Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-10-07 / 41. szám

IX. évfolyam. 41. szám. Nyiregyháza, 1888. október 7. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE. >legjelenik hetenkint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : po»tán vagy helyben házhoz hordva: E"ét/. érre 4 Irt. Félévre » Negyedévre A köztégi jugyzó ét tanító uraknak egesz évre cmk két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszálamlások Jotni lülolc kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - debreczi-ni - utcza 1551. szám) intézendök. A lap szellemi részét képező küldemények, » szerkesztő czime alatt kéretnek bekllMetni. Bermentetlen levelek <s.ik ismert kezektől fogadtatnak cl. A kéziratok c.-ak világos ktvanalra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési <11.jak : Minden négyszer hasábzott petit-sor ejjszerl közlése b kr ; többszöri köziét esetében 4 kr Kincstári bélyegdij fejében,minden egyet hirdetés után 30 kr lizettetik. A nyílttéri közlemények dija sorunk int 15 krajezár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (uagy-debreczeni-utcza 1351. Bzá.n) : továbbá: üoldberger A. V. által Budapesteu. Haaseűsielu és YogUr irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Horn & Comp által HainbnrgDau. 216 E. B. 1888. Hivatalos közlemények, Sxabolcsv irmegye erd. albizottságától. Hunyadvármegye közigazg. erdészeti albizottsága 152/88. szám alatt Nyág Petru erdőőr elveszett eskü bizonylatának megsemmisítését tudatja : Határo/at. Az elveszett eskütételi bizonylatra vonatkozó adatok a bizottság által vezetett nyilvántartásban feljegyeztetnek,^ maga az átirat a „Nyirvidék" hivatalos lap utján a járási főszolgabirák, Nyiregyháza város polgármestere és a községi elöljáróknak szabályszerű közhírré tétel végett tudomására hozatik. Miről a debreczeni kir. erdifelügyelőség, a „Nyirvidék" szerkesztősége ezeu határozatou értesíttetnek. Nyíregyházán, 1888. évi szept. 22. Elnök helyett: Vidovlch László, az erd. albiz. jegyzője. (Mtsolat. 216/83. E. B. számhoz.) Hunyadvármogye közigazgatási erdészeti bizottságától. Szám 152. Erd. bízott 1888. Valamennyi tekiute'es közigazgatási erdészeti bizottságuak ! Tisz'elettel értesítjük, hogy H obicseny-Urikány községi erdőőr Nyág Petru, a petrosényi járás főszolgabirája által részére 1885. évi November hava 28 án 14 szám alatt kiállított eskü-letételi bizonyítványát elvesztvén, azt mai nipon tartott ülésünkben fenti számok alatt kelt határozatuukkal semmisnek nyilvánítottuk. Kelt a megye közigazgatási erdészeti bizottságának Déván, 1888. évi juliushó 10 én tartott üléséből. Báró Bornemisza, erd. bizott. eluök. 11851. K 1888. SzabolcsViírmegye alispánjától. 1 járási főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, miszerint Ajakon 50 drb sertés, Auarcson 20 drb sertés, Szakolyban 1 darab szarvasmarha lépfenében elhullott Nyíregyháza, 1888. szeptember 28. Zoltán János, alispán. 11,805. K. Szabolcs vár megye alispánjától. 1888. A járási főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgármesterének. Thass község szülésznői állomására vonatkozó pályázati hirdetményt szabályszerű közhírré tétel végett tudomására hozom. Nyíregyházán, 1888. évi szeptember 29 én. Zoltán János, aliipán. (Másolat.) Pályázati hirdetmény. Szabolcsvármegyébe kebelezett Thass község képviselő testületéuek f évi 6 Epr. számú határozata folytán az 1889-dik év január 1 napjától fogva .községi szülésznő' állás rendszeresittetvéu, enn»k pályázat utján leendő betöltésére 1888 év október hó 29 ik napja kitűzetik. 1-elhivatnak mindazon okleveles szülésznők, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy kellőleg felszerelt kérvényüket Thass község elöljáróságánál 1888. évi október 29 ik napjáig feltétlenül benyújtsák. Javadalmazás egy évre a község pénztárából 50 frt, szülések után az egyes betegektol 1—1 véka gabona, a teljesen vagyontalanokat tartozik ingyen kezelni. Thass, 1888. évi szeptember 10 éu. Papp László, főbíró, Majos Ferenez, jegyző. 11,794. 4

L_ Szabolcsvármegye alispánjától. 1888 A járási föszolgab'rákuak és Nyíregyháza raros polgármeateréuek. A földmivelés, ipar és kereskedelmi in. kir minister 48,748. számú rendeletét másolatban megfelelő eljárás végett közlöm. Nyíregyháza, 1888. szeptember 29. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Földmivelés, ipar és kereskedelmi m. kir. minis/.ter 48,748./V. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. A m. kir. pénzügyminiszter ur, megkeresésem folytán, folyó évi szeptember hó 6-áu 46,643 sz alttt valamennyi m. kir. adófelügyelőhöz intézett s a .Pénzügyi Közlönyében is közzétett körrendeletével az iránt intézkedett, hogy az adóvégrehajtók a', adótartozások fejében lefoglalt haszuos házi állatokat, ha adóvégrehajtások vagy árverés alkalmából vásárokra hajtatják, mindenkor marbalevéllel láttassák el, amely a lefoglalást szeuvedő tulajdonos nevére állítandó ugyan ki, de melynek hátlapjára az adóvégrehajtó által előmutatott zálogolási jegyzőkönyv alapjá í a lefoglalás ténye reávezeteudó. Midőn a törvényhatóságot erről tudomás vétel végett értesiteuém, egyúttal felhívom, hogy a marhalevelek kiállításával ős ellenőrzésével megbízott közegeit (községi elöljárókat, vásári bizottsági álla'orvosokat) ily érte lemben utasítsa. Budapesteu, 1888. szíptember 20 án. A miniszter helyett: Matlekovics, s. k. E. B. „ , , , „. 1SSÖ Szabolcsvarmegye erd. albizottsagatol. A föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A f. évi október 15-éu tartandó erdőóri szakvizs gák tárgyában kiadott hirdetmény szabályszerű közhírré tétel végett tudomására hozatik. Kelt Nyíregyházán, 1888. szeptember 29-én. Elnök helyett: Vidovich László, albizottsági jegyző. (Másolat.) 42,970/111 száin. Hirdetmény a folyó 1888. évben megtartandó erdőőri szakvizsgák ügyében. Az erdőőri szakvizsgák a folyó évi október hó 15-én és az erre következő napokon Budapesteu, Pozsonyban, Beszterczebányán, Miskolczou, Kassán, Máramaros-Szigeten, Debreczenben, Kolozsvárit, Brassőbau, Nagy-Szebenbe i, Temesvártt, Zomborban, Pécsett és Szombathelyeu a vármegye házában délelőtt 9 órakor fognak megkezdetni ős folytatólag megtartatni, Felhivatnak mindazok, kik ezeu szakvizsgát letenni szándékoznak, hogy hiteles bizonyítványokkal felszerelt folyamodv inyaiku a vizsgík székhelyére nézve illetékes kir. erdöfeliigytlöhöz nyújtsák be. Földmivelés-, ipar és kereskedelmi magyar kir. minisztérium. — ^'^aoa ^ Szabolcsvármegye alispánjától. 1888. A fószolgablrákn ik, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljárőiu ik. A m. kir. pénzügyminiszter 58,203. számú intézvényének másolatát oly felhívással közlöm, hogy az 1887. évi XLIV. t.-c/.ikkben s ezen törvény végrehajtása tárgyában kiadott belügy- és pénzügyminiszteri utasításokban körvonalozott teendőiket legnagyobb pontossággal végrehajtsák. Nyíregyházán, 188S. évi október 5-én. Zoltán János, alispán. (Másolat). M. kir. pénzügyminisztériumtól. 58,203 sz. Körrendelet. Valamennyi törvényhatósághoz. A dohánytörés és szárítás — kevés kivétellel — általán befejeztetvén, az ország dohány-termelő vidékéu a dohánycsempészet, az 1887. évi XLIV. t.-czikknek a csempészet megakadályozását czélzó intézkedései daczára újból megiudult. — Miutáu mindent elkövetendónek tartok, hogy e törvény intézkedéseinek szigorú alkalmazása mellett, az állam-kincstárou kivül legtöbb esetbeu magukat a termelőket is érzékeuyen károsító dohány-csempészet végre — valahára a lehetőségig eluyomassék, hivatkozva a folyó évi jauuárhó 22-én l(i0/P. M. szám a'att kiadott intézvényemben foglaltakra, fölhívom a törvényhatóságot, hogy ugy a törvényhatósági, mint a községi tisztviselőket és községi elöljárókat az idézett 1887. évi XLIV. tCrvényczikkben, illetőleg az ezen törvény végrehajtása tárgyában a m. kir. belügyminiszter ur és általam kiadott körrendeletben a doháuy-cseinpészet megakadályozása körül reájuk rótt kötelességeknek fokozottabb mérvben leendő teljesítésére annál is inkább utasítsa, mivel ezeutúl a legcsekélyebb mulasztás esetébeu a mulasztást tanúsító közigazgatási közeg elleu a törvény teljes szigorát lennék kénytelen alkalmazni. Budapest, 1883. szepteinber 23. Tisza. Az őszi közgyűlés előtt. E hó 9-dikén a vármegye közönsége összeül, hogy határozatokat hozzon az eleibe tartozó ügyek felett. E* az alkalom adja kezembe a tollat, hogy a t szerkesztő ur en;edolmébjl a vár.negyei élet stagnációjáról egyet-mást szóljak. Arról a szomorú tényről, hogy erősen fogyatkozik bennünk az alkotmányos jogok gyakorlásának kedve. Mintha kifáradtunk volna abban a lázas munkában, amit a 40-es és 70 es évek politikai küzdelmeiben kifejtettünk. Vagy, mintha elöregedett, megzsibbadt idegekkel, tehetetlenül nézvén az idők folyását, elvesztette volna előttünk érdekét a bíbor pilástját és jogarát vesztett kis királyság: a vármegyei au'onomia, melyben többé sem értelme, sem haszna, sem dicsősége nincs a szereplésnek. A vármegye tenne mai napság mir nem iskolája a politikus és diplomatikus tanulmányoknak, s nem alkalmas hely politikai nézetek nyilvánítására. Ismétléseket senki sem akar hallani. Uj eszméket alig lehetséges a vármegye gyűlésén felvetni, mert az uj eszméket jó eleve lefoglalják a lapok, s p rtraktálják száz alakban. A szónoknak okvetlenül abba a kellemetlen és lehaugoló helyzetbe kell jutnia, hogy rémséges unalmat kifejező arezokat lásson maga előtt. Tárgyalási vagy választási politikát sem igen lehet már űzni a vármegye termében, mert a kapacitáció tere mostanság a vidéki szalonok parkettje vagy a városi vendéglők deszka padlója; sok esetben meg levél váltással hozzák rendbe a dolgot. Szóval a vármegye-gyűlés ez idő szerint csak arra látszik hivatva lenni, hogy hat hónapban egyszer lássuok egy díszmagyar ruhát — a főispánon. A vármegyei gyűlésnek sem rendes, sem rendkívüli alakjai nincsenek. Csupán kényszerű alakjai, akiknek muszáj végighallgatni a hosszú referadákat, amikről már úgyis eleve tudomásuk volt. Kik tárgyalnak és kik hallgatnak a vármegyegyűlésen ? A főispán — titkárjával. Az alispáu a főjegyzővel s a jegyzői karral. Az árvaszéki elnök ülnökeivel. A I (ügyész alügyészével. A főszámvevő alszánivevőjéve

1. No meg a főszolgabirák. Igy néz ki a vármegye gyűlésterme, különösen a gyűlés második napján már. Konzekvencia ebből, amit úgyis rég tudunk mindnyájan, hogy az ősi buzgóság, az aktualitás az autonóm kormányzatban csaknem a semmivel egyenlő. Hanem el tű íéso az élénkségnek, hanyatlása az érdeklődésnek: ezek bőven nyilatkoznak. És finis rei, de nem glória DJÍ, hogy a vármegye lejárta magát, öreg lett, agya, lába megzsibbadt, rövid időn örökre elalszik, hogy helyet adjon az úgynevezett modern közigazgatás formájának: a centralizációnak. Ezt a dolgot, ilyes gondolatmenettel igen esi nosau meg szokták irui az irószobákban s a fővárosi lapik redakcióibin, ahol épen ugy megírnak egy levelet Tonkingból mint Bulgáriából, és épen úgy megintervivolják a vörös szakállú párisi grófot, mint az alrikai négust, anélkül, hogy az Íróasztal mellől felkelnének.