Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-06-24 / 26. szám

Melléklet a „flfyírvidék" 1888. 26-ik számához. ket, s egeszen biztosan állithatjuk, hogy az iskolák népünk megmagyarosodása érdekébeti tökéletesen megfeleltek köte lességöknek. S ba a magyarosodás ehhez arányítva mégis lassan halad, ezt csakis annak tulajdoníthatjuk, hogy a növendékek az iskolából kikerülve, a családi élet kötelékében, ha nem is felejtik el a magyar nyelvet, de elszoknak attól, hogy ezen a nyelven beszéljenek. A népszámlálások eredményei is konstatálták már, hogy a magyarosodásnak mindenütt a család s különösen Iz anyák a legnagyobb akadályai. S ha nem keresünk eszközö/et, melyekkel ezt a hátráltató befolyást ellensúlyozni tudjuk, mindazok a szép sikerek, melyeket a magyar iskolai nevelés a magyarosítás terén fölmutatni képes, igen csekély eredményekké kopnak el. Mi azt hisszük, hogy lassanként elérkezik már annak ideje, hogy az isteni tisztelet nyelve is fokonkint magyarrá tétessék. Hisz alig van ma már ember Nyíregyházán, ki a templomi magyar szent beszédeket megérteni s istenét magyarul tisztelni ne tudná ! — A törvénykezési palota vázlat-terveit Wagner Jenii fővárosi építész, mint az igazságügyi miniszternek ez ügyben megbízottja, a héten leküldte Megyery Géza törvényszéki elnöknek és Lázár Kálmán kir. ügyésznek, hogy a tervre vonatkozó észrevételeiket megtegyék, és pedig lehetőleg hamar, azért, mert Fnbinyi Teophil igazságügyminiszter e hó végén szabadságra megy a mint Wagner előtt kijelentette, még a fővárosból való elutazása előtt kívánna ez ügyben intézkedni. Ehhez képest a törvényszéki elnök ur és a kir. ügyész ur a terveket, észrevételeik kiaéretében már felküldötték. — Gyászrovat. Nóvák Gyula árvaszéki ülnök urat ismét nagy csapás érte: másfél éves kis fia Kálmán e hó 21-dikén meghalt. — A létesítendő Kazinczy-mauzoleum számára Tóth Istvánné, a Kazinczy család egyik sarja, a birto kában levő Kazinczy családi képeket átengedte. — Birói kinevezés. Veljáczky Gyula nyirbáthori kir. aljárásbiró a nagykállói járásbírósághoz járásbiróvá neveztetett ki. — Lelkész-kandidációk. A felső szabolcsi ev. ref. egyházmegyében kebelezett cs. kenézi, eperjeskei és lórántházai lelkészi állomásokra beérkezett pályázatok elbírálása végett a kandidáló bizottság folyó évi julius hó 1-BŐ nap jának d. e. 10 órájakor fog összeülni Nyíregyházán az esperesi hivatalban. — A kijelölések után három hétre, azaz julius 22-dikén pedig a választások is meg fognak történni mind a három helyen. — A sörház utczai honvéd-laktanya tőszomszédságában levő tűzveszélyes épület eltávolítása régebb idő óta megbeszélés tárgyát képezi a katonai parancsnokság s a városi hatóság között. Ebben az ügyben legújabban a kerületi katonai parancsnokságtól egy átirat érkezett Krasznay Gábor polgármester úrhoz, melyben a városi hatóság arra kéretik föl, hogy e kérdés megoldását oly módon eszközölje, miszerint a raktár helyiségek, melyek most a laktanya említett tűzveszélyes oldalán vannak elhelyezve, a legénység által elfoglalt helyiségekbe tétessenek át, a raktár helyiségekbe pedig a legénység költöztessék át. Természetes, hogy ez a dolog meglehetős nagy költségbe kerülne, mert a csere folytán az illető helyiségek nagy átalakítása szükségeltetnék. — A Hegediis Olchváry-féle párbaj ügyben Bige Sándor vizsgálóbíró a vizsgálatot — Hegedűs meghalván — csupán Olchváry ellen rendelte el, a párbajnál résztvett tanúk ellen azonban nem. A vizsgálóbir í e végzését a törvényszék is jóváhagyta a btkv. 300 §-a alapján, mely szerint ama segédek, kik a párbajt megakadályozni igyekeztek, nem büntethetők. A Hegedüs-Oichváry párbajnál pedig az elővizsgálat adatai szerint is, a segédek a békítési kísérletet megtették. A királyi ügyészség e határozat ellen felebbezett. — A nyíregyházai felsőbb leányiskolában az év záróvizsga f. bő 21-én megtartatott, nagyszámú közöuség jelenlétében. — A vizsga d. c. 8 órakor vette kezdetét s tartott 1 óráig, s d u. 3—6 óráig. — Jelen voltak, mint viiagáló bizottsági tagok Velkey Pál kir. tanfelügyelő, nt. Farbaky József ág. evang. lelkész, Lefjler Sámtiel főiskolai gimnáziumi tanár, Sexty Gyula váró i — Bátyámat igazáu az isten hozta, h:gy megszabadítson egy terhes gondtól, — kiált fel örvendezve Kálmán. — Hm! taláu násznagyot keresett s mindaddig nem lelt, mig én föl nem tűntem a láthatáron. — No, nem épen; azt ugy sem kellene keresnem, bátyámon kivül bizony uem szemelnék e tisztre mást. Hanem egyéb foglalkoztat most engem. Nem ismerte Thúzai Ödönt? — A kereskedőt? Dehogy uem! Jó viszouyban vol tam vele, s igazáu sajnálom azt a derek, becsületes embert, hogy oly szomorú sorsra jutott. Ő maga legalább megpihent a hilálbau; de mi lesz árva leányából, ha pártját uem fogja a könyörület !? — Szegény gyermek ! milyen jó, szorgalmas, gyo nyörü kis lány volt, mikor még éu ismertem. Elszorúl a szívem, ha szerencsétlen sorsára goudolok. Az öreg ur egy könyet morzsolt szét szemében. Kálmán meghatva nézett reá. Ob az a jólelkű, aranyszívű ember nem felejtkezett meg a kicsiuy gyermekről sem. — Lássa Kálmán, gondoltam valamit. Mi a felesegemmel ugy is öregek vagyunk már, családuuk nincs; ba az a kislány most is olyan, miut volt, megvonulbatna nálunk. Mit szól hozzá ? — Azt, hogy öu nemesszívü ember, ki egy eltiport lelket mentett meg A jó isten bizonyosan megáldja ér:o, — szólt érzékenyen az ifju. . Kálmán elbeszélte véletlen találkozasat Irénnél s említés^ tett az ismeretlenről. Az örag ur lázasan ragadta meg ka. 'át. — Menjüuk, minit, — az ismeretlennek ez bizonyosan nem utolsó kiséi

atfe lesz. Irén még akkc,

s

z|is ott ült elhagyatottan, kisírt szemekkel, midőn a ra

b al ember Szilasi bácsival megjelent. Hullámzó feket .ja h,sszú fonatokban omlot végig habtermetén s arczára tév

e' teV6teg P tásokkal nézett magpl^^ Kálmán mégha közeledett feíeje. tanácsos, az iskolai ügyek vezetője, Kiss Líszló r. kath hitoktató egyháza részéről, H'ibay Jószef ev. ref. s. lelkész egyháza résziről. A vizsga ered nénye általán véve kitűnő volt. A szülők teljesen megnyugodva távoztak el. — Értesítés. A nyíregyházai gir. szert. kaih. népiskolában az é.záró vizsgák folyó hó 30 án tartatuak meg, még pedig: d. e. a fi, d. u. a leány osztilyban. Mely vizsgákra á t. szülők és tanügybarátok tisztelettel meg hivatnak. Nyíregyházán, 1888. év junius 23 án. Erdős Vazul, fitanitó. — A szabolcsmegyei egyetemi fiatalság által a jövő hó 7 én a Sós'.óu rendezendő nyár mulatság iránt vármegye szerte uagy az érdeklődés. A megalakult rendező biiottság dicséretre méltó buzgósággal tesz meg mindant, hogy a mulatság sikerét biztosítsa. A szarvasutc.a 6. szám alatt levő bizottsági irodában minden nap 11—12 órakor a mulatságra vo iatkozó felvilágosításokkal készséggel szolgálnak. — Nagy szerencsétlenség történt e hó 18-dikáu Komoró községhez közel, a holt Tisza-ágbau. Fried Menyhért 17 éve? fi ital ember, Fried S .laiuon kora írói lakos fia, Vinc.e Ferenc, thuzséri lakosnak elad>án édes apja gyümö'ci-ter.nésé:, lovait megitatni behajtott a holtTiszába. A tüzes lovak mélyebben mentek a kelleténél a folyóba, a kocsi elmerült s Fried Menyhért azzal együtt eltűnt a folyóban. Viucze Ferencz utána ugrott, de a mély vízben ő sem tudta magát fenntartani. A segítségökre siető munkások mindkettőjüknek már caak holttuatét húzhatták ki a vizböl, melybe az egyik ló is belefúlt. — A nyíregyházai iparos ifjúsági egylet a helybeli csizmadia áru-szövetkezet telken lekvő uj nelyiségéuek megnyitása alkalmából, folyó hó 30-án, szombaton saját pénztára javára közvactorával és tánczuiulataággal egybekötött ünnepélyt rendez. Az ünnepély tárgysorozata: I. Ének : »Ist.en magas vezére.* Elő idja : a helybeli iparos dalárda. II. Megnyitó beszéd. Tartja ; Dr. Ferlicska Kálmán egyleti elnök ur. III. Ének : Hazadualt rendületlenül. Énekli: a dalárda. IV. Felolvasás. Tartja: Andr.lsc ik Endre ur. V. Szavalat. Tartja: Nagy Giza ur. VI. Szavalat. Tartja: Dojcsák Mihály ur. VII Hyinuus. Énekli: a dalárda. Az ünnepély kezdete délután 5 órakor. Közvacsora 7 órakor. (Egy terítek ára 40 kr.) Az ünnepélyt tánczmulatság fejezi be, melyre családjegy l frt 50 krért, személyjegy 50 krért váltható. — Jegyzőválasztás. A nyirmadai körjegyző állásra Csépke Péter k.-apáthi körjegyző választatott meg. — A nyíregyházai ev. ref. nagyobb iskolások évzáró vizsgára julius hó 1-ső napján d. u. 3 órakor fog megtartatni. — Tisztelettel kéretnek a szülék és a tan ügy barátok a megjelenésre. — Elitélt kuruzsló. Papi Ferenczné Dombrádou olyan javasasszony féle hírben áll, s a többek közt bábáskodással is foglalkozik, anélkül, hogy erre jogosítványa lenne. S megtörtént vele nem régiben az a szerencsétlenség, hogy egy szülésuél segédkezvén, az újszülött lioltau került a világra. Ezért aztán vizsgálatot iuditottak ellene, s a törvényszék a héten megtartott végtárgyalásou egy havi fogházra ítélte. — Apagyi Viktor sikkasztási bűnügyében hétfőn hirdeti ki a törvényszék a vádhatározatot, mely szerint Apagyi Viktor, neje és édes atyja vád alá helyeztetnek. — Szándékos emberölés kísérlete miatt öt es:tendei fegyházra Ítélte a helybeli kir. törvényszék Ferencz: Menyhírt nyirbátori lakost. A dolog ugy történt, hogy Talabos Gábor és Ferenczi együtt mulattak. Az utóbbi egy puskát vett észre a szobában, elővette azt s ráfogta egv Juhász nevű emberre. Kicsavarták kezéből a fegyvert s Tiilabosnak adtak oda, hogy tesye el. Fereuczi azouban utána ment, kivette kezéből a puskát s aztán rálőtt Talabosfa, a mikor az felbukott, még kapával ia ütötte. Talabos nem haU bele sebébe, de nyomorék maradt. Ezért kapott Fereuczi öt esztendőt. — Az elsült puska. Bilkáuyból írják nekünk, hogy ott Gödény Ferenczné két cselédje, Suta N'igy Sándor és Bodolai András, kimenvén munkára a mezőre, Suta Nagy Sándor kezébe vette a kerülőnek a kerülőház ijtajához támasztott fegyverét s azt billegtette. Bodolai András a cső előtt állva nézte, hogy Nagy Sándor mit csinál. A fegyver egyszerre C3ak elsült, s Bodolai holtan rogyott össze. A vizsgálatot m»giuditották. — Menyasszonyok s vőlegények tájékozásra, kik szép kelengyét szolid kivitelben, de mindamellett jutányos ár mellett a legújabb divatos ízléssel óhijtanak maguknak, látogassák meg ifj. Sir Nándor és társa, Budapest, hatvani-utcia 22. szám alatt levő ü letét — hol u párisi, berlini és bcsi újdonságok, alkalmi emlék s praktikus tárgyak szépség, és olcsósága mindenki figyelmet leköii. Egy menyasszonyi kelengye 200 darabból álló 320 frt, mig egy 321 d irabból álló, mely ugy a kiiitel, valamiut az áru fiuomsága tolj tán igen szép, 650 forint. Ha pedig valaki 1000 frt vagy 2000 frtot szánt keleugyérc, akkor már egész 600 darabból állót is vehet; megjegyzendő minden kelengye monogramm hímzéssel értendő. C ecsemő kelengye 50 írttól feljebb s férfi 55 frttói feljebb kapható. — Azok pedig, kik mindennapi szükségleteik bevásárlása végett ugyan c-ak előnyösen óhajtanak vételt eszközölni a fentebb emiitett czégnél, következő áruezikekben nagy s divatos választékot találnak u. m : vászon, csinvat, szepességi, asztalnemű, csecsemő, Jiu, leánygyermek, férfi s női fehérnemű, szövött (Wirk) áru, nyári téli Jáger áru, férfidivat, zsebkendő különlegesség stb. árukat, továbbá divatos him'.ett csipke s szövött lüggönyök, ágy és aaztaltakerók, madracz, piplanok, valódi angol utazó Plaid, plüschpokrócz, vízhatlan felöltök, fürdőfroutier áiukat. Kelengyéit megrendeléséhez hajlandó a czég kivánitra saját költségén utazóit bárhová is a minta gyűjteményekkel együtt, vagy kelengye költségjegyzékeket s árjegyzék kivonatokat elküldeni. Fehérnemüek mérték után szintén megrendelhetők. Vendéglök s kórházak bevásárlásainál kedvezmény adatik. A szliácsi fürdőben nyáron át a czégnek képviselete vau. — »Budapesti Hirlap.* A »Budapesti Hírlap* nak a hazai művelt olvasó közönség vetette meg alapját. A lap eleitől fogva megértette a magyar közöuség szellemét; mindeu pártérdek mellőzésével küzdött uemzetüuk óa fajunkért, ez egyetlen jelszóval: magyarság! Viszont az ország legkiválóbb intelligenciája is azonosította magát a lappal, felkarolva azt oly módon, mely páratlan a magyar ujsagiráa történetében. A hazai sajtóban máig a legfényesebb eredményt a »Budapesti Hirlap« érte el; legnépszerűbb, legelterjedtebb lapja az országnak. A külső dolgozótársak egész seregén kivül, a szerkesztőségnek aunyi belaő tagja van, amennyivel egy magyar lap sem dolgozik; minden rovatit külön vezető gondoz, a helyi tudósítókon kivül, a kik a nap törtéuetét írják. Minden fontosabb bel- vagy külföldi esemény felől reades levelezőn kívül saját külön tudósító értesít közvetlenül; a távirati szolgálat immár oly tökéletesen van berendezve, hogy elmond hatjuk: nem történik a világon semmi jelentékenyebb dolog a nélkül, hogy a »Budapesti Hirlap* arról rögtön ne adjon hü és kimerítő tudósítást. A » Budapesti Hirlap* politikai czikkeit Kaas Ivor báró. Rákosi Jenő, Balogh Pál irják más kiváló hazai publicistákkal, h vein a lap függ 'tlen, magyar, pártérdekeket uem ismerő szelleméhez. Politikai hírei széleskörű összekötetések alapjáu a legbizhatóbb forrásokból származuak. Az országgyűlési tudósításokat a gyorsírói jegyzetek alapján szerkesztik. Magyarország politikai és közélete felől távirati értesítésekkel látnak el rendes levelezők, minőkkel minden városban, sőt nagyobb községben ia bir a lap; a >Budapesti Hírlap* távinti tudósításai maiiap már teljasea egy fokon állanak a világsajtó legjobban szervezett hírszolgálatával. Európ i összes nietropolisaibau Loudiutól Konstantinápolyig saját tudósítók vannak, a kik ugy az ott történő eseményeket, mint az elektromos dróton oda futó híreket rögtöu meg.ávíratozzák. A küllöldi reudes tudósítókon kivül minden fontosabb esemény felől a szerkesztőség külön kiküldetési! tagjai :idaak gyora és bő értesítést. A. •Budapesti Hil'lap* e ciélokra havonkint oly összeget fordít, mint a mennyi ezelőtt előtt 10 évvel még egy egy hirlap egész költségvetése volt; de sikerült is elérnie, hogy ma a legnagyobb, leggyorsabban értesülő organuma a sajtónak. A >Budap-sti Hirlap* tárciarovata Teleki Sándor gróf, Tóth Béla, Rákosi Viktor (Spilusz) és több kiválóirók közreműködése mellett, a lapnak egyik erőssége — íme, hoztam önnek második atyát, a kire emlékezhetik gyermekkorából s uj otthouábau föl fogja találni a szerető édes anyát is. Az isten nem felejtkezik el senkiről aem, Irén. A leányka oda borúit Szilasi bácsi keblére s ott zokogott soká, soká, s azt tusogta : — Igen, az isten, a kegyelmes isten I III. A falusi életnek sok előnye, de sok hátránya is van. Mindenki szeret a más bajával bíbelődni, a miuek aztán elmaradhatlan következménye a pletyka. De éu édea istenem, tehet-e arról valaki, ha kas'inó, színház stb. uincsen, a hol elölje uualmát az ember s egy kis szórakozást találjou!? Ezeket pedig helyettesítenie kell vahminek s mi lehetne az más, mint a pletyka. Steiner Aurél alig volt kétszer R csőiékuél a már is ugy tekintette mindenki, miut vőlegény-kandidátust. Di hát kicsoda tulajdonképen az a Steiner? A falusi találékonyság megfelelt erre a kérdésre i->. Némelyek szerint roppant gazdag kereskedő, van vagy százezer forintja; a jobbao érte-ültek p«dig azt vitatják, hagy tönkrejutoU s nem egyéo szó.hámosnál, ki a szép hozomány után áhítozik. Ha Thúzai Irén láthitta volna, talán többet is tud >tt volna mondani. Azonban elérkezett az ideje önnek i°. Falun levén, uagyou természetesnek v hető, ha ismeretségbe jött Eszterrel; az ilyou kölcsöuös érintkezések itt elmaradbatlauok. A fiatal leány egészen megrendült s fekete szemei gyűlölettől, haragtól égtek, midin egy alkalommal megpillantá Récsőiéknél Steinurt. Alig várta, hogy egyedül beszélhessen Es'.terrel. R=geu járatos hozzátok ez az ember, Eszter? Furcsa kérdés! Talán érdeklődil iráuta édesem ? Oh nagyon, nagyon! — moudá sötéten Irén. Szolgálhatnék felőle egy kis felvilágosítással, mely bizonyosan elég leuue arra, hogy kiutasítsátok házatokból. — Sajátságos nézeteid lehetnek az udvariasság felől; fiatal embernek nem oly könnyen adják ki az utat, főleg ha az oly finom és müveit, mint Steiner. — Igen! fiuom, művelt, különösen pedig elvetemült. — Irén ! pattant föl a másik. Háruuk barátjáról egy kissé kiméletesebbeu is nyilatkozhatnál. Vagy talán — tevé hozzá guuyosau — te a mellőzötl, régi imádott vagy 8 azért illeted azou gyöuyörü czimekkel? Irén megbántva emelkedett föl helyéből s egy könycsepp csillogott szemében. — Megsértettél Eszter s ezt én nem érdemeltem tőled. Nem kellett a tanács; meglásd fájdalmasan fogsz még viazaemlékezni reám. Isten veled! Ha auuak a leánynak szíve van, oda kellett volua menuie ahhoz a másikhoz s azt mondauia: — Hibáztam, bocsáss mag ! Nem tette. O.yan hidegen, részvét nélkül nézett a távozó után, miutha sohasem ismerte volna. MégCBak köszönését Bem viszonzá. Kálmáu, Kálmán! Hát ha mégis igaza van Szilasi bácsinak s nem az a te álomképed, a kit auuak niszesz? Hátha a azíve helyén csak ugyan kődarab van s az a sok szép szó csak elkábitásodra volt szánva!? Hanem mit tudta azt Kálmán ! Olyan nagy tisztesség érié, hogy örömében odaképzelte már az uj tiszteletes asszonyt a p irochiára. Igen ára, mert az is van már: parochia; még pedig Gyöuaörőn egyhangúlag választották meg. Cíélnál vau s közel boldog almai teljesüléséhez. ... A tiszteletes asszony, az édes feleség ott sétál a kert árnyas fái alatt; a zöld lomtokat ringatja az esti szellő; távolból b.llatszik a gerlic.e búgó zokogása, s gyermeki kaczajjal olvad össze lágy h .raióniában. Csókra csók . . a gerliczét elriasztja a zaj ... a Piata fiu beleragad az apja szakálába a mutatja piros ajka mosolygását a mamajának. Nem álom többé, nem balga reménység ! (Folyt, kör.)