Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-03-20 / 12. szám

Melléklet a „Itfyírvidék" 12-ik számához. csel, bátran mérve jobbjával a taglejtést, lelkesítő szavallatának zengő soraihoz. Ez ifjú, kinek ajkairól most a szabadság, testvériség és egyenlőség szent igéi hangzanak, melyeket a lelkesűltségtől felvillanyozott sokaság isteni kijelentésekként hallgat végig: ez ifjú a magyar nép halhatatlan dalnoka, Petőfi Sándor. S amit szaval, az nem más, mint az annyira népszerűvé vált s széles e hazában mindenütt közkedveltséggel dalolt „Talpra magyar" ^örökké szép költemény. A néptömeg hazafiúi érzelemmel hallgatja végig az ihletett költő szavait, de nem tud sokáig ellenállani a szavalat varázshatalmának, kitör belőle a lelkesültség s egy eget ostromló óriási menydörgéssel esküszi: „ A magyarok Istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk." És a nemzet nem marad tovább tétlenül, lelkesedése tettekben nyilvánul. Ez egy nap elég arra, hogy századok hibáit hozza helyre s mulasztásait pótolja. Vagy nem ezt igazolja-e az őrök emlékezetű 12 pont, melyek a tanács és választott polgárság egyhangú elfogadása után az ország rendeiliez küldettek át. Ez örökké nevezetes 12 pontban mondta ki a nemzet: 1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését. 2. Felelős minisztériumot Budapesten. 3. Évenkénti országgyűlést Pesten. 4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrsereget. 6. Közős teherviselést. 7. Az úrbéri terhek megszüntetését. 8. Esküdtszéket képviselet s egyenlőség alapján. 9. Nemzeti bankot. 10. A katonaság tsküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre; a külföldieket vigyék el tőlünk. 11. A politikai statusfoglyok bocsáttassanak szabadon. 12. Kívánjuk az uniót Erdélylyel. Ez elvek szerint alakult át hazánk állami élete. Nem a tisztelet, a kegyelet és a hála imaszerű érzelmei fűznek-e hát minket e nagy nap eseményeihez, az 1848-ik év márczius eme korszakot alkotó s örök emlékezetű idusához?! S habár e dicső nap eseményeinek lezajlása óta 39 év tűnt le Kronosz mérhetlen tengerében, 48-as hőseink emez örökségül ránk hagyott alkotásai talizmánként állanak szentül, sértetleuül. De azért valamint 39 évvel ezelőtt a derült napok után a nehéz megpróbáltatás vészes fergetege tört ki nemzetünk fölött: ugy államunk mai életének ege sem ment teljesen komor fellegektől. Lehetnek köztünk olyanok, akik csüggednek, kiket a kétségbeesés vad furiái üldöznek, kik rettegve félnek a súlyos jövőtől. Én azt mondom ezeknek, tekintsenek márczius idusának szent történetére s merítsenek erőt, bátorságot maguknak abból. Hiszen állott már nemzetünk uem egyszer nagy megpróbáltatás előtt. Fejeink fölött nem egyszer zúgott el már az ellenség golyó-zápora, kergettek bennünket már a tatár- és török csordák is, megvillant a pártoskodás testvérölő szablyája is; de azért a magyar fenmaradt mindvégig ugy, hogy teljesen igaza van a költőnek, midőn igy szól: „Él magyar, áll Buda még, a mult csak példa legyen most." Érősen állta ki a pusztító vészeket, s ma ismét a szabad nemzetek között foglal helyet. Ne rettegjünk tehát ma sem. Merítsünk erőt, bátorságot márczius 15-ikének nagy eseményeiből! A magyarok Istenébe vetett hitünk és bizodalmunk ne rendüljön meg soha! Ne szántsa pártoskodás a béke nyarát, hanem testvéries egyetértés, és szeretettel, közakarattal egymást támogatva, vállvetve működjünk közre hazánk állami s társadalmi életének virágoztatásán; s ha a közügy tőlünk talán áldozatot kíván, hozzuk meg azt jóakaró szívvel s nemes lelkülettel édes hazánk szent oltárára. Szeressük és becsüljük meg szabadságunkat, de nem a szabadosságot, melynek alapját a féktelenség és törvénytelenség képezi, hanem azon józan szabadságot, melynek alapja a törvények tisztelete. Ha kell, adjuk oda még életünket is hazánk e szent szabadságáért. Ezt kívánja tőlünk márczius idusának emléke. Szabolcsvár megye rendkívüli bizottsági közgyűléséből. (Vége.) Az elfogadott kőzmuoka tervezet mily mérvben leendő végrehajtásának, valamint a készpénzbeni s természetbeni közmunkaerők szabályszerű és alkalmas felhasználásának, törvényhatósági szigorú ellenőrizhetése végett kir. főmérnök utasittatik, hogy a közmuuka szabályrendeletünk 39. §-ában előirott hatósági felülvizsgálat szabályszerű foganatosithatása szempontjából, minden bevégzett munkálatról az alispánhoz jelentést tegyen. Az uti biztosok pedig köteleztetnek, hogy az utőrök tevékenységét és szolgálatát hivatalos kötelességük szerint lolytonosan és szigorúan ellenőrizzék s az annak teljesítése körül tapasztalandó mulasztásokat, felelősség terhe alatt, azonnal bejelentsék. Az 1886-iki közmunka kötelezettség lerovásáról szóló A., az 1887. évi útépítési és fentartási költségelőirányzatra vonatkozó B. és az 1887. évi közmuukaváltságot előtüntető C. kimutatások a nmélt. közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minisztériumhoz feltorjesztetni rendöltotook* A vármegyei utak fentartására felfogadott utkaparók kötelességeit részletező utasítás helybenhagyó tudomásul vétetik s szigorú végrehajtás és ellenőrzés végett Koczok László kir. főmérnöknek kiadatik. A változott közlekedési viszonyok a törvényhatósági úthálózat ujabbi megállapítását csakugyan igényelvén : a kir. főmérnöknek e tárgyra vonatkozó inditváuya elfogadtatik, s egy, Zoltán János alispán elnöklete alatt Miklót László főjegyző, Koczok László kir. főmérnök, járási főszolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere, Gaal Elek, dr. Bleuer Miklós, Borhy Béla, Pscherer József, Gencsy Albert, Péchy Béla, gr. Forgách László, Pilissy Lajos, Makkai Miklós, Lipthay Károly, Okolícsányi Lajos, Almássy István, Kállay András, Székely Benedek, Kállay Jenő, Bónis Barnabás, Miklós Ferencz, Héczey László, Komis Ferencz, Virányi János, Borús Lajos, Bencs László, Kerekréthy Miklós, Nádasy Mihály bizottsági tagok s Mikecz János aljegyzőből alakítandó küldöttség u'asittatik, hogy tekintettel az ujabb időben változott közlekedési viszonyok méltányos igényeinek czélszerü kielégítésére, tekintettel Nyíregyháza város kereskedelmi fontosságára és törvényhatósági központi minőségére s tekintettel a nagyobb forgalmú vasúti állomások által teremtett jelentékenyebb forgalmi központokra, a törvényhatósági úthálózat újra alakítása iránt indokolt és részletes javaslatot késátsen, a sürgős kiépítést slapos joggal igénylő utvonalakat, a közmunka alap állására való tekiutetből követhető sorrend szerint jelölje meg s munkálatát lehetőleg mielőbb a bizottsági közgyűlés elé terjessze be. Minthogy pedig a sz. mihály-nánási helyi érdekű vasút részére felajánlott 23,600 írttal a nyiregyháza-m.szalkai vasút törzsrészvényeiért kifizetett 5000 frttal, a vizszabályozó társulatok keretéhez nem tartozó tisza-parti községek védtöltéseinek fentartására évenként fordítani szokott mintegy 400 frttal, az eddig kiépített kőutak fentartásíhoz évenként szükségei legalább 2000 frttal s általában a közlekedési közigazgatás rendszeres, B a közlekedési viszonyok fej ődése szerint mindig szaporuló szükségleteivel közmunka pénztárunk oly nagy mértékben igénybe vétetik és kimerittetik, hogy kőutaink tovább építésére, állami segély nélkül gondolnunk sem lehet, minthogy a nmélt. közin. és közi. ügyi minisztériumtól 5000 frt erejéig felvett kölcsön nagyobb része általunk már különben is törlesztetett s minthogy végül e vármegye közönsége, közlekedési súlyos kötelezettségei teljesítésében, megtérítés nélküli államsegélylyel mindeddig soha nem támogattatott: a nmélt. közmuuka- és közlekedésügyi m. k. minisztérium felkéretik, hogy az 1252 és 11276 sz. 1880 rendeleteivel Szabolcsvárraegye közmunka pénztára részére kölcsönül engedélyezett 50000 írtból még vissza nem fizetett 15000 irtot elengedni s arról a vár megye közönségét értesiteni méltóztassék. Miről a nmélt. közmunka és közlekedési m. k. minisztérium az A B és C kimutatásokkal, Zoltán János alispán, Kállay Ferencz főszámvevő, Megyery Gábor pénztárnok, Koczok László kir. főmérnök a tervezeti összes iratokkal, járási főszolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere, id. Zoltán István és S?entmariay Gyula utibiztoiok, Pazony, Tnra, Oros, N.-Kalló, K.-Semjén, Nyír-Bátor, Pátroha, Kis-Várda, Buj, Kótaj, Kemscse, Ujfehértó, T.-Dob, T. Dada, Polgír N.-Falu, T.-Eszlár, T.-Lök, K.-Varsány, N.-Varsány, Gyüre, B.-Aranyos, K. Apíthi, CJ. Kenéz és B'nk községek elő .járói, valamint a vármegyei úthálózat tervezetének javaslatba hozatalával megbízott küldöttség tagjai, jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Tárgyalás alá vétetett Kállay Ferencz főszámvevőnek a közmunka tartozások felületes összeírásának orvoslatára, az összeírások teljesítése körül mulasztást követő felek, községi vagy törvényhatósági közegek megbüntetésére s az összeírások szabályszerű felülvizsgálatára vonatkozó, Írásban benyújtott előterjesztése. Minthogy a közmunka tartozások hiányos összeirá sának legfőbb okául a 83/879 b. gy. sz. a. alkotott szabályrendelet, közmunkamentességre vonatkozó szakaszainak nem eléggé szabatos és több irányú magyarázatot engedő szövegezése tekinthető; minthogy e szabálytalanság megszüntetése, a tartozások eltagidásának, felületes összeírásának megtorlása, s az összeírások szabályszerű fe lülvizsgálata iránt a 306/86 b. gy. sz. a. alkotott s e tekintetben a nmélt. m. k. közmuuka és közi. minisztérium részéről sem kifogásolt ujabbi közmunka szabályrendelet külön utasítások szükségét kisérő részletes intézkedéseket tartalmaz : a főszámvevői előterjesztés tudomásul vétetik. Miről Kállay Ferencz főszámvevő jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetik. Kállay Ferencz főszámvevő Szabolcsmegye gyámpénztárának 1885. évi számadási mérlegét, a cse lekvő és szenvedő főkön) vek zárlati eredményéről szerkesztett sommás kimutatások kapcsán bemutatja. A vármegyei gyámpénztár 1885. évi számadási mérlege, a számvevőség előterjesztése alapján jóváhagyatik, s a pénztárnok, valamint ellenőr-könyvelő részére, az 1877. évi XX. t. cz. alapján alkotott szabályrendelet 66. § a értelmében, a felmentvény megadatik, s a mérleg és a számvevő által beterjesztett iratok, e határozattal a m. kir. belügyminiszterhez felterjesztetnek. Miről a m. kir. belügyminiszter felterjesztés utján, továbbá Zoltán János alispán, Kállay Ferencz főszámvevő és Megyery Gábor főpénztárnok jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Olvastatott a vármegye ieazoló választmánynak jelentése, melylyel az 1886. évi deczsmber 21-éu választott és igazolt megjebizottsági tagok névsorát beterjeszti, a baáji, dombrádi, mária-pócsí, kisvárdai, gyulaházai, ny.bélteki és balkányi kerületekben pótválasztás elrendelését kéri. Miutbogy a dombrádi és mária-pócsí kerületekben az 1886. évi deczemberhó 21-re kitűzött megye bizottsági tag választás meg nem tartatott: a baáji kerületben foganatosított választás nem igazoltatott ; minthogy továbbá Megyery Géza a balüányi, Au gyalossy Pál a gyulaházai, ifj. Zoltán István a ny.-bélteki kerületben birt tagsági jogukról lemondtak ; végül Kovács István az 1886 évi XXI-ik t. cz. 36. §-a "alapján a kisvárdai kerületben történt megállapításáról lemoudottuak tekintendő: ennélfogva az igazoló választmány jelentése alapján az elsorolt kerületekben a pótválasztás f. évi április hó 5-re a? illető kerületek székhelyeire kitüzetik s a válatztási határidő közhírré tételére Zoltán János alispán utasittatik. Választási elnökül a baáji kerületben Borús Lajof, helyettes elnökül Virág András; a dombrádi kerületben elnökül Nozdroviczky Jenő, helyettes elnökül Moravek Gusztáv ; a mária-pócsi kerületben elnökül Gencsy Albert, helyettes elnökül Gergeliffy Ferencz; a gyulaházai kerületben elnökül Csajkos Miklós, helyettes eluöiül Márky Elek; a kisvárdai kerületben elnökül Lipthay Károly, helyetles eluökül Harsányi Menyhért; a ny.-bélteki kerületben elnökül Bory Béla, helyettes elnökül Erös István megválasztatnak és az elnökök részére a megfelelő választási névsor és a választási jegyzőkönyv m ntája megküldetik. Kisorsoltattak a baáji kerületben Lakatos József, Steín Sámuel; a dombrádi kerületben Almássy István, Treszkay János ; a mária-pócsí kerületben Genesy Sámuel, Vékey István és Gergelyffy Ödön. Zoltán János alispán megbizatik, hogy az esetleg lemondott választási elnökök helyett másokat nevezhessen, vagy ha a választás bármi okból nem foganatosíttatnék, a pótválasztás határidejét kitűzze. Miről a m. kir. belügyminiszter felterjesztésen, a megállapított névsor egy példáuyával, Zoltán János alispán, a megválasztott elnökök és helyettes elnökök, Dobos Imre, Komoróczy Aladár, Vay István főszolgabirák jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Tárgyalás alá vétetett: Nyíregyháza város képviselő testületének 350 000 frt kölcsön felvételére vonatkozólag hozott s jóváhagyás végett beterjesztett 43/887. sz. alatt kelt határozata. Minthogy a 350,000 frt kölcsön felvételére a 43/887. számú határozat e^ész terjedelemben, az ártézi kut építésére vonatkozólag hozott határozatok az 1886. évi XXII. t. cz. kiváualmaihoz képest hozattak: ennélfogva a beadott felebbezés elvetésével azon utasítással hagyatnak jóvá, hogy a város képviselő testülete a gőzfürdőre, honvédlaktanya felépítésére és befejezésére, a máté-szalkauyiregyházai vasút részvényei beszerzésére, a függő adósságok átváltoztatására nézve hozott s megyebizottságilag jóváhagyott határozatokat késedelem nélkül beterjessze. Utasittatik továbbá a város képviselő testülete, hogy a kölcsön összeg és a felsorolt czimek szerinti öszszegek közötti különbözetet okmányilag igazolja s a kölcsön összegben foglalt építkezésekre vonatkozólag kötött szerződéseket aunak idején jóváhagyás végett bemutassa. Végül megjegyzésével annak, hogy az államkincstár által részletekben fizetendő összeg, csak az igaztágügyi czélokra szánt épületek költségeire felvett kölcsön törlesztésére lesz fordítható: utasittatik a képviselő testület, hogy részletes kimutatást terjeszszen be arról, menynyi összeg fizettetett és mounyi maradt hátralékban a jogföldsk eladási árából, az 1S87. évi januárhó l-ig. Miről Zoltán János alispán, Kállay Ferencz főszámvevő, Nyíregyháza város képviselő testülete jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Tárgyalás alá vétetett: G^gény község képviselő testülete és Batta Ignácz gégényi lakos között a községi faiskola területre nézve kötött csere szerződés. A faiskola terület elcserélésére vonatkozó szerződés jóvá nem hagyatik; mert: a képviselő testületi határozat hozatalánál az 1886. évi XXII. t. cz. 59. §-ában jelzett követelmények figyelmen kívül hagyattak és a gyűlés összehívója nem mellékeltetett; mert az, hogy a jelenlegi faiskola terület ezen czélra ne n alkalmas, semmivel sem igazoltatott. Utasittatik Krasznay Péter főszolgabíró, hogy ugy a jelenlegi faiskola terület alkalmatlan voltáról, mint a B itta Ignácz által cserébe ajánlott terület czéíirányossága tekintetében, a foganatosítandó vizsgálat alapján tüzetes jelentést tegyen s a községi képviselő testületet szabályszerű eljárásra utasítsa. Miről Krasznay Péter főszolgabíró, továbbá ennek ulján Gégéuy község képviselő testülete az ügyiratok kíséretében jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Tárgyalás alá vétetett: Nagy-Kállő község képviselő testületének a nyíregyháza-mátészalkai vasút vonalon a város területén elhelyezendő indóház tárgyábau hozott s fellebbezett 78/87. számú határozata. A felebbezett határozat megsemmisíttetik; mert a főszolgabíró által beterjesztett névsor szerint 5 oly egyén szavazott a határozat hozatalánál, kik a képviselő testületi tagoknak 1886. évre összeállított névsorában felvéve nem voltak. Miről Kállay Zoltán főszolgabíró s ennek utján Nagy-Kalló város képviselő testülete, dr. Bleuer Miklós Benedek Sámuel nagy-iállói lakosok jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. ÚJDONSÁGOK. — Tisztelettel kérjük ugy nagyérdemű előfizetőinket hátrányaik beküldésére, valamint azon községek elöljáróit Is, akik már a mult 1886. óv végével esedékessé vált előfizetéseiket még mindez Ideig be uem küldték, annak haladéktalanul való beküldésére; nehogy a kimutatásban, melyet Tek. kormányozó Alispáu urnák be kell terjesztenünk, még mindig mint hátrányosok szerepeljeuek. A „Nyírvidék" kiadóhivatala. Márczius 15-dikének emlékünnepét városunk közönsége valóban hazafias kegyelettel ülte meg. A helyi szabótársulat áruhelyiségét d. u. 4 órakor zsúfolásig tölté be az ünnepélyre lelkesedéssel egybegyűlt közönség, hol ez alkalomra Vidliczkay József és Dr. Ferlicska Kálmán ügyvédek, mint előre felkért szónokok mondották el beszédeiket; majd pedig a helybeli dalárda zeneé el szivreható s lélekemelő hazafias dalait. Este a »Nagyveudéglőc uagj termében közvacsorára gyűlt össze az ün-