Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1887-08-07 / 32. szám
A kérdéses adóhivatali nyugták a törvényhatóság részéről a lólevél űrlapok kezelésével megbízott tisztviselő által azonnal az érkezés napjával, az általa vezetett számadás vagy feljegyzés tételszámával és a hivatalos pecsét lenyomatával látandók el. 6.) A bélyeges lólevél űrlapok kezelésével megbibizott adó vagy más hivataloknak szigorúan megtiltatott, ezen kincstári űrlapokat községeknek vagy bárki más részére a jelen rendeletben megállapított módtól eltérőleg közvetlenül elárusítani. 7.) Az 1875. évi október 28-án 54669 sz. alatt kelt körrendelet alapján a községeknek hitelbe adott bélyeges lólevól-ürlapokra nézve, ezen hitelt f. évi szeptember végével beszüntetem s egyidejűleg oda utasítottam az adóhivatalokat, hogy az egyes községeknek hitelezett ilyen űrlapokból a jelzett időpont lejártával fenmaradt példányok illetőleg az elárusított űrlapokért befolyt és a községet megillető 1 Va% tőzsdij levonásával az adóhivatali pénztárba beszállítandó pénzösszegek átvétele czéljából minden ilyen községgel legkésőbb f. évi október 6-éig leszámolást eszközöljenek s hogy azon községektől is, melyek a szóban levő űrlapokra nézve hitelt nem vettek igénybe, hanem azokat készpénzfizetés mellett kapták, a f. évi szeptember végével fenmaradó ürlapkészletet az érte járó pénzérték megtérítése mellett szintén legkésőbb f. évi október 5-éig vonják be. A most emiitett határidőig tehát a községek elöljárói a leszámolás megejtése, illetőleg az eddigi kezelési eljárásból származó ürlapkészlet ős pénzösszegek átadása végett az illető kir. adóhivatalnál jelentkezni tartoznak, megjegyezvén, hogy az adóhivatal a beszámolás egyik példányát, ellátva a bevételezett űrlapokról és pénzöszszegről szóló hivatalos nyugtával, az illető községnek nyomban fogja kiszolgáltatni. Azon elismervények pedig, melyeket a községek a bélyeges lólevél űrlapokból kezdetleg hitelbe kapott mennyiségről annak idejében kiállítottak, csak a leszámolásnak a pénzügyigazgatóság számvevő osztálya által történt felülvizsgálása után fognak a községeknek az adóhivatal által vétbizonylat mellett visszaadatni. Végül kijelentvén, hogy az 1875. évi október 28-án 54669 szám alatt kiadott körrendeletnek a bélyeges marhalevelekre vonatkozó határozmányaí jelen rendelet által miben sem érintetvén, ezentúl is épségben fentartatnak, utasítom a törvényhatóságot, hogy a területéhez tartozó községek értesítése, illetőleg jelen rendelet pontos végrehajtása iránt haladék nélkül kellően intézkedjék. Budapesten, 1887. julius hó 7-én. Tisza. 8,197. K. Szabolcsvármegye alispánjától. 1887, A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy Piricsén Botai Jánosnak egy db. lova takonykór miatt — K.-Semjénben Mandel Ignácz juhászának egy db. szamara veszettség miatt szabályszerűen kiirtatott, továbbá: Bujon Geszteréden, T. Dadán, T. Eszláron, Polgáron, Karászban, Pillisen, a sertések között lépfene járvány uralg. < Nyíregyházán, 1887. julius 27. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. 7,570. K. 1887. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási .föszolgabiráknak és Nyíregyháza város polgármesterének. A szabálytalan mértékek használata miatt folyamatba tett eljárások tárgyában beterjesztett kimutatásokból arról győződtem meg, hogy ez irányban az első fokú hatóságok sem kellő figyelemmel, sem a törvényben és rendeletekben körvonalozott eréllyel nem járnak el. Figyelmeztetem és felhívom ennélfogva a tek. urat, hogy a hamis mértékek használatának lehetőleg megakadályozása iránt a községi elöljáróság, esetleg a m. kir. csendőrség közbejöttével foganatosítandó vizsgálatok által is haladéktalanul intézkedjék, és tett intézkedéseiről hozzám tüzetes jelentést tegyen. Nyíregyházán, 1887. julius 28. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. 8,445. K. „ , , -—J^QY Szabolcsvármegye alispánjától A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. A Petneháza községi tüzkárosultak javára ujabban begyült 177 frt 88 kr szétosztásáról felvett jegyzőkönyvet nyilvános számadás gyanánt másolatban közlöm. Nyíregyházán, 1887. julius 28. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) Jegyzőkönyv. Felvétetett Petneházáu 1887. julius hó 23-ik napján megyei alispáni hivatalnak 7560/87 k. számú rendeletével a szolgabilói hivatalhoz kiosztás végett a községi tüzkárosultak részére kiküldött 147 frt 08 kr, valamint a községi segélyző bizo tsággál Kisvárda városától begyült 30 frt 80 kr. segély kiosztás alkalmával kisvárdai járás főszolgabirája által. Jelen voltak alantirottak. A községi segélyező bizottság meghalgatása mellett alulirt szolgabíró a begyült 177 frt 88 krt Petneháza község tüzkárosultjai között következőképen osztotta ki. Tekintettel azon körülményre, hogy Zilberstein Lébi, Maler Sámuel és Matyi István részére előzőleg a gabonában volt előirányozva, miután azonban gabona segélyt nem kaptak, annak kipótlásául jelenben 1. Zilberstein Lébi 80 kg gabona helyett 5 frt, 2. Máler Sámuel 40 kg. gabona helyett 3 frt, 3. Matyi István 50 kg gabona helyett 3 frt 50 kr. segélyt kaptak. 4. Tulipán Miklósné 16 frt. 5. Grünwald Béni 16 frt. 6. Petneházy István 14 frt 50 kr. 7. Andrikó István 12 frt. 8. Oláh Györgyné 8 frt, 9 Szilvási Sándorné 4 frt 50 kr, 10. Kovács András 8 frt, 11. id. Szilvási János 16 frt. 12. ifj. G. Tulipán János 6 frt, 13. Hirka István és György 8 frt. 14. Vitéz György 18 frt. 15. Szilvási Mihály 6 frt. 16. Takács Péter 6 frt, 17. Fried «>- - — — Abris 6 frt. 18. Takács István örökösei 3 frt. 19. Papp Lászlóné 10 frt. 20. Tulipán Istvánné 8 frt, összesen 177 frt 50 kr. Ezen kiosztás folytán 38 kr még fenn maradván, a segélyező bizottság elnöke dr. Farkas Balázs kezelése alatt a további intézkedésig hagyatott. Ezek után a jegyzőkönyv felolvastatott s aláíratott. Kmf. Dr. Farkas Balázs, Sip'os, Papp Károly. Vityi István Angyalosy szolgabíró, Szallár Dezső jegyző. Elismervény, mely szerint alolírottak elismerjük, hogy a túl oldalon irt jegyzőkönyvben foglalt s részünkre kiosztott segély összeget mai napon felvettük. Petneháza 1887. julius hó 23. Petneházy Erzsébet férj. Petneházy Istvánné s. k. Szilvási Sándorné k. v., Andrikó István s. k. Oláh Györgyné k. v. Kovács András k. v. id. Szilvási János k. v. Tulipán János s. k. Vitéz György s. k. Takács Péter s. k. Takács István örökösei helyett Ka picz Györgyné k. v. mint nagyanya. Papp Lászlóné k. v. Tulipán Istvánné k. v. néviró Szallár Dezső kör. jegyző s. k. A Zilbersteiu Lébi részére 5 frt, Maler Sámuel 3 frt, Matyi István 3 frt 50 kr. Tulipán Miklósné 16 frt. Grünvald Béni 16 frt, összesen 43 frt 50 kr. Hirka István és György részére 8 frt. Szilvási Mihály 6 frt, Fried Abris részére 6 frt, összesen 63 frt 50 kr. Ez összeg Petneháza község főbirájának oly meghagyással adatott át, hogy azt a fent jelzett részlet összegek szerint az illető károsultaknak, kik ma jelen nem lehettek, 48 óra alatt ossza ki a körjegyző és közgyám jelenlétében, s az illetők nyugtáját a szolgabírói hivatalhoz annak idején beterjessze. Kmf. Takács Ferencz főbiró s. k. Angyalosy szolgabíró s. k. 8,1 12. K. 1887. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgármesterének A m. kir. belügyminiszter f. évi 46112. szám alatt kelt leiratát alkalmazkodás végett másolatban oly felhívással hozom tudomására, hogy a cholera elleni óvintézkedések tárgyában mult évi ad 9158. szám alatt kiadott rendeletem értelmében a közegészségügyi rendészet pontos foganatosítását eszközöltesse. Figyelmeztetem egyúttal, hogy tett intézkedéseit és az azok végrehajtására irányuló ellenőrző működését az egyes községekben általam, vagy kiküldöttem által teljesítendő szemlék által fogom felülvizsgálni. Nyíregyháza, 1887. julius hó 29-én. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) M. kir. belügym. 46,112/VIII. a. sz. Körrendelet. Olaszország különböző pontjain közelebb ismét merültek fel cholera és cholera-gyanus esetek. Ámbár a cholera tovahurczolásának lehető megakadályozása czéljából, minden ily eset felmerülte alkalmával megtétetnek mindazon nemzetközi intézkedések, melyek a cholera behurczolásának lehető meggátlására alkalmasak, mégis tekintettel különöseu azon körülményre, hogy a mult év folyamán nálunk is az ország több pontján uralkodott cholerajárváay és tekintettel arra, hogy a meleg nyári évszak, a raei°i nagy munkaidő és a gyümölcsérés idejének bekövetkezte által, a járváuy újból való felléphetésének esélyei szaporodtak, mindezen körülmények folytán indíttatva érzem magamat már most, midőn az ország területén cholerajárvány felléptének még jelenségei sincsenek, jó eleve és ismételten felhívni a törvényhatóság figyelmét mindazon óvintézkedések megtételére, mely óvintézkedések szigorúan és pontosan foganatosítva alkalmasak arra, hogy egyrészt a cholera kitörését, másrészt annak tovaterjedését megakadályozzák. Mindenekelőtt szükségesnek tartom, hogy megtörténjenek mindazon rendelkezések, melyek általános közegészségügyi és különösen járványügyi szempontból, mindenkor fő fontossággal birnak. Különösen fokozott gond fordítandó a lóg és talaj tisztaságának megőrzésére s gyors eltávolítására mindazon hatányokuak és lehető megszüntetésére mindazon körülményeknek, ami a léget és a talajt fertőzni képes. A piaczi rendőrség, különösen most a gyümölcs érés időszakának beálltával a legszigorúbban gyakoroltassák, az élelmi szerek, italok közegészségi ellenőrzésére, valamiut a jó és tiszta ivóviz biztosítására a törvényhatóság állandóan a legnagyobb gondot fordítsa, fertőtlenítő szerek kellő mennyiségben való készletben tartása, a fertőtlenítés kellő és alapos eszközlése, megfelelő jégkészlet biztosítása és ott, hol gyógyszertár helyben nincs, a szükséges gyógyszerek beszerzése, az orvosi segély biztosítása és a netalán bekövetkező megbetegülés esetén a beteg elkülönítésére szükséges helyiségek berendezése czéljából a már e tekintetből több izben megújított és legutóbb mult évi november 19-én 65,109. szám alatt kiadott rendeleteim értelmében haladéktalanul tegye meg a törvényhatóság a legbehatóbb intézkedéseket és ezen intézkedéseinek gyors és állandó végrehajtását a legszigorúbban ellenőriztesse. Netalán előforduló cholera-gyanus megbetegülés esetén a 44,382/1884. szám alatt kiadott rendeletein értelmében, erről hozzám haladéktalanul távirati jelentés teendő. Minthogy pedig a cholera eset megállapítása manapság súlyos nemzetgazdászati és nemzetközi következményeket von maga után, felhívom a törvényhatóságot, miszerint e kérdést illetőleg a leggondosabb körültekintéssel és óvatossággal járjon el és a hatósága területén netalán felmerülő cholera-gyanus esetet a 39,221/84. szám alatt kelt körrendeletem szigorú megtartása mellett, főorvosával azonnal vizsgáltassa meg és az ázsiai cholera első esetét csak akkor mondja ki, ha az minden kétséget kizárólag bakteriologikus vizsgálat alapjáu is megállapittatott, mi végöől, ha bakteriologikus alapon a megállapítás ott bármi okból nem volna eszközölhető, ezen körülményről hozzám haladéktalanul távirati értesítést küldjön. Kiváló fontossággal bir különösen az első eseteknél a beteg szigorú elkülönítése, a gyors orvosi segély és az alapos fertőtlenítés. Ezeknek gondos és szigorú alkalmazása mellett sok esetben lehető a bajnak csirájában való elfojtása, de mindenkor korlátozható annak tovaterjedése, mi végből felhívom a törvényhatóságot, miszerint ezen körülményekre különös gondot fordítva, az ez irányban szükséges előintézkedéseket, a legszigorúbb felelősség terhe mellett azonnal tegye meg és ezeken kivül is minden kitelhetőt kövesseu el arra nézve, hogy a cholera netaláni fellépése a törvényhatóságot készületlenül ne találja. Egyebekben reménylem, hogy a törvényhatóság kötelessége és felelőssége tudatában a legnagyobb buzgalommal fogja a szükséges óvintézkedéseket megtenni és minden igyekezetével oda fog hatni, hogy e tekintetben hatósága területén az arra hivatott közegek részéről, vétkes mulasztás esete ne következhessék be. Felhívom a törvényhatóságot, hogy az e rendeletem folytán teendő intézkedéseiről hozzám a f. hó végéig részletes és kimerítő jelentést tegyen. Kelt Budapesten, 1887. évi julius hó 13-án Br. Orczy Béla. A közönség és az iparosok. Az elhamarkodott és korlátlan iparszabadságnak egyik szomorú következménye lett, hogy iparosainkban meggyengítette a lelkiismeretességet. Ha elibénk kerül egy egy ősi darab, melyet talán még apáinktól örököltünk, önkéntelenül szemünkbe ötlik annak erőssége és tartóssága. S összehasonlítva a régi és ujabbkori mesterek munkáját, a régiben mindjárt észre fogjuk venni a lelkiismeretességet, a reá fordított szorgalmat, a szilárdságot, hogy az nem ideig-óráig tartó használatra készült; a mostaniakban pedig ragyogni fog talán a külső csín, de a próba megmutatja aztán, hogy a csinos külső alatt gondatlan, elhamarkodott, összetákolt, immel-ámmal végzett munka hirdeti mestereink lelkiismeretlenségét A czéh, melynek tagjait kipróbált, vándorlások, szerzett tapasztalatok, remekek elkészítése után képesített mesterek képezték, őrködött régebben a lelkiismeretesség felett. A régi mester szégyelte volna, ha kezei közül hitvány munka kerül ki, és sok öreg iparos mutathat még ma is munkájára, melynek 30 — 40 esztendő sem ártott. Hanem mikor a korlátlan iparszabadság — hogy ugy mondjuk — beütött, (mert csakugyan minden átmenet nélkül csiuáltuk meg ezt a reformot) a dolog más fordulatot vett. A becsületes, jó mester hiába készített oly munkát, melyért fáradságához mért dijat kérhetne: ott állottak vele szemben a kontárok, a felületes mesterek, kik félárba kínálgatták összetákolt munkájokat. A közönség megvette és megveszi ma is, mert ma — hiába — mindenkinek az olcsó kell, csak mutasson, ha ideig-óráig tart is. A valódi szakértelemmel biró iparos nem bir versenyezni. A gyárakból özönével lepik el piaczainkat a gyönge munkák, lehet mindenki olyan mester, amilyen akar lenni, mert hiszen nyithat mindenki olyan üzletet, aminőt akar, csak pénze legyen, hogy maga köré gyűjtse a szegény iparosokat, s fizethesse a munkát nevetséges potom-áron. Hány czipó'-üzlet, bútor kereskedés, kalapos bolt stb. existál, pedig gazdájuk sohase fogott kezébe díkieset, nem szurkolt fonalat, gyaluval, vésővel bánni sem tud, s a kalapos mesterséghez is csak annyit ért, hogy a külföldről szállított kalapokba beleragasztatja a maga firmáját. És ez a gyári portéka, amennyire rossz, annyival olcsóbb is annál, mint ahogy azt egy valódi iparos jól elkészítheti. Lehet-e csodálkozni"hát rajta, hogy az iparos is ugy kezdett dolgozni ahogy munkája kelendősége kivánta, ahogy megfizették. Leliet-e csodálkozni rajta, hogy az iparosokban hiába keressük többé a régi lelkiismeretességet. Pedig a jó munka megérdemli bérét. S bizony okosabban cselekszik, aki szilárd és lelkiismeretességgel készített munka után néz, ha kissé drágább is az. Igy aztán lebetővő tenné a közönség jobb iparosainknak azt, hogy becsületes munkát készítsenek. Azt szokták mondani, hogy az irály az ember; épen igy mutatja a munka a mestert. Több lelkiismeretességet tehát a munkában a mesterek részéről, s nagyobb méltánylást a jó munkák iránt a közönség részéről, s akkor iparosok és fogyasztó közönség meg lesznek egymással elégedve. A Sóstó. Benne van már a régi jó >K.s Tüköroben is, h)gy egyik nevezetessége Nyíregyháza városának. A ho mok-tengerben, mely a várost erről a z oldaláról környékez: valosagos k.s oáz ez a gyógyító erejű Sóstó, lomoos oerkeivel, hűs árnyat ado régi nagy fáival, üde, tiszta levegőjevel. S csak egy kis emberi szorgalom és ügyesseg kell hozzá, hogy a természetnek ez ingyen nyújtott áldasa. szolgalatára álljanak az embereknek és kielégítsek a finyásabb es követelőbb igényeket is. S íme mégis, egy panaszos levél fekszik előttünk, s ami benne van : a panasz, megújul előszóval minden fele aho az emberek összejönni szoktak s közöttük a Sosto veletlenu szoba kerül. A panaszos levelet természe esen azért küldtek be hozzánk, hogy nyilvánosságra kerüljön. Nem rejthetjük hát véka alá s különben is, csak hasznára yalhatik az ügynek, ha ez alkalomból fog! Wvju^arra^a fi^elUt. fÜrdŐU6lyÜQk 9 rinti a Z' h°?. y a SÓ8tÓ fürdÖQek id ö Bzeütíkni Ö*' a ny aS°'j a 6 fürdőhelyet. A séta uUko^á 1g^rő^_8Üppedő^homok ; ugyan ilyen állaFolytatás a mellékleten.
