Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1888-01-01 / 1. szám
A »NYIRVIDÉK< MELLÉKLETE .GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ". elöveteménye, jól trágyát miért is termelése, tekintve az alasony ga amely körülmény a terme es változatossag^ ^ abraktakarmány. .idéken Igaz ugyan, hogy leginkább csapadék-dús udeken é 9 kötótt talajon adja a ^nagyobb termeseke , de mésíel fizet. Protein tartalomra nezve ped g kivéve sniftbabot egyetlen növény sem múlja azt teiui. ^ A Ueorologiai megfigyelések szene hazánkazon vidékén, ahol a tót-megyeri uradalom fekszik legkeve az'évi csapadék; a talaj ped.g, .amelyen a lobab termesztetik, nem agyag, hanem jóm,mősegu^ vályoge* mégis több évi termelés után a lóbab a várakozásnak megfelelt. Kiemelendő különösen, hogy a lóba> ejthető fehérjéje 23%, mig a takarmányárpá 8%,a zabé b /„ Wolff szerint 100 % pénzértéké 6 frt 89 kr, az ároáé 4 frt 30 kr, a zabé 4 frt 47 kr. P A lóbab termesztésénél az a legnagyobb kalam.ta , hoev száraz időjárásnál állati ellenségei, a fekete levettetlek igen elszaporodnak s ennek következteben a mezharmat is föllép. , . A levéltetvek, melyek az Aphis viciae es Aphis ramicis fajokhoz tartoznak, a virágos részt pusztítják, a növénynedvet elszivják s ezen káros behatások folytán a termés mennyisége lényegesen csökken. Azon ese ben, ha a levéltetvek még csak a növény csúcsán mutatkoznának, czélszerü az általuk ellepett részt lesarlózta ni: ezáltal az alsó, a még tetvektől mentes viragzat kifejlődhetik. Ezen les&rlózás mit sem árt a növenyuek, általa az érést siettetjük s a termés sikerülését biztosítjuk. A babzsizsik (Bruchus rufimanus) által kilyukasztott magvak, amennyiben kivihető, vetésre ne használtassanak. ;A mag csiraképességét 5 évig tartja meg. ^ A lóbab a többi hüvelyesektől eltérőleg a legerősebb trágyázást is megbírja s azt meghálálja; ez okból a gabouaféléknek, különösen az őszi búzának igen jó elöveteménye, annál is inkább, mert a talajt igen jó beéredett állapotban hagyja vissza; a trágya alája ősszel vagy tavaszszal is kihordható. Ahol a körülmén) ek megengedik, őszszel trágyázzunk. A talaj az elővetemény tarlójának lehántása után, ha az kizöldü 1, vagy esőzések voltak, erősen megfogasoltatik s a fagyok beállta előtt egy teljes mélységre eszközölt őszi szántást kap ; ha nem trágyázott talajba kerül, akkor tavaszszal a vetést megelőzőleg megporhanyittatik. A mély müvelés iránt nagyon háládatos. A gabonafélékkel egy időben vethető, mivel legalacsonyabb csirázási hőfoka 4—5 R°; a kisebb fagyok iránt nem érzékeny. Április közepén túl már ne vessük, mert ekkor a levéltetvek igen sok kárt okoznak. A vetés a talaj minősége szerint 4—9 cj m mélyen eszközlendő. A vetésnél mindenkor a legszebb szemeket alkalmazzuk, mert ezen általános szabály megtartása, különösen a lóbabnál, nem csak a legnagyobb, de a legjobb termést is adja. Vetése 24—26 l'j m széles sorokban történik; igaz, hogy e sorköz a lóbab nagyságához némileg sűrűnek látszik ugyan, de ha csapadékszegény klímánkat tekintjük. mely ok miutt nálunk a lóbab nem lombosodhatik meg annyira, mint kedvezőbb körülmények küzött s ha azon czélt, hogy búzánknak lehetőleg jó álláshelyet biztosítsunk a vetésforgóban, mit nagyrészt a talaj beárnyékolása, illetőleg az ez által okozott beéredés által érhetünk el, ugy hiszem, gazdatársaim helyeslésével találkozand azon nézetüuk, hogy aszályos klimánk mellett a lóbab keskenyebb sorokba való vetése okszerű leend. Ezzel korántiem mondjuk azt, hogy a sorokban a növények sűrűn vettessenek, mert ekkor az alsó virágzattól a levegő és világosság elvonatván, a magképződés hiányos lesz. A lóbab által beárnyékolt talaj oly tökéletesen beérend, amint még az ugarolás által sem, mert talajunkat a nap és szél általi erős kiszáradástól megóvja: igy talajunknak nem csak viztarta'ma növekszik, de a légkörből átvett szénsav és ammoniak által a talaj ásványi anyagainak elmállása, oldhatósága is elősegittetik. Vetőttag mennyiség 1 kat. holdra 76 — 80 A lőbab ugar helyett is vettetik, elöveteménye lehet • gabona vagy gyeptörés, utóveteménye pedig csak gabona, mivel erős fás gyökérzeténél fogva a talajt porhanyitja. Czélszerü vetésforgói: 1. # lóbab, 1. #tak. lednek, 1. # kapás, ° UZ 8' 2. árpa v. buza, 3- ^ aP a s' 3. lóbab, 3. lóbab, f á rP a> buza- 4. tavaszi v. őszi, " v- i , 5Novekedeset előmozdítandó - óvjuk a gyomoktol, - kikele. után ha 5-6 % magas, fogasoltassuk meg s a szükseghez kép.st kapáltassu't azt meg mire nezve a talaj, időjárás és begyomosodás határoznak. A trágyába vetett lóbab csak egy kézi kapálást kap, amiJálUtnak ° & 8° rkÖZÖk| de a növénysorok is megka. _ Az eddig Németországban lóbabbal réghez vitt kieerletek a tóhögetés által némi terméstöbbletet eredmenyeztek ugyan de száraz klimánk mellett ezen műveleti mód által kepezett gerinczek szárazabbak és melegek leven, - a lóbabot csupán azon okból, ho^y a tol.ogetes végrehajtható legyen, nagyobb sorközökbe "vetnf czéTirát^yo^lenne " W ~ W br,. Bltrf U/^° ri kezdendÖ m eS< ha száro a levő alsó hüvelyek feke ednek; ilyenk r m.rokrakó aratógéppe" evágatik e. kis kévékbe (20-22 %) köttetik, mívef a jelze állapotban aratva a lóbab szára, valam nt levelei i. ekkor meg meglehetős mennyiségű vizet tartalma/na A t e4h,Jl yU)á8 ht Z -i ár S2t? a' k6ttös s°^ba rakatnak A táblán hagyjuk jól k.száradni; kirázástól még esős kazlakat 1 rakaes ^ u n^• Behordáskor cak kfsk^ Cséplésénél nem elegendő a kosarat széthúzni hanem szükseges hogy a kosár felső részét tartó vasrúd eltávolítva a kosár 2 darab faraddal kitámasztassék a dobonjDedig csn Pán 2 drb veröléczet hagy^k TStal elérhetjük azt, hogy a ko^ár felül a dob ol kétszer oly távolságnyira van, mint azt különben a kosár allito csavarja megengedné. Ily módon egész kévéket hanyhatunk a villával a gépbe (amint Amerikában a száraz teugerit a cséplőgépei morzsolják) s tökéletes muukát teljesítünk csakis így leszünk képesek egy 22 kat. hold termését október hóban ötnegyed munkanap alatt lehetőleg kevéf tört szemmel elcsépeltetni. A cséplőgépen a zabrosta alkalmazása igen megfelel. A tót megyeri uradalomban 1 kat. hold termese 11 — 13 hektoliter. A lajosmüri gazdaságban, például ahol a lóbabot termesztik, a termés három évben a következő volt : 1885-ben kat. holdon . . . 8'60 hl, 1886-ban > > • , - 1100 hl, 1887-ben » » . . . 7 00 hl. Ha tekintetbe vesszük, hogy ugyanezen évek alatt a lajosmüvi gazdiság árpatermés átlagi 14 hl, akkor 9 hl. lóbab termést takarmányoz.si szempontból egyenértékűnek — az árpatermésbez viszonyítva — mondhatunk. A lóbab durva darának zúzva, a lovak és ökrök abraktakarmány adagáuak '/a— V«-^d részét képez'; a szarvasmarha hizlalásnál főkép az első és második időszakban használtatik, 1000 kg. élősúlyra 4-5 ty-Ot adva egyéb abraktakarmány mellett. Szokták a hízó ürükkel xi finom darává zúzva etetni, 0'12—0'15 %-ot számítván darabonkiut. A hüvelyeket és a leveleket a szarvts narha szívesen megeszi, a szár pedig nagy vizfelfogó képességénél fogva a jó alomnemek közé sorolható. M. Sí. Az ákáczfa gombájáról. Scliilberszky Károly, a budapesti ra. kir. állami vetórragvizsgáló állomásnál alkalmazott ösztöndíjas se/jéd jelentése. Helyenként késő tavaszszal s nyár elején ákáczfánkat egyik évbon nagyobb, máskor kisebb fokban bántja egy kis fonálgomba, melynek neve S ptosporium curvatum, Rabb. Ez a gomba a közönséges ákáczon kivül a gömb és piros virágú, valamint a tövistelen ákáczfajtákat is meg szokta támadni. Ez évben május végén és juuius elején neháuy helyen volt alkalmam e gombát a nevezett fán észlelni, jgy a Svábhegyen (május 26.) a városligetben (junius 7.), a va cut mentében, a faiskola szélén és a Ludovic.um kertjében tjuniüs 13.). Thümen szerint rendesen május közepén mutatkoz nak a frissen képződött szárnyas leveleken az eleinte kis, alig szembeötlő halvány barnavörös foltok, melyek azonban ugy számban mint nagyságbau növekednek s szinü'i mindinkább intenzív lesz. Nem sok idő múlva a foltok egynél több cm. átmérőjüekké lesznek, színük halvány ockersárgára változik. Ha ez az állapot véletleDül száraz időbe esik, akkor a levelek tömegesen. hullanak le a fáról. Ez annyira halad, hogy utóbb a fa leveleinek nagy rész-; meg van fosztva a levélkéktől, csak az üres levéluyelek maradnak meg rajta; az ilyen lombjától ciaknem egészen megfosztott fa szokatlan, szomorú benyomást kelt a szép májusi napokon, ép mikor a természet üde pompájában gyönyörködtet. A beteg fák alatt feküsznek a lehullt levelek, mint az őszi lombhullás idején. Az ákácznak eme betegségét okozó gomba a leveleknek alsó szinén kisebb-nagyobb szemö'csöket alkot, nnlyek későbben kinyílnak és megfehérednek. A levjlek foltossági onnét ered, hogy a buján tenyésző gombafonal (myceliutn) a levél zöldjét (ehlorophyll) saját testéuek a táplálása czéljából felbontja és telhisználja. A gombafonalak végein hosszúkás, hengeres 1—3 rekeszü, szaporodásra szolgáló szervek, a spórák képződuek, melyeknek töménytelen sokasába tölti be az említett szemölcs aíaku képződéseket s ezek éréskor tetejükön hirtelen felp ittan ván, az ejaculatio következtében a spórák kilöketnek, minek folytán a környezetre szétszóródnak; a spórák a szél, eső és harmat közvetítő szerepe folytán gyakran távoleső egészséges fákra is eljutván, előidézik a bajt. A szóbau forgó gombabántalomnak gyakran feltűnő gyors és tömeges fellépése ebből könnyen kimagyarázható, kivált ha hozzávesszük ama tényt is, hogy a kilövelt spórák a legrövidebb idő alatt cs.ráznak ki s igy létet adnak az uj go nbanemzedékuek, mely szülője veszedelmes működését tovább folytatja, vagy egyebütt kezdi meg. Tényleg e gomba okozta betegség sohasem szorítkozik egyes fákra, haoem rendszerint ígisz környék fáit támadja meg. Tekintve hogy az akáczfa a kertekben általános kedveltségnek örvend és tekintve ama jelentékeny ellentálló képességet, melyet ez p fa az időjárás viszontagságaival szemben kiftjt, továbbá azon hasznos tulajdonságát, bogy a futóhomok-területeknek befásitására kiválóan alkalmas és azon felül gyorsan növő fája is hasznos czikket képez: érd künkben áll minden tőlünk telhetőt elkövetni, hogy azt e bajtól, mely ézek során át sanyargatja ugyanazt a fát, azután előbb-utóbb tönkre teszi vagy legalább fejlődésében megakasztja, növe' edését késlelteti, lehetőleg óvjuk ; vagy ha már a baj olyan természetű, hogy direkt ellenszert nem alkalmazhatunk, mely a gombát távol tartauá vagy annak működését megszüntetné, a karos hatást iparkodjunk prophylaktikus intézkedések kel Ciö'skenteui. Thümen nem nyújt reményt arra, hogy valaha sikerülni fog a gombát direkte elpusztítani, ez esetben meg kell elégednünk azzal, hogy a beteg fák s bokrok alól a lehullott és inficiált leveleket naponkint osszesöpörjük és - ha lehet, rögtön a hslyszinén — hamuva égetjük, hogy ezáltal a tetemes szaporodásnak legalább némi gátat vessünk. Thümen meggyőződést szerzett magának arról, hogy egy maroknyi beteg levél teljesen ep egészséges fáknak a törzse alá hintetvén, azokat a legrövidebb idő alatt inficiálta. \ egyesek. — Vannak gazdáink között sokan, kik azt hiszik, hogy a magárjegyzékét csak azzal a czéllal bírnak, hogy I u t ní k aZ illetö cz éS ne k- Csakhogy ez á nézet nem helyes Magkereskedelmünk terén a kimerítő és nagy gonddá kiállított árjegyzéknek az a feladat jut, hoíy tájékoztatva a közönséget a ma güzlet öss zes visz onyai ról, -Nyíregyházán, nyomatott Jóba Elek könyvnyomdájában. kiszorítsa az ügynöknek a gazdaközŐDség félrevezetésére irányuló szereplését, mert tudvalavő, hogy az árú tisztasága, valódisága s megbízható forrásból való származása sehol sem oly foatos é3 sehol ezzel oly sok vissizaéléi nem történik, mint a magkereikedés terén, és épen érért a gazdaközönségnek egyenesen szolgálatot tesz az a «zég, mely a magüzletről a legrészletesebb tájékoztatást nyújtja árjegyzékeivel. E tekintetben hazánkban első halyen áll Mau hner Ödön műkereskedelmi telepa Budapesten, mely még a külföld leg'l ő világczégeivel is vetekedhetik, az általa érenkint kiadott gazdag tartalmú és díszes magárjegyzékkel, melynek 1888. évi folyama e napokban jelent még. Ez árjegyzék egyszersmind Mauthner üzletének eddig senki által el nem ért nagy kiterjedését is igazolja, mert csak ily tekintélyes üzletkörrel bíró kereskedő van képesítve ily tökéletei kiadására, közvetve tehát ez árjegyzék anuak jeléül is szolgál, hogy magyaror szágban egyetlen üzlet sem részesül a gazdaközönség oly általános támogatásában, mint a nevezett czégé. A vetéli időszak küszöbén nem lesz felesleges az érdekelt közönséget arra figyelmeztetni, hogy a nevezett czég, mint a hazánkban fennálló üzletek egyik legrégibbje, már egymagában fenállásának bosszú tartamában is soliditáiánftk legjobb bizonyítékát nyújtja, de figyelmet érdemel továbbá az is, hogy a magüzlet összes reformtörekvéseit ez a czég kezdeményezte s ezzel a mezőgazdaságnak oly fontos szolgálatot tett, mely a növénytermelés haladását kétségnivül hathatósan mozdította elő, a mit az is igazol, hogy alig vau év, mely e czég kitüntéseinek számát ne szaporítaná s igy a lefolyt évben is az brszágos kertószeti egyesület nagy arany érmét nyerte el e czég oly kitüntetést, melyre még eddig egyetlen czég sem találtatott érdemesnek. A ki a magkereskedelem terén felme • rült javításokat megismerni kívánja, az e szempontból bizonyára a legtökéletesebb tájékozást merítheti Mauthner Ödön főárjegyzékéböl, mely rendkívül gazdag tartalmában oly tájékoztató segédeszközt szolgáltat, a minővel eddig gazdaközönségünk nem rendelkezett. Mauthner főárjegyz^két az eddigi 96 oldalról 144 nagy qusrt oldal terjedelemig nagyobbította meg, a mi által a közönség minden irányú igényeit kielégíthetőnek véli. Külső dísze pedig saját kertjéuek egy részletét tünteti fel, oly művészi és ízléses kivitelben, mely hazai nyomdaiiparunknak (a Deutsch féle művészeti és könyvnyomdai intézetnek) valóban becsületére válik és a legilletékesebb szakköröknek osztatlan tetszését vívta ki magának. Jelen figyelmeztetésnek czélja tehát az, hogy a gazdaközönség érdeklődését ezen szép és tájékoztató kiadványra felhívjuk, megjegyezve, hogy a mennyiben azt még olyanok, kik ez üzlettel reűdes összeköttetésben még nincsenek, megismerni kivánnák, forduljanak ez iránt levelezőlapon a czéghez, (Budapesten, koronaherczeg utcza 18), mely ismert előzékenységével főárjegyzékét postafordultával ingyen és bérmentve küldi meg. — A takarmányfélék értékének kiszámítása. A mai takarmáoys2Ük világban nem egy gazdatárbunk különféle póttakarmányok bevásárlására van utalva s természetes azt fogja venni, melyet legolcsóbban megvehet. Nem szabad azonban csupán a látszat után Ítélni meg a takarmány értékét, hanem tovább kell kutatnunk nevezetesen a megvenni szándékolt takarmány tápértékéről is tudomást kell szereznünk, ez természetes legbiztosabban ugy lesz elérhető, ha valamely vegykisérleti állomásoD vegyelmeztetjük. Az egyes takarmányfélék vegyi összetétele minden gazdasági zsebnaptárban közölve van, s igy ha megvenni szándékolt takarmányt külön vegyelmeztetni nem akarjuk a táblázatból legalább megyőződést szerezzünk annak megközelítő vegyi összetételeiről, melyből megtudható tápértéke. — Hogy azonban tájékozva legyünk aziránt, hogy az adott viszonyok között melyik takarmányféle vétele lenne előnyösebb alapos számításra van szükség annyival inkább, mert nem mindég az a takarmány a legolcsóbb, a melyért kevesebbet kérnak. Minden takarmányfélénél főszerepet játszik annak fehérje, zsir tartalma s abban található szénhydratok, ezekre kell fektetni számításunkat. A német vegykisérleti állomások abban állapodtak meg, hogy a kereskedelmi takarmányfélék értékét kiszámitandók, a zsírt fehérjét 5-ször drágábban kell számítani miut a szénhydratokat, teh'it, hogy a kiszámítást az 5:5:1 hez arányra kell alapítani. Ha most a megvenni szándékolt takarmányban található fehérje és zsirmennyiséget 5-tel szorozzuk s a szénhydratok mennyiségét egyszer véve hozzá adjuk, kapunk egy számot, mely a takarmányban foglalt érték egységek menyiségét mutatja; például a buzakorpában van 14% fehérje, 3'8*/„ zsír és 55% szénhydrat, a mi számitásunk szerint 144 takarmányegységt eredményezne, mert 3 8X54-15X54-55—144, ha ezen számmal a takarmány piaczi árát elosztjuk akkor tájékozást nyerünk a felől; melyik takarmány olcsóbb, melyik a drágább. Olcsóbb lesz az, melynek takarmányegységet kevesebbe kerül. Fenti példaszerint a buzakorpában — annak piaczi árát 4 forint 75 krba véve — egy takarmányegypég értéke 3.3 kr., mig ellenben az idén Szombathelyen is forgalo uba hozott sörtörköly egy takarmányegy. ségének értéke, ha a sörtörköly I frt 30 krért megvehető 3"4 krba kerül, tehát olcsóbb a buza korpa, mint a sörtörköly. Olcsóbb továbbá a repczepogácsa mint a buzakorpa, mert amabban egy értékegység ára 2 6 kr., — emebb?n pedig 3"3 kr., holott a buzakorpának métermázsája csak 4 frt 76 kr, mig ellenben a repczepogácsa métermázsájának piaczi ára 7 frt 60 kr., tehát nem az az olcsóbb a melyért kevesebbet kell fizetnünk. Van a kiszámításnak egy másik módja is t. i. a mikor a fehérje, zsír és szénhydratok közti viszonyt 3:2:1-nek veszik föl s ezen alapon számítják a takarmányérték egységének a számát s az egység pénzértékét. E szerint lenne a buzakorpára vonatkozó számításunk ez: 14+34-3-8-1-24-55=104 egy .-ég — s egy egység értéke 4"76:104=4-5 kr. A Börtörkölynél 4-9+34-0"54-2 10 6==26'3 egység — s egy egység értéke 2 30:26=49 kr. Hogy a kiszámítási mód közül melyik a megfelelőbb, a gazdaság czéljától függ; ha okunk van a takarmány fehérje és zsírtartalmára különös súlyt fektetni, akkor az első számítás czélszerübb lesz. — Azoknak, kik a gazdasági haszonállatok okszerű takarmányozásáról bővebbet tudni akarnak, ajánljuk a hasonczimü munka beszerzését, mely megjelent az országos gazd. egyesület könyvkiadóvállalatában, és könyvárusnál is beszer ezhető.
