Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-02-20 / 8. szám

NYÍR Vfl I D É K.« értekezlet összehívása által ujabban is jelét adta azon meleg érdekeltségének, melyiyel megyénk anyagi jóléte s ennek közügyei iránt viseltetik, őt egyhangulag felkérte, hogy a tervezett vasút létesítése tárgyában a forma szerénti megalakulásig szükséges s jelen közgyűlésen az elnöki tisztet elfogadni kegyeskedjék. Elnöklő főispán az érdekeltség bizalmát megköszönvén, A közgyűlést megnyitottnak jelentette ki s az érdekeltség helyeslése mellett, a közgyűlési jegyzőkönyv vezetésére Szesztay Károly egyik kezdeményezőt hivta föl. Szesztay Károly, Yidliczkay József, Székely Benedek, Krasznay Gábor, Kállay András, Zoltán János és Szögyényi Emil felszólalásaikkal a vita berekesztetvén, a közgyűlés egyhangú helyeslése mellett, elnöklő főispán ur Ő méltósága a következő határozatot mondotta ki. A közgyűlés az olcsóbb kivitelű, de a gazdasági érdekeknek megfelelő helyiérdekű gazdasági vasútnak a Tiszáig leendő kiépítését fogadta el, annak létesítésére egy ideiglenes központi, s községenként egy szűkebb körű létesítő bizottságot alakit, megbízván a központi létesitő bizottságot, hogy a kezdeményezők által javasolt, vagy az általa jónak látott vasút irányt műszakilag tanulmáuyozva, állapítsa meg a kezdeményezőkkel annak ábaláuos tervezete s költségvetését, más hasonló gazdasági vasútra vonatkozó adatok beszerzése mellett készíttesse el, eszközöltesse ki az előleges muukáltatási és építési engedélyt a magyar állam, a megye s az érdekelt vasútak igazgatóságától, eszközölje ki a hasonló vasútaknál elérhető segélyezést, a törvényszerű részvény-társulat ínegalakultáíg képviselje az érdekeltséget, s intézze a vasútvállalat ügyeit. Ezen ideiglenes létesitő központi bizottságba egyhangúlag megválasztattak: Elnökntk: Kállay András. Alelnöknek: Zoltán János. Rendet tagoknak: Krasznay Gábor, Somogyi Gyu la, Glück Dávid, Szesztay Károly, Fráter Sándor, Héczey László, Okolicsányi Lajos, Frftnkel Sámuel, Szeutmarjay Dienes, Gonda Balázs, gr. Lónyay Gábor, Bleuer Mór, Bossan Jakab, Csillag Kálmán, Nozdroviczky Jenő, Almásy István, Szögyényi Emil, Koczok László. A vidéki bizottságba beválasztattak: Nyirtgyházáról: Bencs László elnök, Baruch Mór, Ko-vács László, Nyiri Ferencz, Flegmán Lipót, Kornstein Ignácz, Meskó László, Vidliczkay József, Jármy Ödön, Szeszich Lajos. Kótajhól: Fráter Sándor elnök, Jármy Márton, Tóth Lajos, Mandel Albert, Szamueli Lajos, Hajós Emil. Gáváról: Fríinkel Sámuel elnök, Baráth Imre, Pethő Antal, Andó Sámuel. VtncsellSröl: Gr. l'ongrácz Jenő eluök, Szent mariay Dénes, Tárczy Károly, Heri Mihály, Gyuricza József. Szabolcsról: Kun Mátyás elnök, Tomory Atidrás, Nagy János. Baltáról: Veres János elnök, Horváth Gyula és az ev. ref. lelkész. Viss, Kenézlő és Zalkodról: Bónis Barnabás elnök, Farkas Ferencz, Szepsy Gyula, a lelkész és jegyző urak. Berczelröl: Okolicsányi Lajos elnök, Orosz József, Ormós Miklós, Ormós László, Zsoldos Ferencz, Szögyényi Jenő. Paszabról: Gonda Balázs elnök, Sárközy Aurél, Oláh Simon. Ibrányból: Gr. Lónyay Gábor eluök, Bleuer Mór, Csillag Kálmán, Bosán Jakab, Ibrányi Zsigmond. Halászból: Kállay András elnök, Simák Jáuos, Budaházy Pál, Hönsch Miklós, Blahunka József, Kiss Elek, Sárközy Aurél. Dombrádról: Nozdroviczky János, eluök. Almásy István, Moravek Gusztáv, Heiszler József, Ferenczy Emil, Orosz Sándor, Marton Ferencz, Marton András. Kányáiról: Suszter N., prépostsági tiszt elnök, Zilay István, a jegyző s biró. Vereimartról: Liszkay József elnök, a biró és jegyző. Besztcreczröl: Zsoldos Kálmán elnök, Ducs György, a jegyző és biró. Megyerröl: Repeczky Andor elnök, a ref. lelkész, jegyző és biró. A vidéki bizottság feladatáúl a központi létesitő bizottság támogatása, a hozott határozatok végrehajtása, a törzs részvények jegyeztetése s a községek érdekei képviselete jelöltetik ki. Ezen határozatról a megválasztott bizottsági tagok jegyzőkönyvi kivonaton értesitendők. A tárgy kimerítve levén, eluöklő főispán ur 0 méltósága a jegyzőkönyvnek saját elnöklete alatti hitelesítésére Kállay András, Zoltán János és Miklós j László urakat küldvén ki, s miután a jeleuvo'tak nevében Baruch Mór a közgyűlés köszönetének adott volna kifejezést, a közgyűlést berekesztette. Kelt mint fent. Hitelesíttetett: Jegyzette: Nyíregyháza, 1887. február 10-éu. Graefl József, Szesztay Károly, elnök. közgyűlési jegyző. Kállay András, Zoltán János, Miklós László. A himlő. Erről az emberpuBztitó és leány csufitó gonosz bajról következe közérdekű czíkket közölt a > Kalocsai Néplap*. A lefolyt évben hazánk fővárosában a himlő nagy mértékben dult és átment, hevével alább nem hagyva az 1887-ik évre is. A statisztikai adatok szerint a védhimlővel be nem oltott himlős betegeknél a halálozás roppant nagy volt, mert 100 beteg közzül 68 halt el. A kolera is dult Budapesten a lefolyt évben és 100 közzül 35 halt el ezen bajban. A himlőben tehát aránylag kétanQyian haltak el, mint a kolerában; a himlő tehát kétszerte veszélyesebb a koleránál. A himlő ellen azonban csaknem biztosan védekezhetünk a beoltással, míg a kolerának nincs ilyen ellenszere; azért a rettentő himlő betegség a beoltottakra nézve kevésbé félelmes. A beoltottak ritkábban kapják meg a himlőt, mint a be nem oltottak s ha megkapják is — számokban beszélve — négyszerte kevesebben haltak el közzülök himlőben, mint a be nem oltottak közzül. Azonban a beoltás hatása csak 7—8 évig tart; azért ilyen időközben az oltást ismételni kell. Az ismételten beoltottakuál igen ritkán fordul olő a himlőbetegség s ha mégis előfordul, az oly csekély fokú, hogy alig végződik halállal. Ebből láthatni a himlőoltás, különösen az ismételt oltás roppant előnyét. És mégis hányan veszik a beoltást közönyösen ? ! Hányan vaunak, akiket könyelmü szüleik még gyermek korukban sem oltattak be, pedig nem kerül pénzbe s a törvény, de meg a józan ész is parancsolja. Kik könnyen veszik a dolgot, azoknak jó leiz tudniok, hogy a himlő már nem csak Budapesten, hanem az ország több vidékén pusztít. Szabadkán is már több mint százan haltak benne el. — Az elemi iskolák hetek óta zárva vannak; ezrekre rug az újra oltottak száma. Szatmárt, amelynek környékén a himlő szintén dul, bár a városba még nem hatolt be, az iskolák növeudékeit a karácsonyi szünetek előtt hivatalból mind beoltották. Nálunk is orvosaink buzgósága folytán városszerte foly az újra oltás a müveit családokban. A köznép azonban közönyösen viseli magát e tekintetben ; pedig nagyon jó lenne, ha a szörnyű vendég fogadásán minden előkészület megtétetnék ; mert több mint valószínű, hogy hozzánk ii el fog látogatni. Pestmegyében Keczelen a vörös himlő nagyban pusztít; pár hét óta naponkint több gyermek halt el e bajban, pedig ez szelídebb foka a himlőnek s ha vigyáznak a betegre, hogy magát meg ne hűtse, rendesen fel gyógyul a beteg. Kis-Hartán is vannak himlő) betegek hol az orvos ur azon helyes gondolatra jött, hogy a himlőt betegek lakására fekete táblát tétetett ezen felírással : Itt himlős beteg van. Ilyen házba aztán okos ember nem megy be. Jó leiz a következőket is tudni: 1. Az oltóira nézve Az oltás nem fáj. Egy bolhac-ipés kellemetlenebb, mint maga az oltás. Az oltás harmadnapra el kezd viszketni, negyednapra hólyag támad i gyűlni kezd, ami csekely lázzal jár; a genyes hólyag nyolczadnapon éri el legnagyobb terjedelmét. Kilenczedik napon kezd száradni s 6 —10 nap múlva a var lepereg. Az egész idő alatt fájdalmat alig, csak viszketést érez a beoltott; ennek daczára óvakodni kell a vakarástól; mert az a sebeket elmérgesitené. Ki attól tart, hogy álom közben öntudatlanul vakaródzik, kösse be a himló sebeket vászonkendővel. A sebeket a szőr izgatja; ilyen anyag tehát ne födje közvetlenül azokat. O/akodni kell a meghűléstől, mert különben orbánczot kap a kar ; míg a hólyagok száradni nem kezdenek, a beoltott részeket mosni sem szabad. 2. A himlő betegségre nézvt. Ha valaki lázt érez, maradjon mérsékelt melegségű szobában; mert a himlő lázzal kezdődik. Ha a vörös foltok mutatkoznak, a meghűlés biztosan halált okoz; mert azok a rosz nedvek, a melyek a hólyagokat okozzák s azok utján a testből kitakarodni akarnak, a hidog által visszaszorittatnak a testbe • annak belső részein rakodnak le, geuuyedést és azzal biztos halált okoznak. A meghütéstől különben az egész betegség alatt óvni kell a beteget. Természetesen mulhatlanul osvost kell hivni, amint a vörös foltok mutatkozni kezdenek s annak utasításait pontosan kell követni. 3. A himlő súlyos és ragadós betegség. Amilyen lelketleuség lenne tehát a bimlős beteget magára hagyni: épp olyan oktalanság, sőt vétek azt szükség nélkül látogatni. Különöien a gyermekes szülők követnek el nagy bűnt, ha a himlős botege*nél látogatást tesznek. De még azok »e látogassanak el sehová, kik a himlős beteg ápolásával foglalkoznak. Hát az orvos? Ar orvos, épen mert orvos, fog tudni óvakodni a ragálytól s tudui fogja megakadályozni azt, hogy ő maga ne hordja el a ragály csiráit. Sokan nevetnek, ha az ember ragály csirákról beszél s azt hiszik, hogy nagy bátorságot tanusitauak, midőn a ragály elleni védekezést semmibe veszik; holott tudatlanok, ostobák, vagy vakmerők inkább, mint bátrak. Akik nevetik a ragályról beszélőket, a-okat figyelmeztetjük arra, hogy mir sokan elhaltak pár nap alatt egy légycsipéstől ; igen mert a légy előzőleg valamely dögön volt s arról elhozta magával a hullamérget s azt esetleg a testnek olyan helyén rakta le, hogy az — a hullamóreg — a testbe behatolhatott, a vérrel összekeveredhetett s igy a testet megmérgezhette. Az orvos, ha legcsekélyebb karczolás, vugy persenés vau is a kezén, nem fog hullát bonczolni, mert tart a hullaméregtől. De a ragályos betegségben szenvedőről a ragály nem csak közvetlen érintkezés folytán terjed, hanem közvetve is. A betegben levő ragály csirák ugyan is a levegőben úszkálnak, hacsak fertőztelenitő szerekkel azokat a levegőben meg nem semmisitik, azokat beleheljük, azok ruháinkra tapadhatnak s igy a baj belénk oltódhatik, ha hajlamunk van rá; vagy ruhánkon, ajkainkon ehiszszük s' haza menvén, bennünket csókoló kisdedeinkbe olthatjuk a mérget. De azért sokan, különösen a nők, nem birnak felhagyni avval a veszélyes szokással, hogy találkozáskor egymást és kisdedeiket össze-vissza ne csókolják még akkor is, ha otthon ragályos betegségben szenvedő családtagjuk van. 4. A himlő beteg kötelességszerű, ápolására és bejelentésére nézve. Az 1867. evi XIV. t. cz. 80. és 82. §§. értelmében, minden családfő, iparos vagy gyáros, ha családja, vagy háza népe, segédei, tanonczai, illetve munkásai között hólyagos himlő betegülési eset fordulna elő, tartozik a betegülésről azonnal a hatóságnál jelentést tenni, a beteget haladéktalanul orvosi segélyben részesíteni ; az orvosok, lelkészek, tauitók s általában mindazok, kik ilyen betegülési esetről tudomással bírnak, szintén kötelesek a városi rendőrségnél azonnal jelentést teuui, mely kötelességek elmulasztása az 187!). évi XL. t. cz. 99. §-ában megállapított, 300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel sujtathatik. És ez igen helyesen van igy; mert a ragályos be tegségek a közegészséget fenyegetik; a közös bajnak csak közös erővel lehet ellenállani s azért annak megakadályozására s illetőleg elnyomására mindenki köteles közreműködni. Közügyek. (A magy. kir minisztertanácsnak) 1879. évi októberhó 22 én 50/M. T. szám alatt hozott elvi megállapodásai értelmében, a földmivelés, ipar is kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrral egyetértve, kijelentik, hogy a pesti magyar kereskadelmi bank által kibocsitott 4'/» % kel kamatozó 100, 500, 1000 és 5000 frtról szóló, minden év márczius és szeptember havában tartandó sorsolás utján 50'/a éven belül visszafizetendő »közsegi kötvények*, a pénzügyi hatóságok és hivatalok által, üzleti biztosítékul és az 1882. évi juniushó 27-én 331,062. iz. a. kelt körrendelet (Pénzügyi Közlöny 1882. 31. száma) 8 ik kikezdése értelmében bánatpénzül is elfogadhatók. (Pénzügyi Közlöny 1887. február 12, 6. szám.) (Az országos czimeruek községek által való használata) csak azou esetre nem kifogásolható, ha az illető község igazolni tudja, hogy az országos címert kiváltságlevél (privilégium) vagy kormányhatósági engedély alapján használja, ez idő szerint pecsétjein, megjegyzendő azonban, hogy községek, az e részben létrejött megállapodás szerint, ezentúl nem fognak kapni engedélyt az 1883. XVIII. t.-cz.-ben érintett czimerek valamelyikének használhatására. Ily körülmények között azon községek, melyek esetről-esetre alaposan igazolni képesek azt, miszerint jogosan élnek pecsétjeiken az ország czimerével: az országos czimer használatában továbbra is meghagyhatok; azon köziégek ellenben, melyek azt igazolni nem képesek, az országos czimer használatától eltiltatnak. (Az elzálogosított ingatlan birtok haszonbérlőjének) a zálogtartás, mint haszonhajtó foglalkozásból eredő jövedelmének megadóztatása tárgyábin, a földadó-nyilvántartásnak a birtoklási bejegyzések tekintetében helyes é« egyöntetű vezetése czéljából, 1886. deczember 31 én 4446. szám alatt kelt körrendelettel, a kir. adófelügyelők figyelmeztetve lettek, hogy oly esetekben, amidőn egyei birtokrészek meg- vagy nem határozott időre, a tulajdonosok által, a hitelezőknek elzálogosittatnak s ezen elzálogosított birtokrói;zek a tulajdonjoggal nem biró más egyén — hitelező — által használtatnak, az ily birtokrészek a tényléges birtokosnak, illetőleg annak a nevére írandók a nyilvántartásban, aki magát mint telekkönyvi tulajdonos igazolja; egyúttal azonban az időleges birlaló neve és azon jogezim, amelyen a kérdéies ingatlant használja, följegyzendő és nyilvántartandó. Ezzel a körrendelettel való kapcsolatban kijelentetik, hogy ingatlanoknak ily módon való elzá ogositása a zálogtartóra nézve az 1882. évi márczius 27 én 75,561/881. sz. alatt kelt s a »Pénzügyi Közlöny* 1882. évi 15. számában közzétett köreudeletben körülirt haszonhajtó foglalkozást képez. Ennél fogva utaiittbtnak a kir. adófelügyelók, hogy az illetők szabályszerű megadóztatása iránt, a földadó nyilvántartásból merítendő adatok segelyével, és az 1883. XLIV. t. cz. 15. §. 3. pontja értelmében bekivánandó vallomások alapján intézkedjenek. — Az adóköteles iövedelem megállapításánál főleg irányadó azon haszonbér jövedelem, amely az elzálogosított birtokrész után, a helyi viszonyok szerént elérhető. Budapest, 1887. január 28. ÚJDONSÁGOK. (§.) Rendkívüli törvényhatósági közgyűlés tartatik f. é. márcziushó 8-án Szabolcsvármegye nagy termében. Ezt megelőzőleg pedig, márcziushó 7-edikén, az állandó választmány tart előkészítő ülést. (!!) Lapunk mai száma mellett a »Liga-jogc czimű regénymelléklet 4-dik ivét küldjük sz'ét de csak azoknak akik azt megrendelték. Tisztelettel értesítjük a »Nyirvidék* t. cz. előfizetőit, hogy a regénymellékletet utólagos megrendelésre is megküldjük, illetőleg után pótoljuk az első 3 ivet. Annyit bátran és fölemelt fővel kijelenthetünk, hogy a »Liga-jog*-hoz hasonló irodalmi termék ma nagyon kévéi hagyja el a sajtót, ügy történeti hűség, mint nyelvezet, vallás-erkölcsi, bölcseleti és költészeti szépségek és igazságok tekintetében ritkítja párját. Melegeu ajánljuk az olvasui szerető művelt közönség szives figyelmébe. Ara: a »Nyirvidék< előfizetőinek a°»Nyirvidék kel együtt 5 frt, magában a »Nyirvidók< nélkül házhoz vive, a postán küldve 2 frt. Megjegyzendő miszerént megeshetik az is, hogy az 1—, illetőleg 2 forintért két regényt is kap az illető megrendelő a szerént amint a regény melléklet kisebb, vagy nagyobb teriedelmü lesz. J (!) Czobel István anarcsi földbirtokos, f. é február hó 9-én Alsó-Kemenczán, gróf Forgách Kálmán né vendégszerető házánál jegyet váltott Mednyánszky Marcit l árónővel Mednyánszky Ede báró s országgyűlési képviselő leányával. Áldás frigyükre! (!) Vasmegyeri Megyery Istvánt a helybeli törvénvszek egyik munkás és jeles képzettségű jegyzőjét az igazságügyi miniszter közelebb a balassa-gyarmathi'kir törvényszékhez alügyészül nevezte ki. « ° A'Nyíregyházai Dalegylet* hossza, hallgatás után, újra hallatta magát. E hó 13-án este tartá mez első dalestélyét az »Európ&< szálló nagy termőben In telligeus közönségünk, különösen a bájos nővilág, oly naev számban kereste fel az estélyt, hogy a választott terem a.hallgatosag befogadasára kicsinynek bizonyult Áttérve az estély érdemileg való méltatására, annyit konstatálhatunk, hogy a dalarda feladatának kimagaslása által osszevágo, szabatos és a szivet és lelket egyaránt me hódító dalaival nagyban hozzá járult az est sikerének euielesehez. Egy par uj dalt » bemutatott különben a dalegylet, amelyek közül a Lányi Ernő-féle ^Meguntam az életemet* czimű dalcsokor aratott nagy tetszést. Az estély, amelyen Beuczy Gyula zenekara is megérdemlett viharos tetszést aratott, társas körünk szórakoztatására es a mtuzles tejlesztesere a l

eghathatósabb eszköznek Folytatás a, Főlapon.