Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-11-18 / 47. szám

N Y 1 R V I D É K«« Ezek utáu pár napra a folyó évi április 7-én a Kótaj és Ibrány között levő Lónyay csatornából kifogatott egy hulla, mely a felismerési eljárás szerint az eltűnt Szabó Sándor hullájának ismertetett fel, s mely hulla orvos törvényszékileg felbonczoltatván, constatáltatott, hogy a halált idegen kéz által a fejre és súlyos eszközzel alkalmazott külerő-mUvi behatások idézték elő. A vizsgálat folyamatba tétetvén, kideritettetett az, hogy Szabó Sándor előre megfontolt szándékkal elkövetett rablás és gyilkosság áldozata, s ezen bűncselekménynek elkövetői Figeczki Pál, Boros Szita Károly és Kövér Miklós, annak bűnpártolói pedig Kupcsa István (alias Győri Nagy József) és Szőke Györgyéé. Az első uapi tárgyalás a vád előterjesztésével és a vádlottak kihallgatásával vette kezdetét. A vádlottak mindannyian tagadták a terhükre rótt cselekményt. E kihallgatások az egész napot igénybe vették. A tárgyalás második napján vette kezdetét a tanuk kihallgatása. Az első tanú a meggyilkolt Szabó Sándor sertéskereskedő özvegye volt. Fekete ruhában, sirva jelent meg a biróság előtt. Megyery Géza elnök kibontatja a zsákot, melyben a meggyilkolt Szabó Sándor ruháit őrzé a biróság. A szegény asszony zokogva szorítja magához az egyes ruhadarabokat. Vallomásának legfontosabb része különben az, hogy szemébe mondta Figeczkinek, hogy mikor ő Debreczenben férjét kutatta s Figeczkivel találkozva, kérdezte tőle, hogy nem tud-e valamit az uráról, ez beismerte előtte, hogy férje Nyíregyházán az utolsó éjszakán nála aludt. Hogy pedig az asszonyt kutatásában félre vezesse, azt mondta neki, hogy bizony a férjével szerencsétlenség is történhetett, mert meglehet, hogy gyalog indult el Nyíregyházáról s az uton talán jég alá eshetett. Az elnök megmutatta ezután az aszszonynak azt a péuzt, háromszáz egynehány forintot, melyet a bűnrészességgel vádolt Boros Szita Károlynál elfogatásakor találtak. A bankjegyeken festék pecsétek vannak, de az asszony nem emlékezett rá, hogy férjének ilyen bankói lettek volna, pedig együtt olvasták össze a pénzt, mikor férje a nyíregyházi vásárra elindult. Férje tulajdonául ismeri fel azonban azt a kis aprópénzes tárczát és zsebkést, melyet Boros Szita Károlynál elfogatásakor megtaláltak. A következő tanuk, böszörményi kupeczek, lényegesebb felvilágosítást adni nem tudtak, a tárczát és kést azonban Szabó Sándor tulajdonául valamenynyien fölismerték. Érdekes volt Győri Nagy József mostoha fiának a kihallgatása. Mikor Győri Nagy József Nyíregyházáról megugrott, egyenesen Margitára ment, fogadott fiához. Késő este ért oda s egyenesen lefeküdt. Másnap reggel mostoha fia kérdésére, hogy mi járatban van, elmondta, hogy a nyíregyházai vásár idején Figeczki Pál, kinél ő mint napszámos kocsis szolgált, egy este felszólította őt, hogy jöjjön vele a szobába s vigyeu ki onnan egy részeg embert. Ő be is ment, s díványon feküdve, bundába takarva talált is egy embert, de mindjárt észrevette, hogy az nem részeg, hanem meg van gyilkolva. Ezért aztán megtagadta Figeczkinek a kivánt szolgálatot. Figeczki erre kivette tárczáját, egy csomó bankót kihúzott belőle s széjjel szórva azt a szobában, neki 18 forintot adott belőle, azzal az Ígérettel, hogy ha ennek az ügynek vége lesz, kiegészíti ezt a pénzt 350 forintra. Igy beszélte ezt Győri Nagy József Margitán. De most már hiába mondták ezt szemébe mostoha fiai, nem akart tudni az egész dologról semmit, s mindig csak azt hajtogatta, hogy ő Figeczkitől azért kapta a pénzt, hogy terjeszsze a hírt, hogy Szabó Sindort Szűcs ölte meg. Nagy várakozással és érdeklődéssel kísérte a közönség Molnár Marinak, Figeczki volt főzőnőjének kihallgatását. Igen csinos nő, kit valószínűleg közelebbi viszony fűzött Figeczkihez. Vallomása azonban semmi pozitív eredményre nem vezetett. Leglényegesebb része az volt, hogy bizonyította, hogy a gyilkosság idején a Bundi korcsmában együtt volt Figeczkivel Kövér Miklós és Boros Szita Károly, a mit ezek idáig konokul tagadtak. A tárgyalás harmadik napja Maurer Károly városi alkapitány kihallgatásával vette kezdetét. Ebben a titokzatos bűnperbeu a nyíregyházai rendőrségnek nem valami dicsőséges szerep jutott. Az eltűnt, illetőleg meggyilkolt Szabó Sándor holttestének feltalálásáig a városi rendőrség , jóformán semmit sem tett, pedig a gyilkosság elkövetésétől és Szabó Sándor eltűnésétől a holttest előkerüléséig több mint egy hónap telt el. A vádhatóság képviselője: Hrabovszky Aurél kir. alügyész nem is habozott kijelenteni, hogy a rendőrség emez eljárása „helytelen" volt. Maurer Károly alkapitány kihallgatása után, a meggyilkolt Szabó Sándor zsebkése és aprópénztárczája került szóba. E bűnjeleket Boros Szita Károlynál találták, aki azt állítja, hogy a kést meg a tárczát egy „szemfájós embertől vette" s további felvilágosító magyarázatot adni egyáltalában nem akar. Az e napi tárgyalásnak egyik érdekes tanuja volt Kolcsál rendőrbiztos. Énnek az emberuek Figeczki, egy 13 éves unokaöcscse által levelet íratott, melyben másra hárítja a gyanút. A rendőrbiztos megkapta a levelet s a kis fiu szemébe mondta Figeczkinek, hogy az ő utasítására és tollba mondása után irta e levelet s mikor már mindenki azt hitte, hogy e bizonyíték terhe alatt Figeczki megtörik, akkor ez az ember egész merészséggel avval a váddal állott elő, hogy azt a levelet ő épen Kolcsál rendőrhiztos tauácsára íratta, mert a rendőrbiztos mondta neki, hogy a kellemetlen gyanút ilyen uton háríthatja el magáról. A szembesítés s a rendőrbiztos határozott ellenmondása eredményre nem vezetett. Különben Kolcsál ós Stevanyik rendőrbiztosok határozottan állítják, hogy a rendőrségnek Szabó Sándor eltűnéséről márczius hó 14-én már tudomása volt. A negyedik napi tárgyaláson Kerekréthy Miklós főkapitányt hallgatták ki. Ez a kihallgatás a főkapitány és Hrabovszky Aurél kir, alügyész közt kinos jelenetre szolgáltatott alkalmat. Kerekréthy főkapitány az elnök által megkérdeztetvén, azt vallotta, hogy ő csak márczius 27-dikén értesült Szabó Sándor eltűnéséről. Ezzel szemben Hrabovszky alügyész, hivatkozva a hit alatt vallott két rendőrbiztos vallomására, szemébe mondta a főkapitánynak, hogy állítása nem felel meg a valóságnak, mert már márczius 14-dikén tudomással kellett biruia Szabó eltűnéséről, s mulasztást követett el azáltal, hogy ez ügyben csak márczius 27-dikén tette első intézkedését s hogy az ügyészséget nem értesítette. Kerekréthy főkapitány meghiteltetésére kerülvén a sor, Hrabovszky alügyész mellőztetni indítványozta a meghiteltetést, azzal a megokolással, mert vallomása, hit alatt tett vallomásokkal konstatált tényekkel nyilvánvalóan ellenkezik. A törvényszék a főkapitány megesketését azon az alapon mellőzte, mert vallomása a bűnügyre vonatkozólag teljesen lényegtelen. A tanuk kihallgatása során különösen egy tanú volt olyan, kinek vallomása nemcsak a legsúlyosabb bizonyítékokat szolgáltatta, de magának a bűntény elkövetésének módját is megvilágositá. Ez a tanú Hauser Mária volt, ki hit alatt vallotta, hogy Boros Szita Károly Berczelen őt meglátogatván, elmondta neki, hogy ő, Figeczki és Kövér Miklós összebeszélve, Szabó Sándort a márcziusi nyíregyházi vásár szombatján agyonütötték. A gyilkosságot ő hajtotta végre. Szabó Sándort ugy csalták Figeczkihez a Bundi korcsmába, hogy azt mondták neki, miszerint ott egy gazda ember van, ki sertéseket akar eladni. Szabó ott megjelenvén, kiment az állás alá, s ott Boros Szita, Kövér Miklós jelenlétében leütötte. Hauserné szemébe mondta e vallomást Boros Szita Károlynak, de még ez sem birta ezt beösmerósre. A bizouyitási eljárást pénteken délután fejezte be a törvényszék. Szombaton reggel a vád ós védbeszédek előterjesztése következett. Hrabovszky Aurél kir. alügyész a következő lendületes és szónoki hévvel előadott bevezetéssel kezdte meg vádbeszédét: Nagyságos Elnök ur ! ttk. kir. törvényszék ! Egy rejtélyesnek látszó főbenjáró bilntetó ügyben fog a mai napou Ítélkezni a tek. kir. törvényszék, mely alkalommal hivatva van, hogy megoldja a rejtélyt s eloszlattassa azon ködszerű leplet, mely azt födi s megnyugtassa a közvéleményt az iránt, hogy a bűnös büntetlen nem marad és a törvény szigorát s annak alkalmazását a merev tagadás nem zárja ki, s mindenki, ki a törvény ellen vét, elveszi méltó büntetését. Voltak, vannak s lesznek is esetek a büntető igazságszolgáltatás terén, midőn vádlott vagy vádlottak tagadnak, de páratlan az a konok vakmerőség, midőn a szem elé tartott terhelő bizonyítékok súlya daczára, tagadásban maradnak oly vádlottak, kiknek bűnössége kétségtelen, kik a terhelő adatokkal szemben semmi elfogadható védekezést nem birnak felhozni s kiknek a töredelmes vallomás az elkövetett cselekményért a büntető biró előtt enyhítő körülményt, önmaga s saját lelkiismeret* előtt pedig öumegbanást s ez általi enyhülést Bzerezne. A bűnét töredelmesen bevalló irányában, legyen magában a bűncselekmény bármily nagy, bármennyire is sértse az a társadalmi jogrendet, nem zárkózhatik el a szív, hogy legalább is némi részvétet ne tanúsítson a töredelmes s bűnét megbánó tettes iránt, — de elfordul a közvélemény s a részvét az emberi természetből kivetkezett azon tettestől, ki a bűncselekményt elkövetni merte ugyan, de a belőle kihalt emberi érzés s az elkövetett bűncselekményért ót érő büntetéstől való gyávaság és félelem miatt már nem mer, nem akar elkövetett cselekményéért felelni, azért helyt állani s cselekményei okszerű következéséért a felelősséget elvállalni. Ily egyének, — nem egyének, de hyénák a tekintetes kir. törvényszék előtt álló vádlottak, kik alávaló és orv módon gyilkolni és rabolni tudtak s kik ily alávaló módon tőrbe csalták az áldozatot, hogy azt megfosszák életétől, pénzétől, s megfosszák a hitvest a szerető férj, a családfeutarié, a kenyérkereső hites társtól, megfosszák a gyermeket a szerető atyától s a társadalmat jóra valé hasznos tagjától. Az isteni gondviselés nem engedte a nem is engedhette, hogy a tek kir. törvényszék előtt álló vádlottak cselekménye kiderítetlen maradjon, B nekem, mint a vádhatóság jelenbeni képviselőjének jutott a szerencsés kötelesség, hogy a bűnt megtorló államhatalmat, a bosszút álló s kérlelhetlen nemezist képviselve, leálczázzam a tek. kir. törvényszék előtt a vádlottakat s ugy mutassam be őket a jelen végtárgyalás folyamán a kiderítettek alapján, mint a milyenek ók tényleg, s nem mint ahogy magukat itt feltüntetni akarják. A megsértett társadalom nevében tett eme felháborodásomnak kifejezést adva, áttérek a bűncselekményre, annak tetteseire, — ezek ténykedésére s a felmerült bizonyítékok összeállítása és mérlegelésére. Beszéde végén indítványozza, hogy Figeczki Pál, Boros Szita Károly és Kövér Miklós a btk. 70. §-a alapján mint tettesek, a 278. §. alapján gyilkosságban s a 344. §. alapján rablás bűntettében bűnösöknek mondassanak ki, s azért valamennyien kötél általi halálra ítéltessenek. Kupcsa István alias Győri Nagy József ós Szőke Györgyné a btk. 374., 375. és 376. §-ai alapjáu e bűntett pártolásában mondassanak ki bűnösöknek. A védők közül legelsőnek Figeczki képviselője Imre János ügyvéd beszélt, általános figyelem között bizonyítva védencze ártatlanságát, nem látva megállapítva sem a tárgyi, sem az alanyi tényálladékot. Beszéde végén a közvélemény áldozatának mondja Figeczkit s kéri ennek felmentését. Utána dr. Hartstein Sándor, majd Járossy Sándor és Schvarcz Itidor s végül ismét Imre János beszólt, mint Szőke Györgynének is védője. A védelem általában minden lehetőt elkövetett, hogy a vádlottak felmentése érdekében a bizonyítékok gyengeségét mutassa ki. A védbeszédek után az elnök a végtárgyalást befejezettnek jelenté ki, s az ítélet kihirdetését délután 4 órára tűzte ki. Az ítélet. Délután öt órakor lépett be a törvényszék a zsúfolásig telt terembe. A természetszerű zsibongást mély csend váltotta föl, mikor Megyery Géza elnök az emelvényre lépve, erőteljes haugon hirdette ki a következő ítéletet: Figeczki Pál, Boros Szita Károly ós Kövér Miklós az ellenök a btk. 278. §-ába ütköző gyilkosság, Kupcsa István alias Győri Nagy József és Szőke Györgyné e bűntett pártolása vádja alól fölmentetnek. Figeczki Pál, Boros Szita Károly és Kövér Miklós a btk. 279-dik § ába ütköző szándékos emberölés és a 344. §-ba ütköző rablás bűntettében a btk. 70-dik § a szerint mint tettes társak mondatnak ki bűnösökuek és ezért a 349. §. alkalmazásával életfogytiglani fegyházra s 10 évi hivatalvesztésre ítéltetnek. Kupcsa István a btk. 374. § ába ütköző bűnpártolásért 9 havi fogházra ítéltetik, melyből 3 hónap a vizsgálati fogság által eltöltöttnek vétetik. Szőke Györgyné az ellene emelt vád alól felmentetik. A három fövádíott köteles az ítélet jogerőre emel. kedése után 15 nap múlva özv. Szabó Sándornénak a férjétől elrabolt pénz hiányzó részét, 2715 frt 7 krt, 200 frt utáujárási költséget és 1000 forint kártérítést, valamint az eljárási költségeket megfizetni. Az ítélet ellen ugy a közvádló, miut az elitéltek felebbezést jelentettek be. GABONA Nyíregyháza, CSARNOK. 1888. november 17-én. A gabonacsarnoknál beBarna k. 1 kl. —.11 jegyzett árak. Burgonya 100 kl. uj 1.20 Buza 100 kl. 6.60 7.— Marha 1 úa 1 kl. 40 Rozs » » 4.80 5.Borjú hús 1 kl. 40 Árpa » » 4.50 4.80 Sertés » » » 44 Zab . > 4.60 4.80 Disznózsír » » > 68 Kukoricza > 3.80 3.90 Szalonna > > » 68 K. repeze » —.— —.— Faggyú (nyers) > > 20 Paszuly » 7 00 7.20 Zöldség > * 5 Szesz litk. » .54

l/» .53Paprika » 85 Piaczi árak. írós vaj 1 liter —.60 Borsó 1 kiló 20 kr Eczet > » 10 Lencse 1 kiló 20 kr. Széna 100 kl. 3.— Mund liszt 1 kiló 16 kr. Szlm. (tak)» » 1.19 Zsemlye > » 15 kr. Bikfa 1 köbmtr. 3.20 Buza > » 13 kr. Tölgyfa » » •i.io Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér. Meghívás. A nyíregyházai casino-egyesület folyó deczemberhó 2-án, vasárnap, d. u. 3 órakor bérelt helyiségében közgyűlést tart, melyre a t. tagok megjelenni szíveskedjenek. Tárgy: Más casinoi helyiség bérlése s ezzel ősszefilggőleg a tagsági díj emelése, s a kuglizó helyiség elárusitása felett leendő intézkedés. A választmány megbízásából: Okolicsányi Géza, e. titkár. Birtok bérbeadás. A puszta-dobosi határban fekvő hatSzáz hold jő minőségű szántóföldből álló tagos birtok 1889. január 1-től hat évre haszonbérbe adatik. Feltételek megtudhatók Zoltán JánOS tulajdonosnál Nyíregyházán. (347—S-l) Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy friss főzelékeim már megérkeztek. Különös figyelembe ajánlom a legjobb minöségii szepesi és külföldi borsót és lenesét, úgyszintén valódi boszniai szilvát ós lekvárt Tisztelettel (229 * 5) Hoffmann Adolf. I I I I I \ I » \ 1888. - Árverési hirdetmény. Alólirott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t. cs. 102. §-a értelmében ezennel közhirré teszi, hogy a nyíregyházai kir. járásbíróság 6772./1888. számú végzése által, a nyíregyházai takarékpénztár végrehajtató javára, ifj. Biró József paszabi lakos ellen, 1300 forint tőke, ennek 1887. éri novemberhó 27-ik napjától sz&mitandó 8"/, kamatai és eddig összesen 42 frt 99 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmival bíróilag lefoglalt és 1210 frtra becsült lovak, tehenek és szénanemüekből illó ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 7291./88. P. se. kiküldést rendelő végsés folytán a helyszínén, vagyis alperesek paszabi tanyáján leendó eszközlésére 1888. év deczemberhó 3-lk napjának d. e. 11 órája határidőül kitűzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek beciáron alul is eladatni foguak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. c*. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Nyíregyházán, 1888-ik évi novemberhó 14-ik napján. (353 — 1 — 1)_ 7S95. Vay Andor, kir. bír. végrehajtó. K. 1888. Hirdetmény. Nyíregyháza városában a gyalogjárdák és udvari mellékcsatoruákra vonatkozólag kép7Íseletileg megállapított szabályrendelet, folyó novembar hó 14 Ik napjától számított 30 napi határidőre, a polgármesteri hivatalban közszemlére kitétnik, mely idő alatt a hivatalos órákban azokat bármely adífkető polgár megtekintheti s ellene felebbezését vagy észrevételeit a városi iktató hivatalnál a kitett időig beadhatja. Kelt Nyíregyházin, 1838. évi november hő 13-án tartott képviseleti közgyűlésből. Krasznay Gábor, Májerszky Béla, polgármester. (355—2—1) főjegyző.