Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-09-09 / 37. szám

rN * 1 rv v x jU MI* «» sem bírván, a lefolyt tanévben is 188 vidéki születésű tanoncz közül 112 csupán az előkészítő osztályba soroztatott. Az iparos tanonczok részletes kimutatását az 1887/88. tanévről szóló ipariskolai értesítő adja meg. Városi ipariskolánk működésére ez idén is bénitólag hatott az ipariskoláztatás iránt elfogult iparos mesterek közönye és ellenszenve, még sokan mellőzik az ipartörvényt, a tanonczokat későn szegődtetik, az ipariskolába pontosan nem járatják, sőt ipariskolai bizonyítvány nélkül is felszabadittatják s a hivatott iparhatóság ily visszaélések ellen az ipartöryeny 157. §-át nem igen alkalmazza. Ily viszonyok mellett a működő tanítók igyekeztek nehéz feladatuknak megfelelni, akadályok főleg az előkészítő osztályban merültek fel, hol az érdemekben elaggott Varga Antal tanitó urat, súlyos lábfájása miatt hat hétig Horváth István szakavatott tanitó ur helyettesitette. Hogy ipariskolánk jövőre az iparos ifjú nemzedék ismeret körét, munkakedvéi ós műizlését még inkább fejleszthesse, nemes feladatát sikeresen megoldhassa, hogy az ügyszeretettel és teljes eréllyel működő tanítók tanítása megkönnyítessék s eredményteljes lehessen: szükséges, hogy az iparoktatásra vonatkozó 1884. XVII. t. cz. 62., 63., 82. és 157. §§-ai a hatóság által foganasittassanak. E czélból a t. ipariskola-bizottság az igazgató javaslatait elfogadta s intézkedett, hogy a jövő tanévre a tanonczok rendes, iskoláztatása az ipartörvény szerint szorgalmaztassák, a tanórák ellenőriztessenek s ne engedessék meg, hogy a törvényt mellőző, hanyag, iskola kerülő tanoncz ipariskolai bizonyítvány nélkül felszabadittassék. Az igazgatói jelentés folytán elhatároztatott, hogy az iparostanonczok beiratása a jövő 1888/9 tanévre szept. 16-án veszi kezdetét, a tanítás ünnepélyes megnyitása szeptember 23-án, a róm. kath. iskola épületében, továbbá, hogy a tanonczok részére szükséges tankönyvek rajz és tanszerek megszereztessenek, és hogy ha a működő ipariskolai tanítók közöl valamelyik súlyos betegség, vagy más körülmény folytán munkaképtenné válik, vagy huzamos időre megbetegszik, ez esetbeu az igazgató jelentést tartozik tenni az ipariskola bizottságnak s a helyettesítés csak ügybuzgó erélyes tanitó által történhetik. A helyettes tanitó tiszteletdiját esetről esetre az ipariskolai bizottság határozza meg. Ezek után az elnökség előterjeszti az ipariskolai pénztár 1887/8-ik évről szóló átvizsgált és helyesnek talált számadásainak kimutatását, mely szerint az ipariskolai pénztár mult évi bevétele volt 1414 frt 33 kr, kiadása 1299 frt 52 kr, pénztári maradvány 14 frt 81 kr. A számvizsgáló bizottság jelentése tudomásul vétetett, az ipariskolai pénztárosnak a felmentvény megadatott s a megállapított 1888/9. tanévi költségelőirányzattal a számadások kimutatása 3 példányban a n. m. vallás és közoktatásügyi minisztériumhoz a kir. taufelügyő úr utján fog felterjesztetni. Köszönet a tűzoltóságnak! A helybeli önkéntes tűzoltó egylet minden egyes működő tagja a közelebbi tűzeseteknél kifejtett buzgó és áldozatkész működéséért fogadja a városi hatóság képviseletében megérdemlett elismerésem s köszönetemnek nyilvános kijelentését. Nyíregyházán, 1888. szeptember 8. Krasznay Gábor, polgármester. ÚJDONSÁGOK. — Szabolcsvármegye virilistáinak névjegyzékét a vármegye igazoló választmánya összeállítván, az e hó 10-dikétöl kezdve tizenöt napon át a vármegyeház bejáratánál ki lesz függesztve. A névjegyzékben első helyen gróf Dessewffy Miklós áll, évi 22,599 frt 72 kr adóval, utána következnek gróf Forgách László 10,491 frt 2 kr, gróf Dessewffy Aurél 8,213 frt 48 kr, gróf Dessewffy Alajos 4168 frt 48 kr, gróf Dessewffy Dénes 4168 frt 48 kr, gr. Dessewffy Béla 4168 frt 48 kr, gr. Vay Ádám 3975 frt 71 kr, Leveleki Májer 2776 frt 53 kr, Leveleki Márton 2285 frt 89 kr, Dogály Gusztáv 2052 frt, Okolicsányi Menyhért 1875 frt 74 kr. Évi 1000 frtnál magasabb adót fizetnek még Jármy Márton 1879 frt 76 kr, Mandel Ede 1771 frt 43 kr., Gencsy Albert 1765 frt 18 kr, Ilosvay Kristóf 1578 frt, Ferenczy Gyula 1546 forint, báró Vay Arnold 1515 frt 82 kr Molnár Ágoston 1475 frt 9 kr., Klár Dávid 1459 frt 23 kr., Bodnár István 1377 frt 48 kr., Hajós Mór 1364 forint 70 kr., Haas Mór 1364 frt 23 kr., Liptay Károly 1338 frt 23 kr., Csenged József 1282 frt 26 kr., Hartstein Lipót 1205 frt 80 kr., Reizman Hermán 1193 frt, Csengeri Sámuel 1157 frt 93 kr., Leveleki Mór 1154 frt 29 kr., Bosán Jakab 1132 frt 22 kr., Kállay András 1129 frt 85 kr., Weiszhaus Mór 1120 frt 12 kr., Feldbeim Emánuel 1067 frt 84 kr., Mandel József 1007 frt 15 kr. A rendes tagok névsorában utolsó helyen áll Kovács András nyíregyházai birtokos 249 frt 98 krral, a póttagok között pedig ut.olsó Nagy István birtokos Nyíregyházán, 229 frt 82 krral. — Elek Mihály honvédhuszár százados, ki a közelebbi napokban tette le Budapesten a törzstiszti vizsgát, az őszi gyakorlatok tartamára Nyíregyházára vezényeltetett, s itt átvette a honvéd lovasosztály parancsnokságát — Tilleman közös hadseregbeli huszár százados Nyíregyházáról elvezényeltetvén, helyére Medveezky szá zados tétetett át. — A községi szervezkedési szabályrendeletek átvizsgálásával megbízott küldöttség e hó 4-dikén tartotta meg ülését a vármegyeházán. Jelen voltak az ülésen Zoltán János alispán elnöklete alatt, Miklós László főjegyző, Kállay Ferencz főszámvevő, Dobos Imre főszolgabíró, Géczy Adám, Lányi Antal községi jegyzők. Tárgyalás alá vétetvén a kiadott községi szabályrendeletek, a küldöttség arról győződött meg, hogy a szervezkedő szabályrendeletek készítésével a községi képviseletek nem tartották szem előtt a vármegye közgyűlésének mult évi 227. szám alatt hozott határozatában kijelölt irányt s nem kizárólag a szervezkedésre vonatkozó, de a községi háztartás különféle ágazatait felölelő szabályrendeleteket készítettek. Miután pedig az emlitet.t határozat a szervezkedési községi szabályrendeletek alkotását rendeli, tekintve az egyöntetűség kívánatos voltát, a küldöttség úgy a nagy mint a kis községek részére szabályrendelet-mintákat hozott javaslatba, s e miutaszabályrendeleteket oly utasítással véleményezi a községeknek megküldetni, hogy a régi szabályrendeleteket ezeknek megfelelően átalakítsák s jóváhagyás végett terjeszszék ismét a vármegye közgyűlése elé. Pátroha, Berencs, Timár, Apagy községeknek a mezei rendőri kihágások, a napszámosok megadóztatása, a községi takarék-magtárak, a községi kötelékbe való fölvétel, a községi kisdedóvó alapról szóló szabályrendeleteik az alispáni hivatalnak a közgyűlés elé leeudő előkészítés végett visszaterjesztetnek. — Tüzek Nyíregyházán. Szerdán reggel 10 óra után ismét félrevert harangok kongása riasztotta föl a várost. A nagy-orosi utczán levő Fráter-féle ház egyik udvari épületéből törtek elő a lángok. A tűz gyorsan terjedt s pár pillanat alatt lángokban állott Kovách József asztalos kállói utczai udvarán a segédek lakóháza s Szmolár mészáros udvari lakóháza A tűzoltóság minden oldalról bámulatos erélylyel és bátorsággal védte a veszélyeztetett házakat. A Fráter-féle nádfedelü ház lángokban álló tetőjét felbontották s igy sikerült csaknem az egész házat megmenteni. A Szmolár-féle ház padlásán végig pusztított a tüz, de a tetőt a tűzoltók megmentették. Hasonló elismerésre méltó szolgálatot tett Szilágyi gépgyáros, ki kézi szivattyújával s személyzetével megjelenvén a vész színhelyén, oly sikerrel oltott, hogy Szexty tanácsos pajtájának megmentése neki köszönhető. Egy órai küzdelem u»án sikerült a tűzoltóságnak erőt veuui a bősz elemen. — Másnap, csütörtökön reggel, kevéssel 6 óra előtt, megint félreverték a harangokat Ismét tűz! A kiskállai utczán, özv. Rudicsnó házában támadt a veszedelem. A tűzőrök, mint csakuem rendesen, megint későn jelezték a tűzet. A tűzoltóság azonban teljesen szervezett tájékozottsággal jelent meg a tűz színhelyén, s pár perez múlva teljes szereléssel látott az oltáshoz, melyet ismét a legnagyobb siker kisért, mert a kigyuladt háztető egy részét sikerült megmenteniük. A leégett ház udvari lakosztályában a ház tulajdonosnője, az utczai részen pedig Virágh Aladár telekkönyvi igazgató lakik. A ház biztosítva volt. E sok tűzeset természetesen azonnal felköltötte a gyanút, hogy itt gyujtogatásról van szó. Ez a gyanú csakhamar tápot is nyert, s a kis gyujtogatók most a városházán őriztetnek. — Erről az ügyről különben egy másik ujdonságunk ad kimerítő tudósítást. Nem mulaszthatjuk el, hogy még egyszer a legmelegebb elismerés hangján ne emlékezzünk meg derék tűzoltóságunkról, mely ez utóbbi tűzesetek alkalmával is megmutatta, hogy létezése a város polgárai anyagi biztosságának mily nagy garanciája. Ugy a városnak, mint testületnek, s e város minden egyes polgárának valóban kötelessége, hogy ez áldásos egyesületet minden lehető módon támogassa, mert csakis így lehető, hogy tűzoltóságunk szervezete a szükséghez képest kiszélesítessék, s mert ez egyesület tagjai valóban megérdemlik e város minden egyes polgárának elismerését. — Tanári kinevezés. A helybeli ág. ev. főgimnáziumnál megüresedett rajz- és torna-tanári állásra a közoktatásügyi minisztérium Szappanos Jánost nevezte ki, kit annak idején a főgimnázium kormáoyzó tanácsa kinevezésre ajánlott. — Kinevezés. Pápay Endre helybeli kir. törvényszéki jegyző, a szigetváraljai kir. járásbírósághoz aljárásbíróvá nevezte ki. —- Bezárt imaház. Jármy Jenő főszolgabíró alis páui rendelet folytán szakértőileg megvizsgáltatta a buji izraelita imaházat, s minthogy a vizsgálat, az épület menyezetét tartó gerendákat oly elkorhadtaknak találta, hogy azok a menyezet szegelését nem tarthatják, s csoda, hogy a menyezet idáig is le nem szakadt, az imaházat bezáratta. — Figeczky Pál ós bűntársai bünügyóben a vizsgálat befejeztetvén, Ambrózy Mihály kir. alügyész a vádinditványt, már elkészítette. A kir. törvényszék a vádinditványt Bige Sándor kir. törvényszéki bírónak osztotta ki, s a törvényszék közelebb fogja meghozni határoz itát. E határozatot annak idején közölni fogjuk. — Fiatal gyujtogatók. Gyönyörű három mákvirág ! 11 éves a legidősebb s 5 éves a legfiatalabb. Mind a három predestinálva van arra, hogy ha megnőnek, veszedelmes gonosztevőkké fejlődjenek. A szerdai és csütörtöki tűzesetek óta ott tartják őket a városházán. Minden tudata nélkül annik, hogy bűnt követtek el, vallják be, hogy ezt meg amazt a házat hogy gyújtották föl. A legkisebbik, a kis Samu gyerek, mig a kapitány faggatja, közbe-közbe azzal mulatja magát, hogy kalapját a levegőbe hajigálja s úgy kapja el. Ha gyufát gyújtanak előttök, villognak szemeik, kapkodnak a láng után s ez a körülmény csaknem bizonyossá teszi, hogy piro-mániában szenvednek. Magáról a gyújtogatás tényéről nagyon zavaros magyarázatot adnak. Nincsenek tisztában az idő és térbeli viszonyokkal. Ez azonban zsenge koruknál fogva természetes. Kihallgattatván, Fettmann József 10 éves kállósemjéni fiu, kiuek se apja, se anyja, s süketnémának tettetve magát, kéregetve kóborolt, a hozzá intézett kérdésekre előadta, hogy a mult héten csütörtökön délután elindult Na^'y-Kállóból Nyíregyházára, s az ut felén találkozott Stern Izidorral, ki őt hivta vissza Kállóba, hogy ott valamit felgyújtsanak, mert nagyon szereti nézni, mikor a tüzet rakják. De ő nem ment vissza, hanem meghúzódva az árokban, ott töltötte az éjszakát. Másnap reggel Nyíregyházára jött s a piaezon találkozott Stern Sándorral. Estig járkáltak a városban, akkor elmentek a templomba s onnan Stern Izidor hivására a Henzselyféle házhoz mente'í. Stern Izidor átmászott a palánkon, a padra járóhoz támasztott létrán felment, egy csomó szalmába gyufát csavart s a szalmát meggyújtotta. Ettől meggyulladt a tető. Erre elszaladtak. Másnap Izidor öcscse, Samu egy krajezárt kért az anyjától s azon egy c:omag gyufát vettek. Izidor hitta őt, hogy menjenek a postához, ott találnak pénzt. Elmentek, s az orosi és kállai utczát összekötő közön Izidor átmászott a kerítésen, bement egy ólba, ott tüzet rakott. Ettől meggyulladt a ház, mire mind a ketten elszaladtak. Csütörtökön reggel jókor felkeltek; Izidor magával hivta őt megiut gyújtani. Ő vonakodott; ekkor egy paraszt fiu szegődölt hozzájok, s az Izidorral vonszolta őt egy kert kerítése mellé, ott a kerítésen átmásztak s ahol a tyúkok másznak fel a padlásra, Iíidor ott felment, s meggyújtotta a házat. Ekkor elsz iladtak, ő egy háznak az ablakán benézett; ott egy asszony állott, ki elfogta őt. Fettmann Jóska mindenik tűzesetnél Stern Izidorra fogja a gyújtást s magát csak mint nézőt tünteti fel. Stern ízi dor 9 éves izraelita fiu. Apja elhalt, auyja a körteutczán lakik. Elmondta, hogy Kállóba mentek Fettman Jóskával, ott egy szalma boglyát egy udvaron meggyújtottak. Azt nem ösmeri be, hogy a Henzsely házát ő gyújtotta fel. A gyufa vásárlást s a szerda reggeli tüzet Fettman Jóskával egyezően adja elő. A Rudicsué házának felgyujtásáról nem akar tudni. Stern Samu, Izidor öcscse, 5 éves kis fiu; vallomásaiban mindég összevissza beszél, amire semmit építeni nem lehet. Nevezetes különben, hogy szombaton reggel a kis gonosztevők azzal állottak elő, hogy egy bácsi 10 krajezárt adott Izidornak, s azt mondta nekik, hogy gyújtsák föl a házat. Hogy ez a bácsi ki volt, azt megmondani nem tudják, de az egyik azt hiszi, hogy a körte utczán lakik. Velük a káposzta piaezon beszéli. Beszéltek a kis fiúk egy Hárman András nevű csordás fiúról is, hogy az ÍB társuk lett volna, de az igazolta, hogy abban az időben a csordánál volt. Ebben a zavaros ügyben a vizsgála'ot Maurer Károly alkapitány vezeti, Velenczey rendőrségi irnok segédkezése mellett. Elment a kis fiúkkal Nagykállóba s a nyíregyházai leégett házakhoz is, s ahogy a gyújtást ott a fiúk megmagyarázták, nagyon valószínűvé teszi, hogy előadásukban van igazság is. A törvény szigora azotnban nem fogja sújthatni a kis gonosz-tevőket, mert még nem érték el azt a kort, hogy felelőssé lehetne őket tenni. A hatóság nem tehet velők egyebet, mint hogy az aszódi javitó intézetben való elhelyeztetésökről fog gondoskodni. — A jegyzői nyugdíj szabályrendelet megváltoztatása. A belügyminiszter elrendelte, hogy a jegyzői nyugdij szabályrendele; 16. szakasza akként módosítássék, hogy ezutáu a szolgálatba, lépők csakis 10 évi szolgálat után tarthatnak nyugdíjra igényt; teljes nyugdij pedig csakis 40 évi szolgálat után adható meg. — Tüz Káliéban. Folyó hó 5-én délután 5 és 6 óra között Kállóban a vasútról a városba vezető utczában szobatüz keletkezett. A háziasszony, midőn a mezőre ment, fiát és lányát elaltatta s az ágyba fektette s ismeretlen okból épen az ágy gyúlt meg legelőbb. Mikor a szomszédok összefutottak a ÍÜJtre, az ajtót csukva találták. Francsics Vincze tanár úr véletlenül épen akkor jött arra s az ajtót feltörette s miután a jelenlevők közül többszörös felszólításra senki be nem akart menni a benn levő két gyermek után, tüz és füst daczára négyszer egymásután ment be, mig sikerült mind a két gyermeket kihoznia. E tetthez dicséret nem fér. Igaz, amit a helyszínén az a vén asszony mondott: »Anyja után a tanár urnák köszönik e gyermekek életüket.* — Kozlay József helybeli ág. ev. segédlelkészt az uj-klenóczi (Beregm.) ág ev. egyház gyülekezet ehó2-ikán egyhangúlag lelkészévé választotta, s ugyan ő lesz a munkácsi orsz. fegyintézetben letartóztatott ág. ev. vallású fegyenczek lelki gondozásával megbízva. Állomását e hó közepén foglalja el. — Kutya-költészet. Szlaboczky Imre tanár úr egy rozsnyói jó barátjától értékes vadász-kutyát kapott, a következő rigmus kíséretében : Kan kölyköt küldök, szaporán menj érte vasutboz Éa czirogasd szelíden, s adj neki jó eledelt. Indul holnapután, hétfőn, s érkezni fog este, Bajtól égi urunk óvja meg utiiban. »Cáró« névre figyel, a tehetősnek látszik erényben, Élénk mozdulat* Hairray fajra utal. Oktasd a tudomány mezején, s ha a mezőre kerül majd: Gazdájának öröm, a vadrueza réme legyen. — Nagymérvű iskolai segélyezés. A nagy-kállői főreáltanodában, melyet fájdalom a megyében alig ismernek az illető szülők és elöljárók s igy kellő számmal nem is veszik igénybe gyermekeik neveltetésénél, mert a reális irány még ma sem kellendő, az általános szegényedés korszakában, — nagy mérvű segély-pénz ítéltetett oda és osztatik ki a szegényebb sorsú, jó tanulóknak. Ugyanis a szabolcsmegyei takarékpénztár az 5 legjobb bizonyitványu tanulónak 50—50 írtjával 250 frtot; a főreáliskolai segélyegylet 25 tanulónak 15—20—30 írtjával 605 frtot; a két intézet együtt 855 forintot ad ki az 1888/9-ik iskolai évben; s még tartalékba is hagyatott 50—60 frt. A segély-egylet tőkéje felül van 10,000 írton. — Szenzácziós elfogatás. A dr. Kösztler Lajos, Lewi Mátyás, Tanyi János és Fleischer Ferencz ellen csalás és okirathamisitás miatt indított bűnügyben a vizsgálat a héten Szeutmihályon folytattatott, s ennek eredményéhez képest Kovách István vizsgálóbíró dr. Kösitler Lajost letartóztatta, s csendőri fedezet alatt Nyíregyházára kisértette a kir. törvényszék fogházába. A kir. törvényszék] másnap reggel határozott a letartóztatás kérdésében, s a vizsgáló bírónak a vizsgálati fogságot elrendelő végzését megsemmisítvén, dr. Kösztler Lajost szabadlábra helyezte. — Az uj pénzügyőri biztosság székhelye — mint nekünk Thassrói írják — nem Karászon lesz, de Thasson, mert az előbbi helyen nem lehetett alkalmas helyiséget kapni, mig Thasson már a laktanya bérletére nézve a szerződés meg is köttetett. — Nagy tüz volt a mult hó végen Paszabon, Glilck Mór berezeli lakos tanyáján. A tüz, mely öt kazal életet hamvasztott el, minden valószínűség szerint gyujtogatásból származott. A kár mintegy 3000 forint, a kazlak azonban biztosítva voltak. — Az őrültek házában végezte szerencsétlen életét Bodó Ede volt nyirbaktai körjegyző, kit — mint győgyithatlan elmebeteget — nyugdíjaztak s felszállítottak a Lipótmezei tébolydába. A napokban jött onnan az értesítés, hogy Bodó Ede meghalt.