Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-12-18 / 51. szám

„IN Y I RV I D K K." jó híríik van mindenütt a vármegyében s ez a mulatság is bizonyára méltó párja lesz előzőinek. Kezeskedik erről a rendező-bizottság összeállítása is. A bizotts g élén, mint elnök,Szabó László áll. tagjai pedig a következők: Abrahárnj Gyula, b. elleuőr, Beke Márton, b. pénztárnok, Augyalossy Pal, Bjrbély Eudre, ifj. Gyuricsko Ferencz, Horváth József, Hrabovszky Aurél, Hrabovszky Tihamér, Kiss Pal, Ric; Istváu, Sümegby Árpád, Vekerdy Máté, dr. Zsiday Dániel. A bál Kezdete pontbau fél 9-kor. Balepti dij: Személyjegy 1 frt 50 kr. Családjegy 4 frt. Felülfizetések a jótékony czél érdekében köszönettel fogidtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. — Öngyilkosságok statisztikája. A »Magyar Igazságügy* legutóbbi szama érdekes adatokat közöl a poroszországi öngyilkosságok statisztikájából, a hol erről már évek óta aduak statisztikát. A nevezeti folyóirat az 1885. évre vonatkozólag a következő adatokat közli: 1885-ben Poioszországban öogyilkossá lett 6028 személy, ezek közül 4811 férfi és 1217 uó. Poroszországban az öngyilkosságoknak körülbelül egy harmada elmebetegség következménye; a töbli okok igeu különfélék. Igy például az említett évben életuntságból 501 férfi és 110 nő, bűn miatt 622 férfi 37 nő, bánat, szégyen és lelkifurdalás miatt 352 férfi s 83 nő; testi baj miatt 375 férfi és 102 nő, gondok miatt 665 férfi és 101 uő stb. követett el öngyilkosságot. Az öugyilkosság elkövetésének módozatairól szőló adatok rendkívül érdekesek. A férfiaknál s a nőknél egyaránt leggyakoribb a felakasztás. 18d5-ben Poroszországban 3096 férfi és 536 uő vetett véget életének ezen a módon. Ezutáu miud a két nemnél a leggyakoribb a vizbeugrás, ilyen volt 686 férfi és 464 uő. Ezután következik férfiaknál az agyoulövés (619), nőknél a méreg (118). Legritkább férfiaknál és uőkuét egyaránt a kés. Sajátszerű a nők irtózása a lövéstől. 1885 beu 1217 öugyilkos nő közül csak 17 lőtte magát agyou Ezeken kívül még a nyak elmetszése, a vasút által való elgázoltatás, a magasból való leugrás vannak szokásban, Kiváló befolyást gyakorol az öngyilkossághoz való h ij lamra a kor, amennyiben ugy a férfiaknál, mint a nők nél az életkor előhaladtával az öngyilkosságra való hajlam is növekszik. Igy például 100,000 személy közül 1885-ben öngyilkosság tolytán Poroszországban meghalt 10—15 év közt 24 százalék férfi, 0"7 »/

0 nő; 20-25 év közt már 34 2 férfi 10 6 nő; 30—40-ig 46 4 férfi 10-7 nő; 80 éven tul már 99 2 férfi és 199 uő. Különös azonban, hogy a 25 —30-ik évig terjedő korosztályban az öngyilkosságra való hajlam folytonosan csökken — 75 krajczárórt egy egész hóuapig bárki egy jól szerkesztett népies irányú ellenzéki kis képes pjlitikai napilapot járathat: a »Kis Ujsiíy*-ot, uiely Budapesten Wodianer F. és Fiai budapesti könyvnyomdász, köuyvés hirlap-kiadóhivatalában jelenik meg. A »Kis Újság* nemzeties ellenzéki politikát követ, szívós kitartassal, lankadatlan erélylyel küzd a haza boldogságáért, s a honfenntartó magyar faj uralmáért. A»Kis Újság* nagy gondot fordit, hogy olvasóinak igényeit uiindeu tekintetben teljesen kielégítse. Ugy a tőváros, mint az ország és a külföld minden hírét uapoukéLt híveit és gyorsan közli. A nevezetesebb napi eseméuyeket szép kivitelű kopekkel illusztrálja. Ezenkívül rendkívül érdekfeszítő, (többnyire a fővárosi életből merített), regényeket közöl, a melyek bárki által könnyen élvezhető népies nyelven vannak megírva. Előfizetési árak félévre 4.50; negyed évre 2.25 és bavonkint 75 kr. Mutatvány-számok bárkinek iugyeu küld-.-tnek. — Háború lesz-e vagy sem, mi verjü^-e meg az oroszt, vagy az minket, — miud e fontos kérdések háltérbe szorulnak az egyetlen nagy kérdés előtt : »Mit vegyünk kedveseinknek karácsonyra?* Ha mi ezt a kérdést itt e rovatban vetjük fel, auuak ugyanis megvan az oka. Mert hát mi nem ékszereket, drága csecsebecséket, muló értékkel biró czifraságokat akarunk olvasóinknak ajánlaui. hanem könyveket és a mi fő, csupa jó és szép magyar könyveket. A kik idáig eljutottak már az olvasásban, nagyon kérjük, a »könyvek< szó láttára ne ijedjenek meg a folytatástól. A Révai t03tvérek budapesti könyvkiadóhivatalának karácsonyi könyvjegyzéke megérdemli, hogy vele ép oly komolyan foglalkozzunk, mint a cultur detünk bármily más mozzanatával, mert hiszen a könyvjegyzék ép ennek egyetemes képét van hivatva feltüntetni. Révai testvérek karácsonyi kö íyvjegyzéke az irodalom minden ágára kiterjeszkedik ugyan, de különösen a magyar szép és ifjúsági irodalom az, melynek terén most is u ;y, mint az előző években meglepjen nagyszámú újdonság >t mutat fel. E két müfai az, hol legjelesebb Íróink kiváló munkáival találkozunk és Révai testvérek kiadványaiban első embereink nagybecsű műv6Í vannak összegyűjtve. Itt vannak Jókai Mór legújabb regényei, amikhez nem kell sem dicséret, sem ajánlat, •— itt van Mikszáth Kálmán a magyar Mark Twaín, kinek ragyogó humorát gyönyörrel élvezzük mindenkor és aki ép karácsonra »Kiub és folyosó* czimű, a parlamanti életből vett könyvével kedveskedik a közönségnek, mely őt már oly régen szereti; — előttünk a »Szalon könyvtár*-nak, e jeles szépirodalmi vállalatnak teljes két évfolyama, mely 40 kötetben a magyar és külföldi regényirodalom legjelesebb termékeit tartalmazza, — a remek kiállítású, pompás tartalmú, minden izben diszműveset tartalmazó Utazási könyvtár, melyből elég legyen Stanley s Középafrikai Utazás* át megemlítenünk, — Robida világhírű satyrikus regénye »Száz év múlva* czim alatt, — az ifjúság gyönyörködtetésére Hukleberry Finn kalandjai, a migyar könyvpiaezon még soha nem látott pazar fénynyel kiállított könyv, melyről elég legyen annyit mondanunk, hogy a » Koldus és királyfi* genialis szerzője, Twtin Mark irta, — Mayne Rsad, az érdekes elbeszélő »Vilmo«, a hajós inas J-a, Kürthy Emil »Aranyos*-a, — a számtalan diszmű, melyek közül elég legyen a»Magyar Művészek* czimét felemlítenünk és még százféle kisebb-nagyobb könyv, egyformán szép kiállításban, kifogástalan tartalommal — és azt hiszszük, hogy nem azt fogjuk sajnálni, hogy nincs magyar kouyv, a mivel másoknak kedveskedhetünk, — de zavarbau leszüuk, hogy melyiket válasszuk. Révai testvérek könyvjegyzéke, melyet a czég mindenkinek szívesen megküld, választ ad az utó'obi kérdésre, mi csak megelégedéssel konstatáljuk azt, bog/ e nagy szorgalmú, tevékeny vállalkozók gondoskodtak mindenről, a uiivel az olvasó közönség igényeiuek megfelelhetnek. A czég telepo Budapssteu, IV. Vác.i-utcza 11. sz. a. van. A közönség köréből. *) Búcsú és köszönet! Mély tisztelettel alóirott nem mulaszthatom el, hogy midőn 18 évi itt lakásom után Nyíregyháza városától búcsút veszek, legigazabb szívből jött köszönetet ne moudjak e nemes város mélyeu tisztelt közöuségének, mely engem hálára kötelező pártfogásában részesített. Miut szegény ember megyek el ionén, 18 évi fáradságos és becsületes munkásságom után. S köszönhetem ezt, egyetlen egy embernek, kinek üldözése ellen, mert hathatós támogatója volt, magamat védelmezni nem tudtam. De Nyiregyháza város képviselete, hatósága és közönsége iránt mindég a legnagyobb hálára és köszönetre érzem magam lekötelezve. A viszontlátásig Szatmáron, a »Koroua« szállodában. Alázatos tisztelőjük. Weinberger Bernát, vendéglős. *) Az e rovat alatt közlöttekért nem felelős a szerkesztő. Csarnok. Az ötödik múzsa. Közvetlen a saisou elölt. Nehogy valamelyik kedves olvasónőm e,^y uj divatczikknek gondolja az ö'ödik mu/sát is és kérjen belőle egy pár méternyit. Ugy találna járni, mint az a párisi hölgy, aki egy üzlet ajtajára irt »englisch tpaken-t* is valami fiuom ruhaszövetuek képzelvén, fentebbi szavakkal lépett az üzletbe, azonban egy szót se tudva angolul, megszökött, mikor a segédek angolul kezdtek vele beszélni. A fősúlyt kérem a saisonra és nem a czikkre helyezni, lévén e c.ikkecske is a saisonnak kifolyása. Hogy épeu Terpsichorénak vau szentelve, ki fog azou csodálkozni, most, közvetleuül a farsang előtt, mikor ezren meg ezreii sietnek hódolatukat lerakui e legnépszerűbb istenasszony elé, akit ifjú és öreg, férfi és nő, pór és úr <-gyaráot szeret és akinek a homloka köré minden ujabb év egy ujabb koszorút lüz. Igeu, Terpsichoré nagysam a legnépszerűbb, de egyúttal a leglederebb istenasszony is. Kedve kerekedett házasságra lépni Karúéval heiczeggel, hét heti házasság után otthagyta, bekalandozta az egész világot, résztvett miuden majálison, lakodalmon, keresztelőn, banketten,, azután hideg tél közepéu újra visszatért u férjéhez. Es ez igy megy évről-évre. A hóbortos Karóéval rnind-n esztendőben visszafogadja isteni feleségét, vidám táuczra perdül vole, és a nagyközönség együtt ujjoug, együtt ugrál, tánezol vele — hamvazó szerdáig. Mikor igy egész véletlenül arra a következtetésre jutottam, hogy u bálok tulajdonképen vgy l d-T DÖ bachanáljai, nagy kedvem volna a táncz ellen írni egy pár erős czikkel. Da nem teszem egyrészt azért, mert okom vau hölgyeinkkel jó egyetértésben maradui, a IUI lehetetlen volna, ha egy fő mulatságuktól fosztanám őket meg. Nem haragudnék például Helén nagysárc, ha én kegyednek bebizonyítanám, h igy egy éjjel, melyet a bálban tölt, és ahogyan szokta is — sokat tánezol, körülbelül négy mértföldnyi utat tesz meg? Mondja csak, vál lalkozuék erre csendes körülmények közt? Ugye nem? Igy pedig legkisebb aggályai sincsenek, bogy szoros fűzőben, magas sarkú cipóben megtegye azt a rengeteg utat. 11át még ha tudná, hogy a vérkeringésre milyen befolyása van a tánezuak I A kegyed életere rendes állapotban 80-szor üt egy parcz alatt, sebes keringő tánczuál 1G0szor. A kegyed szervezetében vau 700 lat vér — p»rdon, h igy lato&bau beszélek, dq véu vigyük már a raéteraez — iniuden érütéskor 4 lat vér löketik ki a szivból, az egész vérmenuyiség tehát két p?rci alatt jár körül a a testben, mig táncz közbea egy perez alatt. A mi pedig az erőkifejtést illeti, auuak illusztrálására szolgáljon, bogy a szívnek mérsékelt vérkeringésnél 24 óra alatt 16 millió mázsányi erő szükséges, tánciközben egy órára pedig 100 millió fontra vau szüksége, tehát sziutén csaknem két annyira. Hanem hát nem akarok én orvosi csikket irni, nőin is a táncz ellen; a láucz története akar az én tárgyam leuni, áttérek hát erre. A tánezra az első impulzust a vallás adta — még pedig a legrégibb n

4pek idejébeo, akikuél a táncz olyan szarepat játszott, hogy később a táuczmüvészetnek négy nemét külömböztették meg, u. m. az ó egyptomi, zsidó, ó-görög és romai tánc Oiat. A görögök az élvezet mellott még egészséges testmozgásnak is tartották a tánezot, azért a legkiválóbb férfiak is némi sulyj fektettek arra, hogy jó táuczosoknak tartassanak. Es a tánezok jelentőségét tekintve, az ókor és középkor jelentékenyen főlöttp állottak a jelenkornak, Mert m

;g ma a táncz pusztán élvezetnek maradt meg, hajdan vagy egyes népszokások vagy épen vallási szertartások voltak vele összekötve, sőt valóságos művészetnek is tekintették. A kereszténység elterjedésével vallási tánc.ok is nagy szerepet j átszottak, később azouban a vallás-erkölcsiséggel meg nem egyező kihágások miatt leszorultak. A XV-ik század vége felé a tánezmű vészét O'aszországban újra lábra kapott. Történetírók beszélik bogy Aragoniti Izabella és G ileazzo Sfor. a esküvője alkalmá val 1489-ben Bírgouzo de liotta szavallatokkal és tánczc ,al egybekötött estélyt rendezett, mely mint eddig szokatlan dolog, az európ ti udvaroknál nagy feltűnést keltett. Ez időből származtatják a balletet, melynek régi származása mdlett különben elég hangos bizonyíték a ballerinák ósdiság i. A magasabb táncziníívészot igan nagy védőre talált XIV. L íjos személyében, aki maga is szenvedélyes tánezos volt; erről beszélik, lngy az általa 1662 ben alapított táncz',skolában maga is az igazgatótól, Biauchamp'ót vett l.aczkéket és az udvari ballettekben maga is közreműiödö't. E Baauchimp a legnagyobb szerep3t játszta a franciia tánezmüvészet történetében éa érdemei a táncz nemesítésében és ennek színpadra alkilmazása körül nagyon jelentékenyek. Különösen ezelőtt a bálokban uagy szirapat j átsz itt az úgynevezett kotillon-táucí. A név régibb mint a ta lálmány, mert előjön egy francia tánc nál is, melyuél a férfi előtáiiczolt, egy dalt őuekelve következő refraional : Ma commére, quand je danse Mou cotilloa va-t-il-bien ? E név alatt a franczia négyesnek egy neme értetett majd a nem épen költői elnevezést átvitték egy társas játékra, melyben táncz is előfordult; e táncz mai uapig ig f

enmaradt és élénken emlékeztet a zálogjátékokra. Legfőbb vonzereje a hölgyeknek adott azon szabadságban áll, hogy tánezosaikat maguk választhatják és a várakozás által előidézett izgatottságban rejlik. Nem értek ugyan e^yet azokkal, kik kotiilou nélkül a bált csillagtalan mondják, de azért a kotillout éu is igen kedves táncznak tartom. Előnye az, hogy előfordulnak benne az összes körtáuezok és a tánezok folytonos váltakozása sokkal kellemeaebb, mint egy éa ugyanazon tanezot egy télóráig járni. Aztán a kotiilou alkalmat nyújt a hölgyeknek, bogy gyöngébb modorban kedvezményt nyújthassanak azon férfiaknak, kikkel szeretnek tánczolni. Es ez igen helyes. Egy férfi mindenkor tánezra kérhet egy uőt ;kerese ba sokszor nem szivesen is, de udvariasságból mindenkor telj-sittetik, a hólgy azoubau ritkán élhet e kivételes férfijoggal. Es igy kellene sorra beszélnem a táuczok valaraeny nyiéről. Ha nem volna kiszabva ennek a kis czikknek a terjedelme, beszélnék is valamennyiről. Igy azonban azt kérdezem kegyedtől, látott-e már öu igazi csárdást? Éa ismerem a uémet wílzert, a franczia menüettet, a spanyol fandalgó', az olasz tarantellát, a szerb ko'ót, az oláh kilugyert és m»g néhány nemzeti tánezot, de a magunkét, a migyar o árdást még nem. Azok az egyszerű, de kecses mozdulatok, az a halk összeveregetése a bokákmk, az az ábrándos rajo igás, mely a tánezosnőt odaforrasztani látszik táDCzosáboz, aztán az a hirtelen szilaj kitörése a jó kedvnek, mikor a tánezosnő kiröppen táuczo a k;trjából és sürög-forog, hajloug és igyekszik kinerüioi táuczosát, h)gy azt in egész odaad ással boruljon keblére : ez az idealizmusa a csárdásnak, a magyar nemzeti tánezuak, egészen kiveszett Csak egy maradt meg belőle: a szenveddyesség, da ez olyai alatban nyilvánul, hogy a mai csárdás valóságos paródiája a réginek. Nem hiszi nagysád? K"rem egy tourra, majd bemutatom a — mai csárdást. Don Caesar. GABONACSARNOK. Nyíregyháza, 1887. deczember 17-én \ sabunac.sariiokual beliaraa k. 1 kl. -.10 jegyzett árak. Burgonya 100 kl. uj 2 — Iluia 10J kl. 6.00 6.2'> •Marha hú* 1 kl. -40 Rozs » • 4 0 » 4 75 Borjú hús 1 kl. 40 Árpa » • 4 2 > 4 30 Sertés » > » 40 Zab > • 3 80 3.90 Disznózsír > > > 68 Kukoricxa • 4.10 4.15 Szalonna » > » 70 lí. repete » —.— —.— Faggyú (nyert) » > 20 Paszuly > 7 OJ 7.10 Zöldség > > 5 i Szesz litk. > 24.'/, 25.'/, Paprika > > 1.38 Piaczi Arak. írós vaj 1 liter —.— Borsó 1 kiló 20 kr Eczet > > 10 Lencse 1 kiló 30 kr. Széna 100 kl. 3 60 Mundl. 1 kiló 16 kr. Szlm. (tak)» > 1.10 Zsemlye > > 18 kr. Bikfa 1 köbmtr 3.20 Buza > > 12 kr. Tölgyfa » » 2.75 Kiadótulajdonos: jOBA ELEK. Árverési hirdetmény. ."•28. (iám _ 1887. Alulírott kiküldött véjrehijtó, az 1881. évi LX. t. c«. 102. j * értelmében ezeun-l közhírré lesr.i, li tgy a nyíregyházai kir. járásbíróság 1775/1837. számú vég*

;se áltil Schlichter és társa budapesti kertskezó cí'-g végrehajtató javira, Schvrarcz R. ujfehértói lakos k'-rcskedó ellen, 234 frt 15 kr töke, ennek 1887. év márcziushó I-ső napjától szimitiudó 6°/« kimttai és eddig összesen 40 foriat 45 kr perköltség követelés erejéig elrendelt biztosítási végrehijtis alkalmával bíróilag le- és f -lil'foglalt és 821 frt 5 krra becsült k.llönféle bolti rövid-árú czikkek, bolti felszerelvények, lovak, lósz -ker és lószerszámból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. M-lj árverésnek az 8650/1887. számú kiküldést rendeló végzés folytin a helyszinéu, vagyis Uj-Fehértóu alperes lakásáu és üzletében leendő eszközlésére, 18S7. évi deczeuiberhó 19-lk napjának délelőtt 10 órája haiaridőul kitUzetik, és ahhoz a venni s/.au lukozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg: hogy az érintett ingóságok, ezen árverésen, az 1881. évi LX: t. ci. 1"7 J-a értelmében, a legtöbbet ígérőnek becsároa alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára, az 1831. évi LX. t ci. 108 §-ában megállapított leltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Nyíregyházin, 1887-ik évi deczemberhó 3-ik napján, Yay Andor, (412—1 — 1) kir. bírósági végrehajtó. XXKKKXKX«XK><XXXXXKXK UJ TÁTRAFÜRED téli miut sanatorium javalva van tiitlö- és szivbántalmaknál, idegbajoknál, neurastlienikus állapotoknál, Bisedow-féle kórnál, váltó-lázuál, gyomor , bél- és altesti bántalmaknál, vérszegénységnél, s mindenütt ott, hol üdülés és erősbődés vétetik czélba. J/ Téli tartózkodásra készülő betegek jól teszik, ha már most jönnek fel a hegyek közé, lí midőu még ozép zöld a vegetáczió s könuyobJi beu aklimatizálóduak. Szobaárak: 80 krtól 1 frt 35 krig naponta. Penzió (reggeli, ebéd és estelil 9 frt vagy 10 frt 50 kr. hetenkint. Olcsó étlap. JJJ Kir. posta- és távirda-hivatal a házban. ]>r. SZO MAG II MIKLÓS. XXXKKKKKKKKKKKKKKKXJ