Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-09-02 / 36. szám

kérelmeznie. - < Bármennyire arisztokratikus színezetűnek látszik is a lakonikus válasz, mégis be kell ismernünk, hogy szavaiban sok igazság rejlik. - Nemcsak Aneolországban dobtak ki Russel korában italra ötven milliót, de dobnak ki nálunk is, ma is inkább többet, mint kevesebbet. Lsak vegyük számba azt, hogy regále-haszonbérek c/imén mily összegeket fizetnek az egyes bérlők. S a rengeteg haszonbér mellett nemcsak élnek, nemcsak nyernek, de rohamosan gazdagodnak is. Óriási azon összeg melyet pálinkára naponkint ki»d népünk; nemcsak óriási, de összes keresménye ez. Nincs szándékunk most az iszákosság romboló ha tása fölött, annak anyagi és erkölcsi megmételyeiő corruptiója miatt Joremiádokat keseregni; volt erről szó nem egyszer, ezen lapok hasábjain is tárgyalták többeu. Betegség, fekély ez a társadalom testén, melynek meggyógyítására, kiirtására ellenszert is többen ajánlót Uk. Ezúttal csakis reális szempontból, pénzkérdés tekin tétéből kívánunk foglalkozni vele, midőn igazat adunk Russelnek, hogy az italra kiadott pénz tetemes összeggel nagyobb állami adóinknál, s ha némi megtakarítást eszközölnénk, adóinkat abból könnyedén kifizethetnék. Ezüt tal egy oly ellenszert kívánunk csak ajánlani, mely felé a községi jegyző társadalmi tevékenységét irányithatja, melynek alkalmazása mellett nemcsak fönti kérdés megoldását érheti el, de a nép vagyonosodásához, erkölcsi nemesbüléséhez, ha nem is valami tüneményszerüleg, de legalább egy paránynyal hozzájárult. — Ezen ellenszer pedig a háziipar meghonosítása volna. A munka képezi azon egyetlen eszközt, mely az egyesnek s összesnek anyagi és szellemi előrehaladását biztosítja. — A munkakedv deríti fel a kedélyt s üzi el a gonosz gondolatot. A tétlenség szüli a legocsmányabb bűnöket, a tétlenség okozója minden rossznak. — Igaz, volt idő, midőn szégyen volt dolgozni, de lassankint már kezd — bár nálunk csirájában van még — azon elv érvényre emelkedni, hogy szorgalma és munkája szeriut mérlegelik az ember értékét. — »Munka után édes a nyugalom<, mondja a példabeszéd is. Szoktassuk mi is munkára népünket, ez legyen nekünk községi jegyzőknek egyik társadalmi tevékenységünknek iránya. Korántsem akarom azt mondani, hogy a magyar ember henye, dologkerülő volna, de ugyancsak nem lehet magunkat illúziókban sem ringatnunk, mert látjuk a a külföld példaadását; látjuk a kis Svájcz, látjuk Belgium hangyaszorgalmát. De nem is kell külföldre mennünk. Nézzük a hozzánk bevándorlott egyes községek lakosait ; el kell ismernünk, hogy az anyagi gyarapodás és izléa dolgában, mely rendes és tiszta házaiban, utczasoraiban nyilvánul, előbbre vannak a magyar eredetű községek lakosainál. S ezt mi által vívták ki ? Szorgalmuk által. A községi előljáró, ki csakugyan szívén viseli községe jólétét, és hivatala betöltését nem egyedül abban véli leróva, hogy a fölöttes hatóság kezei közt olyan >expedi&ló közeg«, de tevékenysége kiterjed a község és erkölcsi gyarapodására; szóval ba átérzi hivatása nemességét, ki kell akkor figyelmét a nép szorgalmára Í3 terjesztenie és iparkodni fog anuak irányt is adni. A háziipar meghonosítása volna szerény nézetünk szerint azon irány, mely felé a községi elöljáróság s annak értelmi feje, a jegyző, társadalmi tevékenységét fordíthatná. A háziipar nálunk leginkább a munkanélküli téli napokra szorítkoznék. Kétszeres volna a haszon, meg volna anyagi, meg volna erkölcsi haszna. Házi és gazdasági eszközeit készíthetné első sorbau népünk, nagy haszon az, ba nem kell értük pénzt kiadni; de meg jelentékeny jövedelmi forrást is képezhetne. Másrészt a munka által el lennének vonva a korcsma és pálinkabutikoktól, hova legtöbb esetben a tétlenség kergeti »egy kis búfelejtőrec. Nemciak megmaradna pénzük, melyet pálinkára fordítanának, de a háziipar termékei is nem csekély jövedelmet biztositauának. Ez volna az anyagi haszon, s bízvást merjük állítani, hogy az adó belőle könnyedén kifizethető volua. Szóljunk e az erkölcsi haszonról? Ne.uesbülni fog az ízlés és vele a kedély, a lélek. Egyet csodálunk, azt, hogy kormányunk elkövet mindent a népnevelés terén, elkövet sokat az anyagi jólét előmozdítása tekintetében: de a háziipar meghonosítása czéljából — kivéve az egyetlen selyemhernyó tenyésztést, ha ez ueyau házi ipar — még kevés intézkedését sem láttuk. Köteles tantárgyul kellene behozni falusi népiskoláinknál, hogy a gyermekbe idejekorán belecsepegtetnék a munkakedvet s az ízlést. Több hasznára lenne a népnek, mint bármely uzsora elleni vagy korcsmahitelt szabályozó törvény, melyektől azonban a jóakaratot nem akarjuk elvitatni. DJ amit elmulaszt megtenni a felsőbb hatóság törvényileg, tegyük meg azt mi, társadalmi uton. ÚJDONSÁGOK. — A vármegye állandó választmánya a mult hó 31-dikén, pénteken d. e. 9 órakor a vármegyeháza nagytermében Zoltán János alispán elnöklete alatt ülést tartott, a 11-diki rendkívüli közgyűlés tárgyainak előkészítése czéljából. Felolvastatván a belügyminiszter leirata a fegyelmi bírságpénzek hova fordítása tárgyában alkotott szabályrendelet módosítása ügyében, az állandó választmány azzal a javaslattal terjeszti ez ügyet a közgyűlés elé, hogy a kivánt módosítások a szabályrendeleten megtétessenek. A Nyíregyházán épiteudő igazságügyi palotára vonatkozó szerződést jóváhagyó javaslattal terjeszti a választmány a közgyűlés elé. Özv. Toka Jánosné, megyei írnok özvegyéuek egynegyed évi fizetés kiutalváuyozását javasolja a választmány. Szepessy Mihály felebezésére pedig azt a javaslatot terjeszti az állandó választmány a közgyűlés elé, hogy Kisvárda városának a méuistálló építése tárgyában kelt határozata feloldassák, s a képviselet uj, szabályszerű határozat meghoz italára utasittassék. ges részint eiaouozeb, resziui eiuaiuiutaa, »iuui a ,

alasztáa mogbiusulása miatt, a következő helyeken: a bogdányi választó kerületben Dömötör József helyére, a nyirbátori bizottsági tag választó kerületben Vay István helyére, a polgári választó kerületben Eperjessy Ferencz helyére, a báji válat-ztó kerületben Kozma János és Lybovits Sándor helyére, a napkori választó kerületben Dózsa József helyére, továbbá a nyir-adonyi választó kerületben m^ghiusult választás miatt három bizottsági tagsági helyre. A választások határnapját a közgyűlés tűzi ki. — A nyíregyházai adókivető bizottságba, Török Péter lemondása folytán, az alispán póttagul Korányi Imrét nevezte ki. — Kinevezés. Pscherer József urat, Szabolssvármegye közgazdasági előadóját az a kitüntetés érte, hogy a szeszadó törvény végrehajtásával megbízott pénzügy, miniszter őt nevezte ki egyik szakértőül a szesz kontiugentálására nézve. Az egész ország területéra mindössze két ilyen szakértő neveztetett ki. — Az alsó szabolcsi tiszai ármentesitó társulat a héten Debreczenben rendkívüli közgyűlést tartott, Dessiwffy Aurél gróf elnöklete alatt. A közgyűlés tárgyalás alá vévén a rakamaz-tiszadobi vidéknek a tár.-ulat kötelékébe való felvétele folytán építendő rakamaz dobi uj gátvonal engedélyezése tárgyában hozott alispáni határozatot, azt a választmáuy javaslata szerint a társulatra nézvd felette sérelmesnek mondotta ki, a körgát építésére vonatkozó s azon rész miatt, melyben Szabo'csvármegye alispánja a társulatot a kitelepítési eljárásból eredő kártalanítási költségekhezi járulásra kötelezi. G végből a közgyűlés utasította is az igazgatóságot, hogy a határozitnak panaszolt részét a törvényes határidőn belül a közlekedésügyi minisztériumnál megfelebbezze. A méltányosságra való tekintetből azonban a választmány javaslata szerint, a közgyűlés Tisza Eszlár község segélyezésére 25,000 forintot szavazott meg ajándékképen s azon kikötéssel, ha a neheztelt alispáni határozat neheztolt részében meg lesz változtatva s kimondatik, hogy a társulat a törfény alapján sem a körgát felépítésére, sem semminemű kárpótlásra, ezen szabályozási műveletből kifolyólag nem kötelezhető. A közgyűlés tenti ajánlatát minden további kötelezettség s bárminemű jogi következtetések vonhatósága nélkül tette meg. Ezen 25,000 forintos ajándék ügyében a kormány által esetlag összehívandó értekezleten való részvételre a társulat képviseletében kiküldettek : gr. Dessowffy Aurél, Zsendovics József, Dieues Barna igazgató és Benedek Pál fóméruök. A közgyűlés ugyancsak a választmány javaslata szerint elfogadta a meglévő gátak kijavítása, átalakítása és ujak építése szükségeire felvett 1.400,000 frt kölcsön föltételeit s az erre vonatkozó szerződést. A kölcsön a magyar jelzáloghitelbanktól vétetik fel a következő feltételek mellett: a kölcsön kötvényekben adatik ; leszámítolási árfolyam 98%, törlesztés és kamat hányad 5.4u%, törlesztési idő 50 év. Biztosítékul semmi nem tartatik vissza, hanem kieszközleudő az adóvisszatéritési összegnek a kölcsönadó bank részére leeudő engedméc eiuinzeiiea. ur. üen norvain íjaszio OU Kr, ürdei Bálint 50 kr, Varga. József 20 kr, Praszlicskai Károly 50 kr, Neuwirth Jónás 50 kr, Neuwirth Áron 50 kr, Kruppa Károly 10 kr, N. N. 2 frt 50 kr, Lipnic?ki József 50 kr, Bertalan Jáuos 50 kr, Oroskovics Albert 50 kr, Takács András 30 kr, Borbély László 50 kr, Kereggyártó Mihály 50 kr, Maróki Sándor 50 kr, Borbolovicin Virgil 50 kr, Lefkovics Jenő 50 kr, Weinberger József 50 kr, Sarkadi Lijos 50 kr, Bodnár Sándor 10 kr, Q-örghe Sámuel 50 kr, Pap Sándor 50 kr, Szűcs Fer6ncz 50 kr, Reichmaun Izidor 50 kr, Kis János 10 kr, S'Opkó János 50 kr, Debreczeöyi Ádám 10 kr, Ambrus Bálint 20 kr, Petro János 1 frt 20 kr, Juhász Ádám 50 kr, Gavallér Ágoston 50 kr. Soltész Ferencz 50 kr, L'.wy' Adolf 60 kr, Rab József 50 kr, dr. Harsányi Károly 50 kr, Vay Géza 50 kr, Koháry Lajosné 70 kr, HarsáDyi Gusztáv 50 kr, Paur János 50 kr, Pál Bálint 50 kr, Oroskovica Lajos 50 kr. A legjobb barát egy jó tanácsadó s ilyent ciekély évi 6 írtért minden háziasszony szerezhet magának, ha megrendeli a „Magyar Háziasszony" czimü háztartási, gazdasági és szépirodalmi hetilapot, mely konyhában es a munkateremben, a kertben és a gazdaságban, a gyermekés a betegszobában egyaránt hü, gondos és megbízható tanácsadó „Munka után" czimü szépirodalmi mellekleteben a szórakozásról sem feledkezik meg s a lapolvasóinak Eladó hordók. Alulirott tisztelettel értesítem a n. é. bortermelő közönséget, hogy munkácsi műhelyemben 200 litertől egész 850 literesig, literjét 1 és fél krajezárba számítva, 50 darabra terjedő megrendelésénél azonban hektoliterenkint 1 frt 40 krajczárjával kitűnő minőségű hordók kaphatók. A szállítás a vasúthoz az én költségemen történik. Kelt Munkácson, 1888. aug. 31. BORKÖLES ANTAL, (285-2-1) P»

ntér me9te

r,,iiii ,11111 ' ' ' ' i 1 1 ' ^ Balkány községben öt szobás uri lak, nagy udvarral, hozzá tartozó mintegy 4 holdnyi kerttel, «s jó karban lévő melléképületekkel, folyó évi azent Mihály naptól fogva három evre bérbe adandó vagy 5r5k áron eladandó, Részletes értesítés Szarvas-utcza 104. szám alatt adatik. c;69-3-s) mert gyongenea luata szarnyait. Sokan, sokan jártak a sétányon. Szegény munkás asszonyok kivitték siró gyermekeiket, hogy bámulják meg az uri fényt és szedjék tele sárga tejvirággal a kezeiket. Távolabbról zene halatszott és a sátorból evőeszközök csörömpölése. Eleven, pezsgő élet. Nem szabad ilyenkor egy borús areznak sem lenni. Zoltán reánézett Irénre, a ki félre fordította a fejét, eközben a derekát átfogó aranyláncz szemei egymásra horzsolódtak. Az Ízléses napernyőt maga elé tartotta, hogy üde arcza alig látszott ki alóla. Kedves gyermek volt, de maga is tudta ezt. Lassan beérte őket a társaság. Az atya, Darmay ur, Gácsóy ur, ki veje volt, férje lévén egy másik leányának, egy testes, de szép asszonynak és a kis Péter, az öcscs, ki, bár nagyon el volt foglalva kabátjának rángatásával. mégis megkérdezte : — Miért álltatok meg? Irén bágyadt hangon oda szólt atyjának : -- Elfáradtam papus, talán pihennénk. Bementek a kioszkba és fagylaltot rendeltek. Irén jóizüen hozzálátott, nem különben Gácsóy ur a veje, meg mindnyájan. Zoltánt álmstag merengés lepte meg és alig-alig szólt. A hogy megszokta, elvette Iréntől a napernyőt, letette maga mellé, ugy a felsőt is. GABONA Nyíregyháza, 4 gabonacsarnoknál bejegyzett árak. Buza 100 kl. 6.10 6.60 Rozs » » 4.30 4.65 Árpa » » 4.20 4.55 Zab » » 4.— 4.10 Kukorica» 5.15 5.20 Köles » —. — —.— Paszuly » —. .— Szesz litk. —. .— Piaczi árak. Borsó 1 kiló —.20 Lencse. 1 kiló —.20 Mundl. 1 kilo —.15 Zsemlyel. » —.14 Búzaliszt » —.12 Barna k. » —.11 CSAKNOK. 1888 szeptember l-én. Burgonya 100 kl 1.60 Marha hűs 1 kl 40 Borjú hús 1 kl 40 Sertés » » » 36 Juh » » » — Háj » » Disznózsil » » 68 Szalonna » » 64 Fagyú (nyers) » » 20 Zöldség » » 2 Paprika » » 80 írós vaj 1 liter 60 Eczet 1 « 10 Széna 100 kl S.13 Szlm. (tak)» » 1.— Bikfa 1 köbmtr. 3.20 Tölgyfa l » 2.90 Felelős szerkesztő: Kiadó tulajdono INCZÉDY LAJOS, s:JÓBA ELKK. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX ,

,, I I / I I I I 1 1 1 1 1 '' 1 1 X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X ELSŐ NYÍREGYHÁZAI SIRKÖ-RAKÍAR. Van szerencsém a n. é. kegyeletes érzületű közönséget értesíteni, hogy minden lehető kívánalomnak gyors és pontos kielégithetése czéljából SIREMLÉK-KÖ RAKTÁRAMAT (Nyíregyházán a nagyvendéglővel szemközt) a legnagyobb választékú síremlék-kövekkel ' szereltem fel. A sírköveket a legelső bevásárlási forrásból szereztem be, mely körülmény által azon kellemes helyzetben ' vagyok, hogy mindenféle alakn és minőségű követ, u. m.: fekete és szürke gránit, syenit, vörös-fehér és kékes márvány fajokból, bajor zöld gránit, olasz kararai, hazai, vörös márványok, cseh és morva fehér és fekete márványokból a legkisebb alakútól a legnagyobbig nagy választékban a legjutanyosabb árakban szolgálhatom, melyekből kívánatra rajzokat ingyen küldök. Nemkülönben felvállalok helyben és vidéken síremlékek felállítását, régi sírkövek renoválását, sir szegélyhez kö szegélyzetet és vasrácsozatot, a legmérsékeltebb árban. Magamat a n. é. közönség becses figyelmébe ajánlva, maradtam tisztelettel (275-20-2) SCHWARCZER SIMON. X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx