Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-01-01 / 1. szám

IX, évfolyam. 1. szam. Nyíregyháza, 1888. január 1. íiV-cnr JSÍY í VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenliint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : A lap szellemi részét képező kaideméuyek, a Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap . .. , .. , . , , , , ., , noitin ni; helyben házhoz hordva: , K szerkesztő czime alatt keretnek beküldetm. v . a fr

i szétküldésé tárgyában leendé fölszólamlások , , , , Kj-iti évre 4 irt. •» Bermentetlen levelek csak ismert kezektől főFéltre 2 , Elelc kiadótulajdonos könyvnyom- gUutn>k e,_ Nnavedcrre 1 » I díjíhoz (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám} , . . . . , , ,,, ,, . aegreuc.r \ , . . 1 A kéziratok csak világos klvanatra s az illető Á köztáei jegyző és taniW uraknak egesz évre intézendők. csak két forint. I I isoltae'geré kildetnek tisszk. Hirdetési dijuk : Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapuuk részére a kiadó hivatalban (uagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Uoldberger A. V. á;tal Budapesten. Haasenstein át Vogltr irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Dorn & Conip által Hamburgban. 14,060. K. " 1887. Hivatalos közlemények, Szabolcsvármegye alispánjától. Pályázati hirdetmény. Szabolcs vármegye bogdányi járásának orvosi állomására pályázat hirdettetik. Pályázni kívánók az 1883. évi I ső törvényczikk értelmében felszerelt kérvényeiket 1883. évi február hó 7-ig Szabolcs vármegye főispánjához anuyival is inkább b«adják, mivel a későbben beadott kérvények figyelembe vétetni nem fognak. A járásorvos tartozik a járás székhelyén lakni. Évi fizetés 400 frt és 100 frt fuvarátalány. A járás orvos, ha a járás területén valamelyik körorvosi állomás üresedésbe jön, a körorvosi teendőket teljesíteni tartozik, amikor a körorvosi mellék járulékokat igénybe veheti. Kelt Nyíregyházán, 1887. deczember hó 23-án. Zoltán János, alispán. ^itia^? ^ Szabolcsvármegye alispánjától. 1887. A járási főszoígabíráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Győrvármegye alispánjának 5241. számú nyomozó levelét oly felhívással közlöm, miszerint az abban jelzett Farkas András nevü közveszélyes egyén kinyomozása iránt kellőleg intézkedjék, s feltalálása esetén hozzám jelentést tegyen. Nyíregyházán, 1887. deczember 22-én. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) Győrvármegye alispánjától. 5241/87. alp. Tekintetes alispáni hivatalnak Nyíregyházán. Farkas András rába-patonai illetőségű, győr újvárosi lakos napszámos, egy „Pali" keresztnevü, de egyébként ismeretlen egyéunel folyó év folyamán Kis-Bajcson, Rába-Patonán, Encsén és Bönyön betöréses lopást, Peéren pedig rablást követett el, s folyó hó 6-án lakásáról megszökött, s most a szomszéd vármegyék valamelyikében tartózkodik ezen „Pali* nevü társával együtt; miért is tekintve, hogy a beszerzett bűnjelek a fentebbi betörésekben illetve rablásban való részvételüket minden kétséget kizárólag beigazolják, s miután mindkettő veszélyes közártalmu egyén s fegyverrel is el vannak látva, s Farkas András rablás miatt már 8 évi fegyházzal is volt büntetve, van szerencsém tehát hivatalos tisztelettel felkérni a czimef, hogy nevezetteket hatósága területén községenként köröztetni s esetleg feltaláltatván, csendőr fedezet alatt a tósziget-csilizközi járás főszolgabirája elé való kisérését elrendelni szíveskedjék. Különbeu Farkas András személyleirása: 45 éves,}rom. kath., nős, volt juhász, alacsony, vézna, feltűnően vörös, és tömött telt szakált visel, vörös szeplős, kopasz, halkan beszél, ruházata bagaria bőrcsizma, szürke nadrág csizmába tűrve, tarka inget s három barna sziuü kabátot visel, nála van egy saját nevére szóló cselédkönyv és két szolgálati bizonyítvány; „Pali" nevü bűntársának személyleirása: kora mintegy 40 év, közép termetű vállas, erős ember, borotvált arczu, tömött fekete bajuszszal, ruházata szürke nadrág, kabát és széles karimájú kalap, csizma, állítólag moluár volt s komárommegyei százmazásu. Győr, 1887. évi november 15-én Gr. Lisszberg R'.zsö alispán, s. k. 14,047. K. 1887. Stabolcsvármegye alispánjától. A főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és » községi elöljáróknak. Szatmárvármegye alispáni hivatalának, az ottani marhahajtó utak megállapítására vonatkozó hirdetmé nyét, szabályszerű közhírré tétel végett megküldöm. Nyíregyházán, 1887. deczember 22-én. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) 8443/887. sz. Szatmárvármegye alispáujától. Hirdetmény. Az 1874. XX. t. cz. 29-ik §-a értelmében a vágó marhák és a marhakereskedéssel üzletszerűen foglalkozók marhái csakis a törvényhatóság által kijelölt hajtóűtakon lévén hajthatók s az ez ellen vétők az 1874. XX t. cz. 59. §-a értelmiben a hajtott marha elkobzásával lévén büntetendők; ezeuuel közhírré teszem, hogy az 1875. évi jiliushó 15 éu 2866/875 alisp. szám alatt kelt, s a nagyméltóságú m. kir. földmívelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter által, 1876. évi márcziushó 29-én 6254 sz. a. jóváhagyott intézkedéssel a törvényhatóság területén a fő- és mellék mirhahajtó utak következőleg lettek megállapítva : I. Fóhaj tó útak. 1. N-Károly-Gencs-Tasnád (Szilágymegyével határos). 2. Nagy-Károly-Vallaj-Nyir-Vasvári-Nyír-Bátor (Szabolcsvármegyével határos.) 3. Nagy-Károly-Fény-Puszta-KárolyNyir-Béltek (Szabolcsvármegyével határos). 4. N.-KárolyVallaj- Fábiáuhlza-Mátészalka- Ó-Pályi-N-Dobos-VásárosNamény (B;regvármegyével határos) 5 N.-Károly-KisMajtény-S/.amos-Dob-Szatmár. 6. Szatmár-Batiz-Vereskorcsma-Sárköz-Siinér-Váralya-Mísztótfalu- Nagy-BányaF.-Bánya-Kajnik-Bánya. 7. Szitmár-Sárköz-AranyvárosAvas-Felsőfalu-Tőcső (Miramarosvármegyével határos). 8. Szatmár-Batiz-Vereskorc-mia-Ha'mi (Ugocsavármegyével határos). 9. Szatmár-Siina-Jánk-F. Gyarmat-Tarpa (Beregvármegyével határod 10. Szatmár-Sima JáukFüles-Kö'cse-Tisza-Ujlak (Ugocsavármegyével határos). 11. Szátmlr-Krassó-Borhid-leiiietemezó-Erdó Ssáda Sülelmed (Szí lágy vármegyével határos). 12. Kapáik B íuyaSztriinbuj-Migyar-Lápos (Szolnok-Dj'ooka vármegyével határos). 13. Kapuikbánya-Biidfalva (M íramarosvármegyével határos). 14. Nagy-Bínya-K italinfalva-KovácsKápolnok-Monostor (Szolnok-Doboka vármegyével határos). 15. Erdő-Száda-Hosszúfilu-Nagy ü r.nbút-G iura-KisNyires-Sósmezö (Ssolnok-Doboka vármegyével határos). 16. Nagy-Bánya-Szakállasfalva-Kővárremete. 17.SzatmárErdőd-Kis Béltek-A Isó-Szopor (Szilágyvármegyével határos). 18. Erdőd-Ivácskó-Szinfalu-Borhid. Ilellek hajtó útak. 1. N.-Károly-Mező -Terein-Iríny-É--E ídréd-Szalacs (Biharvármegyével határos). 2. Nagy Károly-M.-PetriPiskólt-É'körtvélyes-Ér-Mihályfalva (Bihar vármegyével határos). 3. Meszelátó-korcsma (Uj-K -M ij'ény) K.-D iróczKr.-Béltek. 4. Meszelátó-korcsma-Tőte-Terebes-Erdőd. 5. Erdőd Szoldobágy. 6. Remetemező-Kis-Sikárló. 7. Remetemező Sz.-Várolya. 8. Sz.-Várol.ya-A vas-Újváros. 9. Avas-Uiváros-'Anuegyes-Szatmár. 10 Szatmár-MikolaHalmi (Ugocsavármegyével hitáros). 11. Szatmár-NigyPéterke-Rozsály-N.-Palád-T.-Ujlak (Ugocsa vármegyével hitáros). 12. Kölcse-Kis-Palád-Nagy-Palád-Hilmi (Ugocsa vármegyével határos). 13. Fülesd-Kis-Naméuv-CsászlóSíma. 14. Simi-Csenger. 15. Fttlesd-Istvándi-Cseke-Badaló Beregszász (B3reg vármegyével határos 16. KisMajtény-Cs.-Bagos-Csenger-Porczalraa-Kocsord-M.-Szalka. 17. Máté-Szalka- Nyir-Megyes- Nyír-Császári - Nyír-Bátor (Szabolcsvármegyével határos). 18. M.-Szalka

:KocsordTuuyog-Matőlcs-F.-Gyarmat. 19. Ér-Eulréd-Ér Kőrös • Tasnéd (Szilágy vármegy ével határos) 20 Nagy-BínyaHagymás-Lápos-M igosfalva Lukácsfalva-Gárdánfalva(Szilágyvármegyével határos). 21. Hagyni ts-Lápos-Katalinfalva. 22 Nagy-Somkúl-Kővári emete. 23. Hosszufalu-NagyNyires Gyökeres-Sulelmed (Szilágyvármegyével határos). 24. Gacsva-Vacatyú. 25. Felső-B inya-Kovácsfalű. NagyIváijoly, 1887. november 28. Alispin helyett: Zimathy Ferencz, megyei főjegyző. Szabolcsvármegye alispánjától. 12,

101. K. 1887. A járási főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgármesterének és rendőrfőkapitányi hivatalaink A m. kir. honvédelmi miniszter urnák folyó évi 45,999/XIV. sz. rendeletét tudomásvétel és miheztartás végett, másolatban közlöm. Nyíregyházán. 1887. deczember 23-án. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) M. kir. honvédelmi miniszter 45,999/XIV. szám. Szabolcsvármegye közönségének. A tényleges szolgálatban elhalt katonák haláleseteinek a polgári hatóságokkal s ezek utjáu az illető felekkel való közlése tárgyában hivatali elődöm által 1870. évi uovemberhó 27-ről 24,962. sz. alatt kibocsátott és a Migyarországi Rendeletek Tárának 1870-ik évfolyami 89. száma alatt is közölt körrendeletre való hivatkozás m illett értesítem a törvényhatóságot, hogy a katonai parancsnokságok és intézetek a cs. és kir. közös hadügyminiszternek folyó évi októberhó 3-ról 6,455 sz. alatt kelt átirata szerint, ujabban e részben fenálló szabályok pontos alkalmazására és ezenkívül arra is utasítva lettek, hogy a haláleset közlése alkalmával egyidejűleg az elhalálozásnak és temetésnek napját és helyét i< tudassák az illető közigazgatási h itósággal. Részemről pedig, egyházi részről történt felszólalás alapján, az anyakönyveknek az illető lelkészek által eszközlendő kiigazítása cz aljából elrendelem, hogy a katonai hatóság által a pilgári közigazgatósági hatósággal közölt fentebbi adatok, utóbbiak részéről nemcsak az illető felekkel, haaem egyúttal az illetékes lelkészi hivatalokkal is közöltessenek. Felhívom ennélfogva a törvényhatóságot, hogy ezen rendeletemnek foganatosítása végett a kellő intézkedéseket azonnal tegye meg. Budapesten, 1887. októberhó 17. Fejérváry, honvédelmi miniszter s. k. 17

59. K. B

. Szabolcsvármegye alispánjától, mint a 1887. közig. biz. h. elnökétől. Hirdetmény. A m. kir. közmunka és közlekedésügyi miniszter 52,196/87. szám alatt értesiti a közigazgatási bizottságot, hogy Meczner Gyulának, mint a beregi ármentesitő és belvíz szabályozó társulat miniszteri biztosának folyamodványa folytán a társulat belvizeinek szabílyozására, az 1881. XLI. t. cz. i-sö es 5 ik §5 ai alapjáu a kisajátítási jogot engedélyezi és az idézett törvény 32-ik §-a alapján, miudazon ingatlanokra nézve, a melyek a beregi társulat által Cíélbavett belvizszabilyozásnak a közm. és közi. miniszter által 1834-ik évi augusztus 23 án ad. 1827. színi alatt jóváhagyott tervezet szerint leendő végrehajtásihoz tényleg szükségesuek, a kisajátítási eljárás megindítását elrendeli. Ezen elhatározásáról a közm. és közlek. ügyi miniszter a Szabolcsvármegyében fekvő Eszeny község határára vonatkozó, kisajátít isi tervek és összeírások 2—2 példányának közlésével oly felhívással értesiti a vármegye közigazgatási bizottságát, lngy a kisajátítási e!jírásnak az 1831 évi XLI. t. cz. 33-ik és következő §§-ai szeriut, és az ott előirt legrövidebb határidők alatt, leendő foganatosítása iránt intézkedjék. Pilissy Lajos bizottsági tag elnöklete alatt Harsányi Menyhért, Hrabovszky Guidó bizottsági tigok és Makay Miklós bizottsági tai, mint ezen küldöttség jegyzője, az 1881 ik évi XLI. t. cz. 33-ik §-a értelmében felhivattak, hogy 1883-ik évi februárhó első napján délelőtt- 9 órakor Eszeny községébeu megjelenvén, határozzauak mindazon észrevételek fe'ett, amelyeket a felek az idézett törvény első fejezete alapján netalán emelnek. Ezen bizottság a kisajátítási terv felett érdemileg akkor is határoz, ha az érdeklettek közül senki sem jelent meg. A bizottság kiküldéséről, valamint a tárgyalás idejéről Eszeny község elöljárósága, a terv és összeírás egyik példányáuak közlésével o'v utasítással értesíttetett, hogy a tervrajzot és összeírást a községházánál, a tárgyalást megelőzőleg legalább 15 napig közszemlére tegye ki, s erről és a tárgyalás idejéről az érdeklett feleket a helyi szokáshoz képest, haladéktalanul értesítse. Ezen határozatról, a bizottság elnöke, a terv és összeírás példányának közlésével, a bizottság tagjai, a Beregmegyei ármeutesitő és belvizszabályozó társulat ministeri biztosa Meozner Gyula, az eszenvi elöljárók a terv és összeírás misik példányának közlésével értesíttettek. Nyíregyháza, 1837. deczember 24. Zoltán János, alispán. 14,355. K. 1887. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgahiráknak és Nyíregyháza város polgármesterének. A m. kir. belügyminiszter 60583/VII. számú intézvényének másolatát, tudomísvétel és esetleg alkalmazkodás végett közlöm. Kelt Nyíregyházán, 1837. deczember 27. Zoltáu János, alispán. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter. 00,538/VII. sz. Körrendelet. A csendőrség közegei által, hatósági felhívások alapján nyújtott segédleti szolgálatok alkalmával felmerülő étkezési pótlékok megtérítése tekintetében a esendői-kerületi para icsnokságok és törvényhatóságok közt felmerült nézeteltérések megszü itetése ctéljából a Mai számunkhoz fél iv rendes, és a „Gazdasági Értesítő" mellékliipuuk van csatolva.