Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-05-08 / 19. szám

— Értesítés. A nyíregyházai Dőegylet f. hó 15-én d. u. 2 órakor tisztújító közgyűlést tart a felső leányiskola helyiségében, melyre a t. egyleti tagok ez uton is meghívatnak. Nyíregyházán, 1887. május 5. Az elnökség nevében Leffler Sámuel egyleti titkár. — A rakamazí tűzvésznek keletkezésére nézve, a megejtett vizsgálat adatai szerint, csaknem bizonyosaággal konstatálható, hogy azt a vasúti gőzmozdony szikrái idézték elő. Több odavaló lakos ugyanis a járási főszolgabíró által kihallgattatván, megegyezőleg azt vallotta, hogy látták, közvetlenül a tűzvész kitörése előtt, hogy a Debreczen felől hajnali 3—4 óra között Rakamazon átvonuló tehervonat gőzmozdonyából az orkánszerű szélvész egyenesen a vasútvonal mentén levő házakra szórta a szikrákat, A tűzvész által károsultak ennélfogva kártérítési keresettel fognak föllépni a magyar államvasutak igazgatósága ellen. A vármegye közönségének keddi közgyűlése elé pedig a megyei állandó választmány ez ügyben azt az indítványt fogja előterjeszteni, hogy felirat intéztessék a belügyminiszterhez, kérve egy vegyes bizottság megalakítását, mely konstatálván a tűz keletkezésének okát, előterjesztést tegyen arra nézve, hogy hasonló esetek többé elő ne fordulhassanak. A magyar államvasutaknak vagy a vasúti síneket kell a várostól távolabb helyezni, vagy a vasútvonal közelében levő telkeket kisajátítania, vagy pedig — ami már több helyen történt — a saját költségén tűzmentes fedelekkel látni el azokat az épületeket, melyek a vasútvonal közelében lévéa, a mozdony szikrái által való felgyujtás veszélyéuek vannak kitéve. A rakamazí tűzvészre vonatkozólag megemlítjük még, hogy a többek közt a tűzvész áldozatául esett egyik házban odaégett 500 frt értékű, nagyobbára ezüst pénz. Az illető tulajdonos lépéseket tett, hogy az összeolvadt pénz, melyet később megtaláltak, az állam által pénzértékben beváltassék. — Választási mozgalmak, A nyíregyházai 48-as függetlenségi párt a mult vasárnap, e hó 1-én tartotta meg szervezkedő gyűlését, a szabó-árucsarnokban. A gyűlésen, mely igen látogatott volt, Vidliczkay József elnökölt s az ö megnj itó beszéde s Beniczky Miksa, Somogyi Gyula, Lukács Ödön és Bencs László fölszólalásai után, a p\rt megalakultnak jelentetett ki. A tiszti-, kar tagjaiul egyhangúlag megválasztattak: elnök Vidliczkay József, alelnökök : Barzó János, Szesztay Károly; jegyzők: Bogár Lajos, Menyhért János; választatott továbbá egy 100 tagu választmány. A jelölésre s a jelölt személyére nézve a gyűlésen megállapodás nem történt. — A tisza-löki kerületben Szomjas József kormánypárti képviselő ellenében, kit újra felléptettek, a függetlenségi antiszemita párt Mezössy László földbirtokost léptette fel, ki a jelöltséget el is fogadta s legközelebb fogja a kerületben programmbeszédét megtartani. — Rejtélyes eltűnés. Palotai József, a helybeli városi közkórház gondnoka, szerdán délben eltávozott lakásáról s azóta nem tért oda vissza. Hozzátartozói jelentést tettek erről a rendőrségnél s a megindított nyomozás folytán T.-Eszlárról jelentés érkezett, hogy ott a Tisza-forgónál, hol a Solymosi Eszter-féle holttestet is kifogták, a parton ruha darabokat találtak, melyeket a Palotai József tulajdonaiul ösmertek fel. Bizonyosra vehető tehát, hogy Palotai öngyilkos módon vetett véget életének. Tettének indító okát családi körülményekben kell keresni, mert Palotai rendezett anyagi viszonyok között élt s hivatalát is a legnagyobb rendben találták. — Nagy szerencsétlenség történt az elmúlt szombaton Mándokon, gróf Forgách László gőzmalmában. Az emiitett napon délután az egyik fűtőt, ki a gépszijat akarta a hajtókerékre felrakni, a szij elkapta s az egyik lábát töviben ugy elvágta, hogy belei is kifordultak. A szerencsétlen ember, daczára a rögtön alkalmazott orvosi segélynek, pár órai kinos szenvedés után meghalt. A Hrabovszky Guidó kisvárdai aljárásbiró által megejtett vizsgálat konstatálta, hogy a szerencsétlenséget az illető fütő vigyázatlansága idézte elő. — A képviselőválasztók 1888. évre érvénynyel bírandó névjegyzékének összeállítása czéljából a vármegye központi választmánya e hó 2-dikán tartott ülésén megtette a szükséges intézkedéseket. Az összeirási szaka szókban a választók névjegyzékének kiigazítása végett kiküldetnek : A nagy-kállói választó kerület: első szakaszában elnök: Kállay Zoltán, rendes tagok: Bay István, Morvay Ignácz. Második szakaszában elnök: Bakos Pál, rendes tagok: Major Sándor, Ujfalusy Gusztáv. A nyírbátori választó kerület: első szakaszban elnök: id. Vay István, rendes tagok: Gergelyfy János, Pscherer József. Második szakaszban elnök: id. Mikeoz János, rendes tagok : Tóth István, Nagymáté Péter. A harmadik szakaszban elnök: Okolicsányi Lajos, rendes tagok: Rutkay Károly, Jármy Elek. A negyedik szakaszban elnök : Kállay Elek, rendes tagok: Bleuer Béla, Nagy Sándor. A kis-várdai választó kerület: első szakaszában elnöi: Komoróc'.y Aladár, rendes tagok: Kovács Lijos, S'.abó László. Második szakaszában eluök Erdőhegyi Birnabás, rendes tagok Járuiy Miklós, Sulyok Elek. A bogdányi választó kerület: első szakaszában eluök: Darvas István, tagok: Göuczy László, Pethő Autal. Második szakaszban elnök Kállay Jenő, tagok Géczy Ádám, Mikeoz Ferencz. A harmadik szakaszban elnök Zoltán Odöu, tagok Kállay Liopold, Lányi Antal. Negyedik szakaszbau eluök Szekely Benedek, tagok Farkas Boldizsár, Jeney István. A tisza-löki választó kerület: első szakaszában elnök Dobos Imre, rendes tagok dr. Kösztler Lajos, Lukács Ferencz Második szakaszában elnök Jármy Jenő, rendes tagok Szentmáriay Dienes, Horváth Gyula. Az összeíró küldöttségek mijus hó 13-dikától a hó végéig működnek s ez idő alatt befejezik munkálataikat. — A műkedvelői előadásnak, melyet a mult hó 23-ikán rendeztek az arénában, anyagi sikere is igen szép volt, amenyibon a bevétel 265 forint 70 krajczárt tett ki. A kiadás 98 forint 70 krajczár volt. A 166 forintnyi tisztajövedelem fele része a helybeli nöegylete, másik fele része pedig a vöröskereszt-egylet helybeli bokjae. A két jótékony egyesület elnöksége az előadásban resztvett hölgyeknek és a közönségnek, mely az ügyet pártolásában részesité, ez uton is őszinte köszönetét nyilvánítja. — A tanuló ifjúság majálese, nem mint legutóbb jeleztük 10-dikén, hanem e hó 24-dikéu fog megtartatni a Sóstón. — A nyíregyházai dalegylet májushó l-sején Jóna Géza vezetése alatt szerénádot adott az egylet két elnökenek: Nagy Lajos és Bencs László uraknak. — Furcsa meglepetés. Zoltán János alispán ur, a vármegye közönségének egy előző határozata következteben, a vármegye kezelése alatt levő pénzek biztosabb elhelyezése ezéljából egy tűzmentes vas-szekrényt szerzett be. A nyolcz métermázsa súlyú szekrényt az alispáni szobában kellett volna elhelyezni, de minthogy a padozat ott igen gyanúsan le volt sülyedve, az alii-pán úr fölszedette a deszkákat, s a kir. főmérnök s a városi mérnök közbenjöttével megvizsgáltatta, hogy a neiéz vasszekrény elhelyezése nem járna-e veszedelemmel. 8 a vizsgálatnak eredménye az lett, hogy a tartó-gerendák teljesen el vannak rothadva. Ugyanezt konstatálták a nagyteremben is, melyet szintén megvizsgáltak. Az alispáu ennélfogva megkereste a városi hatóságot, hogy az elkorhadt gerendák ujakkal cseréltessenek föl, s igy eleje vétessék annak az eshetőségnek, hogy például egy népes közgyűlés alkalmával a uagyterem leszakadjon. A muukálatot a napokban már megkezdik és pedig ugy, hogy az említett helyiségekben a korhadt gerendákat vassínekkel cserélik föl. — A művirág-kiállítás, melyet a nőegylet védnöksége alatt Szirmayné Mészáros Jusztina asszony rende zett a megyeház nagytermében, igen szépen silreriilt. A kiállításban Szirmayué asszonyon kiviil részt vettek tanítványai, nevezetesen: Bleuer Berta, Bodó Regina, Flegmann Róza, Gömöry Józsefné Haas Jenny és Erzsike, Joszka Irma, Kovács Etelka, Kovács Bjlla, Marsalkó Aranka, Martinyi Irén, Mayer Lujza, Palitz Gizella, Pribila Paula, Szesztay Gizella és Erzsike, Sztarek Jolán ós Margit, és Vojtovits Bertalanné úrhölgyek. A kiállítás, mely mi még nyitva lesz, valóban érdemes a megtekintésre. — Ellopott eziistnemüek. Fehér Imre megyei alügyésznek a szarvas-utczán levő lakásába e hó 2 odikán korán reggel ismeretlen egyén behatolt 8 egy szekrényből az ott levő ezűstnemüeket ellopta. A rendőrség mindjárt megindította a nyomozást, melynek eredménye az lett, hogy a czigány árokban az ellopott ezüstnemüek közül a késeket és villákat megtalálták, úgy azonban, hogy az ezüstjök már le volt csavarva. A tolvaj nincs meg. — Öngyilkosság. E hó 7-dikén, szombaton reggel, a vasúti temető mellett egy férfi holttestét találták, kiben Torjai Károly volt nyíregyházai kereskedőre ismertek. A szerenciétlen ember az arra robogó vonat előtt a sínekre feküdt, a' ugy halt meg. Tettének inditó okát nem tudják. Színkör. (Czigánybáró, Georgette, Aszalai uram leányai.) A »Czigánybáró< fülbemászó zenéje mellett vonultak be a debreczeni színtársulat tagjai az aréuába s mutatták be magokat a közönségnek. Amennyiben t. i. be nutatásra szükség volt. Mert a jeles társulat tagjai nagy részben régi jó ismerősök. S akik ujak vannak közöttük, azokat is, mert megelőzte hirök, jobbára ösmjrjük. A Nagy Vincze direktóriuma átváltozott ugyan ötös igazgatóiággá, de ez a változás csak előnyére vált a társulatuak, melynek tagjai sorában csakuem teljes számban ott vannak azok, akik már tavaly kiérdemelték közönségünk elismerését. Az első, a megnyitó előadás, kedden este volt. S a »Czigánybáró< operette, melynek, hogy kelendősége biztosítva legyen, elég a Jókii neve, ki szövegét megírta s a Straussé, ki megzenésítette, nálunk is nagy közönséget vonzott a színházba. Csaknem teljesen megtelt az aréna, s az első előadásnak ez a telt háza biztató kilátással kecsegtet arra, hogy közönségünk pártfogolni fogja rövid hat heti itt időzése alatt ezt a derék színtársulatot, mely a pártolást valóban megérdemli. A >Czigánybáró« kitűnő fogadtatásban részesültA romantikus háttér, mely az operette meséjének szinét adja, s a kedves zene, malyben Strauss csudálatosan tudott magyar motívumokat összevegyiteni keringő áriákkal: betöltötték azokat a hézagokat és sok fogyatékosságot, amelyekben különben ez az opirotte bővelkedik. A »Czigánybáró« ezenkívül, azzal a nagy sikerrel, melyet Bécsben és nálunk is mindenfelé elért, élénk tiltakozást is jelent ama kárhoztató Ítélet ellen, hogy a közönségnek pikantériákra, sikamlósságra van szüksége, hogy mulasson. A modern operettek e kétes értékű szelleme egészen hiányzik a Czigánybáróból, s az operette mégis mindenütt tetszik és hódit. Az előadásról csupa dicsérettel kell megemlékeznünk. Halmainé — Saffi czigányleány — igazáu kedves jelenség volt. Hangjával, mely évről évre gyarapszik terjedelemben, erősségben és biztosságban, batalm .san legyőzte ama nehézségekit, melyekben szerepe bővelkedett. A közönség első megjelenésekor már viharos tapsokkal üdvözölte őt s a hatás melyet elért, folytonosan foko zódott. Cziprát, a czigány asszonyt Locsarekné személye sité, azzal az erőteljes alakítással s művészi fölfogással, a melyről ő közönségünk előtt már jól ösmeretes. Ellinger Ilona kisasszony Arzeuát játszotta Zsupán gazdag sertés kereskedő leányának színtelen szerepét — s hozzá még rosdzul is volt disponálva. Zsupánt, a gazdag sertés kereskedőt Dobó játszotta, kitűnő maszkirozással s kiérdemelve minden esetre azt az elismerést, hogy ezt az utánzásra csábító szerepet önálló felfogással alakitá. Rónaszéki Gusztáv gróf Carnero királyi biztos szerepében excellált. Rónaszéki — azt hisszük nem csalódunk — első komikus színésze ma — a főváros kivételével — az országnak. Önálló fölfogás s az a diskréció jellemzi játékát, mely a karzati tapsok kedvéért nem áldozza fol azt az ideális czélt, melyet egy valódi művész sohasem fog szem elől téveszteni. S a Rónaszéki játékában van meg valami, amit nem tudunk eléggé ajánlani a társulat többi tagjainak szíves figyelmébe. S ez az — amit Rónaszéki híven megtart — hogy a sziuésznek nem csak a szerepet kall lejátszania, hanem, amikor csak a szineu van, ha ""epet el is mondta már, egész magatartásával, arczjátekával ki kell egészítenie, ami a színpadon történik. A fegyelmezettségnek s az ügy szeretetének bizonyos merteke kell ahhoz, hogy ez a követelmény teljesen végrehajtassék, s mi ajánljuk ezt — még a karszemélyzettel szemben is — az igazgatóság figyelmébe. Valentin Lajosról és Molaár Lászlóról kell mégazsMJadás méltatása nyomán megemlékeznünk. Valentin Lajost, a társulat opera és operette tenoriqtáját tavalyról ismeri már közönségünk. Molnár László, ki a Czigány báróban a Gábor diák szerepét adta, e kis szerepben is érvényesiteui tudta nagy intelligenciáját s azt a tirfzta művészi ambiciót, mely őt miut Pestvármegye aljegyzőjét a színészi pulyára vitte. Molnár különben a társulat hős szerelmes színésze s ilyen minőségében Georgetteben volt először alkalma közönségünk előtt bemutatni kiváló művészi képességeit. Szerdán, e hó 4 dikén „Georgette", Sardouoak ez a legújabb nagy hatású színmüve került előadásra. A darabot lapunk tárcza-rovatában méltatjuk bővebbeD, e helyütt csupán az előadásról kívánunk megemlékezni. Georgettet, a herczegnővé emelkedett chansonette-et Lászyné személyesité, Paulát, a »nem tisztességese nő erényben

1 és becsületben nevelt leányát Békéssy Róza, Goutránt Molnár László, Chabreíul grófot Halmay, Aurórát Ellinger Ilona. Ók voltak az előadás főszereplői s az a — sajnos — csekély s^ámú közönség, mely ez előadást meghallgatni a színkörben összegyűlt, bürü tapsokkal adott kifejezést elösmerésének. C ü'örtökön „Aszalai uram leányai" kerültek színre, gyér számú közönség előtt; pénteken nem volt előadás, szombaton pedig a „Czigány báró"-1 ismételték meg. Közgazdaság. Egy nő Angolhonbol. Angolhon nyugati részében Devonshire grófságban él Clemens Mária, egy értelmes és szorgalmas nó, kinek szervezeti betegségét és végre ebból való gyors kigyógyulisát minder nónek érdekében áll ismerni »Egv nagyobb gazdaságban* — igy beszél — jvoltam alkalmazva. Túlságos munka következtében fejfájást kaptam, követve halálos gyengeségtói és gyomorbetegségtói, n-ig végre képtelen voHam bármiy táplálékot vagy italt magamban tartani. Kényszerülve voltam számos hétig ágyamat őrizni. Nyugalom és piheuéstól kissé javulva, ismét munka után néztem, de csakhamar heves fájdalm it éreztem oldalamban, mely kevés idó múlva egész testemben elterjedni látszott és minden tagomban lüktetett Ezt köhögés és légzési nehézség követé, ugy hogy végre már nem birtam magamat s másod izben is ágyba estem, mint gondolám utoljára. Ismerőseim mondák, hogy végórám immár közel van s nem élek tovább csak addig, mig a fák újra felveszik zöld tavaszi díszüket. Ekkor történt, hogy egy Shaker röpirat jutott kezeimhez. Kértem anyámat, hozna nekem egy üveg SHAKER EXTRACT-ot, melyet én az utasításhoz híven kezdtem szadui; még falét sem vettem be és máris javulási éreztem állapotomban. Utolsó betegégem 1883. juuius hó 3 án kezdődött és augusztus 9-ig tartott, midőn a Shaker-extractot kezdtem szedni. Igen kevéssel ezután már képes voltam könyebb munkák végzésére. A köhögés felhagyott és nem szenvedtem légzési nehézségben. Most immár tökéletesen meggyógyultam. És óh mily boldog vagyok! Nem találok szavakat hálám kifejezésére, mit a Shiker-Extract iránt érzek. Meg kell jegyeznem, hogy kerületünk orvosai óva intették a népet ezen áldásos szer haBzuálatától, azt mondván, hogy az uem tesz jót és hogy a Shaker röpiratok számos ember romlását fogják okozni; és íme most én épen ezen szernek köszöuöm egészségemet. A röpiratot kikölcsönözték átolvasás végett s a birtokomban lévő mintegy 6 mértföldnyi területen járt az kézről kézre. Tizennyolcz mértfőldról jöttek szmvedó emberek elkérni azt tőlem, hogy azután gyógyszert vegyenek, tudváu, ho^y én egészségemet anuak köszönhetem, biztosan hivéu, ho^y jó utoa járnak. Egy asszonyt ismerek, ki már a halál révéu állott, s moudá, hogy semmikép sem tud migán segíteni, h ibár már szimos orvos tanácsát vette is igénybe, egy sem tudott rajta segíteni. Én beszéltem neki a Shaker-extractról és Seigel-labdaciokról, melyek nagyban előmozdítják az előbbi hatását, s mindkettő nevét felírtam neki, > nehogy eltévessze, ó tanácsomat követve Sh iker-extractot vett és ime most a legjobb egészségnek örv.md s az emberek messze fóldöu bámulják csodás felgyógyulását Ezeu két szer oly sikert aratott vidékünkön, hogy az emberek azt mondják, nekik már nincs is többé orvosra szükségük, ők csak Sh iker-extractot és Seigel-labdacsot vesznek. Köszvényben szenvedők, kik ágyukat őrizték és ujjokat is alig bírták mozdítani, meggyógyultak általa. Kerületünkben volt egy leáuy, ki vizeu v«ló átmenetkor m'gbült és ót évig nyomta ai ágyat, szorulás és köszvényes fájdalmakban szenvedvén oly mér?, ben, hogy már az öngyilkosságra gondolt. Nem volt orvos a szomszédos kerületekben, kihez ne fordult volna segélyért a szegény leány anyja, de mind hasztalan 1 Kijelenték, hogy nem áll hatalmukban Begiteni. Midón a lélek váltság haraugot megkondulni hallottuk, mindig azt gondoltuk, ez már neki szól, azouban a Shakerextracl éi Seigel labdacsok megmentek életét és most már oly egész séges mint bárki más, templomba jár és minden mezei munkára képes. Mindenki bámult, midón őtet kiút járni iátta, tudván, hogy mir évek óta nyomta az ágyat. Manapság legmélyebb hálával viseltetik irántam, a Shaker-extract és Isten jósága iránt. Clemunts Mária. Egy üveg Shaker-extract ára 1 forint 25 kr, egy doboz Seigel labdacs ára frt 50 kr. Magyarországi főraktár Budapesten, király utca 12. szám Török J. gyógyszertárában s általa minden gyógyszertárbau kapható. Nyíregyházán: Szopkó Alfréd é« Korányi Imre gyógysz. uraknál. Nyilt-tér*) gos Elek Dezső úr demecseri gazdaságában 8—10 ezer kéve fedő nád van eladó. — Megkeresésekre válaszol Demecserben Neumányi Antal. Regfále bérlet. A nagy-kállói közbirtokosság tulajdonát képező Nagy-Kálló városa és határábani korcsmáltatási jog, valamint az országos és hetivásárok alkalmávali vásár vámszedési jog is, folyó évi szeptember 29-től számítandó 3 egymásutáni évre, juuius 7-én délelőtt 10 órakor Nagy-Kállóban a nagyvendéglő helyiségében tartandó önkéntes árverés utján haszonbérbe fog adatni. A feltételek nálam és Nagy-Kálló város házánál megtudhatók. Nyiregyháza, 1887 május 3-án. Cukor József, (144 —3 1) ügyvéd, közbirtokossági megbízott. *) ATe rovat alatt közlöttekéri nem felelős a szerk Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos : J<)BA ELEK.