Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1887-10-23 / 43. szám
VIII. évfolyam. 39. szám. Nyíregyháza, 1887. szeptember 43. YIDEK. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP SZABOLCS VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer vasárnapon. tW Előfizetési feltételek : postán TRgy helyben házhoz hordva: Egész évre 4 f rt. Féléire 2 > Negyedén* 1 , A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszélamlások A lap szellemi részét képező kSldemények, a szerkesztő ezime alatt keretnek beküldetni. T' K„ , ,. .. , ., Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fo«J oDa Ízleli kiadótulajdonos könyvnyom- j díjához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) g a' l t" t"' lk e 1' intézendök. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető J költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr Kincstári bélyegdíj fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr tizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (uagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haaseusteiu és Vogler n-oaajaban Uécsben, Pragában es Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Doru & Comp által Hamburgban. 1 1,855. K. ~ 1887. Hivatalos köalomenyek, Szabolcsvármegye alispánjától. Pályázati hirdetmény. Szabolcsvármegyében két közigazgatási gyakornoki állásra pályázat hirdettetik. A gyakornoki állás javadalmazása 300 forint évi fizetés, 60 frt lakbér és nyugdij-jogosultság. A pályázni kívánók felhivatnak, hogy 50 krajezáros bélyeggel ellátott s képességüket igazoló okmányokkal felszerelt kérvényüket hivatalomhoz haladéktalanul beterjesszék. Nyíregyháza, 1887. október 20. Zoltán János, alispán. 1J»0 1817. Pályázati hirdetméuy. Pátroha, Berencs, Ajak, Anarcs, Papp községekből álló körorvosi állomására pályázat nyittatik. A körorvos évi javadalmazása 400 frt fizetés, s a községek által megállapított látogatási ós fuvar dijak. A választás határ idejéül folyó évi novemberhó 11-ik napján délelőtti 9 drája Pátroha község házához kitüzetik. Felhivatnak a pályázni óhajtók, hogy kellően felszerelt pályázati kérvényöket alól irt szolgabírói hivatalhoz folyó óv november 10-ig adják be. Kisvárda, 1887. október 8. Angyalossy Pál, szolgabíró. 251. bgy. 10,102. k. 1887. Szabolcsvármegye alispánjától. Tárgyalás alá vétetett a vármegyei üthálózat javaslatba hozatalával megbízott küldöttség munkálata és jelentőse. Határozat. A küldöttség és az állandó választmány véleményének elfogadása mellett, a változott forgalmi és közlekedési viszonyok figyelembevétele mellett, a vármegyei üthálózat következőleg állapittatik meg: 1-ször. A tokaj-kolozsvári útvonal 68.06 kilométer hosszúságbau, melynek még kiépítetlen része 18-06 kilométer. 2-szor. A nyíregyházai vasúti állomáshoz vezető út 1-28 klmtr hosszúságban. 3-szor. A kisvárda-királyhelmeczi út 948 klmtr. 4-szer. A v.-namény-báka-anarcs-kisvárdai út 23-80 kilométer. 5-ször. N.-Lónya-mándok-thuzséri út 10 40 klmtr. 6-szor. S.-A.-Ujhely-muukácsi út 6-63 klmtr. 7-szer. Nyiregyháza-buj-vencsellő-balsai üt -37-50 kilométer. 8 szor. Nyiregyháza-ny.-baktai út 28'50 klmtr. 9 szer. Ujfejórtó-k.-doroghi út 1040 klmtr. 10-szer. Debreczen-n.-károlyi út 2-10 klmtr. 11-szer. Szt.-Gy.-Abrány-ny.-adony-balkány-n.-kállói út 4180 klmtr. 12-szer. A miskolcz-debreczeni üt 1710 kilométer, melynek kiépítetlen része 1150 klmtr. 13 szor. A polgár-t.-löki út 2660 klmtr, ennek kiépítetlen része 23-20 klmtr. 14-szer. A királyt elek-ízt.-mihály-t.-dob-t.-luczi útvonal 46 95 klmtr. 15-ször. A tokaj-naményi útvonal 55'90 kilométer hosszúságban, azaz összesen 386 50 klmtr, melyből kiépítetlen rész 60-28 kilométer, kiépítetlen rész pedig 326-22 klmtr hosszúságban. Ezen határozat a vármegye hivatalos közlönyében közzététetni rendeltetik és az esetleg 30 nap alatt beadott felebbezésekkel együtt, a m. kir. közmunka- közlekedési miniszterhez felterjesztetik, továbbá a vármegye alispánjának, főszámvevőjének és a kir. építészeti hivatalnak megküldetik. Miről Zoltán János alispáu, Kállay Fereucz főszámvevő, Koczok László kir. főmérnök, továbbá a „Nyírvidék" szerkesztősége jköuyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt mint fent. Főispán helyett: Zoltán János, alispáu. Szabolcsvármegye alispánjától. A^NYIRVIDÉK^TÁRCZÁJA. Valláserkölcsi élet a XYIII-ik századbar Szentmihályon.*) Az egyházi és világi elöljáróság egy személybe! öszpontosulváo, legfőbb kötelességének ismerte a vallás erkölcsi élet fejlesztése mellett az arra tartozó szigori felügyeletet nemcsak gyakorolni, de az ez ellen vétőket ha ugy kívántatott, meg is büntetni. Az illető bevádol egyéntől a magistratus reversaüst vett, melyben kötelezti magát az illető Istenházát gyakorolni, magát megjavi tani; ellenkező esetben kénytelenittett az elöljáróság által már előre kiszabott büntetésnek aláadni magát. Börtön, bot és pénzbüntetés gyakoroltatott a ki hágások meggátlására, vagy ha ezzel czélt nem ért i magistratus, a helységből a bűnös kitiltatott. Szűcs Ist ván 1773-ban lakásra csak ugy bocsáttatik be; hogy ha ennek utánna legkisebben excedal, a helységből vég képpen proscribáltassék. Az elöljáróság igyekezett mindenben jó példát mutatni, vallásosságáról bizonyságot tesz a vasárnaponkénti templomba járás, és az ünnepet rontókra vonatkozó szigorú törvénye. (A templomban két széket foglalt el az elöljáróság, az első székben a hadnagy, a második székben pedig a jegyző ült első helyen). A büntetés nem a hadnagy önkénye, hanem a gyűlés kifolyása volt. A makacsok nyakvasba tétettek, és a templom előtt férfiak megpályáztattak, a oők pedig megkorbácsoltattak. Megjegyzendő azonban, hogy e büntetés legtöbb esetben csak a tudatlanokat, iskolába nem jártakat érte utói. A közhelyeken botránkozást ébresztő magaviselet miatt, az illető bűnös feljelentetett az elöljáróságnak megbüntetés végett, és az ilyen bűnös a gyülekezettől — poenitentiat tartván — bocsánatot kért; 1773-ban H.-Nánáson lakó Szabó István mint vőlegény, midőn a templomba részegen jött volna az *) Mutatvány t. Sörés János szentmihályi ref. s. lelkes 2 ,Szent-Mihály közsé g történetet czi mú kö zelel>'> meg jelent amvébM esküvőre, mivel magát törvénytelenül viselte — az ágendába bele szólott és az esküt nem akarta ugymoudani a mint kívántatott: — az esküvés félben — Szabó István pedig menyasszony nélkül — maradt; a templomból kimenvén, káromkodott is, melyekért a nánási n. tanácstól 60 pálczára büntettetett, itten pedig eklézsiát követett. A részegesek, káromkodók megpálczáztattak, halállal büntettettek, de előbb erre reversaüst adtak, hogy kerülik a vétket; Kovács Péter 1763-ban következő reversaüst állit ki magáról: »Hogy teljes életében Isten törvénye szeréut kívánja életét folytatni, legkivéltképpen a káromkodástól ugy megszűnik, hogy legkisebben is magát nem notáltatja, különben a mostani deiiberatio szeréut minden remélhető grátia nélkül proskribáltatik.c Bíró József ref. egyházi kántor-tanitó, Turgonyi József rektornál tett káromkodásáért hivatalából elbocsáttatik 1799-ben. E században az elöljáróság — mint a nép atyja, a számos reversalis vevés által a jobbítást akarta büntetés nélkül a kicsapongó vétkes emberekkel eléretni, és ha nem sikerült ez atyáskodó jó indulat által az eredmény, csak akkor következett be a reversalisban kiszabott bot- vagy pálcza-büntetís. E büntetés néha pénzzel váltatott meg. Zágonyi Sindor 1767-ben 50 pálcza-büntetés helyett 10 márjást fizet. 1855-ben Kovács István következő reversalist állit ki mugáról: »Ha többször lopásban találtatik, tehát előbbeni cselekedete is előfordul, az akasztófától magát meg nem menti, bauem mint tolvaj felakasztatik*. Mig e század elején és közepén álba, reversalis, addig e század végén már gyakori tetleges büntetések alkalmazását látjuk az elöljáróság részéről alkalmazói a bűnösök iránt. A nők vallásossága meglepő e században. A paráznaságban, vadházasságban élők ellen az egyházi fenyíték egész szigorúságában alkalmaztatott; az ellenszegülők a lelkész átírása folytán az elöljáróság által elzárattak, s a büntetés kiállására kényszeritettek. 11,614. K. 1887. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város po lgármesteréuek és a községek elöljáróinak. Ungvármegye alispánjának 4493/87 sz. alatt kelt megkeresését az abban jelzett egyén nyomozása s esetleg a kért kihallgatás eszközlése és jelentéstétel végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1887. október 20. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Ungvármegye alispánjától 4493/87. Szabolcsmegye tekintetes alispánjának Nyíregyházán. A nagyméltóságú m. kir. belügyminisztériumnak f. évi aug. 31-én 57062 sz. alatt kelt intézvéuye folytán tisztelettel felkérem a tek. alispán urat, hogy Veisz Adolf kórházi ápoltat, kinek atyja Almen, anyja Rachel volt, megyéje területén nyomoztatni, feltalálása esetén őt származása s illetőségi viszonyaira nézve körülményesen kihallgattatni s az eredményről engem értesíteni szíveskedjék. Ungárt, 1887. október 5. Kende Pál, a, k. alispán. Birtokosaink a községekben. Az ország különböző helyein folytonos panaszok merülnek föl a községekben folytatott gazdálkodás és a közigazgatás módja ellen, és sokszor nem ok nélkül. Az uj községi törvényben ugyan minden irányban gondoskodva van arról, hogy a község vagyona csonkittatlanul föutartassék, és az kijelöli mindazon érdemleges határozatok sorát, melyek csak a törvényhatóságok jóváhagyása után hajthatók végre (a miről különben a régi törvényben is volt gondoskodva), de azontúl is számos, a vagyonkezelés és a közigazgatási ügyvitel ellenőrzésére irányzott rendelkezéseket tartalmaz, uem is emlitve azt, hogy általánosságban a községek fölötti ügyeletnek egész Nők és férfiak, ha férjeiket vagy nejeiket elhagyták, tartoztak poenitentiát tartani. 1751-ben egy »uratlanc asszony, ki egy szabadságolt katonával hitetlenül élt, 150 páloza ütésre Ítéltetett Az 1769-ben kibocsátott királyi parancsolatot 1781-ben a vármegye megújítja, melynek tartalma ez: >Hogy a gyermekvesztések eltávoztassanak, a megesett foeminini sexus, szabad személyek sem civiliter, sem Ecclesiastice meg ne büntettessenek, de ugy, hogy mihelyt teherbe esnek az ilyenek, magukat előre a Magistratusnak bejelentsék.* E meghagyásra vonatkozólag az akkori lelkész tiszt. K. Nagy István azt jegyezte meg: »hogy a poenitentiát, vagy az Eaklézsia követést — kivált ha valaki önként cselekszi, — ugy látszik nem lehet büntetésnek mondani.* A nő áthatva a családi élet szentségétől, saját családjának éit, ruházata egyszerű volt: közhelyeken való megjelenéstől, a mennyire lehetett, magát távol tartotta. Az ugynevezet >város katonái* szigorúan őrködtek a közerkölcsiség fentartása felett; kötelesek voltak a káromkodókat és az »adta teremtette* mondókat is az elöljáróságnak feljelenteni; a játszókat — akár leány akár legény vagy asszony volt — 12 dénárra, ugyszinte azokat is, a kik egyik házból másik házba »csutakba vitték a tüzet* — megbüntetni. Senkinek nem vólt szabad éjnek idején elhagyni házát; ki már a negyedik házig vagy kertig távozott házától méltó ok nélkül, 12 dénárra büntettetett. De lássuk most már, hogy a vasárnap megünneplése miképen gyakoroltatott, itt is szigorú intézkedésekkel találkozunk. A lakosoknak miheztartás végett gya korta kihirdettetett e következő rendelet: >Vasárnapon, ki a malomba őröl csordahajtás előtt, 12 dénárra — s viszont ki Vasárnap kimegy szekérrel a maga dolgára csordahajtás előtt (naplemente előtt), 12 dénárra büntettetik.* Nem volt szabad két templom előtt senkinek még szőlőjébe sem kimenni, különben a kertgazdák az ilyenektől zálogot vettek. 1774 ben Bagi Nagy István, a miért vasárnapon szilvát érült, 1 fr tr,". b ün tettetet t. Mai számunkhoz fél ív melléklet van csatolva.
