Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-09-30 / 40. szám

— - V-J.^.UBH-. 1888. 40-ik számához. tulasabol eredő másnemű károkat, „

era a bennük kiduzzadt erkölcsi méreggomba romboló hatását nem azt a nyereséget, mely megmentésükből szí máznék, sőt - biztosan tudjuk L ne

m ^ ^ annak a nagy (?) áldozatnak a mennyiségére sem számok a f°

Ut0sk0das semm

it- Beszéljenek a Ha felosztjuk megyénk községeit 50 közgyámi kerületre es egy közgyámnak 100 frt évi fizetést szánunk ez összesen 5000 frttal fogja községéinMa ÍV!

8^'

eg

y"

egy k

ö'

séget évenki,it kör

Qbelül 36 frttal. Hat e 36 frt oly roppant teher, hogy miatta a mostani nyomorúságos időben is a regi uton kellene maradnunk? Hihetetlen! Hiszen minden községben tízszerte több vész el évenkint az árvák vagyonából amiatt, hogy a kirendelt va°y épen a községi közgyám tudatával sem bir egyikmasik mulasztása helyrehozhatlanná váló követelményeinek, nem is említve a rosz akarat eseteit Ennél a 36 írtnál végtelenül nagyobb kár esik a község erkölcseiben, ember anyagában, midőn az arvak lelki-testi nyomorékká lesznek a felügyelet hiánya miatt. Valóban azt hisszük, hogy a pénzügyi kérdést, még ha megoldása sokkal nehezebb lenne is, alárendelhetjük a helyes gazdálkodás követelményeinek. Es kik lennének a közgyámok? Legtöbb község bir alkalmas emberrel, de ha ilyen nincs, legyenek azok a jegyzők. Összeférlietlenséget benne teljességgel nem látu ik. Az árvák ügye egy vagy más alakban ugy is mindig kezeik között forog, amellett községeikben ugy is gyakran kell hivatalból meg-megjelenniök, ezeu egy teendővel több vagy kevesebb mit sem számit, ha érette kellően dijaztatnak. Sőt ugy véljük, hogy ők láthatnák el legkönnyebben e tisztet, másnak több munkájába és áldozatába kerülne az. Az árvák szomorú, megindító sorsa szólít, a társadalom egy fontos kérdése hiv, hogy megyénk e kérdést mihamar asztalára tegye. A kóser-hús. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miuiszter ama sok visszásságok megszüntetése érdekében, melyek az úgynevezett kóier hús elárusitása körül felmerüllek, szabályrendeletet bocsátott ki, melyet a kővetkező leirat kíséretében küldött meg a vármegyéhez. A legutóbbi időben több ízben panwz fordult elő az iránt, hogy az izr. hitközségeknek azon joga, mely szerint a kóser húst saját tagjaik részére kizárólagosan szolgáltatni jogosítvák, az által csorbittatik, hogy egyes mészárosok, állatokat az izr. vallás törvényeinek látszólag lehetőleg megfelelő módon l6ölvén, azoknak húsát eladj ík, anélkül, hogy erre az illető hitközség által fel jogosíttattak volna. Köztudomású pedig, hogy az úgyuevezett kóser húí az izraelita vallással szorosan összefüggő tárgyat képezvén, a kóser hússal járó ipari és kereskedelmi üzletre nézve az ipar törvény intézkedései egyedül uem alkalmazhatók, hanem arra mint vallási intézményre, a zsidó hitközségek önkormányzata által megállapított korlátok is irányadók. Ezen elvből kifolyólag a vallás és közoktatási ügyi kir. ministeriummal egyetértőleg, a Tezetéiem alatt álló ministerium számos esetben kijelentette, hogy a kóser hús a szabadipar tárgyát nem képezi; erre az ipar törvény rendelkezésein kivül még az izraelita hitközségek önkormányzata által megállapított korlátozások is alkalmazandók, s hogy ennélfogva a kóser hús árúsitástól mindazok, kik ezt a hitközség engedelme nélkül gyako rolják, eltiltandók ; ezen tilalom keresztül vitele czéljából a hatóságok az izraelita hitközségnek s-g 'dkezni lartoznik. »Keg)etlen, meg akarsz ölni,* szólt és zo .ogni kezdett. Most azután a férj* se vette tréfára a dolgot és kérdezte, hogy hit mi az ő baja? »Meg azt kérdezen — szólt szemreháuyólag — hát nem tudod, hogy en gyűlölöm a pipát és te befüstölöd a szobát, azt akarod, hogy ne jöjjek be hozzád; ha szeretnél, nem dohányoznál, do te jobban szereted a pipit, miut engem< . . . es azután sirva ment ki a Pista szobájából. A férj csak bámult, vakarta a fejét és szomorúan gondolkozni kezdett az ő borzasztó sorsáról. Nem szólt semmit egész vacsoráig, akkor aztán megmondta az ő feleségének, hogy hát ba ugy kiváuja, ő lemond erette a pipáról. E naptól kezdve aztán kezdett a forjuek minden ebéd után sürgős dolga lenni, elment rendesen 3 órakor és csak négy-öt órára tért haza. Eleinte csak jól ment, de mikor aztán ez a dolog állandóvá vált a szegény asz^zony ag;ódm kezdett. Azután meg erről beszélt a négy emeletes ház minden laLóL a szegény asszony meg csak sírdogált. Az asszo ujok furfangosak, mindent elkövetnek hogy megtudják, hová jár a férj minden délután. Az bizonyos, b .gy találkája van neki, de hol és kivel ? Soká gondolkoztak ezen és kutattak; de hit nígy á

m Pest városa, ott nem lehet olyan konyen mindent megtudni. . Végre csak beállít a szomszédasszony, és nagy t.^ tokban Megmondja a menyecskének, hogy egnap ^gy rokona volt itt Bécsből, ki a »T.gris< híz szálon. n it u°ramfi\ mikor ő fölmegy az emeletre és be. akar- .... a 17. számú szobába, ép akkor jő k. au.bo, szom széd uram e szókkal: >Isten veled, es azu an Ke • el egy csókot küldött befelé és mosolyogva távozott. Bizonyosan korábbi kedvesével ott szokott találkozni. Miután a kóser hús mérés gyakoriáss, és a szabad ipar tárgyát kép;ző mészárosság között a súrlódások még mindég fenforognak, és az izraelita hitközségek az előbbeni tekintetben fenálló jogai csorbítása gyökeresen csakis az illető visszaéléseknek kihigásképan leendő fenyítése u'ján akad ilyozh itó meg, indíttatva érzem magamit ezen ügyet a vallás és közoktatás ügyi, valamint a béliig,'mimster úrral eg/etértőleg, a •/. alatt mellékelt rendelet u ján szabályozni, s felhívom a törvényhatóságokat, utasítsák a rendőri és ipari hatóságokat, hogy az izr. hitközségeknek kóser bús szolgáltatási jogát e<orbitó esetekben a millékelt rendelet alapján annál is inkább szigorúin j írjanak el, mert az izr. hitközségek legnagyobb részben csakis a kóser hú) szolgáltatásából folyó javadilmaikból tartják fenn iskolai, vallási éB hunauistikns intézményénél. — A szabályrendelet igy szól : Rendelet, a kóserhus árusithatása tárgyában. 1. §. A. kóserhusnemüekneic az izraelita hitközségi tagok részére való szolgáltatása az illető izraelita hitközség kizárólagos joga. Einélfogva kónerhust eladni csak az van jogo<itva, a ki erre az illető községben fennálló izraelita hitközség által feljogosittatik ; feltéve, hogy az illető az ipartörvényben előirt feltételeknek éi kötelezettség iknek megfelel. 2. §. Az izraelita hitközség, autono n jogköréhez kép st önállóan és igényeinek megfelelő módon intézkedhetik a kóserhusnak a hitközségi tagok ráazére való szolgáltatása tekintetében. A kóserhusárusitást tetszés szerint vagy önmaga kazelh ;t*, vagy bérbo adhatja, vagy megállapithatj i azon feltételeket, melyek alatt a kóserhus árusítást a jdentkező mészárosoknak megengedi. 3. §. Az izraelita hitközségeknek a jelea rendelet 2-ik § ában biztosított joga korlátozást szenved oly he lyeken, hol a marh ihusmérés gyakorlása az 1884. XVII. t. czikkben foglalt ipartörvény 53. § a értelmében bi'.onyos számhoz költetik, vagy egyébkénti korlátozásnak vettetik alá. Ei esetekben az izr. hitközség a kóserhusmérési jogosítványt az ott tényleg működő mészárosnak, illetőleg mészárosoknak tartozik átengedni, a ki viszont az i/.raalita hitközség által a kóserhus árusítása tekintetében maghatározott föltételeket köteles m.gtartani. 4. §. Az 1884. XVII. törvénycikkbe foglalt ipartörvény 58. §. illetőleg, 157. §. aj pontja alapján az iparhatóságok által, 20 —200 frtig terjedhető péuz büntetéssel büitettetik az, ki anélkül, hogy az árusítási helyre illetékes izr. hitközségtől kóierhusnemüak árusítására jogositványnyal birna, czégén, üzleti helyiségén, nyomtatványain vagy hirdetésein oly megj'löiést használ, hogy kóserhust árusit. Ugyanezen büntetéssel bünteteudő az is, ki habár nem kóserhu i árusítási jelzőt, de olyszerü felírást (például héber betűkkel irt) felírást használ, mely által tévedést k'pes előidézni az iránt, hogy kóserhúst árusit. 5. §. Kihágást köret el és a rendőrhatóságok által 50 frtig lerjedhatő pénzbüntetéssel, ismétlés esetén pedig, ha előbbi cselekménye elkövetésétől számitandólag még két év el nem telt, 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, ki anélkül, hogy kósbrhus árusítására az illető hitközség által feljogosítva volna, állatot az izraelita vallás által előirt szertartásnak megfelelő módoa levág, vagy levágat. A hatóságok szakértők által állapíttatják meg minden esetben, vájjon az állat levágása az izraelita vallás által előírtak szerint eszkö :öltaek tekintondő-e, és a menuyiben kiderülne, h >gy az illető az izraelita hitközség kóserhus szolgáltatási jogának kijátszása czéljíból sakteri képisitést szerzett, vagy sakteri képességgel biró egyént alkalmazott, ezen körülmény a kihigás megbüntetésénél miut súlyosbító veendő. 6. §. A rendőrhitóságok által kiszabott pénzbüntetések a vároai, illetőleg községi szegényalapra; az iparhatóságok által kirótt pénzbüntetési összegek pedig a község ipari, ille'őleg kereskedelmi czéljaira fordítandók. 7. §. Mindazon jogok, melyeket ezen szabályrendelet az izraelita hitközségek számára biztosit, az izraelita hitközségek székhelyein kivül fennálló izraelita fiók hitközségeket és imaházi egyesületeket is, saját területükre nézve megilletik. Meg van tehát a kulcs. A mi asszonyunk alig győzi várni a másnap délutánt, hogy férje után rögtön a vendéglőbe menjen, a szomszéd szobát kibérelje és onnan hillgissu m>g a szerelmes pár turbékolását. Visszafojtott lélekzettel áll a fal mellé, hogy meg hallja mi megy végben a szomsz'dhan. G-.i t, hallatszik valami. Oh hűden — egy csók. >Es ht tudiád, kedves mennyire üldöznek téged, de ne félj, nem hagylak, nem, bű maradok boz'ád örökké. Oh drága kincsem.« Az asszonynak sem kellett több, nem tudott tovább hallgatni, rohant ki. Fajdalma kétségbeejté, még csak alig három hete vau férjénél ós már is megcsalatva. E*. iszonyú I Teljes erejével neki rontott a szomszéd ajtónak, hogy azon mód, a mint szeretettjére borul férje, döfje keresztül a hitszegő szírét. Mily nagy azonban meglepetése, midőn férjét egy íróasztalnál ülve, elmélyedve látja, a miat erőseu eregeti a p pa füstöt. Aiig tud>tt szóhoz jutni. A szegény férj nie„' nem tudott hova lenni meglep ítésében, a mint kétségbeesett nejét meglátta. Egy ideig mereven nézték egymást, de aztán nyakába borult férjének a boldog nő és sírni kezdett. »Oh bocsáss inegc — szólt — hogy ily féltékeny voltam, de ha ugy szeretlek 1 »Oh jer haza, tégy a mit akarsz, szivaron, pipilj, csak ne ijeszsz meg többet. A mig te itt szobát béreltél, hogy kedved szerint füstölhess, addig engem otthon a legborzasztóbb gondolatok gyötörtek. DJ ne tovább igy. Ciak pipálj a mennyit akarsz, többé soha sem haragszom érte. . . .« ÚJDONSÁGOK. B^- Lapunk e száma utolsó lévén az évnegyedben, tisztelettel fölkérjük előfizetőinket, hogy előfizetéseiket megújítani kegyeskedjenek. Ugy szintén kérjük azokat is, kik lapunk előfizetési dijaival hátralékban vannak, e hítralékok szíves és mielőbbi beküldésére. A „Nyírvidék" kiadóhivatala. — A vármegye őszi rendes közgjü ése okt. hó 9-én d. e. 10 órakor fog megtartatni. A közgjüésen mindan valószínűség szerint Zoltán János alispán fog uluökölni, mert Graeji József főispin egészségi állapota még nem engedi meg, hogy az elnöki sséket elfoglalhassa. A közgyűlés tárgysorozatát lapunk hivatalos részében közöljük. — Az uj vármegyei székház épitése ügyében a vármegye közönsége által kiküldött bizotság e hó.22 d kén ülést tartott. Miklós L íszló fijeg.ző elnöklete alatt j den voltak : Szikszay Pál főügyész, Kállay Fertncz főszámvevő, Gaal Elek, Héczey Liszló, Meskó László, Bsncs Lószló, Mandel Ede, Augyalossy Pal I. aljegyző, bizottsági tagok. Felolvastatván az építendő megyeház telkének megszerzésévé megbízott kü dittség javaslata, valamint Nyír egyháza város képviselőtestü etének e javaslatra tett aján lata, a bizottság a küldöttség javaslatát magáévá lette, s azzal a véleménynyel terjeszti azt a közgyűlés elé, hogy e j ivaslat ismételten küldessék ki Nyíregyháza városának, hogy a városi képviselet azt hiladéktalanul újból vegye tárgyalás alá • ho:zoa uj»bb határozatot Arra az esetre, ha Nyíregyháza város képviselete a tebkbeszerzés tárgyában határozatát a bizottsági javaslat elfogadásával hozná mag, megbizatni véleményeztetik e küldöttség, hogy az uj vármegyeház tervezetét s a terv előállításának költségvetési javaslatát elkészítvén, jóváhagyás végett a köxgyülés elé terjessze be. Graeji József lőispánt és Zoltán János alispáut pidig fölkérni javasolj t a bizottság, hogy a nagy-kállói vármegyeházát a kormánynak megvétel végett 40000 forint árban újból ajánlják föl, Ziltán János alispán pedig utaaittassék, hogy a terv és költségelőirányzat elkészítése utáo egyes pónsintézetekkel tegye magát ériutkezesbe a czélból, hogy az illető intézetek minő feltételek mellett volnának hajlandók, 50 évi törlesztésre, az építendő vármegyehíz költségvetésének fedezésére szükséges összeg erejéig kölcsön üzletet kötni a vármegye közönségével. — Központi elemi népiskola Az ág. ev. egyháztanács kebeléből kiküldött bizottság e hó 23 dikán tartott értekezletén Májerszky Béla egyházi felügyelő indítványt terjesztett elő a közpouti elemi iskolai épület fölépítése tárgyában. R

5gí óhajtása már ez a terv a nyíregyházai ág. ev. egyháznak s ha megvalósul, egyik kimagasló ténye lesz ez egyháznak ama munkájában, melylyel a nevelés ügyet előmozdítani törekszik. At iskola felépitéséhez szükséglendő pénz, az indítvány szerint, a következő forrásoki ól volna előteremthető. A Regu'y alap 21000 frt, kállai utc.ai iskola épület ára 2200 frt, Csengeryné alap kamattal 560 frt, Pataky Lajos adománya 20 frt, elkőlthetlen alap, melynek rendeltetése kamataival az egyház szüségleteit, tehát ezek között a nagyobb mérift ilkolai czáluakat is pótolni 16,294 forint. — Ezen alapítványi tőke esetleg törlesztési kölcsön képpan 1-nne felhasználandó. A városi pitron&tuei alap egy évi kamatja építkezési czélokra 1671 frt 52 kr. A gymnásiumi 100000 frtos alapból népnevelési czélu egy évi jutalék 1000 frt. CÍUgos pénzekből az ev egyházra eső mintegy 4000 frt, összesen 46,84* frt. 57 kr. Fedezeti alapot képezne azután a városban és tanyákon eszközlendő általános gyűjtés, mely a templom átalakítása alkalmából áldozatkéss protestáns híveknek jóakaratából mindnyájunk előtt tudvalévő oly szép eredményt mutatott fel. Ejy nagyobb szabású sorsolásnak rendezése, melynél a nyeremény tárgyak összehozása alkalmából első sorban Benczúr Gyula hírneves festő s városunk szülötte és evang. vallású volna küldöttségileg felkérendő, a jubileum alkalmával tett azon ígéretének, hogy kisorolás czéljából egy saját festményű képével szándékozott egyházunkat megajándékozni, ezuttali szíves beváltására. Azután a helybeli nőegylet volna szintén felkérendő a mindig áldozatkész nőknél nyeremény tárgyak gyűjtését eszköiölni. Felolvasások, h ingversenyek, bálok stb. szintén jövedelmezhetnének valamit. És végül, ha mind ezen jövedelmi források nem volnának képesek a szükségletet teljesen fedezni, az esetben a hiányzó összeg hosszabb törlesztésű kölcsön utján leme fedezendő, melynek törlesztése a 100,000 forintos alap évi jutalékából s a patronátusi alap évi kamatjából lenne fedezendő. Ez indítványt az emiitett bizottság magáévé tévén, felkérni határo:ta Barzó Mihály épitéizt, ki az emelendő épület terveinek elkészítését már előbb felajánlotta, hogy e tervezetet és költségvetést mielőbb készítse el. Az uj iskola építésének kérdésével különben a legközelebbi presbiteri gyűlés is fog foglalkozni. — Gyűlések a vármegyén. Szabolcsvármegye állandó választmánya október hó i dikén d. t. 9 órakor Ölést tart, a 9 dikén és a következő napokon tartandó rendes kőzgyü és tárgyainak előkészítése czéljából. — A vármegye igazoló választmánya, a vármegye legtöbb adót fizető bizottsági tagjainak az igazoló választmány által 1839. érre összeállított névj igyzéke ellen beadott felebbezések elintézése végett október hó 3 dik napján a főjegyzői hivatalos helyiségben ülést tart. — A közegészségügyi bizt'tság októbar hó 2-dikán d. «. 10 órakor a vármegyeháza nagytermében ülést tart. Tárgyak: a nyíregyházai negyedik é« a m.-pócsi újonnan felállítani izáodekolt gyógyszertár iránt beadott kérvények tárgyalása. — A községi szabályrendeletek átvlzegálisára alakított megyei küldöttség e hó 1-sején ülést tart. — Az orvosok fizetése. Sokszor fölmerült már a panasz egyik misik községi va*y körorvos részéről, hogy megállapított fizetéseikhez uem tudnak boziájutni. Legújabban dr. Nagy Ferenci ujfehértói községi orvos tett panaszt emiatt az alispánnál, mert orvosi fizetéséből már 283 forinttal maradt hátrálékban a község, t pénzéhei hozzájutni nem tud.