Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-04-08 / 15. szám

,N y I BV I D É K." nagyon mesterséges eszkőzök kivételével (minők lehetnének p. tanúságos bolt kirakatok, Magyarország nevezetesebb vidékeit mutató vásári panorámák, képes könyvek potom áron osztogatása stb.) a nép műveltségére nagyobb mérvben hathassanak. Az iskola, dalegyletek s nép könyvtárak ma még a legjobb segéd eszközök, mindenek felett pedig lényeges az, hogy minden faluban egy lelkes mozgékony ifjú s egy müveit nő, kik hivatásuk fontosságát érzik, s kik a városi művelt elemmel s a hivatalos közegekkel folytonos összeköttetésben öntudatosan működjenek a nagy munkán, Magyarország uj meghódításán. Igen, mert erről ván szó. Őseink ezredéves működése' csak a talajt s történeti jogot szerezte meg számunkra, a szebb és nemesebb feladat nekünk jutott; meghódítani azt a népet, melynek közel fele közönyös s egy jelentékeny része ellenséges indulatu törekvéseinkkel szemben. A hódítás muukájának legszebb, leghatásosabb része a vidéki központok, az intelligens magyar vidéki városok elitejének feladata. Elmúlt az a kor, midőn tisztán éljenzéssel s pohárköszöntéssel lehetett dokumentálni a hazafi isságot, a jövő nemzedék méltán megbélyegzi annak a vidéki városnak most élő lakosságát, mely vidéke magyar közművelődése érdekét közönynyel szemléli. György Aladár. Szabolcsvármegye főispánjai 1550-töl máig. Régibb feljegyzés alapján közöljük Szabolcsvármegye főispánjainak 1550-től összeállított névsorát a következőkben : Nyírbátori Báthory András 1550. Nyírbátori Bíthory Miklós gróf, egyszersmind szatmári és somogyi főispin 1534. Nyírbátori Báthory István 1586 Halála jeleztetik 1609. Ennélfogva a vármegye a követeknek utasításul adta, hogy kérjenek főispánt a vármegye birtokosai közül. Miután tehát bizonyos ideig szünetelt volna a főispáni állás betöltése, Mátyás király ezt a méltóságot gimesi Forgách Zsigmond nógrádi főispánnak, a magyar királyság részei feletti generális kapitánynak adta. 1612. Ugyanez jelen lévén 1615-ben a vármegye gyűlésén, személyesen vezette a tisztújítást. Annak előtte senki felől nem olvasható, hogy a birák választásánál személyesen jelen lett volna. 1615. Megválasztatván Magyarország királyának Bethlen Gábor, a főispáni méltóságot gimesi Forgách Zsigmond halála után bedeghi Niáry /síuán-nak adta (1621), Ferdinánd király megerősítette 1623. Ugyanez a főispáu praefectusát Literátus Miklóst saját személyében, megbízó levelével ellátva, kiküldte a vármegyére a tisztújítás keresztülvitelére. Ugyauez örökös főispánnak iratik 1634—1642. Tisztújítás ugyanezen főispáu jelenlétében 1641. Gimesi Forgách Zsigmond, egyszersmind Borsodvármegye főispánja, személyesen vezette a tisztújítást 1643. Ugyanezen főispáu tisztujitása Barhárdonovits Márton királyi ajtónálló elnöksége mellett 1645. Emlékezetben hagyatik bedeghi Nyáry Bemárd szabolcsvármegyei főispán beigtatása 1617. Briberi Melith Péter az erdélyi fejedelem által tétetik főispánnak, a király által megerősíttetik, beigtattatik 1655, egyszersmind tisztújítást tart 1667. Briberi Melith Péter halála után a főispáni méltóság adatik Barkóczy István-nzk 1663., ki beigtattatik, egyszersmind restaurál 1679. Leopold király a főispáni méltóságot néhai Szalai Barkóczy István halála után ifjú Zichy István grófnak A „NYLIMDGK* TÁRCZÁJA. Árviz. Szép tavasznak hrjnalára Langy l"h>llet száll a tájra, Földön, égen élet ébred, Nappalát epedve várja. Kis pacsirta száll az éghez, Vigan hangzik fel danája, Oly gyönyörrel, büszkeséggel Néz a messzi rónatájra. Rónatájon zöld vetés van, Zöld vetésben enyhe fészek, Enyhe fészek belsejéből Fiai utána nésnsk. Dal kél a kis pásztor ajkán, Dal, mit a sziv még nem érez ; Röpke szellő lenge szárnya Nem lebeg még kedve3éh»z. Dal kél ajkán a leánynak, Lelke óhaját dalolja, Annyi vágygyal, gyötrelemmel... Isten a megmondhatója I Hó imára nyitja ajkát A viruló föld lakója, Sok reménynyel kér le áldást Istenétől, hogy megóvja I Szép tavasznak reggelére Zeng a dal • a hálaének, Fény a szemben, kedv az ajksn, Oh hisz' olyan szép az életi S szép tavasznak éjszakáján Elhal a dil s hálaének: Reng a föld, süvölt az orkán, Mint a szörnyű végitélet. adja 1680. Beigtattatik és tisztújítást tart 1681. Ugyaueunek tiszteletdíjul adatik 200 forint 1686. Tisztújítás Zichy Péternek, Zichy István főispán fiának jelenlétében és elnöksége alatt 1695. Azután a fóispánságról lemondott, azt Lipót király az ő fiának Zichy Péter grófnak adja 1696, ki a tisztújítást minden előző évi tisztviselő választására nézve megerősíti. A főispáu jelenlétében tisztújítás 1702. Lemondanak a tisztviselők és a főispántól a tisztújítást követelik, mindamellett a tisztújításig hivatalukbau meghagyatnak 1703. Közbenjővén ezen években, hogy Rákóczy Ferencz fejed'elem az ő felhatalmazott emberei által a tisztújítás tekintetében rendelkezett. 1707. Kissennyei Sennyey István, Magyarország Confederalt Statusainak Cancellárja, Rákóczy Ferencz rendeleteiből, az ő egyetemes jószág felügyelője Krucsay Márton által főispánul beigtattatik 1708. Ugyanezen évben a tisztviselők lemondanak, de megerősíttetnek hivatalukban a közgyűlés által, hozzájárul a főispán beleegyezése is. Ugyanaz, mint a főispáni méltóság administratora jegyzőkönyvbe vezettetik 1709. ós tisztújítást tart 1710. Vásonkői Zichy Péter jelenlétében 1711. tisztújítás. 1721. Károly király a főispáni méltóságot azon törvénynyel adja vásonkői gróf Zichy Lászlónak,'; gróf Zichy Péter tényleges főispán fiának, hogy akár atyjának lemondása, akár annak halála után örökölni fogja azt. Az atyja tehát lemondván, fiát beigtatja s üdvös intésekkel ellátja 1724. Ugyancsak Károly kir. néh. Zichy László halála után a főispáni méltóságot adományozza testvérének Zichy Miklós grófnak, azon feltétel mellett, hogy az, mihelyt a teljes kort elérni fogja, azonnal elfoglalja a hivatalt. 1726. Ezen időközben pedig Károly király által főispáni helyettesül (adminisztrátor) rendeltetik Ltzi Ghillanyi György, kinek adiniuistratorsága alatt tétetik le a vármegye házának első alapköve Nagy-Kálióban 1733 nov. 9. Z'chy Miklós elérvén a nagykorúságát, Ghillányi György a főispáni helytartói hivatalt Miklósnak, Zichy Líszló fiának átadja, és már Zichy Miklós főispáni esküjét leteszi, 1731. Ugyanezen évben tisztújítás tartatik, mely híres pálezai tisztujitásnak neveztetik, ugyauitt foly le juli 13-án, mely szakadís zavarát idézte elő 1734. Mária Terézia tisztújító királyi komissarius gyanánt Károlyi Sándort kinevezi. Eunek halála után a vármegye restaurálásával megbízza ennek fiát Károlyi Ferenczet 1743. A főispán Zichy Miklós lemond 1747. Mlria Terézia kinevezi szalai Barkóczy Imre főispánt. Ezen főispán alatt a főispáni tiszteletdíj 100) frtra emeltetik, 1754, a vármegye 1500 R írtjához M eghal 1759. Mária Terézia kinevezi főispánul szalai gróf Barkóczy Jánost, édes testvérének Barkóczy Imre főispánnak halála után 1759, ki első izben tisztújítást tar1763. Meghalt 1782. Nagymihályi gróf Sztáray Mihály beigtattatik aug. 10 én 1782. A vármegye kormányzására rendeltetik Teleky Sámuel, a római szt. birodalom grófja. 1785. Gróf Haller József, kir. kerületi comissarius kineveztetett, ki a Nyíregyházán tartott közgyűlés alkalmával lemondott márczius 18-án 1790. Emiitett kir. kerületi biztos az administratorságtól felmentetvén, a törvényes főispán gróf Sztáray Mihály hivatalába visszaállitatott 1790. Ennek lemondása után 1791 Mihálydi Splényi Gábor báró és generális állíttatik főispáni helyettes gyanánt 1791. Miután ez lemondott 1817-ben, Fai Fay Barnabás a Szt.-Istváu-rend tulajdonosa, valóságos belső titkos tanácsos, elébb ugyan mint a főispáni méltóság helytartója (1817), azután pedig mint valóságos főispáu 1824. Ennek lemondása után mezőszegedi Szegedy Ferencz, a cs. kir. méltóságnak kamarása, a főispánság adminisztrátori székét elfoglalja 1827. október 15-ikén. Tisztújítást tart 1828. Kis patak, hegy oldalából Vészt sodor le sík vidékre, Fékevesztve ront elóre, Gátra gát.-it bontva, tépve. Láthatatlan szellemektől Habra hab tolul zuhogva, Tánczra kelve dörg a hullám, Mintha száz mennykő ropogna I S mint a villám hirdetője Romboló, nagy f:rgeteguek : A nagy áradat megindul, Ember, állat ugy remegnek. Száll az éghez kis pacsiita, Bú« panaszdal kél az ajkáD, Enyhe fészke töakretéve Úszik a hab ár»datján. Hallgat a víg pásztorének S szép danája szép leánynak, ...Úgy kaczagnak, hívogatnak A gomolygó síri árnyak! És kiál'ás szül az égh'Z, Benne átok és imádság I Nósirás és férfi könyje Szánja a lét pusztulását. Rémülettel fut, ki krp^s, Oh hisz' olyan szép az élet I Botlik a láb, összeroskad... Eljött már a végitélet I Hosszú éjre nappal ébred, Put-ztaság az ár nyomában; Sík a tájék, mint előbb volt, Áin felette tenger ár van. Zö!d vetésnek sűrűsége Sár-iszappal van befödve, Romba dói a boldog viros S u^y marad tán mindörökre 1 Széki Teleky József kir. kamarásnak, kir. táblai bírónak adatott a főispánság 1830. Kit később korfejedelinünk — szeretett hazáuk iráuti páratlan érdemei s erényeiért valóságos belső titkos tauácsosnak, koronaőrnek, 1842 -ik évben pedig Erdély nagyfejedelemség kormányzójának kegyelmesen kinevezni méltóztatott. Nagysombori Sombory Imre őméltósága, főispáni helyettes székét elfoglalja 1846. márczius 30. Gr. Dégenfeld Schomberg Imre 1848—1819. Szolnoki Jármy Imre kir. tanácsos 1861. Ajnácskői báró Vecsey József 1867—1872. Luskodi és vajii gróf Vay Adám 1872—1877. Tolcsvai Bónis Barnabás 1877—1881. Graejl József 1883-tól a Lipót-rend lovagja és 1886 tói főrendi házi tag, 1881-től máig. ÚJDONSÁGOK. Árvízveszély a vármegyében. Az árvízveszély képe az elmúlt hét folyamán nem igen változott. A Tisza vize csekély ingadozásokkal hol árad, hol apad. A helyzet súlypontját most a t.-dobi átömlé86k be- vagy be nem tömése képezi. Jelentéseink a következők. Baross közlekedésügyi miniszter április l én kelt távirattal tud itta az alispánnal, hogy 100 genie katona, a t.-dadai átömlés elfogási munkálataihoz kirendeltetett h 200 még menni fog. Ifj. gróf Pongrácz Jenő, mint ipa gróf Dessewffy Miklós megbísottja, kérvényt intézett az alispánhoz, hogy tekintettel arra, miszerint mentesített földterületeikből a t. löki és t.-eszlári uradtlmakban a magas árviz következtében mintegy 5000 hild szántó és kaszáló került viz alá, mely területről a viz a most beállott apadással sem folyhat le, tekintettel továbbá arra, h >gy összeomlott épületeik s őszi vetéseik elboritása által tetemes károkat szenvedtek: hogy legalább a viz borította földekét tavaszi munka alá lehesien venni: kéri, hogy a nevezett két község határában a megmaradt gátakat és a partosabb földrészletek átmitszését elrendelni kegyeskedjék. E kérvény alapján, a helyszíni hatósági szemlét az alispin el fogja rendelni. Zoltán János alispán április 1-én tett jelentést a közlekedésügyi miniszternek a helyzetről. E jelentésben elmondja az alispin, hogy T.-Lökről Geduly mü.zaki tanácsos és Benedek fóméruök kíséretében, gőzhijón Dadára indulván, a híjó, a vezető ügyetlensége folytán fennakadt, s az egész küldöttség majdnem életét veszté. Jelentésében az alispán ama meggyőződésének ad kifejezést, hogy a dadai átömlés eltömése addig, m

:g a Tisza jelentékenyen le nem apad, teljes lehetetlenség. Kéri végül az alispán a minisztert, hogy a helyzet feletti döntő véleményezésre az itteni helyzettel ismerős Bertalan műszaki tanácsos kü'dessék ki. Vay Géza szolgabíró április 2-ról jelenté T.-Dadáról, hogy a >batkai< átszakadás rövidesen betömetik, s azutáu egész erővel a »csonkási< viz elfogása vétetik munkába. Baross közlekedésügyi miniszter április 4 én felh vta az alispánt, ho^y a kassai hadtestparancsnokság felszólítása folytán a Djb és Lacz között levő, elkerülhetlenül már nem szükséges katouai erőt állomás helyére küldje vissza. Dobos főszolgabíró április hó 5-dikén a következő táviratot küldte az alispánhoz T.-L^kről: Geduly műszaki tanácsos tegnap reggel érkezett távirati intézkedése szerint a füzeagáti és gyománi átömlések elzárása miatt a löki nép érdekeit veszélyeztetve látván, nyugtalankodik. K»rem a megyei főmérnököt kiküldeni. E távirat folytán Koczok kir. főmérnök azonnal T -Lökre ment. T.-Lök képviselő testülete ugyancsak 5-diki kelettel a következő táviratot intézte az alispánhoz: Mai napon a fű',gáti, gyomán-laposi és nyíregyháza országúti szakadások betömetése a műszaki tanácsos renKoldusbotra jutva a nép, Messzeföldre szerte széled S kapkod a kis szalmaszálhoz: Oh, hisz' olyan szép az élet! Elveszett az apja, anyja S úgy maradt a gyermek árváu : Nagy viharnak nyomdokában Lesz-e most is tzép szivárvány ? Macsolai Barna. Törékeny boldogság. Oh azok az asszonyok 1 E felkiáltás hagyja el önkénytelenül keblemet, valahlnyazor az a történet jut eszembe, melyet szerencsétlen barátom mondott el egyszer, mikor vele több év után ismét találkozva a fővárosban, meghívtam szerény gargonlakásomba egy csésze teára, hogy kibeszélhessük magunkat az elmúlt szép napokról, melyeknek boldogságát az ember csak a jelenből ismeri fel igazán, a jelenét pedig csak a jövőben. A véletlen hozott össze bennünket s meg voltunk hatva mind a ketten. Velem szemben, magát egy alacsony karos székbe vetve és egy zamatos szivarra gyújtva, Imre barátom el nem titkolható belső izgatottsággal, egyre csak az égő szivar végét nézegetve, mintha kerülni akarná tekintetemet, elkezdé törtéuetét Hogy utolsó elválásunkkor mennyire boldogtalan voltam, azt ugy hiszem nem kell elmondanom. Hisz' ott voltál a nászünnepao, közvetlen szemlélhetted azt s talán meg is irigyeltél. Emlékszel ugy-e édesem azokra a hűs árnyat adó fasorokra, melyek a nyári lakásunkat körülvevő parkot minden irányban szelték, a park egyik oldalán tovahompolygő Nyír-csatornára, amelynek csacika moraja oly gyakran elbeszélgetett velem sok szép dologról és oly edes ábráudokba ringatott. Már jegyes koromban, vala-