Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-03-06 / 10. szám

VIII. évfolyam, 10. szám. Nyíregyháza, 1887. márczius 13 VEGYES TARTALMÚ HETI LAP SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLOSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. ÜMegjelenib: lietenkint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Kgész évre 4 frt. Félévre 2 » Negyedévre 1 » A községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak két forint A lap szellemi részét képező küldeményok, a szerkesztő czime alatt kéretnek beklildetni. Bérmentetlen levelek esak ismertt kezektől foAz előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások Jóba Elolt kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) intézendők A kézlratok csa

k világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszeri közlése ö kr ; többszöri közlés esetében 4 kr Kincstári bélyegdij fejében, minden egyet Uirde tés után 80 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija aoronkint 15 krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk ríszére a kiadó hivatalban (uagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveiez fővárosaiban is. Dorn & Comp által Hamburgban. Hivatalos közlemények, 1,196. k. sz. Szabolcsvár megy e alispánjától. 1887. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek előljáróiuak. A gőzkazánokra vonatkozó közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minisztérium által 22,790/86. sz a. kiadott kormányrendeletet, közhírré tétel s tudomásvétel végett, kiadom. Nyíregyháza, 1887. január 29. Zoltán János, alispán. 22,790. sz. 1886. Kormányrendelet a gőzkazánokról. (Vége.) A féváros területén bizottságilag eszközlendő kazánszemlék után a vizsgáló bizottság részéről, az árszabás szerinti bérkocsi-illetmény számitható fel. 3. Midőn az ellenőrzési szemle a kazán körül észlelt hiányok, továbbá a kazántulajdonos mulasztása, végre egyenes kérelme miatt nem a rendes időben hajtható végre, a napidijakat és fuvarköltségeket a kazánbirtokos tartozik megfizetni. Kazánrobbanások alkalmával felmerült útiköltségek és napidijak a kazántulajdonost terhelik. Az állami intézetek kazánjainak vizsgadíj-fizetési kötelezettsége tekintetében a következő határozatok tartandók szem előtt: a) Állami intézetektől, az azok tulajdonát képező kazánok megvizsgálása után, kincstári dij nem követelhető, de ezen intézetek alatt csakis az államkincstárból ellátott intézetek értendők. b) A m. kir. államvasutak gépgyára és a diós-győri m. kir. vas- és aczél-gyár, a saját használatára szolgáló kazánok után vizsgálati dijat szintén nem fizet; de midőn mások részére gyártott kazánokat megvizsgáltat, azok után a megszabott dijat fizetni köteles. c) A vizsgálat körül eljáró hatósági közeg vagy közegek napidíj- és fuvarköltségeit, az illető egyének részére fennálló szabályok szerinti megállapítás után, azon miniszteri tárcza van hivatva viselni, melynek szolgálati ágához a kazánt használó intézet tartozik ; de azért mégis ezen közegek számlái, amenynyiben a közlekedési tárcza szolgálati kötelékébe tartoznak, további eljárás végett, a közmunka- és közlekedésügyi minisztériumhoz terjesztendők fel. d) Ezen intézkedés az időnkénti hatósági gőzkazánszemlékre ki nem terjed, — melyek után a költségek kizárólag a közlekedésügyi tárczából fedeztetnek. 4. A kazánvizsgálatoknál használt nyomtatványok, u. m. vizsgálati jegyzőkönyv, ideiglenes bizonyítvány és végleges használati engedély, valamint a kazáunyilvántartási könyvecske előállítási ára, a kazáutulajdonos által mindenkor megtérítendő. 16. § Gőzkazán robbanások. Kazánrobbanás esetében tartozik arról a kazántulajdonos vagy megbízottja, megyékben a járási szolgabírónak, önuálíó törvényhatósági josrgal felruházott városokban a városi kapitánynak, Budapesten a fővárosi rendőrségnek azonnal jelentést tenni. A vett tudósítás után tartozik a járási szolgabíró vagy a városi kapitány az illetékes kir. államépitészeti hivatalnak meghívásával, illetőleg a fővárosi rendőrség kiküldöttje, a kinevezett vizsgáló biztosok egyikével, a robbanás helyszínén haladéktalanul megjelenni s a kazántulajdonosnak, illetve megbízottjának, a kazánkezelőnek és más, esetleg jelen volt egyéneknek kihallgatásával az esetről jegyzőkönyvet felvenni. A kazán tulajdonosának vagy megbízottjának kötelessége a helyhatóság segélyével arról gondoskodni, hogy a vizsgáló bizottság megérkezéséig és a helyszíni szemle megejtéséig a kazán azon állapotban és helyzetben maradjon, melybe a robbanás következtében jutott, és hogy egyáltalában a robbanás színhelyén semmiféle változtatások ne történjenek. — A kazánrészek vagy épületromok csak hatósági en^edélylyel, csak abban az esetben mozdíthatók el helyzetükből, ha ez a közbiztonság vagy pedig a közforgalom érdekében elkerülhetlenül szükséges volna. Mai száimiffiílelíí rendes, egy ív regény-melléklet, Törölt Péter maiárjeiyzéice Minden gőzkazánrobbanásról felvett jegyzőkönyvhöz tartozik az államépitészeti hivatal szakavatott kiküldötte, Budapesten a jelenlévő vizsgáló biztos véleményes jelentést is szerkeszteni, melyhez csatolandó: a) az egész kazánberendezésnek pontos leírása s a vázlatrajz, mely a robbanás előtti állapotot feltünteti; b) a szétrepeszteti kazánnak, esetleg a romba dőlt épületnek egy vázlatrajza és leírása, mely a robbanás utáni állapotot tünteti fel. Egyáltalában kiterjesztendő a vizsgálat mindazon körülményekre, melyek a kazánrobbanás okainak megállapítását elősegítik. A vizsgálatról felvett jegyzőkönyv a jelenlévő hatósági közeg, és a vizsgálatnál jelen volt műszaki közeg által aláírandó. A vizsgálat eredménye alapján azon esetben, ha kazánrendőrségi kihágás fordult elő, a 17. § értelmében intézkedés teeudő. 17. § Kazánrendőrségi kihágások. A jelen szabályrendelet határozatai ellen vétők kazánrendőrségi kihágást követnek el : а) Mindazon kazánrenáőrségi kihágások, melyek folytán az életbiztonság és az egészség veszélyeztetik, az 1879. évi XL. t. cz. 111. §-a, és az 1880. évi XXXVII. t. cz. 41. és következő §§-ai értelmében büntetendők. Az életbiztonság és az egészség oltalma elleni közrendőri kihágások követtetnek el különösen: 1. ha meg nem vizsgált kazánt haszuálnak, vagy alkalmazását használati engedély nélkül elősegítik; 2. ha oly kezelők alkalmaztatnak, akik törvényszerű qualificatióval nem birnak; 3. ha a kazán használtatik anélkül, hogy az elavult alkatrészek kicseréltetnének, illetve a sérülések kijavíttatnának; 4. ha a vizsgálatot vagy szemlét eszközlő biztosnak határozott utasítása ellenére a kazán tovább használtatik : 5. ha a kazán biztonsági szelepei tülterheltetnek ós a kazán a megengedett gőzfeszélynél magasabbal vagy általábau veszélyes állapotbau és módon haszuáltatik; 6. ha a szerkezeteu, valamint a vizsgálat tárgyát képező felszereléseken eszközölt javítások és változtatások után a gőzkazán engedély nélkül használtatik; 7. ha a szükséges biztonsági intézkedések meg nem tétetnek, vagy ha a kazánalkatrészek gondozása elhauyagoltatik; 8. ha a szerkezetek minősége és alkalmazása iránt a hatóság tévútra vezettetik; 9. ha a kazánon előforduló sérülések és hibák, nemkülönben a kazánnak használat közben bekövetkezett alakváltozása azonnal fel nem jelentetik ; 10. ha a kazáualkatrészek helytelen szerkezete vagy készítési módja, nemkülönben az anyag miuősége és a lemezek elégtelen vastagsága miatt balesetek és károk következnek be. E részben megjegyeztetik, hogy a gyáros felelőssége rendszerint 5 évre terjedhet ki s az ismételt próbával, illetve belső szemle megejtésével megszűnik. A külföldön gyártott kazánokért é3 oly kazánokért, melyeknek gyártási helye ki nem puhatolható, ai ebbeli felelősség a kazáutulajclouost terheli. 11. ha a vizsgáló biztos a kazánpróbál, a kazánal katrészek megvizsgálását és az időnkénti vizsgálatot vagy szemlét hanyagul teljesiti. б) Mindazon kazánrendőrségi kihágások, melyek a jelen szabályrendelet határozataiba ütköznek ugyan, de nem az A) alatt idézett törvények szerinti eljárás alá esnek, a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utaltatnak s 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatlauság esetében megfelelő elzárással büntetendők, végül azokra uézve a m. kir. belügyminiszter ur által a m. kir. igtzságügytniuiizter úrral egyetértőleg az 1880. évi XXXVII. t. cz. 42. §-a alapján, a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágások esetébeu követendő eljárás szabályozása tárgyában 1880. évi augusztus hó 17. 38,547. szám alatt kibocsátott körrendelet (lásd az 1880. évi rendeletek tárának 629. és következő oldalait) határozatai érvényesek. A közisazgatási uton elbírálandó kihágási esetek első és második fokozatban történő elbírálásánál a felmerülő szükséghez képest szakértők, harmadik fo

koza

t- | és a községek reszére ban pedig a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium mindenkor meghallgatandók. Ha a vizsgáló biztosok kazánrendőrségi kihágást tapasztalnak, kötelesek arról részletes jegyzőkönyvet felvenni s azt a kazáutulajdonossal, esetleg megbízottjával is aláíratni, ez»knek jogukban állván észrevételeiket a jegyzőköuyvben előadhatni. Azon esetben, ha a jegyzőkönyv aláírása megtagadtatnék: a jegyzőkönyv két jelenlévő tauu vagy a község elüljárósága által előttemezeudó. A vizsgáló biztosok kötelesek továbbá a felvett jegyzőkönyvet annak megemlítésével, hogy a jelen szabályrendelet értelmében saját hatáskörükben mily intézkedéseket tettek a kihágások megbüntetésére a fennebbink értelmében, illetékes kir. járásbírósággal, illetőleg közigazgatási hatósággal közölni. Büntetés terhe alatt kötelesek mindazok, kik a gőzkazán használatánál, vagy szolgálatánál alkalmazva vannak, azou esetben, ha a kazánon oly sérüléseket, vagy hiányokat tapasztalnának, melyek veszélyt okozhatnak s amelyeket a kazántulajdonos vagy megbízottja figyelmeztetés daczára sem javíttat ki, illetőleg el nem távolittat, az illetékes közigazgatási hatóságnál bejelenteni. Végül mindenki fel vau jogosítva az illetékes közigazgatási hatóságnál jelentést tenni arról, ha valamely gőzkazán miatt fennforgó veszély tudomására jut 18. §. Jelen szabályrendelet 1887. évi január hó 1-éu lép érvénybe s azzal a gőzkazánok vizsgálatára és ellenőrzésére nézve fennállott határozatok hatályon kivül helyeztetnek. 19. §. A vasúti mozdonykazánok és hajókazánok jelen szabályrendelet határozatai alá nem esnek, azok ügyében külön szabályrendelet intézkedik. Budapest, 1886. évi november 12-én. br. Orczy Béla, s. k. 0 Felsége személye körüli miniszter, a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minisztérium ez idő Bzerinti vezetője. 1839. K. 1887. Szabolcsvármegye alispánja. A főszolgabiráknak, NyliegyUáza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. A kisvárdai körorvosi állomás betöltésére vonatkozó pályázati hirdetményt, közzé tétel végett, tudomására hozom. Nyíregyháza, 1886. február 25. Zoltáu János, alispán. Pályázati hirdetmény. A kisvárdbi körorvosi állomás f. évi márczius 15-én d. e. 10 órakor Kisvárda község házánál választás utján fog betöltetni. A kör székhelye Kisvárda, községei Kisvárda, F.Litke, Komoró, Döghe, Jéke. A körorvos javadalmazása 400 frt fizetés, 100 frt fuvaráltalány s látogatási dijul 40 krt szedhet. Pályázni óhajtók szabályszerűen felszerelt kérvényeiket a kisvárdai járás főszolgabírói hivatalánál f. é. márczius 14-ig beadhatják. Nyíregyháza, 1887. február 25. Zoltán János, alispán. 1,695. K. 1887. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének s a községi elöljáróknak. Az 1887-ik évre engedélyezett marha-rakodó vasút és gőzhajózási állomások jegyzéke a m. kir. földmivelés, ipar és kereskedelmi minisztérium V. ügyosztályánál 30 krért megszerezhető; mely körülményt., alkalmazkodás és közhírré tétel végett, tudomására hozom. Kelt Nyíregyházán, 1887. február 26. Alispán helyett: Hiklós László, főjegyző2264. K. 1887. Szabolcsvár megye alispánjától. Pályázati hirdetmény. A dr. Iíouthy Gyula lemondása folytán üresedésbe jött, s évi 400 frt fizetéssel és 100 frt utiátalányuyal javadalmazott nagykállói járási orvosi állomásra pályázat nyittatik. aHépfeleM hirietmíuy yan csitolya.