Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-05-27 / 22. szám

/ „N Y í H V I D É «." vétkes mulasztásból minősítette az elSljáróságra, a bárdolatlan szabadosság nagyobb dicsőségére. Nem kisebb és következményeiben napról napra károsabbnak mutatkozó mulasztása törvényhozásunknak, hogy a községi elöljáróságot a közviszonyok igényeihez mért közrendészeti büntető és intézkedési jogkörrel föl ruházni elmulasztotta. Az uj községi törvény 21-dik § a ugyan kötelességévé teszi »kezelni a mezei, a tűz- és közrendőrséget és a szegényügyet.* Da mint feleljen meg hatályosan e föladatnak, midőn a kisebb kihágás esetei ben sem illetékes a fenyítésre és bíráskodásra. Törvényes hatalom nélkül tehetetlenül áll szemben a korcimai garázdálkodóval, a duhajkodók utczai botrányaival, az éjjoli tivornyázóval, a tilosban lövöldözőkkel, a zárórákat be nem tartó korcsmárosokkal, a hamis mértéket használó szatócsokkal és mészárosokkal, az éretlen gyümölcsöt áruló kofákkal, a hatésági engedély nélkül csavargók, koldulók és házalók, napról napra mindjobban elszaporodó hadával szemközt. A községi elöljáróság tehetetlenségével szemben mindjobban fölszabadul a garázdálkodás, rendetlenség és féktelenség, kivált mióta a helyi hatóság ellen az uj »Büntető törvénykönyv* 193. § a alatt kereshet oltalmat. Nem egy eset volt reá ujabb időben, hogy türhetlen garázdaságot megfenyítő közs'-gi bíróság »a személyes szabadság vétségéve!« vádolva karült a büufenyitő törvényszék elé és nem a tételes törvény ölő betűjének, hanem a helyzet képtelenségét belátó bíróság józan ítéletének köszönhette, hogy épp oly költséges, mint kellemetlen meghurcoltatás árán elkerülte a Csempgi-kodpx 6Úlyos következményeit. Annyi bizonyos, hogy a gyakorlati életből megismert közviszonyainkon gyakran csak Oxenstierna ismert mondása igazít el: »Parva sapientia regitur mundus !< K_y. ÚJDONSÁGOK. — Szabolcsvármegye a képviselőházhoz. Szabolcsvármegye közönsége, a május 8 dikán tartott közgyűlésén elhatározta, hogy az első aljegyzői állás betöltésének ismeretes ügyében feliratot intéz a képviselőházhoz. A vármegye közönségének e felirata elkészülvén, fölküldetett, s a csütörtökön tartott ülésen mutatta azt be az elnök a képviselőháznak. — Öngyilkos kataszteri mérnök. Megrendítő öngyilkosság történt a héten, csütörtökön délelőtt városunkban : Dómján György m. kir, kataszteri mérnök, édes anyjának Szarvas utczai lakásán agyonlőtte magát. A szerencsétlen ember, mint kataszteri mérnök Nagyváradon volt állomáson, s ott lakott nejével s öt kiskeru gyermekével. Csütörtökön reggel 9 '/a órakor Djbreczju felől egész váratlanul hazaérkezett, s egyenesen édes anyához ment. Ezt azomban nem találta otthon. Nővérével, a házban lakó özv. Kubassy Arthúrnéval néhány szót váltott, s aztán az udvarnak egy félreeső helyére vonult, s ott egy 9 mméteres revolverrel szájába lőtt. A golyó a szájpadláson keresztül törve s áthatolva az agyon, a ko ponya csonton akadt föl, s rögtön halált okozott. Mire nővére s a házban levő cselédség a lövésre hozzá siettek, a szerencsétlen 38 é?es erőteljes férfi kiszeuvedett. Végzetes tettének okául anyagi zavarait emlegetik. Családjához czimezve levelet hagyott hátra, melyben édes anyját s nővéreit esdekelve kéri, hogy nejét s öt árváját fogadják gondjaikba. Arról, hogy miért kellett meghalnia, nem tett levelében említést. Dómján György temetése, igen nagy részvét mellett, e hő 25 dikén délután meut végbe. A koporsó fölött nt. Lukács Ödön ev. ref. esperes tartott megható gyászbeszédet, s a dalárda gyászdalokat énekelt. A temetési szertartás után a vasút melletti temetőbe vitték a halottat, s ott öröknyugalomra helyezték. — Gyászrovat. A következő gyászjelentést vettük : Czirbesz Mihály és gyermekei Erzsébet, Eudre és Ilona; — özv. Szalánczy Jánosné szül. Somlvódy Juliánná; — Szalánozy Ferencz, neje Hegymeghy Erzsébet és gyermekei; — Szalánczy Mariska, férje Soltész Emil és gyermeke; — Szalánczy Zsuzsanna, férje Pirkler József és gyermekei; — Szalánczy Bertalan és neje Jármy Miriska ; — Hajnal Mihály és gyermekei ; — továbbá Szalánczy András, mint nagybátya, ugy saját, mint számos rokonság nevében fájdalomtelt szívvel jelentik, a felejthetik nő, gondos anya, szerető gyermek, testvér, sógorné Czirbesz Mihilyné. szül : cúcseri Szalánczy Erzsébetnek f. hó 23 án reggeli 7'/

2 órakor, életinek 42 ik házasságának 22-ik évében hosszas szenvedés utáni gyászos elhunytát. A boldogultnak hűlt tetemei f. hó 24 éa d. u. 4 órakor fognak Kisvárdán a ref. egyház szertartásai szerint öröknyugalomra tétetui. Kisvárdi, 18 3 3. május 23-án. Köny nyű legyen neki a föld ! — Értesítés. A nyíregyházai alsófoku ipariskolák tanooczainak ez évi zárvizsgái, az ipariskola-bizottság határozata szerint, f. évi juniushó 16. és 17-dik napján tartatnak meg, még pedig junius 16-án este 6—8 óráig az előkészítő osztálynak, junius 17 én délelőtt 9--12 ig az első osztálynak, délután 3—5-ig a második osztály tanonczainak. Ezen ipariskolai zárvizsgákról a t. felügyelőség, az ipartestületi hatóságok, a tanügy igaz pártfogói tisztelettel értesíttetnek. Ez alkalo nmal felkéretnek a t. iparo3 mester urak, engedjenek tanonczaiknak kellő időt arra, hogy a zárvizsgákou saját iparágukból tehetségük és ügyességük szerint jó munkát készítsenek, ösztönözzék a szorgalmasabb és ügyesebb fiatal iparos nemzedéket díszes munkáik kiállítására, hogy a vizsga alkalmával szakértő bírálók előtt, szellemi képességük mellett, szorgalmukat és mesterségükben gyakorlati előmenetelüket ís bebizonyíthassák. Nyíregyháza, 1888. évi május hó 22 én. Pazár István, ipariskolai igazgató. — Kallói dolgok. Levelezőnk írja N.-Kállóból: Végre valahára, ugy látszik, hogy Káliéban az egészségügyi s ipardolgok reudbe jöuuek. Dr. Grüu járás orvos ugyanis ma, nem tudom lianyadszor, amúgy váratlanul a csendőrörsvezetővel először a mészárszékeket, azután a vendéglőket és korcsmákat és végre a boltokat végig vizitálta. A nagy publikum csak akkor értesült a dologról, mikor a kellnerek, inasok és cselédek szaladtak rokonról-rokonra, társról-társra. Hauem az eredményről is értesültek saját szemeik érzékével, amennyiben üvegeket, poharakat, bort, pálinkát oly mennyiségben szállítottak a szolgabírósághoz, hogy az ember bámult, hogy ennyi Kállóban létezhetik. Czifrább ennél még az, hogy akadtak egyesek, akik felingerültek e miatt és sokkal természetesebb, hogy ma Kállónak minden tisztességes embere arra kéri dr. Grüu orvos urat, hogy mint eddig ugy ezután is ily erélyesen járjon el az elhanyagolt Kálló érdekében. —y —e. — Színházi műsor. Vasárnap „Falu rossza", hétfőn „Ujf király", kedden V. Margó Célia jutalom-játékául „Nebánts virág", szerdán „Tricot és Cacolette", csütörtökön „Ne vigy a kísértetbe", új népszínmű, pénteken az árvízkárosultak javára „Szép Galathea" és a „Jószívű ember", Jókai vígjátéka, szombaton „Don Caesar" üj operette. — Jegyzői vizsga volt a héten c ütürtökön és pénteken a vármegyeházán. N-g/ kandidatui jelentkezett a vizsgára, nevezetesen Vácsy István Kísvárdáról, Sinka János Nyíregyházáról, Mikolay József Gyulaj^ól s Füzeséry István K.-Sem jénből, A vizsgát mind a négy pályázó sikeresen megállta. — Nyíregyházi színkör. A hét szinhízi történetének a „Suhancz" volt a kiemelkedő pontja. Szombaton adták először, vasárnap megismételték, s a hetet szintén ezzel a víg kedélyű franczia opsrette-el fejezték be. A Suhancz, személyesítve V. Margó Célia asszony által, igazán harapni való kedveuez suhancz volt, akire ezt a szerepet míutha csak rászibták volna. Mellette különösen Kopácsy Juliska k. a. és Locsarekné, s a férfiszereplők közül líónaszéky, Iiaday és Valentin tűntek ki. Vasárnap délután még népelőadás is volt s nagy karzati közönség előtt „Asztalos Sándor vagy az aradi honvéd" került színre. Hétfóu Sdgligeti Ede szép népszínműve, a „Szökött katona" került színre, azzal a félsikerrel, meiylyel a társulat a magyar népszínműveket, népszínműénekesnő hiányában előadni szokta. Kedden elég szép számú közönség jött össze a Locsarekné jutalomjátékára. „Egy könnyelmű leány" a czime anuak a német bohózatos életképnek, melyet ez alkalomra Locsarekné váDe ha azt hitte Benedek, hogy első gondom lesz a várost nyakamba venni s kilincsről kilincsre kínálni őt az irodákban, alaposan csalódott. Bizouy eszembe sem jutott, hogy eljárjak az érdekében. Nem érek én arra. Midőu az illető urak irodájukba járnak, akkor én alszom s mikor ők lefeküsznek, akkor kezdődik c.ak az én dolgom. Ne m találkozhatunk egymással. Meggondolám minek vegyek én magamra haragot? Akár dolgozik az a nagy úr irodájában, akár pedig henyélve engedi át magát mélázásának: minden képen háborgatnám, inkább nem is megyek el hozzája. Duhaj Benedek azonban minden héten pontosan eljött, akár raportra és számot adatott velem, vájjon jártam-e államtitkárnál polgármesternél, kataszteri igazgatónál, postafőnöknél, a képviselőknél . . . — Mindenütt jártam, feleltem. Hogy mikor, azt neai mondtam meg. Járni jártam valamikor az bizonyos. És mivel néha megpillantott Benedek, hogy bemegyek a képviselőházba (a folyosóra diskurálni), a város házára (adóhalasztást kérni), meg volt győződve, hogy most az ő ügyében járok. — Beadhatom a Llyamodváuyomot, kérdé. — Beadhatja barátom. Ha nem is használ előszörre hát. csak adja be. Ei ő hálás kalapemeléssel, a kineveztetés boldogító, reményével ment odább. Folyamodott derűre borura mindenféle köz és magán hivatalhoz, színházba, mágnásokhoz. Egénz nap sem tett egyebet, mint folyamodványokat firkált s az örökség-bérletéből kapott pénznek negyedrésze már elment bélyegre. Egyszer találkozom egy vállalkozó gyárossal, a ki több rendbeli bizottsági tag, a közmunka tanács tagja, pénztárnok valamelyik nagy pénzintézetnél és a jó ég tudja, hány helyen van még hivatalos funkciója. Elmegy előttünk történetesen Benedek ur éa nagyot köszön. — Ki ez a furcsa ember? kérdi tőlem a sokhivatalú ur. — Bizony furcsa egy omber, mondám A hivatalhajhászó nagyzás áldozatja. Nincs foruin, abol ne ajánlkozott volna, 8 mindig azt hiszi rólam, h)g/ nekem sincs egyéb dolgo n, mint az ő ügyében járui kelni. — Hogy hívják? Megmondtam a nevét. Ezzel elváltunk. Pár nap múlva már a gyáros asztalán is volt egy folyamodvány, aláírva kacskaringós, széles betűkkel a Duhaj Benedek neve. A gyárosnak délután valami bizottsági ülése van, ott megint tárgyalják Datnj Bsnedek kérvényét, megy a takarékpénztárhoz, ott a titkár épen akkor vörös krétázza Dahaj Bened ;k visszautasított kérvényét. Mindig és mindenütt Dahaj Benedek. Mikor ismét egy más bankba ment, ott megint Duhaj Benedek kérvényét találta. Ugyan nevezzétek ki már valaminek! mondá az igazgatónak elkeseredetteu. Vörösbe játszott a szeme az örökös Dahaj névtől. És Duhíj Bmedeket kinevezték hatssáz forintra. A titkár nem mulasztotta el azt is közölui vele, hogy ez kiuek az ajánlatára történt. Pedig dihogy ajánlotta őt a gyáros, boszankodásábau szalasztotta ki a száján azt a mondást, hogy nevezzék már ki, ue alkilm itlankodjék neki ez a név minden hivatalban. Duhaj B medek most szentül m?g van győződve, hogy a gyárosnak senki más nem ajánlhatta, mint én, mert látott vele. Boldogokak az igaz hitűek ! És boldogok azok, a kik ilyen könnyen jutnak a hálához, melyet más'ior sok utánjárással sem biztosithatnak magukuak. Sziklay Jáuos. lasztott, s'e darab gyarlóságait csakis az a közkedveltség volt képes parallizálni, melyaek Locsarekné nálunk részese. Szerdán Gabányi Árpád vígjátékának ,,A kókai AaV-nak volt a bemutatója elég üres ház előtt, csütörtökön pedig Valentin Lijos igazgató jutalmára az „Angot asszony leánya" operette került szinre, V. Margó Célia, Kopácsy, Valentin, Rónaszéky s Püspökivel a főbb szerepekben, s az előadás teljes sikerét csak az zavarta meg, hogy épen a „jutalmazandó" Valentin igazgató annyira indisponálva volt, hogy teljesen berekedett állapotában szerepének ének-részeit végképen hallhatatlanul énekelte el. Pénteken egy német vígjáték került szinre első előadásban, szombaton pedig a „Suhancz"-ot ismételték meg. — Eljegyzés. Kemény Bertalan kir. mérnök Ungvártt, e hó 20-án eljegyezte Flegmann Róza kisasszonyt, özv. Flegmann Miksáné úrhölgy leányát. — A ránk következő színházi hét nagy érdekességünek ígérkezik. Mindjárt a vasárnapi előadás az örök költői becsű Falu rosszát eleveníti föl, ezt az igazi magyar népszínművet, mely a mai gyárilag készülő, mesterséges zenéjü s erőltetett népiességü népszínművek fölött mint a hamisítatlan magyar népélet eszményi reprodukálása, elérhetetlen magasságban áll. Különös érdeket kölcsönöz ez előadásnak az a körülmény is, hogy Finom Rózsi szerepét V. Margó Célia asszony fogja játszani. Egy másik érdekes előadás ígérkezik a hét végén, szombaton „Don Caesar" Delliuger fülbemászó zenéjü operettejevel, melyben V. Margó Céliának, Kopácsi Juliskának, Locsareknénak, Rónaszékinek és Valentinnak jut kitűnő szerep. A keddi nap megint jutalom-játékra van szánva, még pedig ez úttal a társulat kitűnő primadonnájának V. Margó Célia asszonynak, ki ez alkalomra a „Nebánts Virág" operettet választá. A jeles művésznő jutalomjátéka alkalmából — mint értesülünk — nagy ovációkban fog részesülni. = Elhalasztott majáles. A helybeli minden felekezetbeli összes népiskolák tanulóinak majálesét hétfőn fogják megtartani, ha ugyan megiut el nem kell halasztani a majálesek leguagyobb ellensége, az eső miatt. — A helybeli iparos ifjúsági egylet által pünkösd másod napján a Sóstón rendezett nyári mulatság igen s/.ép eredménynyel folyt le. Összes bevétel 217 frt 50 kr, kiadás 97 frt 79 kr volt, maradt tiszta jövedelem 119 frt 71 kr. Felülfizettek ifj. Hudák Károly, Májerszky Bírna 3—3 frt, Tolnai Sándor 2 frt, Nagy Géza, Fürster György Tokajból 1—1 frt, Zölder Károly, Hoffman Mihály, Hoffman Béla, Szilvási János, Lipcsey György 50—50 kr, Pintér István, Bacher Gyula 40 — 40 krajczár, Hok E nánuel, Patenheuser Mátyás 30—30 kr, Fodor Gáspár 20 kr. Fogadják a nemes adakozók hálás köszönetünket. A rendezőség. — Tánczpróbák. Alföldy Károly tánezmester a jövő hó 2-dikáu, szombaton este tartja meg növendékeivel a tánezpróbát a nagyvendéglő nagytermében. A próba tánczestélylyel lesz egybekötve. Belépti dij személyenkint 1 frt. — Kálló Gyula táncztanitó próba-bálja pedig, iparos ifjúsági növendékeivel másnap, azaz junius 3-dikán vasárnap este lesz, ugyancsak a nagyvendéglőben, s a meghívó szerint a mulatság tiszta jövedelmének egy harmadrésze a vármegye árvízkárosultjai javára fog fordíttatni. Belépti jegyek személyenkint 1 forintjával, s a családra szólók 2 írtjával válthatók. — Egy fiatal leány öngyilkossága. Englander lgnácz helybeli termény kereskedő 17 éves leánya Gizella, a héten kedden este, szülei lakásán a kútba ugrott, s miro tettét észrevették, oda fullt. Életét már a gyorsan érkezett orvosi Begély sem menthette meg. Végzetes elhatározására — mint beszélik — reménytelen szerelme vezette. Temetése csütörtökön délben ment végbe, nagy részvét mellett. — Hymen. Steiner Adolf szolnoki kereskedő elje gyezte Baruch Gizella kisasszonyt, Baruch Arnold helybeli tekintélyes kereskedő leányát. Goldberger Sámuel nagy-kállói nép és ipariskolai igazgató, e hó 20-án eljegyezte Nagykállóbau Mandel Malvin kisasszonyt, Mandel Sámuel leányát. — A napkori majálesról legutóbbi számunkban közölt tudósítás kiegészítéséül szolgálnak a következő sorok: T. szerkesztő ur f A napkori majálesról becses lapja 21-dik számában foglaltakhoz szabad legyen még következőkkel járulnom. A sikerült tavaszi mulatság úgyszólván előkészület nélkül annyira röktönzött volt, hogy még meghívókat sem volt időnk készíttetni, még kevésbé szétküldŐEni; hanem csak ugy oda kiáltottuuk a mi szerény törekvésünket mindég melegen pártoló nagykállói, nyíregyházi, orosi és apagyi jóembereinknek: mulatság lesz Napkoron, jöjjetek. Es eljöttek szép Piámmal s áldoztak jókedvvel a szabolcsmegyei árvízkárosultak javára! Bevételünk volt; 98 frt 74 kr, kiadás 13 frt 52 kr, tiszta jövedelem, melv az alispáni hivatalhoz szolgáltatott be: 85 frt 22 kr. Felülfizettek: Kállay Jenő 5 forint, Petrovics Gyula 1 forint,, Polatzek János 1 frt, Meskó György 1 frt, Tahy István 1 frt, Verner Gyula 1 frt, Hudák Károly 1 forint, Szaplonczay Györgyné 2 forint, Körtvélyfái Péter 1 frt, Béres Gyula 1 frt, Jaszencsák Sándor 1 frt, Fülöp Gyula 1 frt, Urszini Károly 1 frt, Jakabos István 1 frt, Meskó Elek 1 frt, Körmendy József 1 frt, Nová'c József 2 frt, ZiltánÖiön 1 frt, Puskás Simon 1 frt, Simaskó Venczelné 2 frt, Czukor Vilmos 3 frt, Harsteiu Ignác. 3 frt, Gonda Albert 50 kr, B euer Ignác? 1 frt, Simák István 5 frt, Kállay Leopold 5 frt. Oiszes felülfizetés: 44 forint 50 kr. Azt tán említenem is fölösleges, hogy a napkori asszonyok ezúttal is kitettek magokért, úgyannyira, hogy egyik vendégünk még meg is aprehendálta a sokféle jóságokat, azt mondván, hogy ily fényes asztalt még fővárosi majálison se látott. . . . Hátigaz is, ami igaz; hölgyeink nagyon meglehetlek magokkal elégedve, mert még a felkelő nap is gyönyörködhetett produktumaik morzsalékaibau; pedig az a vinkó, melyet dalkörünk elnöke most is ingyen bocsátott rendelkezésüak alá, ugyancsak kívántatta velünk a zamatos édességeket és a többi jóságokat. . . Ki kell még emelnem azok fáradozásait, akik a plébánia dohány h ódáját alkalmas zöld gályák hiányában is oly széppé és kellemessé tevék, hogy a kukások alig ismertek rá reggel felé! Jávorrek Irénke és Schurina Tónika idézték elő ezt a büvészetet. Végül fogadják köszönetünket mindazok, kik a napkori muri