Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-04-22 / 17. szám

Mcléklet a „IVyirvidék" 1888. 17-ik sxámáhox. Etelka, Püspokiné Júlia, Sulioka Mtriska, Siántóné Mariska, Vásárhdyi Rózsi kardalnoknök és segéd-színésznők. Férfiak: Hiday Sándor, népsziu nű éje<es és opjrette bariton. Hegvessy G,u'a, kónikus. Milnár László, hős szerelmas. Mándoky BMa, hős és drá nai apiszinész. PiiapöUi Imre, kedélyes api és operatte buffj. P.chy Kálmán, lyrii szerelmes és bonvivant. Ríuaszéki Gusztáv, komikus, uaturbursch és oparette buffi. S áutjó Lijos, ügyelő, könyvtárnok és segéd-szinész Vedrass Gyula, iutrikus és kedélyes api. Verő Győrg , rendező. Valentin Lajos, igazgató és operatte teuorista. Gulyás Miüály, Gyöugyösi Viktor, Jubay József, Karici Imre, Mátray József. Mátray Eidre, Nimeti Józsi'', Szabó József, Szabó László, kardalnokok és segéd színészek. E/.eu kivül még 10 tagból álló zenekar Zaojemszky Gyula karmester vezetése alatt, s a szükséges mellékszemélyzet. Bárlethirdetés. Van szerencsém a n. é. közönséggel tudatni, hogy f. évi május hó 3 ától 16 előadás"-, bérletet nyitok a következő helyárak mellett: Páholy I 40 frt, I só rendű támlásszék 12 frt, 11-od rendű támlásszék 8 frt és földszinti zártszék 6 frt. A bérlat előleges eszközlését Vedress Gyula szintársulati tag fog|a végezni. A bérletre nézve annyival inkább is kérem párt fogásukat, miután az itt eltöltendő évad határozottan csakis hat hétre terjed. Megnyitó előadásul sziare kerül fényes kiállítással »Boccaccio.t Nagy oparete 3 (elvonásban. Zinéjét szerzette: Souppé. Műsoromat a dráma, vígjáték és oparette irodalom legújabb termékei képezik. Újdonságaim színművedben: »Sarah grófnőc, »FranciHcn*, »Chamillac«, »Hitves*, iVasamberc, »Constanliu abbé*, »Jó Eiilöp*, »Jótékonyczélra*, »Arati)hilak«, »Kis mama* ^Már késő*, »Kókai ház*; népszínművekben: »Rokolyás biró*, » Angyal és Ördög*, »Szökött asszony*, »Ne vígy a kísértetbe*, »C'ilra Z uzsi lakodalma*; operettekben; »Uffkirály«, »Dou Caesar*, »Suhaucz«, *Nebántsvirág*, »Eltévedt bárányka*, »Bolondok grófja*, a régiebbek közül, »Ozigánybáró*, » Király fogás*, »Mikádó«, »Augot«, »Ríp-R p -és Üdvöske* stb. Felhasználom ez alkalmat arra, hogy társulatomat a mélyen tisztelt közönség pártfogásába ajánlom, Ígérvén, hogy Nyíregyháza műpártoló közönségének igényeit minden tekintetben kielégíteni iparkodom. Kelt Nyíregyházán, 1888. évi ápril havában. Valentin Lajos, a debreczeni városi sziuhii igazgatója. ITJ DONSÁGOK:. — Települő községek. T. Eszlár község képviselő testülete elhatározván azt, hogy a községet mostani helyéről, hol az ár*íz veszély évről évre végső pusztulással feuyegeti, biztosabb helyre eltelepítik, e szándékuk megvalósítása végett a vármegye alispánjához fordultak támogatásért. Ugyan ilyen értelmű határozatban állapodott j meg Nagy falu érdekeltsége i». Ziltán Jánoi alispán a nevezett községek előterjesztése folytán e czél megvalósítására az első lépéseket már megtette s a dadai alsó és felső járás tőszolgabiráit, mint akikuek hatáskörébe Eszlár, Nagyfalu s a hasonló helyzetben levő T.-Lök és Rakamaz községek tartoznak, utasította, liigy e község, kn' k az eltelepülés tekintetében teendő lépéseiket hathatósan támogassák, felhíva egyszersmind a főszolgabírákat arra is, hogy a víz által romba döntött házak újra val'i fölépítését miut fedd g, mig az ár elvonultával a Tisza medre előterének vonala újólag megállapítva nem lesz, ne eszközöltessék. Ugyancsak e községek ultelepülésének kérdésében a belügyi és közlekedésügyi miniszterekhez feliratot intézett az alispán s csatolva e feliratokhoz a főszolgabirákhoz intézett rendeletét s tájékozva ezzel az illető minisztereket a kérdés mibeu létéről s az általa tett intézkedésekről, különösen iölhivja a figyelmet arra, hogy a nevezett községeket elpusztító árvíz az alsó tiszaszabályozási társulat területéhez tartozó földaket is elborított, 8 hogy e községek, úgy mint idáig történt a maguk erejéből az árvíz veszély ellen védekezni nem tudnak. vinni ez óriási tetteket, mennyire kimerítő lehetett a nagy férfiú testére és lelkén nézve egyaránt! Gróf Széchenyi István a tudományos akadémia megalakulása után azonnal kilépett a katonaság kötelékéből és megkozdte ujabb kori történetünkben páratlan ragyogású polgári pályáját, melyeu szóval, tettel, áldozatokkal és irott müveivel időnkbeu a „legnagyobb magyar" nevet méltán kivívta magának. Csakhamar egész sorát hozta létre a különböző nemzet-gazdasági, ipari és kereskedelmi vállalatokuak ; s ezeknek létesítése körül ő maga a legelső, ki tetemes áldozatokkal szerepel; folytonosan el volt látva külön féle aláírási ivekkel és ismerőseit, barátait hol ennek, hol meg amannak az üdvös társulatnak tagjaiul iratkozlatta be és adóztatta meg. A többek közt az elhanyanyagolt magyar lótenyésztés emelésére 1826-ban Pozsonyban lótenyésztő társulatot alapított, mely a következő évben már Pestre tétetett át. Egyidejűleg „A Lovakrul"czimü érdekes muukát bocsátotta közre, melynek tartalma a lótényésztés által „elérhető nyereség lehetősége" körül forog. Ó kért először engedélyt az uralkodó Ferenc? királytól 1825-ben a magyarországi lóversenyek megtartására is, mely mulatságos és hasznos intézmény azt eredményezte, hogy az 1826-ban megtartott első lóverseny az ország tehetősb fiait egybegyüjté és éléuk eszmecserére nyújtott bő alkalmat; eredményezte továbbá azt, hogy megalkotója lett az „Országos gazdasági egyesület" nek, melynek éléu maga a 20 ezer forintot alapítván} ozó Széchenyi István állott s mindvégig buzgó tevékenységű tagja volt az egyesületnek. A magyar nemzeti színház helye, melyen oly szép templomot emelt a lelkesült nemzet Thaliának, szintén a nagy hazafi szerzeménye, ő maga 10 ezer frtot ajánlott fel ezen czélra ; .ekkor lelkesedéssel irta naplójába (1835 okt. 15-én): sÖrömtelten sietek mondani, hogy valóban lelkes nádorunk kérésemre az Ullman előtti házhelyet a magyar színház építésére átengedte. »Eijen Az köveiKezik ebből, h>gy e községeket is be kell vonni az alsó tiszaszabályozási társulat kebelébe. SIrgősen kéri végii fölterjesztéseibe! az alispin ugy az áttelepülés, m ut eboeu az utó'ib emiitett kérdésbeu a kormány intézkedését. — A lovas laktanya ép lése ügyében a cs. és kir. 6. h d'test parancsokság értesítvén Zoltán János alispánt, hog^ a Nyiregj háza városa által épiu-ndj lovas kaszárnyául tervezete a miuiszter ákal megállapittatott követelményeknek megfelelően elkaszült, az alispán a ter vehetnek polgári és katonai tagokból álló vegyes bizottság által való felülvizsgálás! v:gett a határidőt május 1 jén.'k d. e. 9 órájára tűzte ki. A vegjes bizottság a városi tanácsteremben fog összeülni. E!nö';e Zoltán János alispin lesz, polgári tagjai pedig Koczok László kir. tőmérnök, a város által e végett kiküldendő közeg, a városi főorvos, 8 a város által kijelölendő építészeti szakértő. A. hadtest parancsnokságot pedig megkereste az alispin, bogy a bizottság katonai tagjait kijelölni szíveskedjék. — Adakozások a vármegyében. Legutóbbi kimutatásuuk óta a vármegyéből az alisp mi hivatalhoz a következő adakozások jelentettek és küldöttek be a vármegyei árvízkárosultak részére: Óntelek köziég 127 liter bma, 470 liter gabona, paszuly és tengeri, Djmbrád község pénzben 55 frt 90 kr, 454 liter buza, 2894 litor gabona, 189 liter tengeri, 98 liter piszuly s a község miut testület 1000 liter gabona, Paszab község 8 mm. gaboua, 1 mm. 80 kl. buza, 2 mm. 20 kl. árpa, 75 kl. tenger;, 7 mm. 20 kl. kolompér, 20 liter paszuly s 6 frt kés/pánz, Reizman Hermán Nyíregyháziról 10 frt, Nagy-Kállóban, a múltkor r.yugtázott, 87 frton felül ujolag 12 frt 90 kr, Bogáth 45 frt 20 kr, Paszab 13 mm 91 kl. gabona, 1 mm. 90 kl. Luza, 2 mm. 22 kl. í'irpt, 92 kl. tengeri s 5 frt 80 kr készpénz Ujíehártó 569 frt 56 kr, Pazony község 39 frt. — Értesítés. A szabolcsvármegyei ált. tánitó egyesület választmánya f. é. április hó 28 án d. e. 10 órakor a városi felső leányiskola egyik tantermében rendes gyűlést tart, miről a választmány helybeli és vidéki tagjai tisztalettel értesíttetne'!. A gyűlés tárgyai : 1. A mult vál. gjűiés jegyzőkönyvének hitelesítése. 2. A marostordamegyei ált, tanítótestület átirata a honvédelmi szolgálat ügyében. 3. Az országos »Eötvös alap*-ot kezelő és osztó bizottság felhívása. 4. Jelentés az egyesületi pénztár állásáról é3 a hátrányok behajtásáról. 5. A nyíregyházai járáskör jelentése a járásköri pénztárról. 6. A folyó évbeu tartandó tanitóegyesületi közgyűlés idejének meghatározása. Kelt Nyíregyházán, 1888 évi április hó 19 én. Miklós László, elnök. — Az árvízkárosultak javára, Kerekréthy Miklós főkipitáuy gyüjtőívén adakoztak még : a nyíregyházi dalárda újból 3 frt, Márkus Károly 2 frt, Ambrózy Etel 2 frt, özv. Virágh Antónia 1 frt, Jármy Vincza 3 frt, Fráter Sándor 2 frt. Takács Géza 5 frt. A gyűjtés összes eredménye 1930 fit 91 kr. — Az első érettségi vizsga az idén lesz a helybeli ág. ev. főgymnáziumban. Az érettségi vizsgáu a miniszter által kijelölendő miuisztari biztoson kivül valószínűleg jelen lesz és elnökölni fog Ozékus Istvín, a tiszai ág. ev. egyházkerület püspöke. Az írásbeli érettségi vizsgák pünkösd után való kedden, májíis 22-dikén veszik kezdetőket s tartanak megszakítás nélkül öt napon át. — Szabolcsvármegye állandó választmánya, a májusi közgyűlés tárgyainak előkészítése czéljából, május hó 3-dikán ülést tart. —- A vírmegyei számonkéröszék május hó 5 dik°n ülést tart. — Felolvasás. Lipunk legutolsó számában emiitettük volt, hogv a debreczeni orvos és gyógyszerészegylet dr. Baruch Mór kir. törvényszéki orvost felkérte, hogy április hó 14-én megtartott g) ülésén felolvasást tartson. Mint nekütik most Debreczenből irják, dr. Btrucli felolvaiásának tárgyául egy elmekórtani esetet választott, mely törvényszéki orvosi gyakorlatában fordult elő és kiváló figyelmet érdemel már csak azért is, mert a kérdéses szerelmi tébolyodottal kísérletileg is ki lehat mutatni, mikéut követi el a bűntényeket. Dr. Baruch a magyarok Istene*. E szép tért, az Isten tudja, éu szereztem. Hogy ma a fővárost nyugodt méltóságos lejtéssel szeli át a nagy Duna folyam és kebelén annyi színű lobogós hajók százait hordja nyugodtan, s az élénk forgalom szemkápráztató látványt nyújt a szemlélőnek, ez is a nagy hazafi érdeme. A szabályozás keresztülvitele által bilincsbe verte a rakonczátlan Dunát. . . . Saját kölségén tett rzemleutat a Duuán és Feketetengereu Konstantinápolyig a gőzhajózás érdekében. Megtörte a folyam rémeit, a Vaskapu sziklatömegét és utat nyitott a kereskedelem főeszközeiuek, a gőzhajóknak egész a tengerig s keble dagadott az örömtől, midőn az első »Argo* nevü gőzöst 1834 nov 11-én a Dunát eddig elzáró Vaskapun átevezni látta. Nem elég, hogy lángesze és fáradhatlan tevékenységével e folyam mentén teremtett közlekedést, hanem a folyamon át egy csodát emelt, a két testvér fővárost összekötő láncz híd által, melynek létrehozása életének legszebb és legmagasztosabb feladat gyauáut illik be a többi közé. Ott van a nemzeti muzeumban a nagyszerű olajfestmény, mely a lánc'.bid-alapkő-letételét örökíti meg 1842 aug. 24-én, melyen a lánczhid remekmű megteremtőjének, gróf Széchenyi Istvánnak önérzetes alakján méltón gyönyörködbetünk ! Drága életének 21 évét szentelte e nagy eszme megvalósításának; utazott, fáradott, tanult, kért, mig végre meghallgatta a haza és 1836-ban mindkét tábla elfogadta tervezetét. E terv két féle czélt tűzött ki megvalósításul; az egyik az volt, hogy a két testvér várost Budát és Pestet örök időkre összekösse; a másik az, hogy az eddigi szüzvállasokat, a fi'etni vonakodó nemes gégét szépen megadóztassa a hidvám által és megtörje a memadózuuk* kényelmes elvét. Valóságos harezot kellett vivnia, és mindent koczkára tennie, hogy a hídépítést ellenző, konzervatív főrendeket legyőzhesse. Ennyi küzdelem mellett még mindig maradt ideje arra is, hogy eszméit és reform-törekvéseit papírra tegye az orvosi egyesület által kiváló figyelemben és kitünte tésben részasült. — A meggyi'kolt S3rtÓ3kere3kedő ügyében folyamatban levő vizsgálat alatt, a gyilkosság elkövetésével gyanúsított éa letarlóztatásban levő Figec2ki Pál korcsmáros miudenese Győri Nagy József ellen is több gyanú ok merülvén fól, a helybeli kir. ügyészség, miután Nagy Józief Figeczki letartóztatása után, április 7-én Nyíregyházáról megszökött, országos köröztetéüét rendelte el. A nyomozásnak azonban egész e hó 19-diíéig uem volt semmi eredménye. Csütörtökön délután egy Csengeri aevü talyigás hirül adta Prok Stau randőrbiztosnak, hogy ő Nagy Józsefat az ujfehértói országúton Nyíregyháza felé jönni látta. A rendőrbiztos ez értesítés folytán Nagy József után vetette magát, B este 6 és fél órakor, mikor Nagy József épen a feleségéhez akart bemenni, letartóztatta. A magas szál ember minden ellenállás nélkül magadta magát s engedte, hogy a törvéuyszéki fogházba bekísérjék. Papay vizsgálóbíró mindjárt másuap kihallgatta, 8 elővigyázatból hogy esetleg Figeczkivel ne közlekedhessék, a kis-börtönben tartóztatta le. Hogy elfogatása s tett és teendő vallomásai menuyiben fognak a gyilkosság földerítésére szolgálni, azt ma még tudni nem lehat. — A Sóstó fürdő megnyitása, a fürdő igazgatóság megállapodása szerint, ha az időjárás kedvező lesz, e hó 29-dikén, azaz vasárnap fog végbemenni. Ez időre minden valószínűség szerint elkészülnek a folyamatban levő átalakítási és javítási muukálatok. — Gyászrovat. Márky Frigyes földbirtokos e hó 13-dikán Karászban meghalt. Temetése nagy részvét mellet e hó 15-dikén ment vé^be. — Kis műkedvelők diadala. Kuuike Amália k-a., jóhirü nevelő intézetében érdekes gyermek-előadást rendezett e hó 15-dikén. Egy magyar és egy német szövegű darab került színre, s a kis műkedvelők valóban kitettek magukért. A', előadást igen szép közönség hallgatta végig. A kis ünnapség még a jótékonyság gyakorlásának nemes erényével is diszeskedett, amennyiben önkéntes adakozásokból 26 forint gyűlt ösaze a vármegyei árvízkárosultak javára. — Öngyilkosság. S pos Imre ramocsiházai földbirtokos, életuntságból és zavart anyagi viszonyai folytán főbelőtte magát s azonnal meghalt. — A kir. postatakarókpénztár pénztárában őrzött érték pipirok névértéke a napokban érte el a három milliót. E'. összegből több mint fél millió esik a betevők tulajdonát képező és díjmentesen letétben őrzött értékpapírokra, a mi tekintve, hogy ama összeg tavaly még csak 300,000 frtra rúgott, a postatakarékpénztár szóban forgó üzletkörének jelentékeny fellendülését bizonyítja. De az értéküzlet örvendetes emelkedését mutatja általában az a körülmény is, hogy a betevők megbízása folytán az intézet közbenjárásával vásárolt értékpapírok összértéke eddig megközelíti a 800,000 frtot. — Vak tiizilárma zavarta föl a mult szombaton délután városunk közönségét. Az ág. ev. templom tornyában levő szegődtetett toronyőr délután 3—4 óra között tüzet jelzett, s kidugta a vörös zászlót a torony ablakán északkeleti irányban. A megriasztott közönség s pár perez alatt az önkéntes tűzoltóság is szereivel futott a jelzett irányban, de tűz nem volt sehol. Igen szép dolog az a mi toronyőreiuktől, hogy ilyeu gondos figyelemmel teljesitik feladatukat, de a túlságoskodás ebből sem jő, s a közönség ilyeu fölriasztása csakugyan felesleges. Sokkal okosabb lenne, hogy a toronyőrök, ha már csakugyan kiütött a tűz valahol, pontosan jelölnék meg, mely irányban és hol van a veszedelem. — Kényszeritett biztosítás. A belügyminiszter legközelebb rendeletileg kimondotta, bogy a gyámokat nem lehet arra kényszeríteni, hogy a biztosításokat valamely előre kijelölt társulatnál kössék meg, ez szabad tetszésükre bízandó. Éppen olyan volna ez, mint ha valamely pénzintézet azt kívánná, hogy az ő adósai egy általa választott társaságnál kötelesek jelzálogilag lekötött házukat, illetve épületüket biztosítani. R ezek elterjesztésével egy uj élet hajnalát deritse fel. Ő lobogtatta a haladás zászlóját, melyet a kényelem szerető mozdulatlan kor sötét alakjai számtalanszor ki akartak csavarni kezéből ! 1830-ban jelent meg „Hitel" czimü műve, mely korszakot alkot nemcsak a magyar politika irodalomban, hanem a közélet történetében is. Egészen magén viseli szellemének bélyegét: a gyakorlati iránynak a hazafiúi lelkesedéssel való kapcsolatát; kimutatja czélját, a magyar fai fenuállásának biztosítását és nemesebb kifejezését. Hadat üzen benne az ősi korhadt intézmények imádóinak s a nemzeti bajok forrásául közlekedési viszonyainak elmaradottságát, elhanyagolt ipar és kereskedelmünket és kényelmes nemzeti tétlenségünket nevezi meg. Hitelre van szükségünk, ha élni akarunk, a tétlen álmodozás nem segít rajtunk. A mult elesett hatalmunkból, C3ak a jövőre kell gondolnunk. Elszánt huafitág és hü egyesülés szülhet bizalmat az iránt, hogy Magyarország nem volt, hanem lesz. Müvét éles és szigorú bírálat alá vette D.'seewfFy József gróf »Taglaiatában», melyre Széchenyi „Világ" czimü müvével még bővebben kifejti nézeteit s a mozdulatlanság tinait diadallal forgatja fel. Jött aztán a >Stadium«, melynek előszavában igy szól Magyarország képviselőihez : »Komoly méltósággal int az idő elfogulatlan barátságos tanácskozásra „az emberiségnek egy nemzetet megtartani, cz és nem kevesebb forog most kérdésben s rajtunk áll ennek szerencsés eszközlése. Feleljünk mog az Istenért e diszhivatásnak. Fiatal és régi, nemes és nem nemes, katholikus és nem katholikus fogj kezet most, és ne áldozd fel hiu szenvedélyednek honod javát, sőt lételét*. »Kössünk mi ujabbak, míveltebbek már valahára egy szebb frigyet, mely alatt nem egyesek haszna s előmenetele lappang, hanem a közjó melegítő sugára fényledez s ne felejtsük, hogy szakadozva felette gyengék vagyunk, egy szívűek egy akaratuak pedig óriás erő*. (Vége következik.)