Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-01-22 / 4. szám

Melléklet a „Nyírvidék" 4-ik számához. méért lelkesülni tudó elnö'fét, ki odaadó h isznos munkásságával jelentékeny s'üitséget volt szíves nyújtani hivataloskodásom terén. Valamint hálásan emlék-zem meg e vármegye tekintetes közig, bizottságának jóirányu, hazafias intézkedéseiről, moly intézkedések által a tanügyet édes gyermekeként keblére ölelve, évről évre kedvezőbb állapotra igyekszik emelui. Számos jó irányú hasznos intézkedései közül felemlitést érdemel: A tauitók fizetésének, tandijaknak « egyéb iskolai szükségleteknek pontos kiszolgáltatása tárgyában kiadott 1269/1881. számú határozata. Az ismétlőiskolák felállítása, fent irtása, s az ismétlődök tanításáért » tanitók díjazása tárgyában kiadott 606/1885. és 1142/1886. száinu határozatai s legújabban a kisdedóvod ik és gyermekmenhelyek felállítása s fentartása ügyében hozott 1401/1887. számú határozata A tekintetes közig, bizottság nagybecsű támogatásáiihk köszönhető azon körülmény is, hogy a vármegye területén 1878/9 ik évben, itteni hivatali állásom elfog lalásakor volt összesen 263 iskola, 1886/7-;k iskolai év ben az iskolák száma már 302-re emelkedett; 9 év alatt tehát szaporodott 49-el. Ily mértékben eme.kedett az iskolák felszerelése, valamint a taukötelssek iskolába való járatása is, mely utóbbi körülmény miatt több helyeu az osztályok szeporitása vált szükségessé, sőt igen sck he lyen az eddigi «iük iskolai helyiség kibővítése, vagy épen egészen ujjá építése is múlhatatlanul megkö-.eteltetik, melyre nézve a megkívántató intézkedés a belyi körül mények figyelembe vétele mellett időről időre megtétetik. Végül tisztelettel van szerencsém jelenteni, hogy 1887-ik évben hivatalomba beérkezett összesen 1,408 s kiadatott 2,340 Ugydarab; a megyei közig, bizottságban előterjesztetett 78 ügydarab. Fent jelzett B'ámos ügy intézése mellett a mult óv'ben megvizsgáltam 102 iskolát, s ezeken kívül az egri érseki rk. tanitó és tanítónő képezdék feletti felügyeletet toljesitettem, hol a mult évi február és junius hónapokban több napot a tanképesitési vizsgákon s az osztályvizsgákon mint miniszteri megbízottnak kellett töltenem. Velkey Pál, kir. tanfelügyelő. Nyiregyháza város adóügye a mult évben. Azt hisszük, hogy nem csak érdekes, hanem tanulságos dolgot is cselekszünk akkor, amidőn a tisztelt közönséggel az alábbiakban megismertetjük Nyiregyháza város adóügyi viszonyait a mult évben. Mert abból, ha megismerkedünk vele, nem csak azt láthatjuk, hogy mennyivel járultunk hozzá az állam ós városunk háztartásához, hanem láthatjuk egyszersmind azt is, hogy melyik osztály mily mértékben viseli ezen terheket, sőt azt is, hogy az adózó közönség a reája nehezedő terhet hogyan viseli, ha megvizsgáljuk, hogy mily mértékben használtattak a fizetőkkel s/emben azon kényszer rendszabályok, melyeket a közadók kezeléséről szóló törvény rendel. Nyiregyháza város közönsége 1887-ben a következő állami egyenes, községi és megyei adókkal volt megróva : 1. Földadó 62,748 frt 43 kr, ennek 30% pótadója 16,046 frt 50 kr. 2. Házbér és házosztályadó 18,776 frt 40 kr, ennek 30 és 40% pótadója 2,856 forint 57 kr, 3. Il-od osztályú kereseti adó 11,474 forint. 4. Nyírvíz szabályozási költség 7,485 frt 10 kr. 5. Szőllő dézsuia váltság 1,060 frt 80 kr. Ezek ingatlant terhelő adók. 6. I. osztályú kereseti adó 4,950 forint. 7. III. osztályú kereseti adó 20,851 forint 9 kr, ennek 10 és 35°/

0 pótadója 5,737 forint 86 kr, iparkamarai illeték 607 forint 99 kr. Ez adók az iparosokat, kereskedőket, vállalkozókat, orvosokat és ügyvédeket terhelik. 8. IV. osztályú kereseti adó 1567 frt, ennek 35% pótadója 84 frt. Ez a tisztviselők adója, az állami és megyei tisztviselők kivételével. 9. Tőkekamat adó (töketulajdonosok és pénzintézetek adója) 18,823 frt 30 kr, ennek 35% pótadój* 6.370 frt 23 kr. 10. Hadmentességi adó 5,105 frt 50 kr. 11. Fegyver és vadászati adó 1,135 forint. 12 Illeték egyenérték 5,351 forint 44 kr. 13. Jog- és bélyegilleték A „NYIRVIDÉK" TÁRCZÁJA. Pásztortüznél. Köd borul az elcsöndesült tájra, Tüzem is az utolsóját járja. Utóitóját járja, Alig lobog lángja, — Boldogtalan az a legény, Kinek nincsen párja ! Caipós hideg pirosítja arczom, — Ébren vagyok? vagj talán már alszom?... Hej ! hiába várom Egyetlen világom, Bánatomban elkerüli Szemeim az álom. Fekete fiiit szállong fel a porbul... Nézem, nézem., t köunyem csak kicsordul... Letörlöm e nedvet S újra hull éretted Szép kedvesem, most tudom csak, Meunjire szeretlek 1 Mennyi jóval töltötted «1 éltem, Mily gyönyörű szép napokat éltemi Lelkemben bejáróra Elvesztett világom, Szótalanul elbolyongva Tenger pusztaságon. S te csak nem jösz öleli karomba, Messzttart a — temető kis dombja... Köny is alig perdül Már kisirt szememből, Álmodozva dalolgatok Forró szerelemről... 23,633 Irt 3 kr. 14. Közköltség 24,133 frt 52 kr. 15 Mrgyei közmunka 5124 frt 50 kr. 16. Kórház, tisztvi selői és jegyzői nyugdíj 2276 frt 59 kr. Az 1887. évi összes kivetés 23'),203 forint 85 krajczir. E kimutatás megtekintéséből láluatjuk, hogy a kiv3tett évi egyenes adóból az ingatlannal bírók 62% ot, az iparos és kresaedő osz ály 17% 0 , a tisztviselők 0 09%-ot, a tőkebirtokoso'i 12%-ot fizettek, mely tény arról tanúskodik, hogy városunkban az ipar és kereske delem a földmiveléssel szembún igeu gyenge. Áttérve azon kérdésre, hogy a kivetett 236,203 frt 85 krajczárra mennyi fizettetett be, konstatálhatjuk, hogy az 1881 évi összes befizetés készpénzben 231,547 'forint 29 krajczir, leírásokban 6405 frt 16 kr, tehát összesen 237,952 forint 45 krajczár. Ebből látható, hogy Nyir egyháza város közönsége a r-;á kivetett évi adót pontosan befizette. Érdekes lesz még azon rendszabályokról szólani, a melyek a késedelmes fizetők ellen alkalmaztattak. Erre ismét a számok adják meg a legbiztosabb teleletet. Miut már fentebb mondottuk, bevételeztetek 231,547 fit 29 kr töke tartozás és 2103 frt 84 kr késedelmi kamat miből következik, hogy a befolyt összegnek 15%-a fizetetett be csak késedelmesen. Ha pedig megtekin jük azt, hogy mennyi intés pénz jött be, látni fogjuk, hogy a mintegy 0000-re tehető adófizetőkből mintegy 19% szokott késedelmesen fizetni. Hogy hány százaié-kát kell a kivetett adónak végrehajtás utján behajtani, arra a végrehajtási költség adja meg a leleleletet, mely azt mondja, hogy a kivetett évi adónak 17% át kellet végrehajtás utján behajtani. Miudez adatokból világosan kitűnik az, hogy Nyíregyháza város közönsége, mint egyéb dolgokban, ugy az adófizetésben is a legelői jár Szabolcsvámegyében. A mi arról tanúskodik, hogy Nyiregyháza város közönsége az állam és a város iránti kötelességek teljesítésének tudatában van s megfeszített szorgalom és igyekezet kifejtésével annak eleget is tesz, és tett is mindenkor; s hisszük, hogy a jövőben o törekvését m

5g hatványozni is fogja. ÚJDONSÁGOK. — Nyíregyháza város képviselő testülete e hó 20 án, pénteken délelőtt Krasznay Gábor polgármester elnöklete alatt ülést tartott. A fele részben újra alakult képviseletnek ez volt első ülése s az újonnan választott képviseleii tigoknak nem egészen fele, 22 uj képviseleti tag jelent meg. A gyűlés azonban a tárgysorozatba felvett némely ügyeknek elintézésére, — a mennyiben azok anyagi érdekeket érintenek — nem volt határozatképes, úgy, hogy e tárgyakat, nevezetesen a pazonyi u'.csai üres malom telük eladási ügyét, s a uagy-debreczeni utczai Szénfy Zsigmond-féle szabályozás alá eső telek megvétele s a fenmaradó részlet eladása dolgát le kellet venni a napirendről A városi közmunka összegének megállapítása ügyében tett tanácsi előterjesztésre vonatkozólag Sze.xty Gyula elnöklete alatt küldöttséget menesztett a képviselet. A törvénykezési palota kérdésében interpelláció intéztetvén a polgármesterhez, az megnyugtatta az interpellálót és a képviseletet a felől, hogy a hatóság a szükséges intéz, kedéseket elmulasztani nem fogja. Előkerült még a gyűlésen a nem régen megválasztott viuczellérnek egy kérvénye is, melyben a képviselettől ide utazásáuak költségeit kiadatni kérte, de e kérését a képviselet nem teljesítette. — Lehet már menni Budapestre! Ezzel a nevezetes újsággal lepték meg a közönséget szerdáu reggel. Mert valósággal újság számba ment már az a dolog, hogy csaknem egy heti teljes elzárás után megindult a vasúti közlekedés Budapest felé. De csakis Debreczeuea át, mert Miskolcz felé még most is el vau zárva az üt, s néhány nap bizonyára letelik még, mig Tisza-Lucznál elhányják a több ölnyi magasságban összetorlódott s s kemény tömeggé összefagyott hófúvást. A budapesti lapokat is megkaptuk, épen egy heti pauzálás utáu, szerdáu, s a postahivatalnak ugyancsak meggyűlt a dolga az egy hét alatt összehalmozódott, s egyszerre ide érkezett újságok, levelek, csomagok s pénzküldemények expediálásával és kihordásával. A kocsival való közlekedés is lehetséges most már. A kocsi utak egy két öÍnyi magas Sejtelem. Mélázva gyakran elmerengek Multam s jövőm felett, S ezernyi tájra visz csapougva A játszi képzelet. Mutat virágos, tarka rétet, Hol élni élvezet, Majd fűz-k által elborított Hantok közé vezet. Amott örömre gyúlt kebeliel Eloszlik bánatom, Emitt panaszlő szenvedőknek Keservét hallgatom. S mig lelkem ott a szép mezőkön A múltba tévedez, Elgondolom : tán életemnek Jövendő képe ez ? I... Maesolai Barna. Amerikai milliomosok. Annyi a pénz Amerikában, hogy ha azt 55 millió lakosa között felosztanák, minden lélekre 4000 frank jutna. Annyi milliomos van már az Egyesült Államokban, hogy csak a milliárdok tulajdonosait veszik számba. New Yorkban 100 olyan milliomos van, kinek vagyona egyenként meghaladja a 10 milliomot. Kik ezek a milliomosok? honnan jöttek? hogyan szerezték vagyonukat? That es the guestion (Ez a kérdés)? Öi mtguk sem tudják, kik voltuk őseik és senki sem hallott róluk beszélni azelőtt. Ha egyiktől azt kér deznők, hogy ki volt őse, bizonyosan azt felelné, mint egy Napoleou idejebeli táboruok : »Éu vagyok az ős is, meg az utód is.« Az öreg VaDderbilt halála óta az Astor család a leggazdagabb az Egyesült-Államokban. Astor János Jabó-falak között vezetnek az országutakon, melyekuek fölszabadítására óriási erőmegfeszítéseket kellett tenni. A dohányszállitás azonban, melynek pedig most van a java saisonja, igen sok nehézséggel jár, s igeu sok veszteséget okoz adoháiiyt-ermelóknek az, hogy a kegyetlenül leszállított dohányárak mellett még, hi egyik másik bál dohányon a beváltó tiszt egy kis havat talál, nedvesség czímén néhány kilogrammot leüt miuden mázsából. Pedig az a keményre fagyott hó bizouy nem nedvesíti meg a doháuyt. De hát a dohánybeváltás kérdése az épen, ahol a gazdáuak soha se lehet igaza, s a panaszkodás olyanformán nem fizeti ki magát. — A városi igazoló valasztmány e hó 18-dikán Zoltán János alispán elnöklete alatt. Somogyi Gyula, Verzár István, Sztarek Ferenci, Hudák Károly és Májerszky Béla főjegyző jelenlétében ülést tartván, a mult évi deczember 30-án tartott képviseleti tsg választás alkalmával m gvála^ztott néhány képviseli tag, nevezetesen Kovách János tanár, Asztalos Sámuel, Tulách István, Hegedűs József rend-s tagok és Kcczkó Pal. Ssolnyik János, Tresztyánszky Mihály póttagok és a XII-ik kerületben megválasztott összes képviseleti tagok választása ellen be.iditt felebbezéseket vette tárgyalás alá. Az igazoló választmáuy Kovách János tauór megválasztását megsemmisítette, mert a rá eső szavazatok tévesen lettek összeszámítva, s helyette Kovách Jáuos g.-nek megválasztását igazolta. A Ill-dik kerületben megejtett választan ellen beadott felebbezést a választmány elvetette s a megválasztottakat igazolta. A mi a felebbező Eördögh Károly azon kifogását illeti, hogy Klajnyik Kéroly egyik megválasztott, özv. Gerbár Jánosné nevére hamis méghatalmazást állított ki, a felebbező e panaszával a törvény rendes útjára ut .sittatott. A többi megtámadott választásokra vonatkozólag a választmáuy függőbeu hagyta határozatát s megkeresni határozta Megvery Géza törvényszéki elnök urat, hogy a Hegedűs Józstf — egyik megválasztott — ellen a kir. törvényszék előtt folyamatban levő bűnügyből a jogerős vád alá helyezési határozatot hiteles másolatban kiadni szíveskedjék. Eunek megokolásául az szolgál, hogy Hegedűs József megválasztását azon a czimen kérték megsemmisíttetni, mert ellene a törvényszéknél vád alá helyezési határozat hozatott. A függőben hagyott felebbezések fölött az igizoló válasz;mány legközelebb fog határozni. — Jobbra hajts! A mult évi október hó 24 ikén Megyer községből tengerivel rakott szekérrel haladó Kohári Ferencz és Szabó Péter balkányi, lakosok a pazouyi ország uton haza fele igyekeztek. Útközben találkoztak az üres szekérrel szembejövő Napkori Lászlóval. Kohári felszólította N&pkorit, hogy hajtson jobbra, s mert utóbbi ezt tenni vonakodott, Kohári szekeréről leugorván, Napkoritiak meut s azt kampós juhász botjával főbe vágta. Napkori eleinte puszta kézzel védte magát, de megunta a? ütlegelést, felkapott egy kapát, székéről leugrott s össze csapott Kohárival, minek az lőn a következménye, hogy mindketten vértől borítva a földre rogytak. Ezt a kis szünetei S^abó Peter arra használta fel, hogy botjával a földön feüvő Napkorit agyba főbe verte, 8 az után e közben már felcseperedett gazdájával a közeleső tauyába futottak. Napkori László magához térvén, Szabó Pétert üldözőbe vette, hogy neki is kiadja a maga porcióját. De Szabó Péter elillant s Napkori, elkeseredésében mi telhetett tőle újból egy nagyot ütött kapájával a juhász fejére. Pedig ekkor már a juhász uetn is bántotts. Botjára támaszkodva ny ugodtan várta be az ütést, melynek következtében azonnal meghalt. Ezt a bü..ügyet tárgyalta a héten csütörtökön a kir. törvényszék, Napkori Lászlót erős felindulásban okozott emberölés bűntettéért a btk. 281. §. 2-dtk bekezedése alapján 2 évi börtönre ítélte, elfeledvén figyelmeztetni vádlottakat, hogy a jövőben »jobt;ra hajtsanak.c — A tűzoltók és dalárdisták bálja a mult szombaton zajlott le a nagyvendéglőben. Városunk két tekintélyes egyesülete szövetkezett e bál rendezésében ég 'sikereinek biztosítására, s mégis — sajnálattal vagyunk kénytelenek ezt konstatálni — az elért siker nem volt teljes. A bál anyagi eredménye ugyan minden valószínűség szerint (a számadás még nincs összeállítva) nem kabnak 750 millió értékű vagyona van, mig fivérének, fájdalom, csak 300 milliója. Astor Jakab körülbelül 60 éves ember, ki öcscsével, Vilmossal a legjobb barátság* ban él. Irodáik egy és ugyanazon házban vannak. Az a néhány száz ház, melyeknek ők a tulajdonosai, nincsen biztosítva. A család női személyei hizouyos arisztokratikus Ízléssel bírnak és igen müveitek. A boldogult Vanderbilt H Vilmosnak igen nagy vagyona volt; 500 milliót már atyjától örökölt. Ez utóbbi eleiutén hajósinas volt és annyira vitte, hogy később nagyszámú gőzhajónak és egy bosszú vasútvonalnak lett birtokosa. A mi koutineu>üuk egy vasútja sem hasonlítható össze az állnia épített vasúttal: a New York Central aud Hudson R ver Railwai-val, mely négyváginyu vasút és megy NcwYorktól Buffalóig (800 km.), onnan pedig mint két vágáuyu egész Chicagóig (700 km.) A vonalon igen nagy fénynyel kiállított vaggonok közlekednek 67—70 kilométernyi gyorsasággal egy órában. A szállítási díj sokkal olcsóbb mint nálunk. Vanderbilt, a »Commoderec, miut őt nevezni szokták, összes vagyonát fiára, Vilmosra hagyta, ki nem régen halt meg s a reá hagyott vagyont évenként 3 millió dollárral szaporította, a mi egy napban 40,000 frankot tesz ki. Mikor meghalt, vagyona 1250 milliót tett ki, melyből legöregebb fiára 350 milliót hagyott, a többit családja kapta. És igy történt, hogy a Vanderbilt család mostaui feje nem a leggazd igabb ember az EgyesültÁllamokban. Gould Jay, ki at amerikai Krózusok egyik legkiválóbbja, 625 millió értékű vagyonual bir, melyet minden évben 50 millióval szaporít. Neki hosszabb vasútja van, mint Európi bármely államáu.ak (kivéve Németországot). Azonkívül egy nagy lap tulajdonosa. Ö kétségkívül a jelenkor legkiválóbb pénzembere. Tizenhét évos korában födrajzi mappák nyomásával foglalkozott. Későab timármester lett és meglehetős va-