Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-02-13 / 7. szám

NYÍRVIDÉ K." letek elkülönítve iratnak át, ily ecetben habár vevő felek a telekkönyvi átírást egy beadványban kérelmezik is, kérelmük jogközösségéoől származottn&k nem tekinthető, hanem a telekkönyvi beadványra annyi bélyeg illesztendő, ahány a kérelmező vevő fél. Da ha egy vevő fél egy beadványban ugyanazon telekkönyvi hitóságnál, habár több adás-vevési szerződés alapján és több eladó fél ellen, különböző ingatlanokra vonatkozólag kéri a tulaj donjog áiirását: a beadványtól járó bélyegilleték csak egyszer számítandó. V. Még csak azon körtilm ínyre bátorkodunk az érdemes olvasó becses figyelmét felhívni, hogy miután a telekkönyvi rendtartás 126. §-a értelmében minden kérványnyel annyi felzet terjesztendő elő, ahány értesítésnek kell az elintézésről történnie: ha a telekkönyvbe eszközlendő bejegyzés iránti kérvény mellett felzetek vagy éppen nem, vagy nem kellő számban nyújtatnak be, a biáuyzó felzetek bélyegilletékének erejéig hivatalos lelet felvételének van helye. R. J. Vidéki levél. T. szerkesztő ur! Napkor, 1887. február .9. A napkorvidéki dalkör ííltal f. évi februárhó 3-ra tervezett tánczestély, a becses lapjában is közölt program szerint, megtartatott. Egy szomorú gyászeset, mely dalkörünk t. elnökét és családját oly mélyen sujtá, sötét felleget vont ugyan a rendezőség kedélyvilágára is ugy, hogy csakis a magára vállalt kötelesség parancsszavának engedett, midőn a szép számmal megjelent vidéki érdeklődők igényeiuek megfelelni buzgólkodott; mindazáltal a műkedvelői előadással és közvacsorával egybekötött tánczestély sikerültnek mondható. Esti hét órakor kezdtek gyülekezni a helybeli családoknál már korábban megszállt vendégek a r. k. iskola helyiségében. Csakhamar megtelt a nézőtér. Némi kíváncsisággal vártuk a kortina felvonását, azon tűnődve, hogy ugyan miről szólhat az a >Prolog«, mely egy kis falu ünnepélyére Íratott és mi lehet az, ami a költő lelkét Napkoron ihlettel tölté el? Nem kis várakozás után, mit mentsen ki azon körülmény, hogy falun és falusiak vagyunk, felgördült a függöny és megjelent Balga-Fóldessy Ilona tiszta fehérben, mint egy szellem, már ez által is jelezve, hogy nem a jelenről, hanem a diciő múltról szól az ének. A csinosan felolvasott Prologot csa'chamar követé »A Végrehajtó* vígjáték összhangzó előidása. Erről vagy igen sokat kellene mondanom, ha az egészet érdemileg méltatni akarnám; vagy, ami itt megfelelőbb, röviden, csakis a tapsoló publicum véleményét jelezhetem, azt t. i., hogy a napkori műkedvelők ezúttal is kitettek magukért. Előadás után Szaplonczay György kültaggal erő södött kis dalárdánk énekelt Palotásytól »Egyveleget* és meghívóul a közvacsorához »z »Étlapc ot. Mit is megértve a szellemi élvezetek közben még inkább megéhezett kedves vendégeink, csakhamar betöltötték a kántorális lakot és kellőleg méltáuyolva háziasszonyaink szíves kinálgatásait, ugyancsak megdicsérték a napkoriak vendégszeretetét, melyről szép toisztban emlékezett meg Oros aranyszájú papja. Én nem fogom dicsérni a derék hölgyeket, mert ők erre nem szorulnak; de azzal mégis tartozom a nyilvánosságnak, hogy neveiket elősoroljam. Zoltán Ödönné, a dalkör lelkes patronája, Czukor Vilmosné, Javorrek Kálmánné, Szabó Mikiósné, Simák Istvánné, Balga Istvánná és Ozv. Szithó Imréné. Ezek azon íáradhatlan és áldozatra mindig kész asszonyok, kik értik a költő szózatát: »Adjatok, adjatok, amit Isten adott!* Vacsora után megindult a táncz és Béress Gyula fáradhatlan rendezése mellett folyt egész kivilágos-kivirradtig. Végül hogy számoljak a mulatság végeredményéről. Beiétel: kerekszám 100 frt, melyből felülfizetés 23 frt 25 kr. Kiadás: 41 frt 90 kr és igy marad a kitűzött jótékouy czélra: 58 frt 10 kr. Felülfizettek: Kállay Jenő 3 frt, Bleuer Lijos 5 frt, Schurina István 1 frt 50 kr, Czukor Vilmos és neje 2 frt, Dósa József (kispap) 1 frt 50 kr, Hartstein Antal 1 frt, Oldal Jenő, Bieuer Ignácz, Fülöp Gyula, Czakó János, Ursziny Károly, Janicsek József, Kenda Sándor, Körmendy József 50—50 kr, Bodó Ignácz 15 kr, Weiss Ignácz 10 kr, utólag beküldött Jósa Károly Kun-Szent-Mártonból 5 frtot. Ezek mellett a rendezőség háláját kell lerónom Jóba Elek urnák, aki dalkörünknek valódi Ma.ecenása lett az által, hogy valamint eddig a tagsági okleveleket és egyéb nyomtatványokat, ugy ezúttal is a meghívókat, sőt a színpad kellékeihez szükséges papírokat minden dij nélkül szolgáltítta a dalkörnek, melynek ő méltó disztagja . . . Áldja meg az Isten érte! És ezzel eleget tettem ugy ahogy báltudósitói tisztemnek. Egy csokrot igyekeztem kötni a jótékonyság virágaiból. Nincs is egyéb óhajom, mint hogy az érdekeltek pillanatuyi gyönyört találjanak benne, mit hogy annál inkább megszere«zen nekik, emlék szalagul hozzáfűzöm még rövid kivonatban a »Napkorvidéki Dalkör* két évi működésének eredményét. Maga a dalkör, tag jainak jóakaratából 350 frt tőkét gyűjtött, melynek kamatjából ez idén is több mint 20 írttal járult azon száz írthoz, melyért 30 pár csizma, 25 felöltő és más téli ruha osztatott ki a napkori két iskola szegény tanulói között, megfelelő karácsonyi ünnep élylyel. A dalkör kebelében született és immár szép leányzóvá fejlődött »műkedvelői társulat* három szereplésének gyümölcséül: uj padozatot nyert a helybeli két iskola; 50 frttal segélyoztetett ugyancsak a ké iskola felszereléseinek pótlására; végre, hogy a legszebbet utoljára mondjam el, 100 frttal alapító tag lett az E M. K. E -ben Isten velünk! A dalkör jegyzője. Közügyek. (A népfölkelés kötelezettsége alól teljesen fői vannak mentve,) a kiken a következő fogyatkozások találhatók : 1. Mindkét fülnyilásnak világra hozott vagy szerzett teljes elzáródása. 2. Mindkét szem lencséjének homálya, hiányzása vagy helyhagyása. 3. Mindkét szem sorvadása vagy vaksága 4. Az orrnak nagyfokú torzulása, ha a beszédet és lélekzést jelentékenyen akadályozza. 5. Nagfoa torzító nvulajk, az ajaknak vagy az orczák ayálkás hártyájának nagyobb összenövése, h» miatta a beszéd tökéletlen és az evés meg van nehezítve. 6. A lélegzést akadályozó nagy golyva. 7. A gégének vagy gégecsőnek fisztulája. 8. Torzító nagy mell- vagy hátpuposság. 9. Gjrincz hisadás 10. Természetellenes ánmz. 11. A tago t feltűnő torzul tai s csonka volta valamely tagnak vagy fontos részeinek hiányzása. 12. Csontforradások, ha a csont-törések ugy forrtak össze, hogy jelentékeny a megrövidülés vagy torzulás és miattuk az egyén munkára alkalmatlan. 13. Az izületek idült fic«amodásai, részleges vagy teljes összenövései, összezsugorodása, hi a munkabírást lehetetlenué teszik. 14. A lábfejnek ama torzulásai, melyek gacsos láb, kampós láb é9 lóláb néven ismeretesek. 15. Törpeség, az egész test csenevész vagy torzult alakítása. 16. Nagyfoku görvélyesség. 17. Gyógyithitlan nagy s feltűnő daganatok, és kinövések a rossz természetű (pl. rákos) képződmények 18. Siketnémaság. Az e 18 pint alapján megállapított mentességről az illető politikai hitóság bizonyítványt állit ki. (A hadsereg és lnnvédség kötelékében álló szol gabiráknak és önálló hatáskörrel felruházott községi és körjegyzőknek a mozgósítás 15 napjaig vrtló hivataloskodásuk tárgyában, a m. kir. belügyminiszter f. é. 72640. sz. a. mint minden évben, ugy az idén is körrendeletetet bocsátott ki. A körendelet következőleg hangzik : Felhívom a vármegye közönségét, hogy a hidsereg és a honvédség létszámához tartozó azon szolgabirák és önálló hatáskörrel bíró községi és körjegyzők névjegyzékét, akiknek az 1887 év folyamán netalán elrendelendő mozgósítás 15 napjaig polgári alkalmazásokban való meghi gyása, közszolgálati tekintetből szükségesnek mutatkozó összesített alakban, külön ahadsereghez ós küljn a honvédségbez tartozó egyénekre nézve egybeállítván : a kimu tatásokat az 1887. évi február 15 napjaig, minden sürgetés bezárása nélkül, annál bizonyosabban terjeszsze fel, mert az e záros határidő után érkező jelentések figyelembe vétetni nem fognak. (Midőn községi bíróság előtt tárgyalt kisebb polgári perben) a községi bíróság itéletébeu meg nem nyugvó pares fél a peres ügyét a kir. járásbírósághoz viszi, a kir. járásbíróság fölebbezési hatóságnak tekintendő s a kir. járásbíróság ítélete után Ítéleti bélyegilleték nem jár. Evvel a határozattal megdöntve lett a m. kir. pénzügyi közig, bíróság határozatainak 1885 évi gyűjteményének 378 sorszáma alatt felvett elvi határozata. (A honvédelmi miuisitériuin köreudjletet intézett) a törvény hatóságokhoz ; tudatva hogy a katonai karhatalom igénybe vételére vonitkjzó inult évbe í kiadott utasítások átdolgozása szükségessé vált. E inak következtében a minisztérium az eddig ér/ónyben volt utasításokat hatályon kivül hilyazi; megküldvén egys/.ersnind az uj utasítást is. (A hadgyakorlatokra bevonulai kötelesek Bzámára), megbetegedésük esetében, u^y a községi, mint a ható sági orvosok a bizonyítványokat néhi oly hiányosan állították ki, hogy ezek miatt később viszásságok, sőt kellemetlentégek is fordultak elő. E inek meggátlása czéljából a belügyminisztérium, a törvényhatóságok utján, utasította az orvosokat, hegy jövőben eme bizonyítványokat ugy állítsák ki, hogy azokban a kór neme, foka, lefolyása tartama s a bevonulást akadályozó betegségi mozzanatok stb. határozottan meg legyenek jelölve. és a vigasztaló vissza emlékezéstől színezett tekintete kedvesen késik búsongó övén: meglátjuk ugyanekkor a búcsúzó vándornak leélt napjait is. Meglátjuk örömeit amelyekben kedvesei réizesitették a szeretett keblet. Meglátjuk a gondot a szives figyelmet, amelylyel a haldokló életében szeretteit körül fonta. Vagy hí kemény ágyán elhagyott, magára maradc szenvedőt látunk küzdeni a halál fájdalmaival; ha nincs mellette egyetlen kéz is, amely &z üvegesülő szemeket az utolsó álomra lefogná s legalább azt a tud ltot ad iá az induló lélekaek, hogy emberei, társait testvérileg szerető emberek köréből távozik: egész életét olvassuk le haldokló testvérünknek e végharczából. írva látjuk e képben, mily kevés boldog napok kisérték életén át; mily kevés igazi örömmel, barátsággal szeretettel és részvéttel találkozott az emberek között életében. Az ember végparezei, mint rövid átnézet, mint tartalom a könyv végén, állanak az élet utolsó lapján. * * * Mit ér, ha tudjuk is, hogy boldogtalanul szerettünk : ha szeretni tovább nincs erőn't. Ha csalódásunk után tudjuk is, hogy füstbe ment reményeink soha sem boldogítottak volna: mit használ, ha az idő alatt, amig reméltüik, szebb kincseiből raboltuk meg szivünket, s olya» kat szalasztánk el, csábos vágyaink miatt, amelyeket többé vissza nem szerezhetünk. * * * A boldogság oly mag, amely csak a fájdalom és szerencsétlenség által ugarolt kebelben terem meg és fejt tartós életet. És minél többet szenvedett a sziv, annál nagyobb boldogságra tesz érdemeket. Mennyi gondba, fáradságba kerül csak egy virág rövid élete is P! A boldogság hajnala a szenvedés éjjele után hasad. (Kmsthy Istvánnak második kiadás alatt álló »Czigánynő* czimü regényéből.) Apróságok. Eszményi szépségek és igazságok. Boldog, aki feledni tud. Aki feledni tud, aztuj vágyak uj remények kötik, minden kellemetlen esemény után, az élethez. A tavasz fris virágai feledtetik vele a hervadt lombtalan virágkórókat, amelyeknek sem illatjuk, sem szinök nincs többé. Örömmel tű ti kalapjához a virágot, amely talán éppen anuak a boldogtalan szívnek poraiból hajtott ki, akit ő temetett el, kit ő tett boldogtalanná. Máskép a feledni nem tudó szenvedő lé'ek. Reá sincs vigasztalással a jelen. A nyiló virág a parczeket hozza vissza emlékezetébe, amelyben reményei vágyai nyíltak. A hervadó virágok azokat a perczeket, amelyekben vágyai kihaltak. A csillagok ragyogása egykori fényes örömeit költi fel emlékében; lehullásuk a sirhoz vezetik, ahol letűnt örömei aluszszák a mulandóság örök álmát, amelyre nem virrad több reggel a földön; s mindegyik képnél fájdalom fogja el a keblet, amelyet a birt és vesztett öröm fölött epedő lélek kínos visszaemlékezése okoz. * * * Azt mondják, hogy az ember legboldogabb lakója a földnek. Nem. Az ember legszerencsétlenebbje a földnek. Ha el száll a virág illata: lehervad maga a virág is. Ha veszni indult a fa gyökere; földre szárad a legerősebb cser; alig marad vissza belőlök valami, ami életüket jelölné. Csak az ember az, aki tul éli fájdalmait. * * * A földön is van boldogság. Avagy nem boldogság-e a szerelem, nem boldogság-e az annya öröme, a jó barát kézszorítása és embertársaink boldogítása?! Nem boldogság-e, ha kedvesedre mutatva, elmonthatod: ez az ember enyém szivével, gondolatával, titkaival, örömeivel, fájdalmaival reményeivel?! Nem boldogság*e az anya karján ringó gyermek, amidőn az, mint hajlékony folyondár kúszik fel a?, anyai kebelre, uj örömökkel gazdigitva azt ? ! És nem boldogság-e ha, a szerető háznép közzé jó barát lép be, akivel bizalmasan közöljük legtitkosabb gondolatainkat? Nem boldogság-e másokat boldogítani?! Bizonyuyal ez a legnagyobb boldogság a földön ! * * * Van egy pont az ember életében, amely habár nem is mindig, de legtöbbször hűven tünteti fel az ember múltját, örömeit és szenvedéseit. E pont az élet és a halál közt halkal fogyó perczek. Az a hely, ahol a mulandóság az örökké-valóval, az élet a halállal, a kezdet a véggel ölelkeznek. Ha a haldokló ágya körüí könyny^l tőit szemeket, zokogó ajkakat, bánatos arczokat látunk: s a távozni akaró haldokló szelíd, a tiszta lelki ismeret ÚJDONSÁGOK. *** A Nyíregyházától a tiszai-ártéri területen át kiépítendő helvi érdekű gazdasági vasút létesítése tárgyában, G'aefl József főispin ur ő méltósága által öszszehivott érdekeltségi közgyűlés, folyó hó 7-én tartatott meg a megyeház gyűlés termében oly nagy számú és intelligens közönség részvétele mellett, a minőhöz hasonlót még migyei választás alkalmival is alig lehet látni A közg/ülés jkönyvét későn kapván meg szerkesztőségünk, azt a jövő szírabau közölhetjük. E; úttal csak egy a közgyűlésben is hangoztatott eszme, illetőleg a tervbe vettől elütő vasat-vonal kérdéséhíz kívánunk szólani.Hangoztatott ugyan is ez érdekeltségi közgyűlésen, hogy a Bajtól Szabolcsig terjedő vidék, az olcsó szállítást inkább biztosító s hozzá közelebb fekvő királytelek-rakamaz-tokaji vasúti állomásokra lévén utalva: a nagy tiszai ártéri birtokokat Djmbrádtól Rikamizzal összekötő gazdasági vasút volna a legéletképesebb, és ez a Gávától Rakamazig terjedő vidék érdekeit is kielégítené. Ez eszme barátai ugy látszik megfeledkeztek Nyiregyhízáró), amelynek, mint vármegyei székhelynek és központnak eme nagy vidékkel való összecsatolási szintén fo ítos téuyező és köz érdekű körülmény. E körülményt nem lehet, nem szabad a kiépítendő vasút vonal irányának kijelölésénél negligálni. Erre nagy suly fektetendő. Ne feledje Szabolcsmegye kis és nagy birtokos osztályé, hogy a vármegye székhelyének emelkedése, felvirágzása magára a vármegyére nézve sem lehet közömbös dolog. A vármegyének minden egyes községe, mint meg-annyi visz-ér fut a centrumba, a szívbe: a vármegye székhelyébe; amelynek jóléte, gazdagsága és műveltsége a vármegye összeségére is áldólag kihat. Nem elszigetelni egyes vidékeket a központtól, inkább lehetőleg közel kell hozni őket egymáshoz: hogy együtt, egymás mellett működhessenek közre a közös kis haza — a vármegye kulturális érdekei előmozdításának szép és nemes munkájában. + A nyíregyházai szabadelvű párt f. é. február hó 10-én előértekezletet tartott, amely alkalommal Szabadka város jelenlegi képviselője Ivánka jelöltsége egyhangúlag ki iett moudva. A jelöltség hirül-adásával egy küldöttség már el is utazott Ivánkához a fővárosba. A szabadelvű párt ez eljárásából az tűnik ki, hogy minden más kombináczió e tekintetben teljesen alaptalan. -I- A nyíregyházai törvényszék elnöke, a vezetése alatti kir. törvényszékhez, Bénis Sámuel végzett jogászt dijtalau joggyakornokká nevezte ki. 4- Jakab Samu rabló-gyilkos és társai büDperében hozott első és másod fokú bírósági Ítéletet a kir curia is helyben hagyta. Mosta kegyelmi uton van az ügy. A három egyenlő ítélet után valószínűleg a korom sem helyezkedik más álláspontra. (!) Roth Matild magán elemi iskolatulajdonos, közelebb Palásty Juliánná okleveles tanítónőnek adta át intézetét. Az átadás engedélyezése, illetőleg a tanintézet tovább folytathatásához szükséges miniszteri engedély meg lyeréso végett,, a szokásos szabályszerű lépések már megtétettek. 4- A debreczenl színházat, mint hiteles helyről vett értesülés alapján tudjuk, az ott működő sziutársulat mint cousortium nyerte meg 3 egymást követő évre Krecsányi ellenében. E hir minket nyíregyházaikat any iban érdekel, amennyiben a consortium a nyári saisont részben Nyiregyhizán, részben Mármaros-Szigeten szándékozik eltölteni. + Az oly rabok, akik legalább másfél évet meghaladó időre Ítéltettek el, jó magaviseletük és szorgalmuk következtében büutetésük 3/« részének elszenvedése után föltételesen szabadlábra helyeztettek bármikor, egy uj miniszteri rendelet szerint télben csak abban az' esetben helyeztetnek ezentúl szabadlábra, ha kimutatják, hogy vagyonnal birnak. = A nyíregyházai dalegylet ma, azaz február hó 13-án, az Európához czimzett szálloda éttermében, Benczy Gyula zenekarának közreműködése mellett, dalest élv t rendez, amelyre a n. é. műpirtoló közönség figyelmét mi is felhívjuk. Belépti dij személyeukint 40 kr. Kezdete fél 8 órakor. Folytatás a főlapon.