Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-12-25 / 52. szám

„IN Y í K V I U É K." József, Béla és Margit; továbbá Nóvák József, Anna, Mária, János, Sándor testvérek, Kéler József sógor, Kleinfeller Károly, Ujváry Gábor. F.trkas Viktor vők és számos unokák uevében is, mélyen szooior idoct szívvel jelenti felejthetetlen férje, édesatyjok, testvérök, sógor, ípjok és nagyapjoknak néhai Nóvák Ferencz m. kir. járásbirósági telekkönyvvezetőnek, élete 65-ik, boldog házassága 41-ik évében, folyó 1887. évi deczemberhó 19-én, reggeli 8 órakor, hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A boldogultnak földi miradványai folyó hó 21-én délutáni fél három órakor fognak a nagykállói róm. kath. sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise áldozat e hó 22-dikéu reggel 9 órakor tog az egek Urának bemutattatni. Nagy-Kálló, 1887. deczemberhó 20. Béke Poraira! — Thea-estóly. A helyi nőegylet első, tánczmulatsággal egybekötött thea-estélyét f. hó 17-én tartotta meg, a gyimn. tornahelyiségében, mely ez alkalomra tánczbelyiséggé volt átalakítva, Az eszme igen czélszerünek bizonyult B a kivitel minden reményt felül mul. Nem nagyszámú közönség vett ugyan részt, — a négyeseket 20—25 pár táncíolta, — de annál nagyobb volt a jó kedv, mely a közönséget a kiszabott időn jóval tul, éjfél után 2—3 óráig oszlatlan együtt tartotta. A kiszolgálás pontossága, az ételek és italok potom olcsó ára csak emelték az estély sikerét s a nőegylet ez alkalommal is megmutatta, hogy lehet fillérekből jó akarat, szivélyesség, az igaz nagy utánnajárással forintokat gyűjteni. A tísztajovedelem meghaladja a hetven forintot. Oly szép eredmény, minőt még nagy bálok sem mindig mutathatnak fel I A második estélyt mint haljuk, ó év utolsó estélyen: Sylvester estéjén tartják meg s városszerte oly nagy iránta az érdeklődés, hogy remélhető miszerint ennek mind anyagi mind szellemi sikere jóval fölülmúlja amazt. Sylvester estéjét csak nem minden család megünnepeli, mely mint tudjuk nem szokott tisztán családi színezetű lenni. Kisebb és nagyobb városokban sőt igen sok faluhelyen is ily összejöveteleken búcsúznak el az ó évtől és köszöntik az ujevet. E szokás behozatalára vállalkozott most a nőegylet. Mi csak üdvözölhetjük, hogy társas életünkben oly hasznos mozgalmat tudott meginditaui. — Pesti Hírlap. Magyarországnak ez idő szeriut legelterjedtebb, legkedveltebb napilapja, mely még a kisebb néplapodnál is néhány ezerrel több példányban jelenik meg napouta; szóval a napilapok versenyében kétségbevonhatlanul az első helyet vivta Li, főlpg jól megválogatott tárcaközleményei, páratlaual álló karcolatai s valamennyi budapesti íap közt leggazdigabb távirati rovata által. A Pesti Hírlap politikai pártoktól, független lévén, mindenben c=ak az igazságot keresi s azt megmondja minden részre. Vezércikkeit különböző pártállásu, jeles publicisták, tárcáit, karcolatait ama legkedveltebb, legnppszerübb tárcaírók és humoristák irják. Távirati rovata azért leggazdagabb, mert ugy Magyarországoa, miut külföldön külön tudósítói vannak a Pesti Hírlapnak B azok táviratokban közlik a nevezetesebb eseményeket Regény közleményeit úgy választja meg ezentúl a Pesti Hirl»p, hogy minden negyedévben 2—3 regényt közölhessen. Igy Wilkie CJIIÍUS érdekfeszítő regénye A holt viz partján, melyet december. 20-án kezdett, jinuár első napjaiban már véget ér s nyomon követi Sziklay János eredeti regénye: A kísértetes ház, mely szintén csak egy hónapig fog tartani. Ezekot követi Csiky Gergely egy eredeti regénye, melyet a Pesti Hírlap számár* ir. Mindezeken kivül az eredeti értesülések nagy mennyisége s az élénken szerkesztett rovatok változatossága két oly főtulajdonsága a Pesti H rlapnak, mely teljesen érthetővé teszi rendkívül elterjedtségét s a magyar olvasóközönség jól kiérdemelt rokonszenvét. Kúlöiben a lap olcsó ára (egy hóra c*ak 1 frt 20 kr., negyedévre 3 frt 50 kr.) szintén sokkal járult ahhoz, hogy ma a magyar nyelven megjelenő napilapok közül a »Pesti Htrlapc-ot nyomják legtöbb példányban. Mutatványszámokat egy hétig ingyen küld bárkinek a kiadóhivatal. iBudipsst V., Nádjr utc.a 7.) — 75 krajezárért egy egész hónapig bárki egy jól szerkesztett népies irányú ellenzéki kis kíp^s politikai napilapot járathat, »• *Kis Újság*-ot, mely Budapesten Wodianer F. és F.ai budapesti könyvnyomdász, könyv és hírlap kiadóhivatalában jelenik meg. A »Kis Újság< nemzeties ellenzéki politikát követ, SZÍVÓS kitartással, lankadatlan erélylyel küld a haza boldogságáért B az azt fenntartó magyar faj uralmáért. A »Kis Ujságc naey gondot fordit, hogy olvasóinak igényeit minden tekintetben teljesen kielégits3. Ugy a főváros, mint az ország és a külföld minden hirét naponként hiven és gyorsan közli. A nevezetesebb nipi eseményekét szép kivitelű képekkel illusztrálja. Ezenkívül rendkívül érdekfeszítő, (többnyire a fővárosi éle'bői merített) regényeket közöl, amelyek bárki által könnyen élvezhető uépies nyelven vaunak megírva. Előfizetést árak félévre 4 frt 50 kr, negyed évre 2 frt 25 kr és havonkint 75 kr. Mutatványszámok bárkinek ingyen küldetnek. — A »Vasárnapi Újság* decz. 18-ki száma a következő tartalommal jelent meg: Meszlényi Gyula szath- I mári püspök. (Arczképpel.) —Arany Jíuos hátrah igyott költeményeibSl. (Költemény)— Utazás ismeretlen állo nás felé. — A walesi herczeg a borzenczei szarvasvadászatou. — *Jézus»-ból. (Költemény.) Riduyánszky Gyulától. (Képpel.) A hároui ktfej. Vcszprémmegye uj székházi. — Orosz életképek. — E,'yvelg.) — A nogajka hazájából. (12 képpel.) Párbaj. (2 képpel.) — Van-Zindt kisasszony a magyar kir. operaház vendége. (Képpel.) — Irodalmi és művészet. — Nők a tükör előtt. (2 képpel.) — Köziutézetek és egyletek. — Mi újság? — Halálozások. — Sakkjáték. — Szerkesztői mondanivaló. — Heti naptár. A »Vasárnapi Újság* előfizetési ára negyedévre 2 frt, a • Politikai Ujdonságok*-kal együ.t 3 frt. — U'yaucsak a Franklin-Tarsulat kiadóhivatalában (Budapest, e^yetemutcza 4. s?.) m-ígrendelh-ítő a »Kép*ss Néplap* legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre I frt. — A „Képes Családi Lapok" legújabb számának tartalma : Anyja lánya. (Regény, folyt.) Mészáros Istvántól. — E?ykor. (Költemény.) Lévay Sándortól. — Sadi Carnot. (Képhez.) — Régi kép. (Elbeszélés, folyt.) Szarvas Mariskától. — Miczike (Elbeszélés.) Braukovics Györgytől. — Gondolat töredék. — D.vat. (Csevegés.) Elemértől. — Egy szezencsétlen dótas naplójából. Feleky Sándortól. — Képeinkhez.— Mindenféle. Képeink : SadiCarnot. — Harc a jegesmedve és a lóka közt. — Az utolsó garas. — Táli mulatság. Melléltlet: »Szókevények* (Regény, folyt.) V. Gaal Karolintól. II. 169 — 184. oldal. Előfizethetni: Méhner Vilmosnál, Budapest IV. kerület pipuövelde-utcza 8. szám. Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. — Világ Tükr czimen Kulcsár Ernő (a »Nemzeti Hírlap* szerkesztője szerkesztése alatt és Rózsa Kálmán és neje (nyomdatulajdonos czég) kiadásábau, mulattató és ismeretterjesztő képes havi folyóirat indult meg Budapesten. Az első szám tartalmából Ítélve, e folyóirat elősegíteni van hivatva népünknél az önművelődést s bárkinek, bármely mis lapolvasójának is kelleme; szórakoztaóul szolgáland. Az első száin tartalma következő: Uj évre. (vers) — XIII. Leo pipa. (Arczképpel.) Róma. (10 képpel.) — Bsu Hur. (Rj^euy Krisztus idejéből.) — Alkonyatkor. (Vers.) — A gyújtogató fii- (Elbe-zélés.) — A rózsa-tündér. (Andersen meséiből.) Az üveggyártás. (1 képpel.) — Az erdélyi szászok. (4 képpel.) — Mikor én felelős szerkesztő voltam. (Humoreszk.) — Az uj világnyelv. (1 arcsképpel.) — A c ók a jogi életben. — Pálmaágak. (Arauyiuondatok a bibliából.)-— A I_)<ákszobor. (1 képpel.) — A róka mellet. (Karácsonyi történet.) — Alusztok békéu. (Virs.) -• A semmihizí, (B>szély.) — Egy forradalmi naptár. — Mindenféle (Mulat tató és ismeretterjesztő apróságok 8 ábrával.) Talányok, szerkesztői üzenetek, stb. — Egy füzet 64 nagy negyedrét oldalra terj-d s e mellett előfizetési ára csekélységnek moudható: Egász évre 4 frt, félévre 2 frt, negyedévre 1 frt. Mutatványszámot bárkinek ingyen és bérmentve küld a kiadóhivatal, ha eziránt levélben vagy levelezőlap utján hozzáfordul. A c.iin: »Világ Tükre* kiadóhivatala. Budapest, ősz-uteza 30. sz. Csarnok. Karácsony. A távol ködéből szelíd malaszttal sugárzik át az a szép emlékezet, mely igy k irácsouykor vissza-visszacsábit képzeletben a gyermekkorúim kedves kirácsony estékre. Az emlékezet sebes szárnyú sas; hamar odaér. A fagyu gyertya, vagy olajmécses hitványon derengő világáuál, mintha inost is ott ülnék, szegény, megboldogult nagyanyámmal, a szülei ház jó molegrd fűtött kemenczéje mellett Most is lelkeuibeu rezeg ama kedves elbeszélése, hogy: »kts fi*c;kám, holnap karácsony ünnepe lesz; az éjiel fog születni a kis Jézuska, ki a gyermekeket nagyon szereti, ajándékot is hoz nekik. »Neked is haz valamit, inert jó vagy; szépen tuls'. imádkozni.* ÉJ míndezeke*. egy, négy-öt éves gyermeki kabol fogékonyságival, uaivságával hallgatám, és rögtön azou — részemről kivihetetleu indítványt tevém, hogy, ha már oly kedves, ritka vendég jön házunkhoz, pláne ajándékkal : maradjunk fenn akár reggelig, várjuk meg Jézuskát, hadd köszönjem meg neki az ajándékot, és hidd csókoljam meg fényes orczáját. DJ Bzegény nagyanyám égési miszticismussal mondá, hogy: látatlanul jön az be a szo bába, olyan, mint a jó istea, azt se-n Uttr még senki. Ezen beszélgetés után, mig nagyapám az tsztal mellett bibliát olvasott, szent áhítattal eleuekeltU < eme — általam már előre betanult — karácsonyi ónokét, hogy : »Krisztus urunknak áldott születesén, angyali verset mondjunk szent üunepén* . . . stb. Lenyugodtunk. Almomban láttam egy sereg angyalt, éppen olyanok voltak, mint a minőknek nagyanyám festé, szárnyaik azonnal ismertté tevék őket, hulláin éneköket is; a kis Jézus kát meg megcsókoltam. Nem hiába mondják, hogy: angyal a gyermek! Még csecsemő korát élte a hideg, téli pitymallni, már leszöktem Morpbeus bácsi éd«seu ringató öléből, kelelnsk néző ablakuukon — csakúgy ágyból felemelkedve láttam a piros köpenyeges hajnalt, sz imént elmondott, édes álon b:hitási alatt, merőn szegzém rá Jézust, és angyalokat kereső szemeimet, de hasztalan, be kelle érnem az álom édes emlékével, nem láttam egyebet, pirosságnál; hanem az ablakbau levő ajáadék tüstént szemembe ötlött : sarkantyús csizma és egy pitykés öltöny! Ol, boldog gyermekkor, beh oda lettél! De te, j kedves karácsony, most is itt vagy, te soha el uem hagysz! Halandó, a jó hamar mulandó ! Gyertyaláng t-gész világunk, s egy fuvallat a halál Születünk, egy kicsit játszunk, küzdünk, és meghalunk. Születni, meghalni közös sorsa az emberiségnek, már játszani és küzdeni, nem egészen, mert, lám, az ugy nevezett »kis öregek* játék nélkül élik le gyermekkorukat, az egyik ember száz annyit küzd, szenved életében, mint a másik. Játszani könnyű dolog, ahhoz a gyermek is tud, de küzdeni az élet b-ijaival, nehéz; és pedig fejedelmek példái is mutatják, hogy az élet nagyobb része küzdelem. Különben a 1 küzdelem is játék, a feluőttek játéka, mert hát, Szentjóbi Szabó Lászlóként: »Gyermuk az ember, a mig él ; csak a játék nemben cserél.* Igy hát, csak játék az élet. DJ vájjon a halál is játék-e, avagy nshéz küzdelem ? Mikor hogy, — embere válogatja. Küzdve a szent ügyért, csatiban halni meg: dicsőség; gouoszúl vérzeni el, pallos alatt: gyalázat, mily a másod, harinadui jleni maradék szivében is ég; meghalni kórágyon: elnyugvás. Gyermekeinket felnevelve, h-avas fejjel, erőtlen tagokkal, jó lelkiismerettel, ugyau mit. is félnénk a haláltól, mely Berzsenyi szeriut: zordon, de nem lehet gonosz, mert Isten munkája. Az erény útját szörnyetegek lesik, de nem nagy baj, mert éppen a viharok, harezok fejlesztik, alakítják a szép jellemet. Születésünkkor magunk siruuk, de mások örülnek; úgy éljünk, hogy halálunkkor mi örüljünk, s mások sírjanak akkor — ma már — nincs a halálban semmi borzasztó. Mi másként volt ez az ős híjdankorban! Remény nélkül, reszkető lábakkal tántorgott az öreg sötét sirja felé; kimondhatatlan fájdalommal tekintett a halálos ágyon fekvő atya bánatos, kis árváira; vigaszt nem ismerő jajjal kiséri vala az édes anya fájdalma gyümölcsét a temetőbe. Űrökre meghalni, elvesztett kedveseinket soha többé nem látni! ... ez a bús gondolat elviselhetetlenekké tevé a halálos fájdalmakat, rettenetessé a halált. 1887. esztendeje annak, hogy ez nem igy van. Akkor jött el az idő teljességében a világ megváltója : Jézus, az 1 istenember, és tudományával, mint világító fáklyával, bevilágította 4000 éves sötét éjbe, melyben nem látszottak, csak réinlettek a bit, és erkölcs tárgyai. Nyitva állt ugyan az első kijelentés nagy könyve : a természet ; kiáltottak, jöveudöltek, fenyegetőztek a próféták, m-gis csak bágyadt maradt az emberiség erkölcsi élete, miként egy téli, ködös nap; hiányzott belőle a világosság és melegség. Az őta minden évben egyszer ünnepet ül az egész keresztyén világ Jézus születésének emlékére. Áldott karácsony ! miért is vagy te oly kedves gazdagnak, szegénynek, ifjúnak, öregnek, nagynak, kicsinynek, tudósnak, együgyűnek !? Bizonyára azért, inert, ha egykor nem születendik e napin Jézus: uiucs kinek érettünk eleget tenni s bennünket megvilágosítani. Édes-bájos, soha nem hallott hangokon angyali sereg zeogé egykor a betlehemi mezőkön, hogy: »dicsöség magasságban az istennek, békesség legyeu földön embereknek!* Képzeletben ma is hallani vélem a cherubimok, és szerafinok ez igézően szép énekét, a békességet azonban vajmi gyenge lábon látom állani. Ap- fiu ellen torzsalkodik; lépten-nyomon találkozunk ravasz Jákobokkal, gyilkoj Káinokkal ; a mai Judisokuak elég 10, sőt 5 ezüst pinz, hogy valakit eláruljanak, kézbeadjanak ; temérdek a más jó hírnevén rágódó, konkolyhintő. I-tentől békesség adatott, de az emi erek nem síeretnek, ne:n akarnak egymással békében élni, ma is kész egyik nemzet a másikat »babílóniai fogságra* hajtani, Jeruzsálemet lerombolni.* És még mi ; csudálkozunk azon barbár néger vagy indián törzseken, melyek legyőzött ellenségeiket eladják, vagy a tengernek hajtják, holott ők még a Krisztus előtti időket élik, nekik nem szégyen. Az Isten fia jászolban született, szegényül, méltóságihoz nem illően, mégis tudományos bölcsek látogatták őt meg, vivén neki drága ajándékokat. Ajándékozzuk meg mi is, mindig, de különösen most, a szegényeket, árvákat, tudván azt, hogy a mit nekik adunk, közvetve a betlehemi Jézusnak adjuk ajándékba. A hol az a csillag ragyog, mi is arra tartsunk, de ue aranynyal, tömjénné', és mirhával többé, hanem eréuydús, Istent, embert szerető kebellel. B -kékség legyen jó magyar hazánknak!! Ki tudja, mikor a ma született a »via dolorosa*-t megtenni lesz kénytelen : nem okádnak-e száz halált az ágyuk bömbölő éreztorkai !? . . . Szabó Kálmán. Közgazdaság. A Cacao. Ha a pessimista kétségbe vonuá azon állítást, hogy a jó utat tör magának, diadallal mutathatnánk azon sikerdus eredményre, melyet a valódi Cacao a közvélemény előtt és a közönséges használatban elért. Feltalálása ez évszázad elejéig alig vezethető vissza, és már is eltökélt haladással bir az emberi test és egészségi szervezet ápilására, ugy, hogy el som hibázhatta az utat, melylyel magát a közvélemény előtt meghonosította. A használat meggyőz miudeukit, ezeu kitüuő hygyenikus ital értékéről. E század elején a Cacao-babot csakis csokoládéhoz használták, melynek jóizüsége kétségtelen ugyan, de az egészségre nem ajánlatos; mert az orvosok állítása szerint a csokoládé zsiradéka, a gyermekeknek, de sőt még a felnőtteknek is, — ha nem a legerősebbek közzé számíthatók, — gyomor bántalmakat okoz. A Cacao-babnak zsiradéka eltávolítása után. tápszerré való gyártását poralakbau, a hollandiai Wespii Vau Houten C. I. és Z)on gyárosok czége sok kutatás és elmélkedés után hozta létre. Fmoin zamat, és könnyen oldhatóság jellemzik ezen Van Houten-féle Cacso-port, mely feloldva a gyógyitalok legkitüuőbbike. Fölényt nyert a kávé és csokoládé fölött, olyannyira, hogy a legkiterjedtebb használatnak örvend azért is, mert gyermekeknek és lábbadozókuak a legjelesebb tápszert szolgáltatja. Utat adott ennyi sokféle Csc&onak, a közönség valamennyi rétegébe, úgyszintén az orvosok és vegyészek ii méltónak találták uz ajánlásra. Könnyen érthető, hogy ezen czikk a nagy versengés folytán még meghamisítva is bocsáttatik áruba. Azonban ezen hamisítványok nélkülözik a finom zamatot és kellemes ut. A hamisítványok elterjedhetésének eleje vétetik a »Vau Houtea tiszta Cicaója könnyej feloldható por* felirat megfigyelésével, mely a csomagokra van nyomva. A közönségnek a hamisítványoktól való óvakodása és nevezett czéghezi ragaszkodásának bizonyítéka az, hogy ezen készítmény évről-évrj nagyobb kellendőségnek örvend ós a gyárhelyÍ3ég mindég nagyobbittatik. A mult évi amsterd^ui kiállításon a Ciciopor jeles készítéséért a Van Houten czég az arany-éremmel lett kitüntetve ; mi által az illetékes hatóság alakszerüan elismerte, a közönség véleményével megegyezően, a Cacao-készitméuy hasznos voltát. Felelős szerkesztő: INCZÉÜYIÍAJÖS. Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. -^L. Hirdetmény Nyíregyháza város hatósága részéről közhírré tétetik, miszerint Szabolcsmegye alispáujáuak 14064/1887. k. sz. a. kelt rendeletével a f. évi deczember 31-vel kilépő 50. képviseletitag és 25 pótlag megválasztására határidőül f. évi dezemb. hó 30 ik napja a városházához kitüzetett, a mikor is d. e. 9 órától d. u. 4 óráig az I-ső kerületbeli választók a városi gyűlésteremben, a 11-ik kerületbeli választók Bencs László tanácsnok szobájábau, a Ill-ik kerületbeli választók a főkapitány szobájában, a IV-ik kerületbeli választók az alkapítány szobájában, az V-ik ker. választók Se.xty Gyula tanácsnok szobájában és a Vl-ik kerületbeli választók Sáry Pál árvaszéki ülnök szobájában működő választás vezetőknél adhatják be szavazataikat. A választás vezetésére a fentebbi alispáni rendelettel elnökül dr. Meskó László lett megbízva. Kelt Nyíregyháza 1887. deczemb. 25. Krasznay Gábor, Májerszky Béla, polgármester. fójegyzi.