Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1887-11-06 / 45. szám
TNyirvidék a YIH-dik évfolyama . Nyiregyháza, L887. november 6. Il-ik szám. GAZDASÁGI ÉMESM A „NYIRVIDÉK" melléklete. A „FELSO-TISZ A VIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET" HIVATALOS KÖZLÖiNYE. Figyelmeztetés. Az esedékessé vált alapítványi kamatok s rendes tagdijak befizetése iránt tiszteletteljes felhívásunkat már több izben intéztük a t. egyleti tag urakhoz, — sajnos mindeddig alig számba vehető eredménynyel — s így nem maradt egyéb hátra, mint a több évről hátralékban levő tagokat beperesiteni, s az egy-két évi hátralékosoktól, ajánlott postai megbízások utján szedni be egyletünk követeléseit. Ajánljuk szives figyelmébe a t. hátralékos tag uraknak, hogy gondolják meg azt, hogy az ajánlott postai megbízásokkal mily tetemes költséget okoznak egyletünknek, s a beperesités által mennyi kellemetlenséget önmaguknak, s igyekezzenek önkényt elvállalt kötelezettségeiknek eleget tenni. Midőn tiszteletteljes figyelmeztetésünket megujitjuk, reményijük, hogy azt ismételten nem fog kelleni hangoztatnunk. Bereczki Máté és a „gyümölcsészeti vázlatok" IY kötete. Ki ne ismerné Magyarországon Bereczki Mátét, a szenvedélyes pomologust, aki teljes odaadással s az önérdek teljes megvetésével egy egész élet munkásságát szentelte azon magasztos czél eléré sére, hogy hazánk gyömölcsészetét elmaradottságából minél magasabb fokra fejlessze. Az épp oly alapos tudományosságu, mint tulságig szerény férfiú elévülhetlen babérokat fűzött homlokára s neve a magyar gyümölcsészet történelmében fényes csillagként fog ragyogni örökös időkig. Mező-kovácsházi pomologiai gyűjteménye a leghitelesebb forrásokból, a legnagyobb gonddal összeálitva, a képzelhető legmegbízhatóbb beszerzési forrását képezte hazai gyQmölcstelepeinknek s a négy év előtt saját költségén kiadott „Gyümölcsészeti vázlat"-aival a magyar szakirodalmat egy valódi kincscsel ajándékozta meg. Négy év előtt jelent meg az első, csakhamar utána a második és harmadik vaskos kötete e munkának. E vázlatok három első kötetében — mint maga mondja — csak azon fajtákat ösmertette, amelyeket mező-kovácsházi szük telepén lelkiismeretes tanulmányai utján valódiak- és értékesekül ismert, s melyek elszaporodását a haza egyik-másik vidékén nyereségesekül tekintett. Készakarva hagyta emlitetlenül gyttmölcstelepe azon kincseit, melyeket vagy épen uem, vagy részben tanulmányozhatott, Afiizmm ÉBTBSJtÖ" TÁRC2AJA. Ipar és kereskedelmi növények termelése Magyarországon. — Irta: Gellári Mór. — (Folytatás.) A fehér (czékla) répa oly talajbau is megterem, mely más növénynek alig nyújt táplálékot, mert e növény gyökerei mélyen belenyúlnak a földbe, táplálékukat keresendő. Legalkalmasabb a szeszgyártásra. Kedvező sajátsága a nagy szaporaság, a mennyiben egy és ugyanazon területen 2'/ t-szer annyi fehér répa terem, mint például burgonya és több mint másfélszerannyi czukorrépa. A szuszgyártásra kiválóan alkalmas, mert különböző vidékeken termelt különböző minőségű fehér répából egyaránt kitűnő szesz gyártható. Ezenkívül szirupgyártásra is igen jó. Tenyésztéséhez inkább nedves és meleg klima szükséges. Legalkalmasabb e növény termelésére az alföld vagy a völgyes vidékek, a hol erős lecsapódások fordulnak elő. Mivel e növény gyökerei 10—15 hüvelyknyire hatolnak a földbe, mély rétegű gyomtól és kavicsoktól mentes talajt kell számára keresnünk B jövedelmezőségével meg leszünk elégedve. Meglehetősen el van hanyagolva nálunk a szappanfű (saponaria officinalis) termelése. E növény ugy leveleiben, mint gyökereiben és szárában sok szappan anyagot tartalmaz ; igen alkalmas a gyapjú mosásra és selyemszövetek fehérítésére. Az összevagdalt növényt rendszerint vizben főzik és a folyadékot azután lepárolják, mi által tiszta, növényi szappant nyerünk, mely nem lévén erős és maró, a szövetek színeit és festékeit nem támadja remélve, hogy időjártával valódiságuk, értékes vagy értéktelen voltuk felől ugy is kitanulhatják vakmennyit. Ezeket a kincseket ismerteti a „Gyümölcsészeti vázlatok" IV. kötetében, melyet most rendez sajtó alá. A műről Törs Kálmán országgyűlési képviselő, s ismert pomologusunk tett jelentést az orsz. m. gazd. egyesület gyümölcsészeti szakosztályánál aug. 30-án, Kodolányi A. elnöklete alatt tartott ülésében. A szakosztály ihletett hangulatban fogadta e jelentést és amennyire örült szakirodalmunk ujabb gazdagodásának, épp oly megható volt a jelentést tevőnek magánértesüléséből szerzett azon közlése, hogy Bereczki Máté, kinek vállait már 63 év terhe nyomja, már nem bir többé azon rugékonysággal, mely az ő gazdag gyűjteményének önkezével való rendbentartását lehetővé tegye, annyival kevésbé, mert a szűk területére összeszoritott gyűjtemény immár erdővé sürüdött, ugy, hogy részben kiirtani kell, de magától is veszendőbe megyen. Mint Bereczki Máté a „Gyümölcsészeti vázlatok" IV. kötetének alább közölt előszavában maga körülményesen leirja, ezen imminens baj elhárithatlan, a jelen állapot csak egy-két évig tartható fenn. A gyűjteményt meg kell menteni, — hangzott fel a szakosztály minden tagja részéről. De hogyan? A kérdés nem könnyű. Első sorban az István-telekre gondolt a szakosztály, mely már részben bírja e gyűjteményt, — továbbá az állami tanintézetek kertészeteire, az erdelyi gazd. egylet köztelkére. Az István telek talaja az alma- és körteféléket soká nem türi meg, miért is csak korlátoltan szolgálhat e czélnak s igy a szakosztály abban állapodott meg, mikép a választmány utján felkérendi a magas kormányt, hogy az állami intézetekben a gyűjtemény megszerzését és fentartását elrendelje: ugyancsak ily kéréssel járuland az erdélyi gazdasági egyesülethez, az istvántelki gyűjteményt pedig a lehetőség határai között kompletirozni fogja. Nem lehet kétség aziránt, hogy a magas kormány teljesen át lesz hatva e lépés szükségességétől és a szakosztály óhaját kedvezőleg fogadni fogja; s igy ezen nagybecsű gyűjtemény megmarad annak, amivé a látiglelkü gyümölcsész egész életmunkásságával megalkotá: t. i. a nemzeti kultúra hatalmas tényezőjévé. „. . . . Nem magamnak, hanem édes hazámnak gyűjtöttem össze gyümölcsészeti kincseimet, nem akarnám, hogy e kincsek velem együtt enyésszenek el", mondja munkájában a jeles férfiú, az igazi honszeretet mély érzésével. E kincseket meg kell mentenünk, meg is mentjük, s ha az Isten oly kegyes lesz a férfiú irányában, mint amilyennek mi forrón kérjük, akkor még igen sok éven át örömmel fogja önszemeivel láthatni, meg. Porrá zúzva e növény kitűnő fogport ad, mely a fogaknak nem árt, a foghúst pedig erősíti. A frissen szétzúzott levelek nedvével, vagy a levelek és gyökerek kifőzése által nyert folyadékkal gyapot-, vászon-, és selyemszövetekből zsír és egyéb foltokat lehet eltávolítani. E növény homokos földön tenyészik legjobban, és mázsája körülbelül 50 frt értéket képvisel. A gyáripari növények között kiváló helyet foglal el a dohány és a czukorrépa, melyekre azonbau e helyen, tekintve a théma által intentionált czélt, és tekin tettel arra, hogy ezekkel gazdasági szaklapjaink évek óta tüzetesen foglalkoznak, nem tartom szükségesnek kiterjeszkedni. De utalni akurok arra, hogy a sás, füzvessző, a nád és a czirok is e kategóriába tartozik, utalnom kell arra, hogy a buza szalmája, melyből a szalmafonadékok készülnek, szintén ide tartozik. És midőn ezeket fölemlítem, esik érinteni akartam a kérdést, mely a sás-, nád- és füzmüvelés rendszeresebb fölkarolása és gondosabb művelése által oly szoros összefüggésben áll háziiparunk igen sok kiterjedt és fontos ágával. Érinteni akartam a kérdést, vajjou a szalmafonás, a finomabb szalma termesztése és feldolgozása nemcsak iparilag, hanem gazdaságilag is nem jutalmazná-e a gazda fáradságát? És föl akartam vetni azt a kérdést is, ki fogja végre a circulus vitiosust megállapítani, mely egyrészt a gyárostól várja, hogy használható szalmát nagyban keressen, másrészt a termesztőtől várja, hogy ilyent végre kínáljon. És végre a nád- és sás-termelés nemcsak a gyékény- és nádfonás szempontjából kezd ma már fontos birni, hanem azért is, mert a papírgyártás is e hogy az utódok méltók akartak lenni a nagy mester megelégedésére! Nagyon megnyugtató lehet Bereczki Mátéra nézve az is, hogy Hajós József kir. tanácsos, dömsödi nagyhírű gyümölcstelepén nagy szakavatottsággal és nagy méretekben egy valóban nagyszerű gyümölcsgyüjteményt létesített, a mely Berec/.kiétői csak abban tér el, hogy benne kiválólag az uj fajták vaunak meg, úgy, hogy bátran lehet mondani, hogy a Bereezki- és Hajós-féle gyűjtemény együttvéve egy óriási s teljesen megbízható gyümölcsgyüjteményt képeznek, amelynek feutartása és megmaradása valódi nemzeti érdeket képez. A „Gyümölcsészeti vázlatok" IV. kötetére a publikácziót maga Bertczki Máté következőleg teszi meg: Gyümölcsészeti értesítés. Honfitársaimat, akik a gyümölcsészet és ennek irodalma iránt érdeklődnek, tisztelettel értesítem ezennel, hogy a „Gyümölcsészeti vázlatok" czimü munkám IV. kötetét sajtó alá adtam. Az I-ső részben megismertetek körülményes leírásban 85 körte-, 92 alma- és 8 szilva-, összesen tehát 185 gyümölcsfajt, kőztük több jeles, ekkoráig még nem ismertetett hazai fajokat. A Il-ik részben megismertetem — röviden habár, de kielégi tőleg — mező-kovácsházi gyümölcstelepemnek még folyvást tanulmány alatt levő fajait és pedig; 167 körte-, 112 alma- és 21 szilvafajt; úgyszintén a cseresznyefélékhez tartozó 44 fajomat is. Ezen Kötetem éppen oly alakú és terjedelmű, éppen oly tisztességes kiállítású leend, mint amilyenek ugyanezen munkám előbb megjelent kötetei. Megjelenik e kötet f. évi november elején. Ára 3 forint. Ugy ezen kötet, valamint a megelőző kötetek is megrendelhetők nálam : Mező Kovácsházán (Csauádmegye) kötetenkint 3—3 forintért, de megrendelhetők könyvárusoknál is, akiknek, mint ismételadóknak, 30% tisztességes árleeugedést biztositok azon esetre, ha a munkát készpénzfizetés vagy utáuvétel mellett rendelik meg; de utólagos fizetés ígérete mellett a megrendelést teljesíteni nem vagyok hajlandó. Nyilvános gazdasági tanintézeteket, tauitóképezdéket, tömeges megrendelés esetében, szintén hajlandó vagyok könyvárusi árleengedésben részesíteni. Hazai gyümölcsészetünk érdekében tisztelettel kérem a lapok tek. szerkesztőségeit, hogy ezen értesítésem.iek becses lapjuk napi híreket tartalmazó rovatában helyet juttatni szíveskednének. Kelt Mező-Kovácsházán, 1887. aug. derekán. Bereczki Máté. czikkek felé fordult és tudomásom szerint éppen Pozsonymegyében létesült ntmrég oly gyár, mely a legjobb miDŐségü csomagoló papirost nádból, sásból és kákából állítja elő. És habár nem lehet kétségbevonni, hogy a házi ipar, mely évszázados traditiók szerint, mindig ugyanazt az anyagot, ugyanabban u formában dolgozza föl, jövőre is értékesíteni fogja e czikkeket, másrészt azt sem lehet tagadni, hogy a gyári földolgozás e növények számára sokkal produc fivebb, tehát jövedelmezőbb is. III. A fonálnövények. Mielőtt ez osztály egyes növénynemeire rátérnék, bármily csudálkozást idézzek elő véle — nem tagadhatom meg magamtól, hogy Fényes Elek statistikájából ne idézzem a következő passust : Gyapot (pamut) termesztéssel mind polgári Magyarországon, mint a katonai Végvidéken, több helyeken és több esztendőkben tettek próbát. Legelsők voltak a Nákó testvérek, kik ezt II. József alatt Torontál vármegyében meg akarák honosítani s eleinte szerencsés Bikerrel. Később Temesvár, Versecz, Pécs körül s más vidékeken is tétettek kicsinyben próbák. Vedres a vidresházi pusztán 1812-ben és 1815-ben szinte hozzáfogott e növény termesztéséhez, de előbb az 1813-1 ki s utóbb az 1816-iki nagy árviz, magvát végképen elpusztítottaA katonai végvidékekben, különösen a varasdi ezredekben 1785 ben, a német bánságiban 1795-ben, 1807. 1808, 1810, 1811-ik években tettek próbát, b ez utolsóban inuen és a szerémi végvidékről 102 font és 20 lat termés mutattatott be, s ez a cs. k. gyári felügyelőség vizsgálata alatt felfonatván, kisült hogy a Szerémségben termett, mint legcsekélyebb, a macedóniaival
