Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-02-06 / 6. szám

„N Y I R V I 1> É K." telmébeD az azok betelepítése körüli kívánatos teendőkx-öl egyet-mást elmondani Kívánatos volna, hogy az ügyuek a megyei gazdasági egyesület által való felkarolása és támogatása utján, a birtokosság figyelme a homoki szőlő tömeges berendezésének fontosságára tereitessék; mint a mely termelési ágnak talaj viszouyaink, valamint a kedvezőeu alakuló közlekedési eszközeink között, nagy jövője van. Szintén a megyei gazdasági egyesület egy szövetkezetre bírhatná az értelmesebb bitokosságot, mely szövetkezetnek czélja lenne bérlet folytán egy szőlő vessző szaporító telepet létesíteni azon szőlőfajokból, melyek a vidék viszonyai között ugy bortermelésre, mint csemege szőlő termesztésre a legmegfelelőbbek, s hounan azután még olcsóbban beszerezhetné a birtokosság a szükséges vessző mennyiséget, mint a kecskeméti állami szőlőtelepről. Ilyen fajoknak tartom bortermelésre a következő kevésbbé kényes, korán érő és bőtermő fajokat ; még pedig fehér bortermelésre az olasz rizlinget, szerémi zöldet, ezer jót, góhért, szilvánit és veltelinit; vörös bor ter melésre az oportót, nagy burgundit, Szent-Lőrinczit ; a nem kevésbbé nagy jelentőségű csemege szőlő termelésére a fehér fajokból a Chisselas blanc és válfajait, a Muscat croqu .ntot, gohért; piros fajokból a Chasselas Rouge-t, Ch. R. Royal-t, nagyon kedvező fekvésben kevésbbé a bakatort, stb. A létesítendő telep kezelését a kerületi borászati vándortanító eszközölhetné, ki egyszersmind utasítással szolgálna a birtokosságnak a szőlő telepités körüli teendőkben ; nevezetesen a talaj kellő előkészítése (rigoliro/ása), a beültetendő területen a kellő sor-és tőketávolság megadása, a megfelelő mivelési mód eszközlése, szóval a helyes és olcsó (ekével való) mivelés körül, mely czélból gyakorlati utasításokkal egybekötött vándor előadásokat tartana ; továbbá a szőlő metszésről miut a szőlő egyik legfontosabb munkájáról. A kísérletezéseken, hosszas megfigyeléseken és tapasztalatokon alapuló tudomány kiderítette a helyes szőlőmetszésnek miben létét is, s megtanította a praktikus szőlészeket, ugy metszeni meg a tőkét, hogy az a talaj tápanyagait se zsarolja szerfeletti módon, el se vénüljön idő előtt; hanem minden évben egy formán és erejéhez méiten hozza meg a kívánatos mennyiségű és minőségű fürtöket. Majd utasittással szolgálna az illető borászati és szőlöszeti vándortanító a szüretelés mikéntjéről, az erjesztésnek — a borkészítés legfontosabb stadiumának — legelőnyösebb keresztülviteléről, a bor iskolázásáról, kezeléséről, kifejlesztésének a legrövidebb és legczélszerübb módon való elérhetéséről stb. Hazai futó homok területeinknek szőlővel való tömeges betelepítése iránt mir edddig is tétettek lépések; nevezetesen a pliyllox^ra vész által csaknem a legérzékenyebben sújtott fehértemplomi szőlő birtokosok, a kincstár tulajdonát képező delibláti homok területből, mintegy 10,000 kat. holdat szándékoznak átvenni, melvnek kiha sitása iránt kormányunk már intézkedett is. Leveles János. Közügyek. (A uépfölkelési törvény végrehajtása iránt), a honvédelmi miniszter által, az osztrák honvédelmi miniszterrel közösen kidolgozott terjedelmes utasítások legközelebb közzé fognak tétetni. Önként érthető, hogy nem valamennyi korosztálybeli népfölkelők, sőt még a népfölkelés első osztályába tartozók se.n írhatók össze azonnal és egységesen. Valamennyi népfölkelőuek egy lajstromba való összeírása, a népfölkelés szervezésének első évébeD, nagy nehézségekot okozna, minél fogva czéliráuyosabbnak mutatkozik a szervezett népfölkelés első időszakában egyelőre az első osztályából csak azokat a népfölkelőket venni fel, kik a sorhad vagy honvédség kötelékében szolgáltak s igen könnyen nyilváutarthatók is. E keret azuán évről évre bővíthető, amennyiben minden évben a teljes korosztályok bizonyos száma vouatik be a szervezetbe, illetőleg soroztatik a már összeirottakhoz mindaddig, iáig a szervezet mindkét osztály összes népfölkelőit magában fogja foglalni. (Közigazgatási bizottságuuk figyelmébe.) A községek által beszedett közadó pénzeknek postai uton való beszállítása kérdésében, a belügyminiszter Csikvármegye alispánjához mult évi augusztus 23-án 47,054 sz. a. következő rendeletet intézett: »Czimnek folyó évi márczius 26 áo kelt és a járási ezolgabir/íkhoz intézett ren deletét, melyben meghagyta a községi elöljáróknak, hogy a községre háruló költségek kevesbitése czéljából, a baszedett közadópénzeket kivétel nélkül postai uton szállítsák be a magy. kir. adóhivatalba, a in. kir. pénzügyminiszter ur megkeresése folytán, felülvizsgálván; miután miniszter ur kijelentése szerint, ezen rendelkezés nemcsak az 1883 XLIV t.-cz. 45. szakaszába ütközik, hanem azért sem hagyható hatályban, mert a községi elöljárók az adófőkönyvük és fizetési ivük, valamint a kir. adóhivatali számfejtőkönyv között mutatkozó eltéréseket, csakis személyes érintkezés utján hozhatják ; rendbe és mert az elöljáróknak az adó elő- és leírások, valamint egyéb nehézségek megértése és felvilágosítása végett is, a kir. adóhivatallal múlhatatlanul érintkezoiök kell: Czim elől jelzett rendelkezését ezennel feloldom és hatályon kivül helyezem. Miről Czimet oly hozzáadással értesítem, hogy a kir. adóhivatal székhelyétől távolabb fekvő községek elöljáróinak folyamodváuyilag előterjesztendő abbeli kérése elől, miként az adó beszállítása végett évnegyedenként csak egyszer és pedig az évnegyed harmadik hónapjában köteleztessenek a kir. adóhivatalnál személyesen megjelenni; a többi hónapok ban pedig, a beszedett adópénzt posta utján szállítsák be, nem zárkóznám el, ha a kérdési a közig, bizottság is pártoká*. (Az örökölési jogról ezóló terjedelmes törvényjavaslatot a mult hóban terjesztette be az igazságügyi miniszter a képviselőházhoz. E törvény arra van hivatva, hogy a végrendeletekből származó zavarokat és hosszas perlekedéseket lehetőleg megsztiutes8e, s vezérelve az, hogy az örökhagyót rendszerint megilleti a végreudelkezési jog, föltéve, ha elérte azt a kort, amelyet e czélból a törvényben külön megszabni szükséges és ha rendelkezési képességét gátló körülmények fenn nem foroguak. E jogosultság azonban a legközelebbi családbelieket, nevezetesen az örökkagyó leszármazóit, atyját, anyját és házastársát a törvény szerint illető köteles rész által van korlátozva; a mely köteles részt, a törvényjavaslat tartalmazta öröklési képteleuségi eseteken kivül, csupán a törvényjavaslatban tüze tesen felsorolt kitagadási esetekben vonhat meg a végrendelkező a jogosultaktól. Érvényes végrendelet nem létezése esetére, megállapítja a törvényjavaslat a törvényes örökösödés rendjét, amely egyszersmind a kötelesrész kiszámításának is kiindulási pontját, képezi. Apróságok. Eszményi szépségek ós igazságok. Szerelem, szerelem, mi vagy te, hogy oly nagy sze repet játszol az emberek életében!? Nevedet ismerem. Munkáidat látom. Még sem foghatlak meg. Megteremsz minden kebelben, ahol meleg sziv és ifjú lélek fonnak körül. Tanyái ütsz a király szivében, a koldus kebelében. Ismer a zárdák lakója, a puszták fia, a paloták hölgye és a csárdák leánya egyaránt. M g is mily drága vagy! Egyik életét áldozza fel, másik becsületét adja el éretted. Egyik cől erényt, másiktól bünt követelsz kamat fejében. Egyik boldogságát bírja benned, másik nyomorát emeli képedben. Ez mindenét elveszté miattad, az mindenét odaadná éretted! Ta'án tenger vagy, s/.éles tenger az emberek kebelén?! A szenvedélyek hajós tá borai egymást űzik szeszélyes tükrödön. Egyiket elsegited az óhajtás zöld kikötőjébe. Másikuak bullám-koporsót, temetkező helyet adsz kebled mélyében. Melyiket szeretted jobban? Virág vagy talán, amelyet a föld gyermekei koszorúnak tépnek? Egyik oltár elé visz fején. Másik a földbe koporsóján. Mindegyiknél elhervadsz. Melyiket tetted boldogabbá?! * * * Nincs nehezebb, mint érzelmeinket hamis szinekkol festeni az arczra. Mint a folyam felszínén meglátszik, ha hal fut benne s ha orkán ébredez; ugy meglátszik az arczon, ba a keblet öröm, vagy fájdalom foglalja el. Az öröm mosoly-gyűrűket von össze a száj körül; a fájdalom ránez-hullámokat terel egymásra homlokon, arczon. Oh! az ember arczán és szemeiben igen sok van írva! Ott van a mult, amelyet átörült, vagy átszenvedett; ott van a jelen, a melyben kü^d; a jövő, amelytől annyit vár, ahová oly szivszakadva száll a lélek reményeivel, vágyaival; ott van erénye, bűne, mindene * * * A szívnek soha sincs uagyobb szüksége a barátra, mint amikor szenved. Ez velünk született szükség. Örömeinkkel könnyen elbáuuuk magunk is. Azok soha sem terhelik tűi lelkünket. A fájdalom hamar lenyomja vállainkat. Nagyon jól esik, ha találkozhatunk valakivel, a ki ha nem is veszi le felét terhűuknek ; legalább megszűnünk emelni abban a perczbeo. amelyben fölebb segité vállunkon. * * * Ne higyjük, hogy a sziv csak szolga hangszer nz ember keblében, a uelyen kedvünk s szeszélyünk szerént játszhatunk; hogy az érzelem, a vágy, a gondolat s a lélek csak ugy meggátolhatok röptükben, miut bármely paráuyi forrás; és hogy a szerelem csak akaratunk által fakadhat ki szivünk talajából, virulhat fel és hervadhat el: mint sokan szeretik hinni. Szeretném az ily álokoskodókat elvezetni tavaszszal az ébredő természet bölcsőjéhez és paraucsolní nekik, hogy: ringassák azt vissza téli álmára; gátolják meg a virág fakadását és vegyék el illatát; hallgattassák el a patakok csevegését s az ordők zengését; hozzan ik elő egy beszélni alig tudó gyermeket 8 kérdezzék tőle, hogy mi az, amit lát ? Ha a gyermek néven nevezi a tavaszt s ők elaltatják a titkon tenyésző természetet: állításaiknak igaz hivője leszek. * * * Minél mélyebb a folyam: anuál csendesebben halad medrében. Minél könnyebb a felhő : annál magasabbra emelkedik. Minél gazdagabb a nyelv szerelmi nyilatkozatokban : annál szegényebb a sziv igazi érzelmekben. Avagy mondja-e harmatnak a virág, hogy szereti: midőn epedve zárja külyhének belsőjébe? Monaja-e szigetnek a folyam, hogy szereti: midőn habkarjaival védőleg öleli át? Mondja-e tavasznak a virág, hogy nélküle nem élhet : midőn annak távoztával a földre hervad le. De mire való is a muló, elhangzó szó ott, ahol lelkek beszélnek égi nyelven egymással örök szerelmükről?! Mire való az ajkhoz hűtlen szavakban nyilatkozni a sziv bű és végtelen szerelméről ? ! * * * A női sziv végetlen és hajózhatlan tenger, tele gyöugyökkel és értéktelen hajó roncsokkal. Mélyéig csak kétszer lehet hatolni szemeinkkel: ha szeret és ha boszul. Ha szeret: kristály tisztává simul; csak bele kell nézni, hogy kitanuljuk titkait. Ha boszul: öomaga hajtja fel keble lenekéről a rejtett indulatok táborát; rettenetes vihart idézve elő pokoli robajával. (Lapunk fő belmunkatársának Krnethy Istvánnak második kiadás alatt levő „Czigánynö" czimü két kötetes regényéből.) ÚJDONSÁGOK. V A „Liga-jog" czimü regény-inellékletiink 3 ik ivót inai számuuk mellett küldjük szét a „Nyirvidék" előfizetőinek avval a kijelentéssel, hogy a negyedik és a többi ivet uiár csak azokuak küldjük meg akik, a regénymelléklet egész évi folyamának inegtartá sa iráut, lapunk kiadóhivatalát értesitik, vagy az azért járuló 1 frt. előfizetési dijat beküldik. (§) Ifj. dr. Kralovánszky László városunk szülótte a napokbau körünkben időzvén ; barátai, ismerősei és több tekintélyes választó felhívásának engedve, hajlandónak nyilatkozott a nyíregyházai országos képviselőségi jelöltségnek elfogadására, miut kormánypárti. Barátai, erős reményt kötnek megválasztatásához. A szabad elvi pártiaknak egy szintén tekintélyes része Tisza István mellett sorakozik. Tisz i Istváut azonban, mint rebesgetik, egy tekintélyes kerület már lefoglalta volua. A 48-as függetlenségi és antiszemita pártbeliek még uem mozognak f Pazonyi Elek Mihály csász. ós kir. kamarás, m. kir, honvéd huszár százados édes anyja özvegy pazonyi Elek Mihály né született luskodi és vajai Vay Eszter folyó évi februárhó 3-án fejezte be 73 évre nyúlt életét. Hűlt tetemei folyó hó 5-én tétettek örök nyugalomra, nagyszámú és fényes közönség részvétele mellett, a pazonyi sírkertben. Áldás és béke lebegjen hamvai felett I (§) Községjegyzói szigorlat fog tartatni Szabolcsvármegyében, folyó évi májushóban, Nyíregyházin a megyeház termeiben. A jelentkezők kérvényeiket f. é. áprilhó 10 ig adhatják be az alispáni hivatalnál. Az e határidőn túl jelentkezők csak is az őszi szigorlatra lesznek bocsáthatók. (!) Figyelmeztetjük olvasóinkat Leveles János volt borászati vándor tanitónak, lapunk mai számában olvashato »A szabolcsmegyei homok területek jövőjéről szőlöszeti és borászati szempontból.* czimü jeles czikkére. • Mráz János nyíregyházai járásbirósági joggyakornonot, a nagymélt. ui kir. igazságügyi miniszter, a n.-kállói^kir. járásbírósághoz közelebb jegyzőül kinevezte, (§§) A »Nyirvidók« olvasói bizonynyal emlékezni fognak a Nyíregyháza város és a felső tiszavidéki gazdasági egylet közt, a mintakert tárgyában, felmerült kellemetlen vitás kérdésre; amelyet tulajdouképpen nem a város, hanem a képviseleti testület egy töredék pártjának vezére provokált, minden előleges megfoutnlás nélkül. A komolyabb és előbbre látó kisebbség hiában küzdött az áramlat elleu, a többségnek sikerült a város és gazdasági egylet közt évtizedek óta fennálló jó egyetértést megzavarni és szakadást idézui elő a két erkölcsi testület közt. A képviselet által kiküldött i izottság és a gaz daaági egylet ugyan is kölcsönösen megállapodott abban, hogy az 50 holdnyi minta kertből a városnak 28 hold adassék viasza; a visszamaradt 22 hold pedig az egyesületnek, minden az egyesületet, mint testületet sértő kikötések nélkül, telekkönyvileg biztosíttassák. A városi képviselet azonban ez egyezségi pontozatot el nem fogadta; nem csak, desőt a gazdasági egylet ismételt kérésének ellenére is, a megújítandó szerződésbe oly kikötéseket kíván felvenni, amelyek lehetetlenné teszik azt, hogy a jó viszony a város és az egylet közt tartós tehessen. A gazdasági egylet tehát határozatilag kimondotta, hogy hajlandó az egész földterületet visszabocsátani a város tulajdonába, ugy azouban; hogy az azon találtató épületeket és beruházásokat a város közös becsű szeréut kártalanítsa az egyletnek. A mintákért ügye tehát most abban a stadiumbau van, hogy az épületek és beruházások rövid időn felbecsültetnek s az arról szóló jegyzőkönyv, további eljárás végeit, a képviselethez benyujtatik. Mit fog határozni a képviselet, arról még most nem lehet beszélui. Lehet, hogy megbánva elhamarkodott tettét, a gazdasági egylet és a küldöttség által formulázott egyezségi pontozatokat elfogadja s a jó egyetértést továbbra is biz'ositja a két erkölcsi testület közt. Lehat az is, hogy az egyletet teljesen kárpótolja s a minta kertet vissza veszi. De akkor jó hírnevén és becsületén saját kezével oly sebet ejt, amely nem egy könnyen fog begyógyulni. Ezt ne téveszsze a képviselet szem elől majd a határozat meghozatalánál. f Eszóky Antal nyíregyházai ügyvéd, több éven át a szábolcsmegyei törvényszéknek, majd a nyíregyházai kir. törvényszéknek bírája s 1848—9-ki honvédszázados, folyó évi januárhó 31-én est ve 9 órakor, életének 67 dik, házasságának 40-dik évébeu sziv szélhüdésben elhunyt. Béke hamvaira ! %* A nyiregyháza-mátészalkai helyi erdekü vasúti részvénytársaság f. é. februárhó 19-éu délelőtt 10 órakor, Budapesten, a magyar országos bank igazgatóságának termében, rendkívüli közgyűlést tart. E közgyűlés tárgya az alapszabályok változtatása iráat tett indítvány leend. (!) A nyíregyházai ártézi kut fúratása tárgyában kiküldött albizottság abban állapodott meg, hogy a fúrandó kút, a Debreczenben jelenleg készülőben levő kút iránt Zsigmondy ós Debreczen városa közt létre jött egyezség szerént, létesíttessék. A helyre nézve még nem történt megállapodás. X Az északkeleti vasút igazgatóságánál a személykocsik lüiése már régebb idő óta tanulmány tárgyát két pezvén; az eddig ismert és más vasutak által használ fűtési rendszerekkel kísérletek tétettek. Miután arra a tapasztalatra jutott az igazgatóság hogy a személykocsik gőzzel való fűtése, az eddig ismert rendszerek között, a czélnak legiukább megfelelő; Ínég a mult nyár folyamán intézkedett, hogy üzleti közegeinél mielőbb a gézzel való fűtés alkalmaztassák. Amennyiben pedig ezen lütési rendszer folytán az átalakítások hosszabb időt igényelnek, az igazgatóság nem volt képes azt ez ideig életbe léptetni; mindazonáltal e tekintetben annyira haladt az igazgatóság, hogy legközelebb az összes gyors és személyvonatoknál ezen uj fűtési rendszer fog alkalmazt-'ni. Addig is ugy intézkedett az igazgatóság, hogy az eddigi czélszerütlennek bizonyult kályhafűtési rendszer az összes I. és II od osztályú kocsikban azonnal beszünjék ég a kocsiknak hévpalaczkokkal való melegítése által pótoltassak. o A Budapesten székelő biztosító társulatok a napokban tartott közös tanácskozmányában, a jégbiztosítást illetve, elhatározták, hogy eg)ik biztosító társaságnak 50 év óta gyakorolt rendszerét, amely szerént az oly biztosításoknál, amelyeknél kár nincs, a díj 50% át elengedi, általában elfogadják. E rendszer, amellett hogy a biztosító társaságokra nézve előnyösnek bizonyult, a biztosítókon is sokat köunyit. -h Egy Amerikából Leleszre (Zemplénmegye) érkezett érdekes levelet hoz a »Zempléu« czimü heti lap legközelebbi száma, amelyben egy Amarikába elköltözött leleszi földmives értesiti Ldeszeu lakó uejét az amerikai álapotokról, különösen a kiváudoriás veszélyes következményeiről. Minthogy Szaholcsmegyáben szintén nagy a száma azoknak, akik Amerikáról miut Eldorádóról álmadoznak, jónak láttuk eme levelet egéBZ terjedelmében közölni; amely ejy maga löbbet beszél, mint ha kötetekre meuő muukát írnánk a kivándorlás esélyeiről. Beszéljen teh.it helyettünk a levél, amely kővetkező leghangzik. >Amérika, Píttsburg, 1886. deezem ber 9. Értesitelik kedves egy hitvesem az itteni körülFoJy tatáüü a, főlapon.