Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-08-05 / 32. szám

.IN-ÍÍKVIOC: IÍ.' végtárgyalás augusztus 1- és 2 dikáu tartatott meg a törvényszék előtt. A büntető tanács Nagy Lajos törvény­széki bíró elnöklete alatt, Bige Sándor és Horváth sza­vazó birákból alakult meg. A kir. ügyészséget Hrabovszky Aurél kir. alügyész képviselte. Apagyi Viktor és neje védőjeként Kovách Zsigmond, Apagyi Birnabás ügyvé­deként pedig Halasi János helybeli ügyvédek szerepeltek. A porta kincstér érdekeinek képviseletében Bull felügyelő jelent meg. A tárgyalásra mintegy 30 tanú volt beidézve. Apagyi Barnabás 65 éves öreg ember, rendk.vül korlá­tolt szellemi képességgel, mely gyengesége annyira ter jedt, hogy 6— 7 esztendei postamesterkedé.e al itt annyit sem' tudott a kezelésből elsajátítani, hogv megtanulta volna a különböző könyvek eluovezését. M.^or ezekről volt szó, egyik könyvet »kis piszkos* nak, a másikat magy piszkosának nevezte. Bárgyusága a végtárgyalá­son is kitüit. Ha valamit előadni akart, s a bíró­ság vagy a vád vagy védelem részéről közbeszólás történt, megakadt, s kijelentette, hogy már elfelejtette mit akart mondani. Egész ellentéte apjának Apagyi Viktor, a vádoskodó fiú, ki büuének következményeit öreg apjára szeretné hárítani. Szép magas alak, elegánsul öltözködve, szúró, villogó szemekkel. Törhutlen éberséggel kiséri a tárgyalás menetét, közönyös hidegséggel vádolja apját, s elegáns kiállással szólal föl, mikor egy-egy ellene irányuló bizonyíték erejét meggyöngíteni igyekszik. Apa­gyi Viktor neje, Zorkóc.y Kornélia bár mosolygó képpel, de látható idegességgel ül a vádlottak padján. Szemeiből az öreg Apagyi iránti gyűlölet sugárzik s ez rendkívül ellenszenvessé teszi megjelenését. Ezek a végtárgyalás vádlottai. A fullasztó forróságban két napon át tar­tott a tárgyalás. A tanuk legnagyobb része arra m'zve hallgattatott ki, hogy az ábrányi postán ki telje­sítette a kozelést. A válaszok csaknem egyértelműen konstatálták, hogy a fiatal Apagyi. Ez elism rí, hogy hamis utalványokat küldött s hogy ezekre pénzt szedett fel, de azt mondja, ho :y ezeket visszafizette, s ami hibát elkövetett, azt édes apja érdekében követte el. A két napon át tartott végtárgyalá9 eredményre nem vezetett, mert 8 vizsgálat kiegészítése vált szükségessé, a az öreg Apagyi Barnabás beszámithatóságínak orvosi megálla­pítás*. A törvényszék Hrabovszky Aurél kir. alügyész iuditványa értelmében a tárgyalást elnapolta. — A helybeli női ipariskola, mint azt már több alkalommal jeleztük, mult hó 28, 29. és 30 ik napjain kiállítást rendezett a növendékek munkából s hogy az érdekeltek közvetlenül is meggyőződjenek a tanítványok képességéről, a kiállítást nyilvános gyakorlati vizsgával kapcsolta egybe. A kézimunkák szakszerűen csoportosítva s páratlan gonddal é9 ízléssel reudezve, az ipariskola nagyobbik termében voltak láthatók, mely ez alkalommal a látogatók nagy száma miatt minden tekintetben szűknek bizonyult, mig a kisebbik terem a gyakorlati vizsga bemutatására szolgált helyiségül. A látogatók mindeuike szakértő kalauz vezetése mellett sorra gyönyörködhetett a szebbnél-szebb munkákban, s közmegegyezéssel mondta ki az Ítéletet, mely szerint Martinyi Irén és Hibján Margit ágyuemüi, Fthér Jolán által készített hálóingek, Oltványi Olga hímzett betétei, Habzsuda Vilma és Lényey Etel háló­kabátjai, — a díszmunkáknál ugyancsak Martinyi Irén kalotaszegi butorvédője és divánpárnája, nemkülönben igen díszes csipkekendője, továbbá Hibján Etelka mili^u-je, tálczakendője és csipkezBebkeudője, Hibján Margit diván­párnája, gallérja és ajour ingbetéte, Fehér Jolán ablak­párnája és papírkosara, Kovách Bella selyem klöpli Rsztalfutója és ajour ágyneműje, Fltgmann Lipótné ma­gyar stilü asztalfutója, Hoffmann Mariska ékszerdoboza és asztaKutójs, Korondán Róza reczézett asztal teritője és szövött kötője s Koezok Margit recze guipur diván­párnája, a ruhanemüekuél Vietórisz Ilona és Kulcsár Mariska ruhái azok, melyek a legnagyobb szorgalom, ízlés és ügyességről tesznek tambizonyságot. Különben összesen 14 leány 151 darab fehérneműt, 31 leány több mint 300 darab díszmunkát s 5 leány 25 ruhát állított ki, a mi meglepő szép eredmény s minden szónál érihe többen dicséii Paczka Anna és Bégányi Gizella tanító­nők lelkiismeretes buzgalmát, melyet a növeudékek s az intézet érdekében ez évben kifejtettek. Da mutatja ez eredmény a leányok szorgalmát is, kik ez által nagy örömet szereztek szülőiknek s kész tőkét jövendőbelijöknek. Hisszük, hogy e körülmény a mostaninál még nagyobb mértékben fogja az intézetre hivni a közönség figyelmét, annyival is inkább, mivel az erejében folyton növekedvén s folytonos beszerzések által segédeszközeiben is gyara­podván, ha lehetséges, még inkáhb képes lesz arra, hogy a legtulzottabb igenyeket is kielégíthesse. Egyébiránt, hogy az érdeklődés ez évben sem hiányzott, bizonyítja azon tény, hogy nemcsak városunkból, hunem a vidékről is voltak az intézetnek növendékei B hogy c^pán a kiállítás alkalmával befolyt összeg meghaladja a 150 frtot, mely összeg tételenként akkép oszlik meg, hogy a 10 kros belépti dijakból 36 forint 80 kr., felülfizetésekből 33 frt 78 kr., eladott kézi munkákból, melyek az intézet szá­mára készültek, 85 frt B végül a batyu mulatság jöve­delméből 11 forint 60 kr folyt be. Az iskola ugyauis a kiállítás alkalmából szombaton, julius 29-én este ilynemű összejövetelt rend'zett, melynek háziasszonyi -tisztét Sexty Gyuláné és özv. May Adolfné úrnők voltak szíve­sek elvállalni. A rögtönzött kis mulatság páratlan kedé­lyességgel folyt le, B a helyiség tánczra legkevésbé sem alkalmas volta daczára összetoborzott annyi leányt és fiatal embert, hogy az első négyest 30 pir járhatta. Hajnalodott már, mikor a verejtékező közöuség azzal a megállspodással oszlott szél, hogy nem ez'volt az ipariskola utolsó e nemű mulatsága. Adja Isten, hogy ugy legyen \ — Uj sátrak a piaczon. Kerekréthy Miklós fő­kapitány ur a következő sorok közlésére kért fel bennün­ket: »Felhívás. Alulírott által e város tanácsa K. 4758/1888. számú határozata folytán a közpiaczokon lelállitandó — s a városháza udvarán megtekinthető sátor mintájára készítendő — sátrak elkészítésére ezennel árlejtés hirdettetik, B felhivatnak mindazon iparosok, kik az árlejtésben résztvenni óhajtanak, miszerint az emiitett sátrak elkészítése feletti árlejtésre kitűzött határnapon, az az f. évi augusztushó 14-én délelőtt 10 órakor Nyír­egyházán a rendőrfőkapitányi hivatalban megjelenni szíveskedjenek. Nyiregyháza, 1888. évi augusztu hó 2. Kerekrétliy Miklós, rendőrfőkapitány. — Felhivás. Azon tisztelt szü'őket, a kik a legkö­zelebb jövő 1889/9 dik tauévre gyermekeiket a nyíregy­házi ágost. evang. főgymasium első osztályába óhajtják felvétetni, kérem, szíveskedjenek a beiratás előtt — mi Sieptember hó 1 ső napjában eszközöltetik. — ebbeli szándékukat alólirottal közölni, miután a törvényben megállapított létszámnál többen egy osztályba sem vehe­tők fel. Nyiregyháza, 1888. julius 31. Martinyi József, főgymnasiumi igazgató. — Bonczolás a községházánál. Még a mult hó 21-dikén törtéut, hogy K. Semjéuben egy csecsemő holt­t:stet találtak. A uagy-kállói járásbíróság kiküldötte a bolttestet a községházához vitette B ott bonczoltatta föl. Ez alkalomból kifolyólag ifj. Zoltán István, a nágykállói járás főszolgabirája, jelentést tévén ez esetről az alispán­nak, kifogásolta azt, hogy a községháza ily dolgokra használtassák, s egyébként is a nép erkölcseire káros hatásúnak látva azt, hogy egy emberi holttest, nagy nép csődülés közepette hurczaltassék, azzal a kérelemmel járult az alispánhoz, hogy addig is, mig hullaházak állit­tatuak föl (K.-Semjénben az intézkedés ez irányban már megtörtént), illetékes helyen oda működni kegyeskedjék, hogy hasonló esetek többé elő na fordulhassanak. — Szakértő a szeszfőzőkben. A földmtvelés-, ipar­és kereskedelemügyi miniszter értesítette a vármegye közönségét, hogy tekintettel arra, miszerint a szeszfőzés­sel foglalkozó gazdák nem rendelkeznek oly szakember­rel, mint amilyeneket az ipari szeszfőzdék alkalmazhat­nak, s minthogy az uj szeszadó-törvény oly átmeneti intézkedéseket fog igénybe venni a gazd. szeszfőzdéknél, melyek keresztülvitele megfelelő szakértő útmutatás hiányában nagy nehézséggel és költséggel leeud egybe­kötve, ennélfogva szakértő közeg alkalmazását elhatá­roz-a s ilyenül Békéssy Sándort Kassa székhelvlyel kinevezte. Azou gazdák, kik e szakközegnek közbenjárá­sát igénybe venni óhajtják, ez iránt a földmlvelésügyi miniszterhez 50 krajczáros bélyeggel folyamodhatnak, s a minisztérium a szakközeget minden dij nélkül bocsátja az illetők rendelkezésére. — Ló ós marhalevelek eltűnéséről adtunk hírt lapunk legutóbbi számában, melyek — levelezőnk érte­sítése szerint — K.-Léta község határából lopattak volua el. E hirüuket most akként kell helyreigazitanunk, hogy az eset semmiféle lopással ós betöréssel nincs össze­függésben, mert a ló- és marhaleveleket az az ember vesztette el K. Semjéuben, ki azok kihozatalával a köz­ségi főbíró által megbízva volt. — Árvíz kölcsön Az alsótiszai szabályozó társulat választmánya elhatározta, hogy megrougált gátjai kijaví­tására 1.400,000 foriut kölcsönt vesz föl. — Esküvő. Kemény Bertalan kir. mérnök Ungvá­ron, e hó 19-éu tartja esküvőjét Flegmann Róza kisasz­szonynyal, özv. Flegmann Miksáné urnő leányával. — Jegyző választás. A nyugalomba vonulás foly­tán megüresedett kéki jegy zői állásra Christon Gábor választatott meg. — Hymen. Vitéz Lajos kemecsei földbirtokos elje­gyezte Tatár Etelkát, Tatár István ramocsaházai föld­birtokos leányát. — Elitélt sikkasztó. Handzéli Antal helybeli lakost, volt ap igyi postamestert, sikkasztás miatt a helybeli törvényszék egy évi börtönbüntetésre ítélte, bár nevezett a?zal védekezett, hogy gazdasszonya nyúlt be enyves kézzel a posta-pénztárba, s azt ö csak későn vette észre. — Nyilvános nyugtázás. Tudomásra hozzuk, hogy a szabolcsinegyei magasabb tanintézeteket hallgató ifjú­ság által folyó évi juliushó 7-éu rendezett tánczmulat­ság tiszta jövedelméből 120 forint a szabolcsmegyei árvízkárosultak javára a megyei alispáni hivatalnak, 32 foriut 87 krajczár pedig a „Szabolcsmegyei kör" pénztárosának, az előttüuk eredetiben felmutatott uyug­tatváuya szerint, átadatott. — Segélyzó nőegyesület alakult Kis-Várdán, Szinegh Györgyné elnöklete alatt. Az uj egyesület alapszabályai már fölterjesztettek a belügyminisztériumhoz, jóváhagyás végett. — Villámcsapás — emberhalál. Csütörtökön délben nagy vihar vonult el a gávai határ fölött. A kinnt dol­gozó munkások mind födél alá igyekeztek; így húzódott meg Komlósi Jáuos törvénybiró három cselédje is az udvaron álló félszer alatt. Néhány petcz múlva a villáin beütött a félszerbe s Kocsis Mihályt sújtva, azt holtan földre teritette. A másik két ember is erősen megérezte a villámcsapást, mert nem igen bírják tagjaikat. — Öngyilkosság. Heincz helybeli órás felesége a héten szerdán gyufa-oldattal megmérgezte magát, s nagy kinok között meghalt. Öngyilkosságának oka ismeretlen. — Tüzesetek a vármegyében. K. Semjénben julius hó 30-dikán éjjel Irinyi Sáudornak egészen külön álló h\za kigyulladt, B leégett. A tüzet, közhiedelem szerint, gyújtogatás okozta. — Thasson e hó elsején Jármy Elek.ié tanyáján tűz támadt, mely egy cselédházat és dohánypajtát elhamvasztott. Az épületek biztosítva vol­tak. — B.-Aranyoson augusztus 1-én volt tűz, s ez alka lommal Balog István és M. Tóth János házai leégtek. — Megharapta a farkas. Sietünk kijelenteni nehogy kacsa-vadászó hirbe keveredjünk, hogy ezt a merényletet a mult napokban nálunk időzött állatsereg­letnek az orosz farkasa követte el. Az áldozat pedig Hefner Zsigmond úr, a magyar-északkeleti vasút helybeli állomás-főnöke, ki ellátogatván az emiitett állatsereg­letbe, s ott épen az állatok etetési ideje lévén, kivette az egyik szolga kezéből a húst, s egész kedélyességgel megkiuálta vele az egyik farkast. A muszka-levegőn nőtt vadállat goromba mohósággal kapott a préda utáu, s olyan szerencsétlenül, hogy be találta kebelezni az állomás-főnök úr hüvelyk-ujját is, mely alaposan szét­marczangolva került ki a hatalmas fogak közül. — Út foglalás. Ajak község lakosai közül többen olyan üton-módon szaporították földjeiket, hogy évről­évre elszántogattak egy-egy barázdát a közutakból. Eu­nek folytán ezek az utak lassauként feltűnő módou megkeskenyedtek. A kisvárdai járás főszolgabirája ez Ugy rendbehozatala czéljából rairnök kiküldését kérel­mezte a vármegyénél. — Kegyetlen fináncz. Tar Lijos, jelenleg buji lakos, magánzó, 1887. év havában, amikor még pénz­ügyőri fővigyázó volt, Balog Ferencz pátrohai lakost épen akkor kapta rajta a dohánycsempészeten, midőn az Balla Ferencz szintén pátrohai lakos szekerén Kisvárdába igyekezett. Tarisznyája megmotoztatván, talált is nála 2'/» kiló dohányt. Tar Lajos akkor Ballát és Balogot szekerestől a pénzügyőri laktanyába bekísérvén, ott Balla Ferenczet, — kinek pedig a dohányról semmi tudomása nem volt, a feletti haragjában, hogy azok az általa kí­vánt 50 forint bírságot lefizetni vonakodtak, — szobájába beszólítva, ugy agyba-főbe verte, hogy Balla 3 hónapig volt beteg, 8 besrélőképességét is csaknem elvesztette s most is csak alig érthetően hebeg. A törvényszék Tar Lajost, tagadása daczára is, súlyos testi sértés bűntet­tében mondotta ki bűnösnek és 7 havi börtönbüntetésre ítélte. Tar az Ítélet ellen fellebezett. — Isten káromlás. Követésreméltó jó példát adott különösen gazdáinknak Diószeghi Pál berezeli lakos, a ki Havács Miuály cselédjét istenkáromlás miatt a tör­vényszéknek feljelentette. Nevezett Havács Mihály 1887. deczember 5-dikén valami tehén miatt haragra lobban­ván, isten ellen o'yan szidalmakat s ocsmány kifejezése­ket h isznált, hogy azon még cselédtársai is megbotránkoz­tak. Diószeghi megszólította s rendreutasította károm­kodó cselédjét, s figyelmeztette a törvény tilalmára, mire ez nemcsak az istent, de az orfzágos törvényeket is szidni és ócsárolni kezdte. A ju'ius 30-dikére kitűzött végtárgyalásra vádlott, Havács Mihály nem jelent meg azért a törvényszék végtárgya lását elhalasztotta s vádlott csendőr általi elővezetését elrendilte. — Nyilvános számadás a f. 1888. évi julius hó 22-én Balkányban tartott műkedvelői előadás bevételei és kiadásaitól: Bevétel (az elárusított belépti jegyekből) 134 frt 27 kr, kiadás 52 frt 25 kr. A kiadást a bevételből levonva, marad tiszta jövedelem 82 frt 2 kr. Elárusit­tatott: 80 kros belépti jegyekből 82 drb, értéke 65 frt CO kr, 50 krosból 56 drb, 28 frt, 30 krosból 21 drb, 6 frt 30 kr. 159 drb jegy összes értéke 99 frt 90 ír. Ezen összeget viszonyítva a tényleg befolyt 134 frt 27 krhoz, marad felülfizetés 34 frt 37 kr. Felülfiiettek: Weisz fgnácz ur 1 frt 20 kr, Klár Andor ur 2 frt 20 kr, Weisz L'pót ur 20 kr, We sz Ferencz ur 20 kr, ifj. Szentmiklóssy László ur 20 kr, Lichtmann Alajos ur 1 frt 20 kr, Szeremlei Miklós ur 20 kr, özv. Papp Józsefné urnő 20 kr. Gencsy Béla ur 1 frt, Gencsy Zoltán ur 4 frt 20 kr, Hetev Sándor 1 frt, Nagy József ur 50 kr, Budaházy József ur 50 kr, Gödény Fdrencz ur 50 kr, Stern és Berger urak 1 frt, Siposs Lijosné urnő 60 kr, Balkányi Gyula 40 kr, Fried Ármin ur 1 frt, több ma­gokat meg nevezni nem akarók 8 frt 7 kr. Gencsy Béláué urnő 10 frt, összesen 34 frt 37 kr. A fentebb kitüntetett 82 frt 2 kr tiszta jövedelem három egyenlő részre osz­tatván, 27 frt 34 kr a megyei árvízkárosultak javára, 27 frt 34 kr tornaeszközök beszerzésére, 27 frt 34 kr pedig szegény gyerm-kek téli ruhívali ellátására reudel­tetett fordíttatni. — Bécs közeli gyógyhelye, »Salzerbad-Kleiu­zelW, Hainfeld mellett Alsó-Ausztriában (Kis-Carls­baad), mely a Hainfeldi vasútállomástól (Smct-Pólten­Leobersdorfi vonal) egy órányi távolságban van és gyönyörű fenyvesek közt fekszik, oly ásványvíz forrá­sokkal bir, melyeknek hatása olyan mint a karlsbadi, marienbadi, franzensbadi, kissingeni, mergentheimi, hom­burgi stb. Uszó-, melegvíz- és kádfürdőkkel van ellátva és olcsósága miatt ÍB mindenkinek ajánlhitó. Bővebb felvilágosítással és prospektusokkal szívesen szolgál a fürdőkezelőség: Wáhring, B .cs mellett, Z minermanns­gasse 10. — Bródy Sándor „Emberek" czimü kötete megje­lent a Singer és Wolfuer féle Egyetemes Rigénytárbau. E kötet elbeszéléseket tartalmaz. D> nem a bizonyos rövidre fogott szerelmi történetek e novellák, hanem egy­egy kicsiny regény mindegyikőjük. Bródy Sándor regény­író s e dolgozatok az ő ki nem dolgozott regényei. Az jellemzi ezeket is, ami az iró nagyobb munkáját: élet­hűség, eredetiség, merészség. Az uj Magyarország alak­jait leljük fel e kis könyvben, mely igazi, eleven »Embe­rek«-kel ismertet meg bennünket. Hisszük, hogy az olvasó érdeklődni fog emberek iránt, akik közül az olvasó nem egyben ismerősre talál. Bródy talán egyetlen képviselője most nálunk ama uj elbeszélő iskolának, mely nem rémül meg az élet ama jelenségeitől, amelyekre eddig fátyolt igyekeztek vetni irodalomban és művészetben. — A kö­tet ára díszes piros vászonkötésben 50 kr. _ Felhívjuk olvasóink figyelmét, az Adria biztosító­társulatnak lapunk inai számában foglalt hirdetésére. Csarnok. A tirpák. Sűrűn s vidoran tenyésző faállominyuyal, mint egy élő koszorúval bekerített, valamely bokorba kebelezett tanyáról a szarvas-, tokaji utczai vagy a vasútnál lévő vámsorompók felől szokott a városba érkezni, ha itt dolga akad s jelenléte szeretettel művelt gazdaságában nem okvetlenül szükséges. Megjelenésével a városban járó­kelők figyelmét magára vonja s mindenkivel észrevéteti, hogy mint földmivelő gazda életre való s barátja a rend és tisztaságnak. Vas tengelyeken nyugvó erős szerkezetű szekere elé öt pejkancza van befogva, melyek közül kettő is miut könnyű játékszert ragadhatná maga után, a szé­les talpú kerekein zörögve haladó nehéz jármüvet. Az öt ló közül egyik sem érezvén hatalmas izmaiban rejlő erejét igénybe vettnek, valamennyi kéuyesen megszegett nyakkal, szép hosszú farkát sarlószerüleg büszkén meg­hajlítva, méltóságteljes, lassú ügetésben, habzó szájjal s vígan ugrándozva halad a dékény posyvából készült ernyővel ellátott szekér előtt; körülötte a benne ülő gazda gyönyörűségére öt formás csikó szökdécsel, mint — állami ménektől származott — méltó utónemzedéke az impozáns ötös fogatnak. A lovak szőre bársonyként fénylik a tisztaságtól s jeléül annak, hogy tulajdonosuk a kefét és vakarót kímélni nem szokta. A fedel es szekérben egészséges arczu, jól táplált s izmos növésű ember ül. Fejét Kossuth kalap födi, mely alatt hátul a hosszura növesztett sürü haját összetartó

Next

/
Oldalképek
Tartalom