Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-11-13 / 46. szám

N Y í B V I D E K. — A gyermekmendékházak ügyében a vármegye közigazgatási bizottsága által — Velkey Pál kir. tanfelügyelő kezdeményezésével megindított akcióról adtunk már hírt lapunkban. Örömmel regisztrálhatjuk most, hogy ez ügy uagy fontossága kezd átmenni a köztudatba, s hogy a gyermek-menedékházak létesítése szép sikereket igérő kezdettel már megindult. Kisvárdáról és a kis Pátroháról van alkalmunk ezúttal följegyezni, hogy a gyerraekmenedékház létesítésére már alapot gyűjtöttek össze. Kisvárdán 250 forint, Pátrohán pedig 100 forint gyűlt már egybe s a gy üjtés még folyamatban van. Ez eredmény Komoróczy Aladárnak, a kisvárdai járás főszolgabírójának az érdeme, és tanúbizonysága annak, hogy ott, ahol a szorosan vett hivatalos kötelesség teljesítésén túl a közjóért tenni és munkálni tudó s nagy nemzeti érdekeiuket ilyen kicsinynek látszó dologban is fölismerő férfiak állnak valamely ügy élére, ott a sikernek elmaradni nem lehet. A közigazgatási bizottság jegyzőkönyvében fejezte ki Komoróczy Aladár főszolgabíró ur iránt elismerését. — A vármegye árvaszókének működése október hóban a következő volt: szeptember hóról elintézetlenül maradt 2549 ügydarab, ehhez érkezett október hóban 1827 darab, elintézendő volt tehát 4376 ügydarab, melyből 1702 intéztetett el. Megemlítjük ez alkalommal, hogy a vármegye közigazgatási bizottságának egy küldöttsége az árvaszék ügykezelését megvizsgálván, e vizsgálatról felvett jelentését a csütörtökön tartott közigazgatási bizottsági üléBén mutatta be. E jelentés alapján a bizottság az ügykezelésre vonatkozólag olyan határozatokat hozott, melyek a hátrálékok szaporodását, az ügy-forgalom nagy növekedése mellett is, remélhetőleg megakadályozni fogják. A nyíregyházai városi árvaszékre vonatkozólag, ugyancsak a küldöttség vizsgálata és jeleutése alapján a közigazgatási bizottság utasította a polgármestert, hogy a régi hátrálékos ügyeknek januárhó l-ig leendő feldolgozásáról gondoskodjék. — A helybeli törvényszéki fogház helyiségeinek alkalmatlan volta több izben képezte már a közigazgatási bizottság börtönvizsgáló küldöttségének gondoskodása tárgyát. Igy legutolsó vizsgálata alkalmával is a tapasztalt hiányokról fölterjesztést tett az igazságügyminiszterhez, hogy gondoskodjék arról, miszerint a viszgálati foglyok a már elitélt raboktól elkülönítessenek. Ezt a jogszolgáltatás érdekei követelik. Az igazságügyminiszter a napokban küldte le e fölterjesztésre a választ, tudatván a közigazgatási bizottsággal, hogy a bajon nem segíthet. Várni kell hát addig, míg az emelendő uj börtönt pületben e jogos igénynek kielégítése megvalósulhat. — A nyíregyházai vivó és tornaegyesületnek a mult szombaton tartott folytatólagos közgyűlésén választották meg az egyesület választmányát és számvizsgáló bizottságát. Választmányi tagokul megválasztattak : Kálnay Zoltán, Sztárek Ferencz, Somlyódy István, Kálnay László, dr Flegmann Jenő, Martinyi József, Szepesházy Imre, Inczédy Lajos, Porubszky Pál, Polatzek János, Groák Ödön, Klár Leó. Póttagok: Máthé György, Mikecz Dezső, dr Zinner Jenő. Számvizsgálókul megválasztattak: Kubassy Gusztáv, Siopkó Alfréd, Májerszky Barna. Póttagok : Tester Lajos, Nádasy Dezső. — Hangverseny. A helybeli ev. ref. egyház iskola alapja javára e hó 26 dikán rendezendő hangverseny meghívóját és programmját most küldi szét a rendezőség. A változatosan Összeállított műsor már maga feleslegessé teszi, hogy e rendkívül élvezetesnek Ígérkező eBtélyre mi külön is fölhívjuk közönségünk figyelmét. Az érdeklődés különben is már általános a hangverseny iránt, mely egyhangú társadalmi életünkben bizonyára egybefogja gyűjteni városunk intelligens közönségét. A hangverseny műsora a következő: 1. »Oberon nyilány,* előadja: Ben ciy Gyula zenekarával. 2. »Cam'ayses,« .ballada, Erdélyi Bélától; szavalja: Bónis Sámuel ur, 3. a) »Tik-Tak,* dal »A komédiás herczegnő* czimü ope-re te-ből. R. Planquette-től. b) »Bathiide keringő,* »Olivette lakodalma* czimü operette-ből. E Audran-tól. Énekli : Margó Célia k. a. Zongorán kíséri: Verő György ur. 4. a) Wagner-Liszt: »Tanhauser»-ből. b) Mendelssohn: »Vadász dal,* zongorán előadja: Maier Luiza k. a. 5. »A honfi dal,* Zimay Lászlótól; előadja a nyíregyházai dalkör. 6. a) Fr. Chopin : »Polonaise.« (A dur.) »Valse.* (Cis moll.) b) »Magyar népdalok,* énekli: Margó Célia k. a. Zongorán kíséri: Verő György ur. A kibocsátott meghívó a következőleg szól: M-ghivó a nyíregyházai ev. ref. egyház iskola alapja javára, folyó 1887 dik évi novemberhó 26-dikán Nyíregyházán a nagy vendéglő nagytermében tartandó tánczmulatsággal egybekötött hangversenyre, melyre kivül czimzett urat és családját tisztelettel meghívjuk. Lukács Ödön, Borhely Sándor, társelnökök. Menyhért János, pénztárnok, ifj. Török Gábor, jegyző. Bónis Samu, Báthory Elek. Gredig Károly, Hubay József, Kálnay Zoltán, Kertész B rtalan, Kovács Elek, Mikecz Dezső, Morvay Pal, Pulaticz Lajos, Pápai Endre, Somlyódi István, Somossy Mihály, Tester Lajos, bizottsági tagok. Beléptidij személyenkint az első 6 sorban 1 frt 50 kr., a többi sorokban 1 frt. Felülfizetések a jótékony cz

Al érdekében köszönettel fogadtatnak. Jegyek előre válthatók: Piringer János könyvkereskedésében és Tester Lajos ezukrászatában, s este a pénztárnál. Kezdete pontban 8 órakor este. — Felhívás! Felhivatnak mindazon műkedvelőtársulati tagok, kiknél aláírási ivek vaunak, hogy azokat 8 nap alatt — Török Péter egyleti pénztárnoknak mulhatlanul adják át. — Nyíregyháza, 1887. november 12. Somlyódy István társu'ati jegyző. — A múltkori tüz. A »Nyírvidék* mult vasárnapi számában, özvegy May Adolfué urnö házánál előfordult tüzeset tévesen lott annak felróva, mintha a tüz a kéményből eredt volna. Ugyanis a kémény vasajtaját Vojtovics Bertalan tüzoltó-alparancsnok Major Vilmos kéményseprő által felnyittatta, s többek jelenlétében megállapítva lett az, hogy a kémény tiszta volt és tűznek semmi nyoma sem találtatott. A szomszédok közül Markó Mihály és mások a tüz kezdetét a fedél közepe táján a fedélhez közel vették észre, s az valóban onnét is eredt. Legvalószínűbb, hogy gyújtás esete forog teuu. Miután a ház tűzkár ellen sem volt biztosítva, nincs semmi ok a tüz eredetét sem pallástolni, sem kutatni, de az igazság érdekében tartozunk a valóságot felderíteni, hogy ez által az illető károsult is felmentessek a gondatlanság vádja alól. Többen, kik a tűznél jelen voltak. — Torna és vivó egyesület. El a czime annak az uj egyesületnek, mely legújabb keletű megalakulása által oda áll társadalmi tényezőink sorába, hogy azzal az erővel, melyet 50—60 egyénnek egy közös czélra való egyesülése képvisel, ő is megtegye a magáét. Az uj egyesület megalakítása iránt szokatlan érdeklődéssel tömörültek össze a tagok s alig hogy az eszme fölmerült, pár hét alatt megalakult a torna és vivó egyesület, s e hó 15-dikén már meg is kezdi működését. Az egyesület czélja benne van a czimébeu. Ez a czél a testnek egészséges és kellemes szórakozásban való fejlesztése. S az eszközök immár meg vannak hozzá. A helybeli gimnázium kormányzó tanácsa teljes készseggel bocsátotta az egyesület rendelkezése alá uj, díszesen épült és berendezett tornacsarnokát,a gimnáziumi toruatanárban szakértelmes és buzgó művezetőt nyert meg az egyesület, s a kellő anyagi erő, mely az egyesület, fenállásához szükséges meg van azokban a tagokban, kik az egyesületben való részvételre magokat aláírásuk által kötelezték. Nagyon természetes, hogy egyelőre korlátolt hatáskörre terjedhet Li csak az egyesület működése. Nagyobb szabású athletikai ténykedésekről, versenyekről stb. ez idő szerint még nem lehet szó. Ezekre akkor kerülhet majd a sor, ha az egyesület anyagi és erkölcsi erejében megizmosodva, nagyobb szabású eredmények felmutatására is képes leend. DJ hisszük, hDgy ebben a szük körben is életrevalónak fog bebizonyulni ez az egyesület. A czélja olyan, mely kézzel fogható előnyökről biztosítja tagjait, s ha tagokban erejök növekedésével együtt fog nőni a buzgalom és érdeklődés a férfias sport iránt, akkor ez az egyesület pár eszteudí alatt kiterjedt működési körrel miut társadalmi tényező is be fogja tölteni hivatását. Az igaz, ho?y a városunkban alakult egyéb egyesületek példája nem sok jóval biztat. Mert a pangás, tespedés tagadhatátlan. Nagyon sok egyesületnek a működ'se, a megtörhetlen közöny következtében jóformán csak a tagsági dijak keserves uton módon való behajtására szorítkozik, s életjelt bizony aiig-abg ad magáról. Sokan az egyesületi eszme túltengésében keresik e szomorú jelenség okát, mások meg a mostoha viszonyokban, amelyek a legtöbb embernek nem engedik meg azt, hogy azokért a czélokért melyeknek megvalósítása a társadalom tevékenységére van utalva, magát megadóztassa. Mind a két ok a valódi lehet; de hozzá járul még egy harmadik is, t. i. az a sok sikertelenség és ennek a nyomasztó hatása, mely állami és társadalmi életünk utolsó évtizedeiben annyi felpezsdülésüuket, fellelkosülésüuket kisérte. — Az uj tüzórségl helyiségbe már beköltözködött az öukéntes tűzoltóság. A helyiség két szobából áll, s kellő csiuual és kényelemmel van berendezve ahhoz, hogy a tüzőrségekoek alkalmas elhelyezésére szolgáljon A régi tüzőrsígi helyiségbe Szexty Gyula tanácsnok teszi át hivatalos helyiségét. — Áthelyezés. Krecsmárik Pál kir. alligyész úr saját kérelmére a szabadkai kir. ügyészséghez helyeztetett át, hasonló minőségben. — Rabstatisztika. A helybeli kir. törvényszék fogházában október hó 3l-énle volt tartóztatva 214 egyén, a kisvárdai járásbíróság fogházában 19, T.-Lökön 34, Nyirbáthorbau 16 s Nagy Kállóban egy se. — Az egészségügyi viszonyoknak csekély javulását konstatálja — az októberi és szeptemberi viszonyokat összehasonlítva — a vármegyei főorvos ur legutóbbi jelentése. Október hó folyamán a beérkezett jelentések szerint 780 ember halt meg a vármegye területén, ami 1000 lakosra 3 82 halálesetet jelent. Ragályos betegségben 160 ember halt meg, legtöbb vérhasban, t. i. 75, vörhenyben 33, himlőben 26, kanyaróban 10. — Tanyai tüz. Batári Mihály nyíregyházai polgárnak a jogföldeken levő szénája e hó 8 áu este kigyulladt. A nyíregyházi tűzoltóság, a főparancsnok reudelkezése folytán, az égés színhelyére sietett és sikerült nekik az égő kazal mellett levő három kazal szalmát megmenteni. — Himlójárvány Laskodon. Okolícsányí Lajos laskodi földbirtokos Zoltán János alispánhoz, előterjesztést intézett a Laskodon uralkodó himlő-járványról, mely ott huzamosabb időn szedi áldozatait, s az utóbbi időben oly vehemenciával lépstt föl, hogy egész családok halnak ki e betegségben. Okolicsányi ur előterjesztése szerint Laskod lakosságának csaknem 10% a lett a járvány áldozatává. Zoltán János alispán azonnal ez előterjesztés vétele után a megyei főorvost s a járási főszolgabírót Laskodon való megjelenésre s a legerélyesebb rendszabályok foganatosítására hivta föl. — Adakozások a helyben építendő gör. kath. uj templom alaptőkéjére. (4-ik nyugtázás ) A 18-ik gyűjtőiven: Fodor János gyűjtéséből (az orosi és ki,teleki szőllőben a következő adományok gyűltek be: Farkas Mihály, Hogyáu István, Nagy János, Kronka Mihály és Mihály Jáuos 50—50 kr; Tomasovszky Mária, Kazár András és Valent András 30—30 kr; Palicz Pál, Brezina Mihály és Varga András 20—20 krajezár ; Blaskó János, Kiss János és Gyebroszky András 10 — 10 kraj czár, összesen 4 frt 30 kr. A 19. sz. gyüjtöiven: Szilvási József és Béres Mihály gyűjtéseiből (a Kossuth, j Körte és az Epreskert utczákban) Weissné asszony 1 frt 20 kr, Suták Ferencz, Liveuyák Károly, Toka János, Baranyai Sirdor és Horvát János 1 — 1 frt; Sztrebola József 60 kr; Kovács Ferencz, Hankoszky Jánosné és Gyekis Jáuos 50—50 kr; N. N., Hudák Györgyné és Hricz Pál 40-40 kr; Gáfrik Jánosné, Scliulhoff J.akab, Csernák Rjzália, Novotnik Kelemenné 30—30; N. N., Gansl A., Gerda András, Borbély Ferencz 20 —20 kr; Fülöp Károly né 19 kr és Friedmann József 10 kr, őszszesen 11 frt 79 kr. A 20. sz. gyűjtő iven ugyancsak Szilvásai és Béres fáradozásai folytán (a holló és kótaji utczákban): Vitái András, Mezei János, S. Kohn Hermán és Mészáros János 1—1 frt, Daukó György, Suták Erzsébet, Tóth Bálint, Lichtbaum, Szlaboczky Sima és Nácsik Sámuel 50 — 50 krajezár, Töröli Zsuzsánna, Dusa Mihály és Kálnay Endre 40—40 kr, Kazinczi György 30 kr, Balogh István, Vinczéué, Rácz Mártonná, Roth Ignácz és Lövenstein Teréz 20—20 kr és Braun Már- I ton 14 kr, összesen 10 frt 4 kr. A 28. sz. gyüjtöiven Soltész György és Nagy Imre gyűjtéseiből (a serház, kert és vásártér utczákban): Babisz András és Katka János 1 — 1 forint, Szvitán József 50 kr, Boros Jánosné 40 kr, Szentkirályi János 30 kr, Kelemen Dániel, Kajecz János, Jaczkó Pál, Denczik András és Hegedűs János 20—20 kr; Bírta Jánosné, Surkó Dániel, Huczman Józsefné, B dint Pál, Hurai János, Tomasoszky Ádám, Melheczky Mihály, Ólmán Mihály, Dankó Jáuosn

4, Sabik Zsuzsána, Giuc ai István, Horváth Józsefné és Horváth József, Sztunyár Sámuel és Mezei Berti 10 — 10 krajezár, összesen 5 frt 70 kr. A 31. számú gyüjtöiven Salamon János és Paszternák András gyűjtéseiből (az ó- és ujszőllőben): Bjsela János és Jeney Jánosné 1 — 1 foriut, Bucskó András és Kvászni Bertalanná 50—50 krajezár, Britka József 40 krajc/ár, Sztanó Mátyás 34 kr, Kuszka Pálné, Brezina János, Noga Horkai János, özv. Kru tákné, Bilázs Vilma és Melih Mihály 20—20 kr, Odrobinyik András, Gyeskó András és János, Mezei János és Strégrr Mihály 10 —10 kr, összesen 5 frt 64 kr. A 32. számú gyüjtöiven Kondás József és Czidor György gyűjtéseiből (a nádor utczán) Nemes Farkas 2 frt, Hudák Andrásné, Horváth János, Sonkolya János, Gunyecz János és özv. Lőrincz Ferenczné 1 — 1 frt, Strompné, Hudák György, L. S., Horváth Lajos, Zsiska János, Toperczer Ede és Wrabecz Zsuzsánna 50—50 kr, Ilauszki, Csesznék György és Kondás András 30—30 kr, F. J., Gálát András 25 —25 kr, Habzsuda Sámuel, Hudák József, Tóth Lajos, Havanics Anna és Kondás Lajos 20—20 kr, Stéger András, Jancsó András, Lóczi András, Szász Mihály, Kurucz János, Sztuhli András, Szolár András és Kretyankó 10—10 kr, Adolf Ede és Hubjált Mária 8—8 kr, összesen 13 forint 86 kr. E nyugta főösszege 51 frt 33 kr. Közli: Orosz Pál. — Nincs restanczia! A mit közhivatalainknál eddig ép oly lehetetlenségnek tartottak, mint fából a vaskarikát, meg a négyszögletű kört, annak az állapotnak a tényleges létezéséről maga az igazságügyminiszter tett a napokban tanúbizonyságot egy nyilatkozatával. A miniszter tudvalevőleg nagyon praktikus módon szokta megtartani vizsgálatait. Ha eszébe jut, se szól se beszél, felül a vonatra és egyszerre kiszáll valahol, a nélkül, hogy sejtene róla a megtisztelendő bíróság. Persze, hogy ezt akárháuy alárendeltje rossz gusztusnak tartja, mert a kevésbé jó lelkiösmeret bizony örökös nyugtalanságnak van miatta kitéve, de meg van mégis az a jó oldala, hogy mióta az efféle kirándulásoknak hire meut, azóta nagyobb a „rönd." De olyan seholse, miut Veszprémben, ahova a miniszter szombaton a déli vonattal váratlanul megérkezett, nyomban a törvényszéki épületbe hajtatott s ott vizsgálatot tartott ugy a birák működése, mint az ügykezelés fölött és nem talált restancziát. Alig volt száz olyan bűnügy, melyben vizsgálati foglyok vannak érdekelve, mig más törvényszékeknél az ilyen ügyek száma megközeliti, ha ugyan nem födözi, az ezeret. Délután a járásbíróságot vizsgálta meg, hol az egyik albiró (Hetyey) a miniszter ama kérdésére, melyik a legrégibb ügydarabja, azt válaszolta, hogy neki olyan ügydarabja nincs. Hitetlenül nézett a miniszter, hisz ez csodával határos. „Hát azok az ügydarabok, melyeket ma reggel osztottak ki feldolgozás végett." Ázokkal sem szolgálhatok, kegyelmes uram, mert már azokat is elkészítettem.* Erre a miniszter kezet fogott a derék albiróval. — Népfelkelés. A honvédelmi minisztérium megkezdte a népfelkelés felhívása esetén való szolgálattételre az ajánlati lapok szétküldését. Az ajánlati lap tartalmazza a katonai parancsnokság megnevezését, hová felhívás esetén a népfelkelő bevonulni tartozik s meg van határozva az is, hogy mennyi idő alatt tartozik a népfelkelési uzolgálatra kijelölt bevonulni. Menetlevél is van csatolva az ajánlati laphoz s ezen felhatalmazást kapnak az illetők a szállítási eszközök igénybevételére. Részletes utaBitás egészíti ki az okmányt, melyben szabályozva van, hogy a tisztek mily felszereléssel kötelesek bevonulni. A honvédelmi minisztérium a jövő évi sorozásra való tekintetből s a n'pfelkelési törvény intézkedéséhez képest most egy ujabb összeírást rendelt el az 1868-ban született ifjakra vonatkozólag. — Az esztergomi lapokban olvassuk, hogy egy ottani lakos a pesti magyar kereskedelmi bank váltóüzleténél vásárolt egy részletiv alapján október hó 1-én a B^cs városi sorsjegyek másod főnyereményét, 20,000 frttal megnyerte. — Midőn ezt felemlítjük, nem mulasztjuk el a fenti intézetnek lapunk mai számában megjelent hirdetésére t. olvasóink figyelmét felhívni. Csarnok. Papucs. Köztudomású dolog, hogy Ádám apánknak és Éva anyánknak összes »garderóbe«-ja egy-egy fügefalevélből állott. A mi ma — a népdal szerint — megvágott újj orvossága, az ős-hajdanban ruházat vala. Hejh! hogy hoppon maradnáuak a szabók, ha ezt az olcsó, fügefa-, tök-, lapu leveles divatot újra felkaphatnók ! Hanem hát . . non posjzú nu3. Ebben a kezdetleges toiletteben rukkoltak ki első szüleink piros pünkösd napján éppen ugy, mint nagy pénteken, fekete vasárnap-, és zöld csütörtökön. Kötésig hajadon fővel, — ezombig mezítláb jártak. Jó ideig tarthata, mig az emberek ily olcsón öltözködtek. Későbben egy lefejtett, és hihetőleg bottal cserzett, puhított, nagyocska állatbőrön két lyukat vágtak fabicskával, vagy kőbaltával a karok kiöltésére, s azt vették magukra, átkötve derekuk&t fahánccsal, vagy bőrövvel, miként a mai lapp, eszkimó, szamojéd és tuuguz atyafiak. Nem kis fejtörésbe került, mig a növényországból tudtuuk magunknak testi ruhaneműt előállítani. Ma meg már hol állunk! Szövés mesterségben lepipálták takácsaink a függő czinkét, a pókok pláne elülhetnek, sőt ugy hallik, hogy Kutyafalváu minden ö. tűzoltó részére megrendeltek egy egy kő-len (asbest) uniformist, a melyben tudvalevőleg minden utógondolat nélkül belebújhatni az égő spirituszos vagy petróleumos hordóba,s belőlről lehet oltani, ha t. i. kámzsája is van. Folytatás a főlapon.