Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-09-16 / 38. szám

„N Y í K V I D É H lyek az évi közmunka teljesítési javaslathoz, esetleg a főszolgabírók által sürgősen létesítendő munkálatokhoz kívántatnak és tekintettel az összeírt köznounkaváltságdij állományára, az ut és hídépítésre vonatkozó javaslatot az állandó választmány, s innen a közgyűlés elé terjesztés végett január 15-ig az alispáni hivatalhoz beterjeszteni köteles. 26. §. Ügyelni tartozik, hogy a vállalkozónak kiadott út és hídépítések, a szaktudomány és szerződés értelmében eszközöltessenek; ajánlatba hozza az alispán által a szükséghez képest alkalmazandó napdijas útfelügyelőket, rendelkezik a vármegye közönségének két uti biztosával s azok felett a felügyeletet gyakorolja. 27. § A vállalkozók által, vagy házi kezeléssel létesített ut és híd építéseket az alispán, illetőleg a foszolgabirák s ez által meghívandó két bizottsági tag közbejöttével felülvizsgálja, s a felülvizsgálati jegyzökönyvet esetenként az alispánhoz beterjeszti. 28. §. Elkészíti a vállalkozok által igénybe veendő részlet fizetések utalványozása czéljából a kereseti kimutatásokat, s felügyel, hogy az útépítések, a műtárgyak létesítésénél a megállapított tervek változatlanul szemelőtt tartassanak. 29. §. A házi kezelés mellett eszközölt építések és utfentartások czeljaira kezéhez kiutalt összegekről bevételi és kiadási naplót vezet, mely napló minden tételének igazoló okmánynyal kell birnia, és azok a napló mellett, annak sorszáma szeriut rendben, gondosan niegőrizendők, és az év végével a lezárt naplóhoz csatolandók. A vármegyei közmunka pénztárra vonatkozó kir. mérnöki naplókat és pénzkezelést az alispán vagy az általa e czélra helyettesített megyei bizottsági tag, esetleg tisztviselő éveukint legalább egyszer megvizsgálja. A kir. mérnök közmunka pénztárra vonatkozó teljesen felszerelt számadásait s szabályszerűen lezárt naplókat minden eltelt évre vonatkozólag az uj év január 31-ig az alispánhoz beterjeszteni köteles. A föszolgabirdk Nyiregyhásza város mérnöke. 30. §. A vármegye kezelése alatt álló országos és vármegyei közlekedési utak, s azokon létező műtárgyak feletti őrködés a járási főszolgabíró, illetőleg Nyíregyháza város ez ügyben megbízott tanácsnoka feladatát képezi. A főszolgabirák haladéktalanul utasítják a községi elöljárókat, hogy minden a közlekedést nehezítő hiányokról s romlásokról felelősség terthe mellett hozzá minden egyes esetben sürgősen jelentést tegyenek. Az ekéut tudomásokra jutott vagy személyesen tapasztalt hiányokat a kir. mérnöknek azonnal tudomására hozni, sőt kisebb javítást igénylő, vagy halaszthatlan munkálatokat sürgősen teljesíteni, s erről az alispánnak a költség utalványozása végett jelentést tenui kötelesek. 31. §. Különösen kötelességük járásuk területén a közlekedési utakat minden év őszén beutazni, az azokon teljesítendő munkákat jegyzékbe venni, s a kir. mérnöknek az útépítési tervezetbe felvétel czéljából erről tüzetes jelentést tenni. 32. §. Kötelesek ezen szabályrendeletnek a közmunka összeírásra, behajtására, a birság pénzek behajtására, valamint a közmunka váltságnak az utépitészeti pénztárba beszállítására vonatkozó határozatait szigorú felelőség mellett teljesíteni. 33. §. A pénztárnok teendőit a vármegyei pénzkezelés és a számvétel tárgyában kiadott m. kir. belügyminiszteri 37,169/83. számú rendelet irja elő. 34. §. A számvevő a közmunkaváltság tartozások összeírását, az évenkinti közmunka számadásokat felül vizsgálni, a felülvizsgált összeírásokat az őszi, s a számadások kivonatát a törvényhatóság tavaszi közgyűléséhez beterjeszteni, a váltságtartozásokat községeukint előirni, s a befizetett vagy törölui rendelt összegeket elkönyvelni tartozik. 35. §. A vármegyei úthálózat felügyeletére két utbiztos alkalmaztatik, kik Nyíregyházán lakni s az alispán, minden munka körükhöz tartozó rendeletének eleget tenni tartozik. Közvetlenül utasításaikat a kir. mérnöktől nyerik, az utkaparók feletti közvetlen felügyeletet gyakorolják. Az utvonalokon tapasztalt mindennemű károsodást, avulást, szükséges javítást, a kir. mérnöknek azonnal bejelenteni, a vett utasítás szerint intézkedui, s működésűkről is jelentést tenui kötelesek. Az utépitészeti eszközöket leltár mellett kezelik; minden év végén a kir. mérnöknek jegyzőkönyv mellett átszámolják, s azok jókarban tartására felügyelnek. 36. §. Az utbiztosok a közmunka és közlekedésügyi m. kir. miniszter 3266/67. számú körrendeletében előirt teendőket pontosan teljesíteni, s az ezen minisztérium által 2570 és 13,998/69. szám alatt kiadott utrendőrségi szabályzat végrehajtását is foganatosítani és ellenőrizni tartoznak. Javadalmazásuk egyenkint és évenkint 700 frt fizetés é3 200 frt utiátalány. 37. §. A vármegyei utak közvetlen felügyeletére és gondozására tizenegy (H) utkaparó alkalmaztatik; szolgálati viszonyaikat és kötelességeiket a közmunka és közlekedésügyi m. kir. minisztérium 3266/67. számú rendelete szabályozza, felfogadásuk és elbocsátásuk az alispáu jog és hatásköréhez tartozik. Kelt Szabolcsvármegye közönségének Nyíregyházán, 1888. év márczius hó 12 én tartott rendkívüli bizottmányi közgyűléséből. Vidovich László, aljegyző. 34,366. sz. Jóváhagyom. Budapest, 1888. julius 30. P- H. Baross. 10,578. K. —fggg Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgárinasterének és a községi elöljáróknak. A m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter 44,756. számú intézvényének másolatát, valamint a folyó évben Nyíregyházán és Kisvárdáu megtartandó lóvásárra vonatkozó hirdetményt szabályszerű közhírré tétel s a lótenyésztő közönség értesítése végett közlöm. Nyíregyházán, 1888. szeptember hó 1-én. Zoltán Jáuos, alispán. (Másolat. 10,578/88. K. számhoz.) Földmivelésipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter 44,756/IV. szám. Szabolcsvármegye közönségének Nyíregyháza. Vonatkozólag a katonai lóvásár tárgyában 39,726. szám alatt kelt leiratomra, az ezen vásárlást illető hirdetményeket kellő mérvben és módon való sürgősen eszköz lendő kifüggesztés végett mellékelve megküldöm. Egyszersmind figyelmébe ajánlom a közönségnek azon körülményt, miszerint a vásárló bizottság teljes kort még el nem ért, de három évet betöltött kiváló minőségű és nemes származású csikókat is fog vásárolni, a mint ez a hirdetményekben szintén közhírré van téve. Figyelmeztetni kérem azonban a tenyésztő közönséget, hogy míg egyfelől teljes korú lovak közül a selejtesebb minőségűek előre vezetésétől tartózkodjék, addig a csikók közül még a közepes minőségűeket se vezesse a bizottság elé, hanem csakis azon kitünőbbeket, melyeknek szabályos alkotása mellett nemesebb származása bebizo nyitható. Budapest, 1888. évi augusztus 22. A miniszter megbízásából : Kozma. Másolat 10578/1888 számhoz.) Katouai lóvásár. A csász. és kir. közös hadügymiuisterium hozzájárulásával ezennel közhírré tétetik, miszerint a hadsereg lószükségletéuek fedezése végett ez évben Szabolcsvármegye területén Kisvárdáu, szeptember hó 24-én, Nyíregyházán, szeptember hó 26-án, katonai lóvásár fog tartatni. Ezen vásárlásra egy kiküldött katonai bizottság fog megjelenni, mely az elővezetett lovak közöl meg fogja vásárolni mindazokat, melyek katonai czélokra alkalmasaknak ós árra nézve megfelelőknek fognak találtatni. Miután a főczél az, hogy a hadsereg részére minden közvetítés nélkül egyenesen a lótenyésztőktől vétessenek meg a lovak, ennélfogva figyelmeztetnek a tenyésztők, hogy teljes bizalommal vezessék elő katouai czélokra alkalmas eladó lovaikat és túlzott árak követelése által a megvételt lehetetlenné ne tegyék. Alkalmas minden szilárd testalkatú, jó mozgást és kitartást ígérő, túlságos használat által még meg nem rontott s a katouai használatot, gátló hibával nem biró 4- egész 7 éves és legalább 158 czentimeter magas ló. A 7 évet már meghaladt lovak semmi esetre sem vétetnek meg, valamint a 158 ezentimeteren (vagyis 15 markon) aluli lovak közöl csupáu kivételképeu vétetnek meg egyes olyan példányok, melyek kiváló jó testalkatúak és kitűnő vérrel bírnak. Ez alkalommal 3 évet betöltött csikók is fognak vásároltatni, azonbau csupán egyes olyan példányok, melyek kiváló jó alkatuknál és nemes származásuknál fogva a katonai csikó telepekben való felnevelésre alkalmasaknak látszanak. Figyelmeztetnek tehát a tenyésztők, miszerint 3 évnél fiatalabb vagy nem legkitűnőbb minőségű csikóik elővezetése által csak felesleges fáradságot és költséget okoznának maguknak. A hadsereg lóárai, -— jobb minőségű lovakért — az utóbbi időben felemeltettek, ugy hogy ily katonai vásár alkalmával vevőt talál azon tulajdonos is, ki lovát a régi katonai árért eladni hajlandó, de kész vevőt talál a bizottságban azou gazda is, ki jobb vérű és minőségű lováért valódi értékének megfelelő jóval magasabb árt is méltán követelhet. Felhívatnak ennélfogva a tenyésztők ós lótulajdouosok, hogy jó minőségű eladó lovaikat vezessék elő, miután minden esetre jobb árakat kaphatnak ezen közvetlen eladás által, m nt az esetben, ha lovaikat közvetítők utján juttatják a hadsereghez. A megvett lovak azonnal a helyszínen átvétetnek és készpénzben kifizettetnek. A kitűzött nap reggelén a helyszínén jelenlevő vármegyei és közséji tisztviselők, valamint a lótenyészbizottmány képviselői minden további felvilágosítást meg fognak adui. Kelt Budapesten, ]1888. augusztus hóban. A földmivelés , ipar- és kereskedelemügyi m. li. ministerium. 197. Bgy. 581

4. K. 1^88^ Szabolcsvármegye közönségétől. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A fegyelmi bírságpénzek hova fordítását körvoualozó vármegyei szabályrendelet 1., 2. és 3. §-ait módosító határozatunkat szabályszerű közhírré tétel végett oly felhívással közöljük, hogy a közhírré tételt igazoló főszolgabírói ós polgármesteri jelentések, ezen rendeletnek a Nyirvidékben való közzétételét követő 40 nap múlva az alispánhoz beterjesztessenek. A községek elöljárói utasíttatnak, hogy a vármegyei határozatot azonnal közhírré tegyék, s erről a köz • hírré tételt követő 30 nap múlva a járási főtisztviselőkhöz jelentést tegyenek. Kelt Szabolcsvármegye közönségének 1888. szeptember hó 10-én tartott üléséből. A vármegye közönsége nevében : Miklós László, főjegyző. 1888. szeptember hó 10-éu Szabolcsvármegye közönsége részéről Nyiregyházáu tartott rendkívüli bizottsági közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. 197. b. gy. 5814. K. A m. kir. belügyminiszter 85,020. szám alatt felhívja a vármegye közönségét, hogy a fegyelmi bírságpénzek hova fordítása tárgyábau alkotott s általa jóváhagyott szabályrendeletét akként alakítsa át, hogy abban a fegyelmi birság pénzekkel hasonló természetű rendbírságokról iutézkedjék. Határozat. A miniszteri intézvény alapjáu a 268/86. Bgy. sz. szabályrendelet 1., 2. és 3. §-ai következőleg szövegeztetnek: 1. §. Az 1886. évi XXI. t. cz. 68. §-a, az 1886-ik évi XXIII t. cz. 9. §-a és egyéb törvények alapján, a vármegyei közigazgatási tisztviselők, a segéd és kezelő személyzeti tagok ellen kirótt bírságpénzek a tisztviselői nyugdíj alapba helyezendők el. 2. §. Nyíregyháza városában a városi jegyzőkre kirótt minden birság a jegyzői nyugdíj alapba s a városi többi tisztviselőkre, segéd ós kezelő személyzeti tagokra az 1886. évi XXI. t. cz. 68. §-a m) pontja, és az 1886. évi XXII. t. cz. 95-ik §-a a) és b) pontjai s egyéb törvények alapján kirótt birság a városi szegéuy alapba fizetendő. 3. §. Az 1886. évi XXI. t. cz. 68. és 78. §-ai az 1886. évi XXII. t. cz. 95. §-a a) ós b) pontjai s egyéb törvények alapján a nagy és kis községek elöljárói ellen kirótt bírságpénzek közül mindazok, melyek a községi és körjegyzők által fizetendők, a jegyzői nyugdíjalapba, a többi fegyelmi bírságpénzek pedig a vármegyei kórházi alapba szolgáltatandók be. A szabályrendelet 4. ós 5. §-ai változatlanul fentartatnak. A módosított szabályrendelet közhírré tétel végett a .Nyirvidék" utján közöltetik a föszolgabirákkal, Nyíregyháza város polgármesterével és a községek elöljáróival s Zoltán János alispán felhivatik, hogy a módosított szabályrendeletet, a szabályrendelet eilen esetleg beadott felebbezések kíséretében 3 törvényes határidő lejárta után; jóváhagyás végett a belügyminiszterhez felterjeszsze. Miről Zoltán Jáuos alispán jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetik. Kiadta: Miklós László, főjegyző. K. m. f. —

1888 ^ Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének. Az alant jegyzett árlejtési hirdetményt a legkiterjedtebb módon közhírré tétel végett kiküldőm. Kelt Nyíregyházán, 1888. szeptember 14. Alispáu helyett : Miklós László, főjegyző. Árlejtési hirdetmény. A szabolcsvármegyei leözkórház 1888/89-dik évi fa-szükséglete 196 45 köbméter tűzifa beszerzése végett f. évi október hó 15. napjáu délelőtt 10 órakor Nyíregyházán a vármegyeháza kistermében az árlejtés szóés Írásbeli ajánlatok utján fog megtartatni. A vállalkozók felhivatuak, hogy a kijelölt időben és helyen megjelenvén, a szóbeli árlejtésen rósztvegyenek, vagy zárt ajánlataikat 50 frt. bánompénzzel, esetleg ennek megfelelő értékű óvadékképes értékpapírral ellátva s 50 kros bélyegjegygyei felszerelve, a kitűzött időig az alispáni hiva'alhoz beadják s az ajánlatban határozottan kifejezzék, hogy az árlejtési feltételeket ösmerik. Az árlejtési feltételek a következők: 1. Az áriejteni kívánók 50 forintot készpénzben vagy óvadékképes értékpapirbau biztosítékul letenni tartoznak, mely összeg azon árlajtőknek, kik a vállalatot el nem nyerik, árlejtés után azonnal visszaadatik. A vállalkozó által letett összeg a vármegyei pénztárba helyeztetik el s csak a teljesített vállalat után fog vállalkozó részére visszaadatni. 2. A fának száraz, legalább egy év előtt levágott, hasított gyertyán, bükk, vagy fűrészelt varga test fának kell lenni, úgynevezett galy vagy vén redves fa, továbbá vizén szállított vagy úsztatott fa el nem fogadtatik. 3. Vállalkozó köteles a szállítandó fa szükségletet az árlejtéstől számítandó 15 nap alatt a vármegyei kórház udvarára beszállítani s ott keresztrakás nélkül egy méter magasságbau és egy méter szélességben kirakatni. A hasábok egy méternél rövidebbek nem lehetnek. 4. A fa ára a vállalkozó bélyeges nyugtájára a teljesített szállítás után a kórházi alapból fog ki fizettetni, midőn vállalkozó részére a bánom pénz is ki fog utaltatni. 5. Ha a vállalkozó e föltételekben körvoualozott kötelezettségének eleget nem tenne, akkor a kórház faszükségletét piaczi bevásárlás utján jogosult beszerezni, s e czélra a vállalkozó által letett óvadékot rövid utou felhasználhatja s az ebből eredő kár a vállalkozó terhe leend. 6. A vállalati szerződés bélyegköltségének fizetése vállalkozót terheli. 7. Ezen vállalatból eredő peres kérdések elbírálására a nyíregyházai kir. járásbíróság illetékessége és a sommás perut köttetik ki. Kelt Nyíregyházán, 1888. szept. 14. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. Községi tartalék-alap. — Ajiolva a képviselőtestületek figyelmébe. — A mindennapi tapasztalat mutatja, hogy a községi élet fejlődő igényei, megfelelő anyagi erő hiányában uem találnak kellő kielégítést. Sok üdvös indítványt, sok jogos kívánságot, melyek a riövekvő igények, a modern eszmék és fejlődött izlés folyományaként jutuak kifejezésre, a város vagy falu atyái — gyakran csökönyösségből ugyan, de nem ritkán kényszerűségből sutba dobnak és reá a hagyományos „nem lehef-tel válaszolnak. Rozzant, régi, szűk középületek helyébe ujakat kellene épiteni vagy legalább a meglevőket átalakítani. Készséggel elismeri mindenki, hogy »bizony jó lenne, de hát „nem lehet." A községi élet szekere nem megy ugy, ahogy kellene. Felférne egy kis fizetés-javitás vagy épen egy szükséges munkaerő beállítása. Kövezett ut, gyalogjáró is szükséges lenne, mert ma már a paraszt ember sem örömest gázolja a sarat, bölcsen meggondolván, hogy „emberben, lóban könnyen kár esik"; dp hát „nem lehet". Egy kis utczai viláíitásvhd^elkelne, mert isten kegyelméből elmúlt már az idő, tftfikor azt mondogatták, hogy becsületes alkonyat után nem lépi át a háza küszöbét,