Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-01-23 / 4. szám

„iv V I H VI I) 10 K... népáramlatnak gyupontját képezi, s meg kell vallani, hogy ezen leszármazottak egy uagy eontingensét gkatho­likusok képezik. Tékát csak két alternatíva állhat elő : vagy ők tótositauak el mindet, vagy mi magyarosítjuk meg őket! A két vag/bói pedig csak egy az igaz; hogy t. i. ők kötelesek hozzánk alkalmazkodni; és mert a helybeli törzsökös gkath. lakosok mind magyarok, a szláv testvérek előtt sem lehet más kilátás, mint vagy visszautazni, vagy megmagyarosodui, s ők szivesebben választják az utóbbit, mert nagy segélyökre van a helyi gkath. egyház is a szószék és oltár felhasználásával ! Ha pedig egyházunk eddigi működésében is érdemteljes té­nyeket tud felmutatni a magyarosítás terén; mennyivel nagyobb reményeket lehet kötni jövő munkásságához! Már egy izbeu emlitém, hogy a görög szertartás sarka­latos elvét képezi az értelmes, tehit a népnyelv haszná lata. Magyarországon jóval több 200 ezernél azon gkat­holikusok száma, kik csupán magyarul tudnak, s ezek érdekébeu már többször lett megkísértve a kérvényezés hogy engedtessék meg Magyarországon a magyar nyelv használata templomainkban. S habár a magyarországgyülés kezébe van letéve emez ügyünk elintézése: mégis sikertelen volt fáradozá­sunk. Azonban reményünket fel nem adjuk, hogy törté­nelmi jogaink megcsorbitlanul fogaik érvényesülni. Tel­jes hittel vagyunk ugyanis, hogy a magyar nyelv liasz nálatát sürgető kérelmeink megadásától és kedvező eliu tévesétől csak rövid idő választ el. Lehet-e pedig képzelni al­kalmasabb médiumot a reánk utalt szláv atyafiak meg­magyarositására, mint minők az egyházainkban tartandó magyarnyelvű Istenitiszteletek lesznek!? Bátran merem mondani, ha mi most kötött helyze­tünkben is dicséretes eredményekkel állhatunk elő, a szabadalom levél kiadása utáu ez egy nyíregyházi gkath. templom a magyar nyelv terjesztés terén, nagyobb mun­kát és sikeresebben fog végezni, mint egy lanyha tevé­kenységű egé<z kultur egyesület. Ilyen teuip om építésről van most szó. Ily templom építésére indult meg közöttünk a lelkes mozgalom. És mert nagy számunkat esik szegénységüuk múlja felül, ké lytelenek vagyunk testvér polgártársaink szerstet-ado- j mányaihoz is folyamodni; teljes bizalom ós reménység gel lévéa eltelve, miszerint szt. igyekeztünkben e város minden nemeslelktt lakosának segélyére és szíves áldoza­taira számithatunk. Esen remény kifejezése mellett, a gk. egyház nevé ben, ezennel felkérem Nyíregyháza város n. é. közönsé­gét, hogy e szt. czélra felajánlandó adományaikat, a majd kihordott és hitelesített ivekre méltóztassanak fel jegyezni, mely kegyes adományok alkalmilag hírlapok utján lesznek nyugtázva. Orosz Pál. Közügyek. (Az 1876 évi XIV. t. czikknek a himlő oltásra) vonatkozó része közelebb novelláris utou ki fog bővít­tetni. Ez intézkedés által különösen a tanulók beoltása lesz tüzetesen szabályozva; még pedig a Porosz ország­ban ez iránt fennálló törvények szerint. A törvény ja­vaslat a belügyminisztériumban már készen vau; nem sokára be is fog terjesztetni a képviselő házhoz. (A népfölésről szóló törvény végrehajtása) ügyében a miniszteri rendeletek e napokban fognak szétküldetni. Az egy év óta készülő szabályzat négy fejezetre oszlik. Az első fejezet tartalmazni fogja a népfölkelésre béké­ben s háborúban vouatkozó közigazgatási szabályokat. A második fejezet a katonai rendszabályokat ugy átalá­nosságban mint részletesen, a népfelkelési kötelezettségi alá eső egyes egyénekre uszve A harmadik fejezet szó! a népfelkelési szervezet gazdasági ügyeiről, különböző illetékekről s a számvitelről. A negyedik fejezetben pe­dig közölve lesznek a népfelkelés szervezésére s mozgó­sítására vonatkozó iratmiuták és nyomtatványok. (Községi elöljárók választásánál a szolgabíró kije lölési joga.) E kérdésben a belügyminiszter f. é, 60,516. sz. a. következő érdekes kijentést tett X megye főispán­jához iztézett leiratában. A czimed kormányzatára bí­zott megye alispánja a tolyó évi október 26 án 8646. sz. a. kelt jelentéssel felvilágosítás kérése mellett fel­terjesztő hozzám N. N. főszolgabírónak az 1886. évi XXII. cz. 77. §-ában körvonalozott kijelölési jog gya­korlása körül felmerült kételyeit nyilvánító hivatalos je­lentését. Habár ezen minisztériumnak tulajdonképen nem feladata a törvény határozmányait általáuosságbau ma­gyarázui s ily módon köteloző elvi kijelentéseket tenni és arra sem lehet hivatva, hogy a concret ügyekben el­járni tartozó fokozat szerénti hatóságoknak az intézke­dést megelőzőleg irányt adó utmutatást adjon ; tenát a szóban levő, s ahhooz hasouló kérdezősködés nem lehet helyén; mindazonáltal egyrészt saját tájékoztatása, más­részt pedig a netán szükségesuek találandó útbaigazítás­nak megidbatása végett (czimedet) a főszolgabírói jelen­tés megküldése mellett a következőkről kiváutam értesi teni: 1. A törvény azt, hogy az elöljárói állásra jelent­kezők írásban legyenek kötelesek jelentkezésüket bead íi, nem rendeli el, arra okvetlen szükség nem forog fenu, sőt ilyen követelés, minthogy írástudatlannak bíróvá és egyátalán községi elöljáróvá (jegyző kivételével) való vá­lasztása nincsen kizárva, a törvény egyéb rendelkezései­ből sem következtethető. 2. Igaz, hogy a tisaujitószék határnapjának kitüzetése (78. §.) akkor, a midőn a la­kosság a jelen törvénynyel már tapasztalatból megis­merkedett, egyszersmind & jelöltetni akarókn&k figyel' meztetésül és felhívásául szolgáland; egyelőre azonban, míg az uj törvénynek az elöljárói állásokra való kijelö­lésre nézve az eddigi szokásoktól eltérő szabályai a gya­korlat által a lakosságban meg nem houosodtak, bizo­nyos, hogy a tisztujitószék eluö.e helyesen és czélsze­rüen járand el, ha a tisztújítás kitűzése alkalmából egy­szersmind köízé teszi azt, hogy azok, kik elöljárói állá­sokra kijelöltetni akarnak, nála jelentkezhetnek. 3. Arra nézve, hogy azon esetben, ha senki sem jelenkezik a fő­szolgabíró kijelölése alá tartozó állásokra, avagy a je­l«ntkezettek egyike sem alkalmas, ez utóbbi belátása szerint jelölhet bárkit, s peddig ahhoz képest, hogy arra alkalmasnak vélt egyént ismer, hármat, kettőt vagy csak egyet is, a 71. és 7 7 §§ ok rendelkezése és az ügy ter­mészete szerint kétség nem foroghat fent. ÚJDONSÁGOK. O A magyar király Ö felsége a nyirbáthori rom. kath. hitközségnek, iskola építési czélokra, magán pénz­tárából 100 forintot ; nem különben a hugyaji gör. kath. templom helyre állítására sziutén 100 forintot adomá­nyozott. (*) Főtisztelendő Verzár István helybeli esperes­plebános ur, — aki, mióta ő" Nyíregyháza város magáénak vallani szerencsés, annyi és oly fényes jelét adta igazi papi buzgóságának és goadolkízás mód|ának , az, egy­házi és iskolai ügyek iránti nemes érdeklődésének, em­berbaráti szeretetének és necnes lélekre valló példás jótékonyságának, — legközelebb egy ujabb féuyes tény nyel gazdagította érdemeit. A templom szentélyét, ugyanis, amely kezdettől fogva nyitott álUpotban volt, legközelebb diszes rácsozattal látta el saját költse ­gén a-, áldozatké-z plébános ur: hogy az o.tári szen­tély a tolongásokból 3lő állani szokott kellemetlen­ségektől megóva, ég teljes nyilvánságban legyen az ájta­toskodó hivek szemei előtt. Orö nmei jelezzük azt is. hogy a bronzirozott rózsa-levelekkel díszített csídos rácsozatot Huszti József helybeli jeles készültségü éa szorgalmas ilju lakatos uieste"- készité tiszta vert vasból. Az emelkedett gondolkozású és uemes érzé sü esperas plébános ur, eme nagy szabású jótékony­sági műveletével, valóban nagy hálára köteleíte ma­ga iránt első helyen és közvetlenül a nyíregyházai rom. kath. egyház híveit, közvetve pedig az egész város közönségét. A jótékouyság a der.'-K főpapnak valóban egyik elválaszthatlau szép tu.ajdouává vált Nem múlik el egyetleu év, hogy a városi kórházról és a nőegylet véd­nöksége alatt álló árvaházról meg ne e nlékeznék. Ezen kivül egyházábau s az egyház iskolájában a legpéldásabb rendet honosította u.eg. Az egyház jövedelmeit tetemesen fokozta. Az iskolát virágzó helyzetbe hozta. Mint halljuk, tavaszszal két tantermet készittett az iskola telkén. A sajtó készséggel adózik, e szép és vonzó tények közlése által, az igazi c-rdemnek! (!) Dessewffy Aurél gróf ő méltóeégának, a vallás és közoktatási miniszter őnagyméltósága elismerését és köszönetét nyilvánította, a uemes grófnak azon nagy lelkil tetteért, amely szerént az általa fentartott büd­8zentmih'ilyi és józsofházai népiskolákat, a tankötelesek számához képest, kibővítette, kijavíttatta és ujtbb tan­eszközökkel ellátta. (!) A helybeli nőegylet bálja.mint a közre bocsátott meg hivókou jelezve volt, f. hó 16 én tartatott meg a nagy veugéglőnek e czélból fényesen berendezett nagytermé­ben. A csillárok ragyogó fényétől elárasztott báli terem falai mellé zöld ágakbau diszlő növények s virágok mü­kerties sora volt elhelyezve, melyek levéldus lombjai között a zsölyeszékek, ottomauok, kerevetek kényelmes nyughelyei várták az érkező vendégeket. Csaknem pesti redout vala az kisebb kiadásban. Kü önöseu jól esett tapasztalnunk azt, hogy a padozat nagyon ügyesen s kellő mérséklettel volt féuymázolva, ugy, hogy a kü ön­ben sima és tükör tisztaságú talaj a megsiktmlás és el­esés veszélyétől teljesen ment és épen legalkalmasabb volt arra, hogy azon a lejtő párok a legnagyobb köuy­uyedséggel és biztonsággal lebeghettek végig. Mindez kétségkívül a derék rendezőség finom müizlés'ről és ügyes tapintatáról tanúskodik. De kitett ám magáért * helyi nMpariBkola tanítónője is, aki kedves leánynóveodékeivel a rendező tagok részére fehér marcelin selyemmel bélelt, 'N. B. (Nőegyleti Bál) aranyhímzésű monogrammal dí­szített széles piros atlas szalagokat készíttetett rendező jelvények 1 gyanánt, s melyek hoszsza busásan elegendő volt arra, hogy azokat a végeikre illesztett bronz kap csókkal a rendezők rézsut irányban mellükre tűzzék. A gyülekező s a rendező tagok által előzékeny udvarias­sággal fogadott veudégek létszáma csak a nyitány meg­kezdése utáu esti 10 óra tájban lőn teljesen befejezve; mely időtől kezdve 48—50 pár lejté a Bmczy Gyula ze­nekarának művészies zeneütemei s zöngei mellett a táocz­rendi lapon jelzett tánezokat. A fényes estélyre egybe gyűlt vidéki és városi közönség hangulatát feszesság nélküli emelkedettség, tulcapongó kedélyesség nélküli derült vidámság s bizonyos művészies modor mondhat­nám idealisinusszerü szellem lengte át. A bál reggeli 5 óráig tartott, s teljesen sikerültnek mondható. A belépti jegvek után befolyt pénzösszeg nemcsa; a tánczestély czéijaira fordított költségeket fedezte bőségesen, hanem ezen felül még tiszta jövedelmet is tüntet fel. Minden bizony nyal szép eredmény, melyért az érdeklődő közön ség iránt mi is örömmel fejezzük ki elismerésünket. Csu pán a báli fényes öltözetekre, a fényűző toiletekre nézve van némi észrevételünk, amit jóindulatu őszinteségünktől főleg a mai nehéz időben kedves olvasónőink sem ve­hetnek rosz néven s ez az, hogy a meghívókon közölt s olvasott eme fölhívás: »A hölgyek kéretnek egyszerű öl­tözetben uiegjel. nni,« kellő figyelemben nem részesiték. Pedig szerény véleményünk szerént az egyszerűség és ízlés azon felül, hogy kevesebb költséggel járnak, még sokkal jobban össze is férnek egymással, mint a pazar kiadást igénylő fényűzés és ízlés. Ámbár e tekintetben a rendezőség sem igen állott hátrább. X A törvényszéki palota tárgyábau kelt képvise­leti határozat, a törvény értelmében, folyóhó 15 tői feb­ruárhó 15 ig uyilváuos szemlére van kitéve a város há­zánál, ahol azt minden eg/es jogosult megtekintheti. 4- A távirdáknál a korlátolt nappali szolgálatú m. kir. távírda állomások hivatalos működésének időtar­tama, t. m. kir. közműnk, és közlek. minisztériumnak mult évi 43,007 sz. rendelete szerint, hétköznapokon és hétköznapokra eső ünnepekan délelőtt 8-tól 12, és dél­után 2 — 6, vasárnapokon délelőtt 8V2 —H'/j délután 3 — 4 órákra terjedőleg határoztatott meg. • A nyíregyházai m. kir. adóhivatal helyiségét, f. ho 16-ára virradóra, ismeretlen tettesek feltörvén, a kézi pénztárból mintegy 150 forintnyi összeget vittek el uj, illetőleg még forgalomba nem bocsátott réz krajezárok ban. Az azonnal megindított vizsgálatnak, mint halljuk, valószínűleg sikerülni fog a tettesek kipuhatolása. X Gyilkossággal, gyilkosság biinkisórletóvel, rab­lással s több más bűnös cselekménynyel vádolt Tóth Ja­kab Sámuel és 42 társának a nyíregyházai kir. törvény­szék, mint első bíróság által tárgyalt bűnügyi iratai a mult napokban küldettek fel a kir. kúriához. A törvény­szék által hozott halálos ítéletet a kir. itélő tábla is helyben hagyta. Igen valószínű, bogy a kúria is meg fogj a erősíteni. Érdekes e büuperben az, hogy a fő tár­gyalási jegyzőkönyv, amelyet dr. Megyery István tör­vényszéki jegyző nagy alapossággal szerkesztett, 234 lapra terjed. (§) A nyíregyházai termónycsarnok folyó évi ja­nuárhó 26-án délutáu 2 órakor tartja rendes évi köz­gyűlését saját helyiségében. A közgyűlés fő tárgyai lesz­nek : 1. A választmány jelentése; 2. a számvizsgáló bi­zottság jelentésének elintézése; 3. a tagsági dijak meg­állapítása; 4. a költségvetés megállapítása; 5. a szám­vizsgáló bizottság megválasztása ; 6. a tiszti kar és vá­lasztmány megválasztása, sat. (!) Szeszich Lajos a nyírvizszabályozási társulat főmérnöke, egyetértve Nyíregyháza város tanácsával, a nyírvíz csatorna kótaji főfolyását kinyittatta s a nyíregy­házai ugyuevezett malom lapost elöntette abból a czél­ból, hogy a közönség tiszta, egészséges és minden te­kintetben kifogástalan jeget kaphasson; ami a közegész­ség érdekébeu nem kis fontosságú dolog. Minthogy pe­dig e víz levezetési előleges és utólagos művelet nem különben a felügyelet és rendezés költségbe került éa kerül : egy szekér jégnek ára 10 krajezárban állapítta­tott meg, amely dijak beszedésére a városi illető vám­szedő van feljogosítva. (§) Olvasóink emlékezni fognak Köröskényí Gyula balkányí születésű ifjúnak, Amerika egyik kisebb várotá• bau, ismeretleu tettesek által mult évi augusztushó 1-én történt megöletésére; amely esetről az atya id. Körös­kényí Gyula balkáuyi lakos fiának két barátja Soltész István és Schnsider István loveléből ért9sülvéo, a m. kir. belügyminisztériumot felkérte, hogy a vizsgálatnak ineg­ejtését a newyorki törvényszéknél sürgesse. Az ez ügyre vonatkozó köíleményünkbeu megígértük, hagy az érde­kes bűnvádi per lefolyását figyelemmel fogjuk kisérni s az eredményt szintén tudatni fogjuk lapunk olvasóival. Most abban a helyzetben vagyunk, hogy ez igéretünket beválthatjuk. A newyorki törvényszék,a panaszló atya gyanú ja és a tény körülmények alapján,Soltész István és Schueider István gönczi illetőségű magyar embereket vád alá he­lyezvén, a végtárgyalás mult évi novemberhó 4-én tar­tatott meg. A tárgyatás során kiderült, hogy mult évi augusztus hó 1 én éjjel 11 óra után, a haza folé távo­zó Soltész Istvánt és Schneider Istvánt az utczán 4—5 egyén megtámadta. Schueider megijedvé lutásnak eredt; Soltészt pedig a támadók a földre gyűrték, aki is ön • védelemből zsebkését vette ki s a dulakodásban a rajta levőkön több szúrást tett. Hogy kit értek a szuráso', azt ő nem tudta. Annyi tény, hogy Köröskényí a szín­helyén holtau maradt. A bíróság Soltésznak e tettét önvédelemből kifolyónak találván, ugy őt. miut Sehnei­dert, aki a dulakodásba nem is folyt be, teljesen föl­mentette s mind kettőt azonnal szabad lábra helyezte. Egészségügy. Hivatalos kimutatás a himlő járvány állásáról '»«7. január 22-én Január 15-én maradt beteg 21. Azóta szaporodott 17. Összesen: 38. Ezek közzül meggyógyult 14. Meghalt Ápolás alatt maradt január 22-én 21. Nyíregyháza, 1887. januárhó 22-én A nyíregyházai járványbizottaág nevében : Dr. Meskó Fái. Közgazdaság. „The gresham" óletbiztositó-társaság Londonban. Ezen társaságnak az 1886 év junius 30-án letelt 38-ik üzletévéről szóló jelentése, mely az 1886 deezem­ber 20-án megtartott rendes közgyűlésen a részvénye­seknek bemutattatott, uúr megjelent. Ez évi jelentés főbb körvonalaiban a következő adatokat szolgáltatja. A lefolyt év eredménye kiválóan kedvező. Ez év folyama alatt 6594 biztosítási ajánlat több mint 61.584,975 írnak értékben lett a társaságnál benyújtva, melyekből 5889 ajánlat több miut 52.823 975 frank értékben fo­gadtatott el, melyekért a megfelelő Bzámu kötvények tényleg ki is állíttattak. A viszbiztositá8okért fizetett összeg levonása után a díjbevétel frk 14.562,065'10 Ctsra rúgott, mely ösz szegben a frk 1.898.095 10 Cts tevő első évi dijak benu­foglaltatnak. A kamatszámla mérlege frk 3.996,136-05 Cts tett, és a díjbevételhez csatolta, a társaság évi jövedelmét frk 18.558 201-15 Cts-ra emelte. Az év folyamán atársaság által életbiztosítási kötvé­nyek után kifizetésre utalványozott összegek frk 7.478,425 rúgtak. A kiházasitási és vegyes biztosítási szerződésekből eredő már esedékes követelések, frk 2.369,470 43 Cts-ot tettek. Kötvények visszavásárlásáért frk 996,826-98 Cts lett kiadva. A szerződések pontos betartását garan­táló biztosítási tőke frk 3.491,157 19 Ots-al emelkedett Az üzletév végén a társaság cselekvő vagyona frk 94 408,165 62, Tőke elhelyezés: frk 2.083,296 67 a brit. kormány értékeiben, frk 1.220,697 92 az indiai és gyar­mat kormány értékeiben, frk 15.052,543-02 idegen állami értékekben frk, 3.765,076 98 garantált és elsőbbségi vas­úti részvényekben frk 34.064,609 17 vasúti és más köt­levelekben, frk 14.706,825 ingatlanokbau, ideértve a tár­saság budapesti és bécsi házait, frk 10 005,205 20 jel­zálogokban és különféle értékekben frk 13.439,911 • 66 Cts

Next

/
Oldalképek
Tartalom