Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-01-08 / 2. szám

„IS Y 1 R V I D É IC." Folytatása a mellékletnek. éji jelzők a sínek között lerakott égő fáklyadarabok, a konduktorok mindig nyargalásznak a vonat hosszában, hosszú énekhangokkal adván meg egymásnak s az utazóknak ezánt jeleket... No, de ez az ő dolguk, minket inkább érdekel azon körülmény, hogy az olasz fináncz milyen udvarias tud lenni? Mielőtt elhagytuk Udinót, egy szál fináncz végig sétált hosszú vonatunk mellett, beszólt minden koupéba: »haben sie tabak«? — Aztán ba se várva jóformán a választ, tovább ment. No, gondoltuk, ilyen financzo'<kal még Tiszának sem sikerü'ne három év alatt helyreállítani a magyar pénzügyi egyensúlyt! Még egyszer »partensá«, ps elhagytuk a kedves emlékű Udinét, és lévén elég mi fölött reggelig álmélkodhatáuk, megkisérlettük: mint lehetne olaszosan aludni! ? . . . Jó éjszakát kiván neked is barátod D. J. Szegényság — kontra becsület. Eszem ágában sincs azt állítani, hogy a szegéuy ember becsületes uem lehet; sőt inkább: sokkal több a becsületes szegény, iniut a becsületes gazdag. Ez éppen olyan igaz, mint a milyen igaz az, hogy a fehér juhok sokkal többet esznek és bégnek, a fekete juhokuál. Természetes, mert az előbbiek többen vannak a föld kerekén. Ki hát a szegény? A szegénység fogalmának meghatározása relatív valami, mert az 5 hold földdel bíró ember az 50 holdas gazdához képest szegéuy, de a koldushoz viszonyítva gazdag; viszont az 50 holdas szegény a '200 holdas mellett, ez megint az 1000 holdas mellett, és igy tovább. Eltekintve az emberbőrbe bujt ördögöktől, legszegényebb emberek a nyomorék koldusok ; leggazdagabbak a fejedelmek. De azért vanuak gazdag koldusok és szegény királyok is. Vannak „gazdag-szegények", kik noha százezer forint birtokosai, éjjel-nappal azon gyötrődnek, hogy hogy' élnek el holtig. Szegények! Igazán sajuálandók. Hát a becsület vajjou micsoda? Ez olyas valami, melyet — miként, a pénzt — elveszteni, elkölteni könnyű, megtartani szegényül, nehéz, megszerezni még nehezebb. Talán ezeu analógiánál fogva nevezik a pénzt, a mai világban, becsületnek!? Pedig ferdén, mert igazábau különálló dolgok. Hiábavaló a pénz, csak addig élet az élet, mig az ember a becsülettel folytatott pálya önérzését hordhatja kebelében; fapitykét ér az olyan, mely birtokosát közmegvetés és utálat tárgyává teszi. Inkább kenyéren becsületben, mint húson auélkül. A becsület és szegénység itt-ott folytonos ellenségeskedésben éluek egymással. Bárha nem is taszítják egymást annyira, miut az egynemű villanyosság, de miut jó a rosszal, világosság a sötétséggel örökösen küzdenek. Hol egyik, hol másik győz. De tekintsünk csak egy olyan szegéuyembert, kit egyedül szemérme tilt a koldulástól. Istenem! beh bajos is az élete anuak. Ha jóllakott fázik, ha éhes melege van, mert nem jut élelemre és fűtőre egyidőben. Nemhogy a divat, hanem még a hygiénia szabályai szerint sem öltözködhetik, sőt épen ellenkezőleg: a mostoha sors télen nyári, nyárou téli ruhábau kényszeríti járni. Sokszor önhibáján kívül, a télnek szalmakalappal és karácsonyi luxusképpen vityivel, (kukoricza nadrág) a nyárnak báránybőr sipkával meg gubával megy neki. Tartogat egy-egy malaczkát, hogy majd ő azt egész évi zsirozónak leölendi; felesege zöld piprikával vegves ugorkát is csinál be annak idejában, jó nagyocska kétfülü fazékkal, a leendő kolbász és oldalas mellé. Egyszer ugy ölés előtt két héttel jöi egy égető szükség, egy baj: (amilyen a szegényembeméi vau auuyi, miut a hány csizmadia van Miskolczou, néha egygyel több is, mikor azt mondja „ezer a bajom!'] el kell adui a malaczot. Megmarad a paprikás ugorka. Hogyne könyeznék, hogyne élne savanyún a szegényember szája, mikor oldalas és kolbász nélkül, paprikát, ugorkát kell kenyérrel ennie. Vöröshagyma meg fokhagyma a szegényember szalonuája. Néha, gyakran, kenyér sincs házánál. Míg az asszony az olajütőbe megy, egy kis olajért, hogy újévre olajbin sült, barna kuukorgót adhasson éhes, ösztövér gyermekeinek, addig az ember a suton pipáznék, ha dohánya előtte való nap el nem fogyott volua. Gyermekeinek tökmagot, magának pedig egy kis bagót szárítgat a kemencze tetején, s azt makrájába tömve, csak fél bajusza alól eregeti a csipás füstöt, hogy minél tovább élvezhesse. Kimeuui a házikóból uem tud, azou egyszerű oknál fogva, hogy csak egy pár csizma vau a háznál, í íelyet feleségével felváltva viselnek. Majd ha az asszony hazajön, ő húzza fel a csizmát, s ugy vezeti kis száukáját a ropogós havon, ki a rétre, fűteni való gazt keresendő. A szegény ember ahhoz nyúl, a mije vau; lóról szamárra ül, tehénből borjut vesz, bundából sapkát, keztyűt varrat, hogy valami maradjon szüksége pótlására. Csak gyermekekben uem lát szükséget; majd mindenik ki tud rukkoltatui egy „kápláraljat", inig a nagy kiterjedésű majorátusok, többször mnjoreskó híjával vaunak. Kicsit visszásnak tetszik ez állapot, de oktalan, ki a gondviselés munkáját gáncsolja. A szegény ember sokszor összecsap feleségével, mely összecsapásnak, nem ritkán, kék foltok és „bőrfolytonossági hiányok" a következései, és miért? legtöbbször a szegénység miatt. Hát mikor valakivel perlekedik! Ugy jár, mintáz egyszeri ember a komájával. Ezek is egy füzesben mentek egymásután, a gyalogúton. Az elől menő nem nagyon szerette az utána kullogót, meghajlított előtt, egy út fölé hajló vastag vesszőt, hiríeleu elbocsátotta, s midőn hátra tekinte, nyomában menő komájával már csak három szemközt lehetett beszélni, fél szemét kicsapta az ág. S aztán igy vigasztalta búbáuatos komáját: „hátha az ágot meg nem fogom, komim bizonyosan kiüti a másik szemét is"! Ily vigasztalásbau részesül a inegkoppasztott szegényember is ügyének védelmezőitől. Mit rücsköl kend! mondják neki, táu, hogy a szűrét elvettük? örüljön kend a gatyájánakü Ebugatta ... Ila a szegény ember öt forintot kér kölcsöu, világosan tudja, hogy egy hét múlva meg nem adhatja, mégis, hogy el ne utasítsák, csak egy hétre kéri. Meg is adja, ha becsületes, szavatartó, de elébb mástól kéri fel, auuak megint mástól, ugy, hogy gyakrau öt helyről kölcsönöz egymásután, inig a legutolsónak a magáéból eleget tud tenni. Valóságos adósság rigolirozás. A nagy természetben borura derű, és viszout, szokott következni. Hejh! szigorú következetességgel meg van ez a változás a szegényember finánciájiíban ig • mégis akkor örül, mikor pSuze vau, holott búsuluia kel'lene, hogy azután bizonvosan nem lesz. Ez előtt íziben ráhe^edültek a szegényemben-e 20—2o botot, piláni et publice nyakon cselekedték ; ma már annyiban javult az állapit, hogy mindezt csak négy iil tanúsága mellett tehetni büntetetlenül. Ennyi, sőt száz ennyi b.ij és elkeserítő körülmény között, mondhatni: nehezen tud a szegéuvség a becsülettel egy gyékényen árulni, s nem is oly hallatlan csuda ha nnuden 50, vagy 100-ik szegény ember, alkalom adtáu, csak bagatellákat értve, néha-néha egy kis „kontrát" moud a becsületnek. Némelyik nagy dologba is belevág. Csakhogy aztán „rekontrát' mondanak rá s a játékbau^ „pagát ultimóként" fogatik el a szegényember. Keserves a szegénység, de keservesebb a becstelenség ! Két rossz közül a kevésbbé rosszat választaniokosság ! Kálmos. GABOXA-CSARNOK. Nyíregyháza, A gabouacsar jegyzett Buza 100 kl. Rozs > > Árpa > » Zab > . Kukoricza » K. repcze > Paszuly > Szesz litk. > Piaczi Borsó Lencse Mundl. Zsemlye » Buza > noknal árak. 6.00 4.7Ö 4.2", 4 30 4 30 bo6 60 4 9) 4 30 4 40 4.50 7 03 7.10 .24 .25 Arak. 1 kiló 20 kr 1 kiló 20 kr. 1 kiló 16 kr. » 18 kr. » 12 kr. 1887. jaiuár 9-én. Bírna k. 1 kl. — B irgonya 100 VI. uj Marha húg 1 kl. Borjú hús 1 kl. Sertés » » > Disznózsír » > > Szaloaui > > > Faggyú (nyera) » > Zöldség > > Paprika > > IrÖ3 vaj 1 liter Eczet > > Széna 100 kl. Szlm.(tak)» » Bikfa 1 köbmtr Tölgyfa » » 10 J — 40 40 40 SS 70 JO 5 1.38 10 8.60 1.10 S.tO 2.75 Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÖBA ELEK. 506 V. sz 1887. Árverési hirdetmény. AIólirott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t. cz. 102. §-a értelmében ez-nnel közhírré teszi, hogy a tiszi-löki kir járásbíróság 1880/1837. P. számú végzése álul Tóth Kálmiu csobaji lakos végrehijtató javára, Bodnár Si dor t.-löki lakos ellen, 104 frt töke, és eddig őszesen 21 frt 35 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehijtis alkalmával bíróilag lefoglalt és 326 forintra becsült 163 kereszt buza szalmástól álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 3172/1887. P. szátr.u kiküldést rendeló véjzés folytán a helyszínén, vagyis T.-Lökön végrehajtást szenvedett lakásán leendő eszközlésére 1888. évi jauuárhó 12-ik napjának délelőtti 10 órája határidőül kilüzetik és ahhoz a venni szándékozók eznnnel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becBáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingósigo'.t vételára az 1881. évi LX. t. cz 108. §-ábau megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt T.-Lö'tön, 1887-ik évi janu'irhó 2-ik napján. Mezey János, ('1—1 —1) kir. hír. végrehajtó. Árverési hirdetmény. Máriaezelli gyomorcsöppek. 2181 tksz. 1887. A kis-várdai kir. jbiróság mint tkvi hatóság köz hirré tesszi, hogy a kvárdni takpénztárnak, Nagy István, Mikó Péter és Kulin Pál ellen 35 frt tőke s jár. behajtása iránt folyó végrehajtási ügyében ezen 1 íróság területén fektő karászi 266. sz. tjkvben A I. 1—9 sor sz. a. Mikó Péter nevén álló, s 538 frí. becsArtékfi kert és szántó földekből álló ingatlan 1888. január 1G án d. e. 10 órakor Karász község házánál nyilvános árverésen Lecsáron alól is el fognak adatni. Árverési feltételek a következők : 1. Kikiáltási ár a fent kitett becsár. 2. Bánompénzül a btcsár 10%a lesz készp'nzben vagy óvadék képes papírokban leteendő. 3. A vételár 3 egyenlő részletben és pedig az l-sö részlet ez átv, jogerőre emelkedésétől 30 nap, a 2-ik 90 nap és a 3-ik részlet 180 nap a. lesz 6*/o kamatokkal együtt ezeu bírósághoz czimzett letéti kérvény mellett a helybeli kir. adóhivatalba fizetendő. Bánom pénz az utolsó részletbe tudatik be. 4. Vevő köteles az épületeket tűzkár ellen mentesíteni. 5. Vevő a birtokuak a jogerő bekövetkeztével használatába lép, h tulajdoni jog azonban csak a vételár és kamatok teljes lefizetése után fog javára hivatalból bekebeleztetni. Az átruházási illeték vevőt terheli. Ha vevő az árv. feltételeknek eleget nem tesz, bánat pénzét elveszti, s ellene az érdekeltek bár melyikének kérelmére uj árverés fog elreud^ltetui. 7. A vevőnek vételi bizonyítvány Csak az esetben fog kiadatni, ha az árverés napjától számított 15 nap alatt az 1881. 60. t. cz. 187. § nak megfelelő utó ajánlat uem tétetik. Az árv. feltételek ezen tkvi hatóság irattárában, továbbá: Karász, Gyulaháza és Liskod községek elöljáróságainál megtekinthetők. Ezen árverés a tjkvben feljegyeztetni, és a Nyírvidékben meghirdettetni rendeltetik. A karászi 22 sz. Ijkvi és 43 sz. tjkvi ingatlanokra az árv. el nem rendeltetik és ezekről a 2185/1887. tksz. széljegyzett töröltetik, mert a karászi 22 sz. tjkvi ingatlan lulrtjdonossaként szereplő Nagy Istvánnak a végrehajt. zálogjog bekebelezését rendelő 51/85. tksz. végzés nem kézbesiuetett és mert az ezen tjkvben 1. és 2. sors', a. felvett ház ós szőllő adója » bizonyítványban külön kitüntetve nem lévén, a kikiáltási ár meg nem áHapithitó, mert a karászi 43. sz. tjkvi ingatlanok Kulin Palt illetetett '/

5 része a 2043/84. tksz. végzéssel elrendelt és 1885. febr. 24 megtartott s jogerőre emelkedett árverésen eladatván, legfeljebb a késedelmes vevő Okolicsányi Menyhért elleni vissz árverésnek lehet helye. Árverési kérvény költsége 10 frt 47 krbm állapittatik meg. Kir. jbiróság Kis-várdán, 1887. okt. 25. Dr. Sarvay, kir. albiró. Kitűnő hatású szer a gyomor minden beteg«c

Boiben. Vériieirv Föliilrnulhatatl.-.n étvágyhiány, gvonif^gyöngeség, rosz veujegy. illatú lelekzet, felfuvodá*. savanyu felböíTenBS, kjllka, Kyomorhurut, gyomorégés, homok- és daraképzödés, túlságos nyálkaképzödés, sárgaság, undor es hányás, főfájás (ha a gyomortol ere(l), gyormorgörcs, székszorulás, a gyomornak ételekkel és italokkal való túlterhelése, giliszták, lép-, máj- és aranyeres bántalmak eseteiben. — K-y üvegese ára használati utasitá-sal egyutto.i kr., kettős tialaczk60kr. Központi szétküldés lírád. Károly gyógyszerész által Krenisíerhrn (Morvaország). Kaphiitó minden ft-yógyszertái'ban. Ovás! A valódi máriaezelli gyomorcsöppekct sokat hamisítják és utánoznák. A valódiság jeléül müulen üvegnek piros, a fenti védjegygyei ellátott borítékba kell göngyölve lennie, és a minden üveghez mellékelt használati ntasitáson me§ kell jegyezve lenni, hogy az líremsíerben Qusek Henrik könyvnyomdájában nyomatott• w0 Valódi minőségben kapható Nyíregyházán : Korányi Imre és Léderer Iguácz" gyógyszerészeknél. Kisvárdán : Khudy Józse f, Nánáson: Kovács Lajos, Rakamazon : Szelóczky Géza, Szent Mihályon Lukács Ferenc:,'Tokajban : Czígáuyi Bél,i gyógysz.-nél (411) Hirdetmény. (?-3) Van szerencsénk a n. é. közönség szives tudomására hozni, miszerint mi az ottani jó hírnevű kereskedő czégnek HIBJÁN SÁMUEL úrnak eredeti és kifogástalan minőségük folytán közkedvelt doboz-teánk és palaczk-rumunkbm egy dúsan felszerelt eladási raktárt adtunk át. Az eladás budapesti eredati árakon történik. — Egyúttal biztosítjuk o nagyérdemű közönséget, miszerint miud?nkori főtörekvésünk leend, csakis kifogástalan, finom minőségű árúk pontos kiszolgáltatása által, általános teljes msgdágedést kiérd?milni. Kiváló tisztelettel DIETRICH és OOtTSCHUG cs. kir. ulv. szállítók, tea és rnm nagykereskedők BUDAPESTEN. /^XXXXXXXXXXXXXXXXXX* X X X X X X s X X X X X Emésztési zavaroknál (étvágyhiány, rosz emésztés, gyomorégés stb.) lassú anyagcserénél s ennek következményeinél (dugulás, felfúvódás, fejfájás, migrén, aranyér) a Lippmanni féle Karlsbadi pezsgőpor legjobb házi sze" riinknek bizonyul. Kapható 60 kros és 2 frtos dobozokban. II. Nyíregyházán: Korányi Imre, Szopkó Alfréd és Léderer Ignácz gyógyszerész uraknál X v:xxxxxxxxxxxxxxxxx: Hirdetmény. Egy száraz malom minden hozzá tartozó részekkel, nevezetesen padig prések, kövek, szóval az összes kellékekkel igen jutányosán megszerezhető. Megtekinthető künn az olajmalomban (Tokaji utczán). A vételi feltótelek megtudhatók a tulajdonos özv. May Adolfnénál. (419—4—?) Rozsa utcza 1382. Y. 511. iz 1887. Árverési hirdetmény. Alólirott kiküldött régrehajtó az 1881. évi LX. t. cz 102. S-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy & nyíregyházai kir. jbiróság 5133/1887. P sz. végzés ált il, B .ke László debreczeni lakos végrehajtató javira, B>nis S imu»lné és Bernáth Béliné nyiregyhízai lakosok ellen, 100 frt tőke, ennek 1887. év május hó 18 napjától száraiUndő 6«/» kamatai és eddig összesen frt 25 kr perkóltiéi követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehijtái alkalmával bíróilag le és felül foglalt és 810 frtra becsült hiti bútorok és képekből álló ingóságok nyilvános irvsrés utjin eladttnak. Mely árverésnek a 9325./1887. P. számú kiküldést rendeló végzés folytán a helysziuén, vagyis Nyiregyhizán alperesek pszonyí ntezin levő lakásukon leendő eszközlésére, 1888. évi január hó 14-lk napjának d. e. 10 órája h itárid iül kitűz -tik, és »hhoi a venni száudékoxók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak mag, hogy érintett ingóiigjk ezen árverésen, az 1381 évi LX. t. cz° 107. §-» értelmében a le^töb iet igérőnik becsáron »lul n eladatni l'ogaak. Az elárv írezíndi ingisígok vételára az 1881. évi LX t. cz. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Nyiregyh izáu, 1887 ik évi deczember 30-ik napján. Tomasovszky Lajos, (8_i_i) kir. bír. végrehajtó.