virilistáinak névjegyzékét e hó 29., 30. és 31 dik napjain fogja felülvizsgálni az e czélra kiküldött bizottság. A névjegyzék szerint 1889. évre Nyiregyháza város virilistái a következők lesznek: Gróf D issewl/ Miklós 4399 frt, 83 kr, Ipar- és keres­kedelmi bank' 3496 frt 37 kr, gróf Dessewffy Dines 3436 frt 47 kr, gróf Djsjewffy Alajos 3436 frt 47 kr, gróf D jssewÉf/ B;la 3436 frt 47 kr, Ssabolcsi hitelbank 3375 frt 25 kr, Takarékpénztár 2256 frt 23 kr, Márma rosszigeti iskola 1417 frt 65 kr, Bídnár István (hétsze­resen számítva) 1377 frt 43 kr, Csengeri József 1282 frt 46 kr, Csengari Sámuil 1196 frt 69 kr, Hsas Mór 1157 frt 93 kr, D.ecz Sándor 938 frt 2 kr, Semsei Mór 799 20 kr, Siesztay Károly (i. sz.) 613 frt 21 kr, br. Uray Kálmán 596 frt 88 kr, Tórök Peter 573 frt 76 kr, Gredig Jarémiás 566 frt 17 kr, Bmcs László (*. sz.) 555 frt 68 kr, Korányi Imre (k. sz.) 512 frt 76 kr, Nikels'.ky Simuelné 493 forint 76 kr. Klár DJZSŐ 493 frt 60 kr, Glück Ignácz 487 frt '/< kr, Mszősy László (k. sí.) 455 írt 60 kr, Feldhein Emánuel 453 frt 64 kr, Elek László 446 frt 25 kr, Nádassy Lajosné 442 frt 77 kr, B irue'i Arnold 415 frt 53 kr, Maar Adolf 404 frt 70 kr, Sztarak Fereucz (k. sz.) 401 frt 68 kr, Giósi L. H. 390 frt 65 kr, Groák Zsigmondué 390 frt 54 kr, Verzár István (k. sz.) 384 frt 70 kr, Nikalszky Mityásné 332 57 kr, Rózsakerti József 374 frt, Somogyi Gyula (*. sz.) 366 frt 8 kr, Stern Jenő 364 frt 14 kr, dr. Gara Leo (k. sz.) 359 frt, Gyurcsány Ferencz 354 frt 79 kr, Sóstói fürdő társulat 346 frt 55 kr, dr. Sziklási Mihály (k. sz.) 343 frt 4 kr, dr. Heuman Ignác-, (k. sz.) 340 forint, Jíoószki Andrásné 326 frt 37 kr, Banyiczky Miksa (k. sz.) 316 frt 83 kr, ifj. Krudi Gyula 311 frt 2 kr, Já­nószky András 292 frt 18 kr, Pavlovics Imre 291 frt 56 kr, C.ukker Henrik 286 frt 70 kr, Ferdiicska R?zső 286 frt 53 kr, Kerekréthy Miklós 281 frt 94 kr, Pam­puch András 278 frt 66 kr, Fekete IstváD (k. sz.)..263 frt 20 kr, Fabri Károlyné 255 frt 40 kr, Lukacs Ölön (k. sz.) 251 frt 72 kr, id. Kovácj András 249 frt 98 kr, Jájer József 243 frt 58 kr, Palánszky Sámuel (k. sz.) 243 frt 20 kr, Klár Károly 212 frt 43 kr, Biuer Antal 238 frt 25 kr, Marföldi Audrásné 237 frt 6 kr, Zieger Ede 236 frt 54 kr, dr. Maskó Pal ('«. si.) 235 frt 88 kr, Morgenstern Zúgmod 231 frt 67 kr, Nagy István 229 frt 82 kr, S:ikszai Pál |k. sz.) 224 frt, Róth Márlon 223 frt 70 kr, Láderer Ijnácz (k. sz.) 220 frt 31 kr, id. Spos G/örgy 216 frt 33 kr, Hölcz József 215 frt 95 kr, ifj Ciukor Márton 214 frt 80 kr, Déri Dániel 214 frt 60 kr, Yidlicikai József (k. sz.) 210 frt 90 kr, Fest László 206 frt 38 kr, id. Nagy Mihály 204 frt 83 kr, Henzsel András 204 frt 13 kr, Halasi János (k. sz.) 202 frt 70 kr, Fűhrar Z'.ig noad 202 frt 33 kr, Marföldi Jánosáé 202 frt 37 kr, S-.opkó A'fréd (ü. sz.) 202 frt 20 kr, Sármány Sámuel 201 frt 50 kr, Fejér Imre (k. sz.) 200 frt, Rin. kath. iskola 197 frt 53 kr, Silberstein László 191 frt 60 kr, id. Hcenkó Jáuos 194 frt 9 kr, dr. Jjsa András (t. sz.) 193 frt 14 kr, id. Cseh Pal 190 frt 71 kr, B ilogh Klára 189 frt 44 kr, Farbaki József ('<. sz.) 183 frt 46 kr, Giray István 138 frt 42 kr

Next

/
Oldalképek
Tartalom