Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1888-08-12 / 33. szám
Y I It V I t> E K'«. mAhon • C* Dagy0bb l0h6t az a« i óJ* * marnák szemében, m.nt egy magam forrni első éves baleknak „„« ;. (jez a' G8za !«.~ szólítja meg Gizike rezgő hanrt * T megint eltéveszti a lépést. Oa ma oly zavart ?« »Hogyne volnék zavarU - e»t suttogja G>za >hisz m.óta nem láttam, nincs azóta nyugtom, minden gondolatom, minden erzeményem egyedül az öné. Zóldelő tavasz volt, ébredt a természet, lelkemben is éledt égető szerelem Virágokat tépni, friss koszorút fűzni mentünk zóld erdőnek árnyas rejtekébe. Emlékszik-e fftl !.' M l, ? W á L ltunk akkor a ki, társaságtői s elmentünk ketecsken ibolyácskát szedni. Emlékszik e m'rri? Síkos volt a zöld fü a hulló harmattól, vagy talán a konytől, mit picziny angyalkák kedves testvérkéi sirtanak a fo dre Elcsúszott a lába, reszkető kezekkel, lihegő ajakkal lehajoltam érte, éreztem szivének forró dobogását, láttam ajakának lázas, égő pírját, nem nem birtam magammal . . . s elcsattant az első, de az utolsó csók. - OJ akkor felugrott s mint az ü'dözött vad elfutott előlem, az óta nem birok sajogí szivemmel, nem birok magammal. Nézd! ez égő arc.ot, halld! mint dobog szivem, mindenem azt súgja: szeretlek! szeretlek! Mondsza hát, szeretsz-e ? »Mért kérded? hisz tudod: szeretlek! szeretlek!* ezt suttogja halkan kedves angyalának s forró kézszorítás, még forróbb tekintet meggyőzi őt róla. Nagyot sikolt a klarinét, lágy hangon szól közbe a fuvola s a Gyula czigány is a legszebb hangokat csalja ki eiró hegedűjéből, mintha tmcht humának a boldog szerelmesek vallomására Ői pedig állanak némán, me rengve, szótlanul, gondolataik a messze jövőbe csapongnak el. >Compliment!« hangzik a rendező stentori h ingja. A kellemes közellétnek vége van, a négyes bevégződött. Mamák! kedves, aranyos mamácskák! vigyázzatok a ti >picikétekre* mert felette veszedelmes az a második négyes. * * * Két év felt el azóta, 1888. január 8. Jogászbál napja. A kocsik robogva gördülnek végig a főutczán és »ietve röpítik a kedves táncsosnókat a bálterem felé. Bint egy kis szobában a pattogó tüiü kandalló élőtt szép ifjú pár ül, a kocsik zajára felrezzen a nő s mosolylyal szól : >Két évvel ezelőtt. . . . Emlékszik-e még rá? csattanó csók zárja le a kérdező ajkát. — Mi tudjuk, hogy kik ők 1 Kedves mamák! tudjátok-e, hogy mi e történetkéből a morál ? Az, hogy ne tagadjátok meg ti sem óhaját angyalaitoknak, ha eseng/e igy könyörögnek: >Ugy-e anyácskám elmegyünk a jogászbálba ?< Mert hát ki tudja, hogy hány Gzikére vár epedve egy-egy kedves Géza? Béla. Közgazdaság. Az őszi vetésről. Az ősziek alá való szántás mindenütt folyamatban T«n, a tarlót leforgatják, az ugart keverik s minden jó gazda azon igyekszik, hogy földjeit omlóssá s a vetőmag befogadására alkalmassá tegye. Nem is s'ámíthatni az olyan vetés után jó eredményre, amely csak amúgy akárhogy összeturkált földbe eszközöltetik s nincs tekintetbe véve mindaz, ami a vetés sikerültének sine qua nonját képezi. A talaj tápanyag tartalmáról való goudoskodís után a porhanyóvá tétel álljon fontos teendő gyanánt szemeink előtt és sohase vessünk oly földbe, amely kötöttségének megfelelő művelésben uem részesült. Rögös állapotban hagyott talajban a mag nem csirázhatik, a táp auyagot felszívó szervek nem fejlődhetnek s nem teljesíthetik hivatásukat, ezen processzushoz a termőréteg alkatrészeinek vegyülése s a földnek lazává leendő müveltetése szükséges. A talajnak ily módoni kezelése mellett lehet csak jogosult a gazda az aratási eredmény iránt felcsigázottabb igényel et táplálni. Ha Kánaánnak tekintjük föld jeinket s more patrio szórjuk bele a magét, csupáu azt tartván szem előtt, hogy az belehulljon, akkor termésünk is csak olyan lesz, hogy miatta lamentálunk majd eleget. Szántsunk annyiszor, ahányszor a talaj természete megkívánja, járassuk a hengert s boronát mindaddig, mig a talajt rögmentessé B a vetőmag igényeinek telj )• sen megfelelő porhanyósságuíá nem műveltük. Szántsunk akkor, mikor a gyomnövények kihajtottak, mert ezen bolygatás által azok nagy részét megsemmisítenünk sikerül, kimozdittatván helyükből, elmetszetvén az eke vassal gyökerük, i?en sok veszendőbe megy ezen — sokszor a kultur növény fejlődését is gátló — gyomfüvek s élősdi növényekből. Készítsük el az ősziek alá földjeinket a kellő időre s haladjunk a szántással serényen, nehogy egy vagy két szántással kevesebbbet kapjon olyan természetű talaj, kötöttségénél vagy gyomosságánál fogva s a tapasztalás szerint is többet követel. Vonó marháinkat kímélj lk, de nem a talaj racionális müvelésének rovására, az efaj.a gizdilkodás nem prak'ikus s számítani tuló gazdához való. Vessünk kellő időben, hogy vetésünk megerősödve álljon ellent a téli fagyokuak s a zord évszak viszontagságainak. Az alig kibujt növény?et nem dsczolhat ugy az időjárással, mint a megbokrosodott s meggyökeredzett vetés. Azt is a legtöbb gazdi belátta már, hogy vetőmagul nem a legselejtebb szemeket kell használni, hanem a legkifejlődöttebbeket s a rendelkezésünkre álló készletnek j ivát. Ed lig igen sok gazda egyáltalán nem fektetett súlyt a vetőmag minőségére B csak a csiraképességet tartotta szem előtt, a termés javát eladták s a kevesebbet érő másod vagy harmadrendű gabonát alkalmazták vetőmag gyanánt. Hogy ez elhibázott prakszis volt, sz bővebb magyarázatra ne a szorul, mert hitvány vetőmagból ac'.élos, súlyos s szép szemek nem teremhetnek. Vetőmagul készletünknek legkitűnőbb részét haszuáljuk, ha hasonló minőségű termést akarunk produkálni, az ily magból dúiabb gyö':érzet fog kihajtani s ez által nagyobb tápfelvevő képessége sokkal inkább előmozditandja a növény fejlődését, miut a léha vetőmag csenevész gyökérzete. Ha a különben izmos fejlettségű vetőmag megázás folytán tetszetős szép szinét elvesztette, vetőmagul azért minden skrupulus nélkül haszoálhitó s nem tekintendő biztos következménynek, hogy az uj termés is ugyanolyan szinü leend. Ctak ha a keresztekbeni megázás előtt már a kalászban is bírták a minőségre nézve hátrányos bágyadt szint, akkor óvakodjunk azokat mint vetőmagot szerepeltetni, mert a született, a magról keletkezett hibák a legtöbb esetben átörököltetnek. A buzi csávázásit semmi esetre el ne mulasszuk. Hi elvétve megtörténik is, hogy a páczolatlan vetőmag ból keletkezett kalászok nem üszögösednek meg, ez ne csábítson bennünket a csávázás mellőzésére, mert néha van ugyan olyan időjárás, mely az üszög spórák tényé szetére s szaporodására alkalmatlan, de ezt bizton olöre látni s erre számítani nem lehet, hi aztán szomszédunk szintén jónak látta búzáját páczolás nélkül elvetni s ez esethg inficziáltatik, akkor a mi búzánk is odi lesz dobva az üszög martalékának. Nem kerül a páczolás annyiba, hogy e miatt érdemes volna egész buza termésünket koczkáztatni. DJ hl már páczolunk, tegyük azt a lehető legalaposabb precizitással, ugy intézzük e müveletet, hogy minden buza szem érintkezzék a csávázásra alkalmazott szerrel. A garmadának gálicz oldattal való meglocsolása s lapáttali összekeverése nem oly tökéletes eljárás, mely teljes megnyugvásunkra szolgálna. L?gbiztotosabban végezhető a pác/.olás, a következő methodus szerint: készíttessünk magunknak l'/a széles s 2VÍ' mély kosarakat füzhajtásokból, mindeniknek két megmarkolható füle legyen, aztán két petroleumos vagy hisouló hordónak egyik-egyik fenekét üssük ki s állítsuk fel úgy, hogy nyitott feneke felül legyen; öntsünk mindenikbe annyi gáiicá olda fot amennyi azokat félig megtölti, most iíless2Ünk beléjük egy-egy fenti méretű kosarat két fülén keresztül egy rudat dugva, mely a hordó szélein fekszik s a kosarat alámerülni nem eDgedi, most öntbünk a kosárba mintegy 50 liter búzát s ezt egy keskeny lapáttal jól keverjüt meg, a gáliczo'dita buiát egészen el fogja borítani s minden szem megnedvesedik. A léha szemek s egyébb odi nem tartozó gyommagvak könnyű fajsúlyúk következtében a viz felszínén fognak úszkálni s onnan eltávolíthatók. Legczélszerübb ezen eljárást két kádban végezni, hogy mig az egyik kosárba öntött búzát manipuláljuk, addig a másikban lévő az oldattal jól megszivódjék, a búzát aztán garmadába öntve 10 — 12 óra hosszant állani hagyjuk 8 mielőtt elvetnénk ponyvákra szétterítve a napon kiszárítjuk. A leirt módon eszközölt páczolás a legradikálisabbak közé tartozik 8 melegen ajánlhüó. A páczolt búzát addig ne vessük el, mig egészen ki nem szárad, mert eltekintve attól, hogy csomókban hull s nem egyenletesen oszlik szét a magházakban, azon kellemetlenség is bekövetkezhetik, hogy a száraz földoe került nedves buza önnedvessége folytán csírázásnak indul, de hiányozván a talajban a csírázás további folyamatához szükséges feltételek, ez normálisán nem végződhetvén, a vetőmagból igen sok elpusztúl. A vetőmagot különösen kötöttebb talajon 2 — 3 cntrnél mélyebbre ne fektessük, mert ellenkező esetben a kisebb légköri lecsapódások hatásukat kellőképen nom érvényesíthetnék, s a fagy is nagyobb kárt tesz oly növényzetben, melynek gyökerei mélyebben fekszenek, mert midőn az erősebb h :deg a talaj felső rétegét összehúzza, a mélyen fekvő gyökereket elszakgatja, ellenben a sekélyen fekvő gyökérzet a uélkül hogy megsérülne, a talaj felső rétegével együtt felemeltetik s tavasszal hengerezés által ismét lenyomható. I. M. F. Szerkesztői üzenetek. Sz. K. urnák Tisza-Lök. Várunk türelmesen. V. L. urna < helyben. Küldjön mást, meri Öntől jobb is telik. Ezek nem váltak be. B. L. urnák T.-Büd. Ugyanit mondhatjuk a >kis varróleány* törtéuetéröl is. GAlíOM-CSAKNOK Nyíregyháza, 1888 augusztus ll-ón. A gabonacsarnoknál bejegyzett árak. Buza 100 kl. 6.10 6 55 Rozs » » 4.30 4.75 Árpa » > 4.20 4.40 Zab > » 4.— 4 10 Kukorica > 5.15 5.20 Köles » —. .— Paszuly > —. .— Szesz litk. —.29 — .30 Piaczi árak. Borsó 1 kiló —.20 Lencse» 1 kiló —.20 Mundl. 1 kilo —.15 Zsemlyel. » —.14 Búzaliszt » —.12 Barna k. » —.11 Burgonya 100 kl. 1.60 Marha hüs 1 kl 40 Borjú hús 1 kl 40 Sertés » » > 36 Juh » » > — Háj . » _ Disznózsil » >68 Szalouna » >61 Fagyú (nyers) > > 20 Zöldség > > 2 Paprika > >80 írós vaj 1 liter 60 Eczet 1 <10 Széna 100 kl 3 15 Szlm. (tak)> > 1.— Bikfa 1 köbintr. 3.20 Tölgyfa 1 > 290 Felelős szerkesztő: INCZÉDI LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÖBA ELEK. r Magyarország savdúsabb leghíresebb s legszéu- | b ásvány vize, a SZOLYVAI mely savanyúvíz, borral vegyitve, a legkellemesebb üditö italt nyújtja; gyomor- ós idegbajokban gyors ós kitünö segélyt ád; tüdő-, hörgbántalmaknál, hugycsöhólyag hurutoknál és járványos betegségek alkalmával kitünö gyógyszert képez, - mindenkor megrendelhető MARSALKÓ KÁROLY munkácsi uradalmi ásványvizbórlönél Nyíregyházán; s kapható jelesb gyógyszertárakban, füszerkereskedésekben és vendéglökben is r. Eladó a helybeli buza-téri 310. számú ház. Értekezhetni iránta ugyanott. TBbfc kiállításon Jutalmat nyert. Kaptató minden íyöíiuerUr it isTámii tirMUiiíei. MATTONI és WILLE BUDAPESTEN. Árverési hirdetmény. V.521. sz. 1888. Alólirott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t. ci 102. §-a értelmében ezennel közhirré teszi, ho;y a ny regyházaí kir. járásbíróság 7510/84. P. «'.ámu végzése által, a Szabolcsi hitelbank végreh íjtató javára, H'gedüs György és tária ellen, 291 frt 86 kr. töke, ennek 1884. év májush.', 12 napjától számítandó C»/o kamatai és eddig össicsen 57 frt 24 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt kielégitési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 480 forintra becsült 10 köbül bu«, 1 Röck-fele cséplő gép és felszerelvényeiből álló ingósigok nyilvános árverés utján eladatuak. , , . Mely árverésnek a 5617/1888. P. sz kiküldést rendeiő végzés folytán a helyszínén, vagyis B rciel községházánál leendó eszközlésére lS88-lk év augu'ztnshó 28-ik napjának délután i órija határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivitnak meg: hogy az érintett ingóságok ez-n árverésen, az 1881 évi LX. t cz 107. §-i értelmíbm a legtöbbet igérónek becsáron alul ÍB eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1*81. évi LX. t ct. 108 S-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő Kelt Nyiregyhizín, 1888-ik évi augu ztnshó 10-ik napján. Tomaaovszky Lajos, (264—1 1) l c' r- !" r- végrehajtó. V. 348/1888. sz. Árverési hirdetmény. Alólirott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t. cz 102 S-a értelmében ez-nnel közhirré t >szi, hogy a nyíregyházai kir.' járásbíróság 3856./1885. sz. végzése által, Laufer Juha végrehajtató javára, Kohu Ignácz szabó, nyíregyházai lakos ellen, 1600 forint tőke, ennek 1885. év januárhó 1-ső napjától ^ szlmitandó 6% kamatai és eddig összesen 39 frt 75 kr perkóltseg követe és erejéig elrendelt kielégitési végrehajtás alkalinaval b.ró.lag lefoglalt és 357 forintra becsült házibutorok, ágyneműek kep.k és varrógépekből álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Melv árverésnek az 5797/88. P. sz. kiküldést rendelő végzés folytán a ht.yszinén, vagyis Nyíregyházin alperes pazonyi-utcza. lakásán leendó eszközlésére 1888. év angusztusho 29-ik napjauak d u 2 óráia hitáridóül kitűzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy a« érintett ingoBágok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. cz 107. §-a értelmében a legtöbbet igérónek becsáron alul is eladatni fognak Az elárverezendő ingósigok vételára az 1881 évi LX. t. cz. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz M^tenda Kelt Nyíregyházán, 1888-ik évi augusztus 8-ik napján. Vay Audor, (263-1-1) ki r' bi r' végrehajtó. Árlejtési hirdetmény. Nyíregyháza város t. képviselőtestülete a helybeli vásártéren több áruló sátornak deszkából való készítését elrendelvén, erre szó- és Írásbeli árlejtést hirdet. A tervezett építkezésre előirányzott összeg 2000 frt. Felhivatnak vállalkozni szándékozó sz ikértők, hogy f. é. augusztus hó 19 én d. e. 11 Órakor a városháza tanácstermében tartandó árlejtésen 5°/» bánompénzzel ellátva jelenjenek meg. A tett ajánlat az illető vállalkozóra nézve azonnal, a városra nézve pedig csak felsőbb jóváhagyás után válik kötelezi erejűvé. A szóban forgó munkákra vonatkozó terv és előirányzat s feltételek a városi mérnöki hivatalban megtekinthetők. Nyíregyháza, 1888. augusztus 6. Horváth Gyula, városi mérnök, miut árlejtéssel I (259-1—2) megbízott. Árverési hirdetmény. V. 514 sz. 1888. Alólirott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t. Ci. 102. S-a ért°lm;ben ezennel közhirré teszi, hogy a nyiregyháni kir. járásbíróság J53Ó/890. sz végzése által, Koháry Lajos és társa végrehajtatók jivira, Soldus Ferencz és neje ellen, 130 frt 70 kr töke hátrány, ennek esedikessé vált kimitai és eddig összesen 18 forint 95 kr. p rköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 419 frtra becsült irpi, zab, tengeri, krumpli, répa és gabonaterményekből álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 5618/1888 P. szamu kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis a berezeli tanyán alperesek lakásán leendő eszközlésére, 188S. éti au?u3ztmh4 28-lk napjáuak délelőtt 11 órája hitáridóül kitüzetik, és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak mag, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet igérónek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárv-rezendó ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. cz. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesx kifizetendő. Kelt Nyiregyhizán, 1838-ik évi aujusztushó 8-ik napján. Tomasovszky Lajos, (261—1—1) bi r- végrehajtó."
