Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1887-10-16 / 42. szám
wmmammmm VIII. évfolyam. 39. szám. Nyíregyháza, 1887. szeptember 16. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik lietenkint egyszer vasárnapon. Klöllzetési feltételek : postán vagy helyben házhoa hordva: Egész évre 4 frt. Ftlérre 2 » Negyedévre 1 , A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tár B yában leendő fölszólamlások Jób« Eléli kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) intézenddk. A lap szellemi részét képezd küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektói fogadtatnak el. A kéziratok csak világos klráuatra s az illetó költségére küldetnek viasza. Hirdetési dijak : Minden uégyszer hasábzott petit-tor egyszeri közlése 5 kr ; többszer! közlés esetében 4 kr Klnostár) bélyegdíj fejében, minden egy*, hirdetés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dijH soronkint 15 krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapuuk részére a kiadó hivatalban (uagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasensteln és VogUr , „ »r o d áj a b a n H é c s b en. Irágában és Budapesten, valamint Németország és Svelcz fővárosaiban is. l)oru & Comp által Hamburgban. Hivatalos közlemények, 10,969. K. jggY Szabolcsvármegye alispánjától. A föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és u községi elöljáróknak. A m. kir. kormány és a cs. kir. közös minisztérium közt némely magyarországi intézetek főnökei által kiállított, s a megszállott tartományokban használandó okiratok hitelesítése iránt kötött pótegyezméuyre vonatkozó 2,904/887. sz. miniszter-elnöki pótrendeletet, tudomásvétel és alkalmazkodás végett, másolatban közlöm. Nyíregyházán, 1887. október 6-án. Zoltán János, alispán. (Másolat az 59,671. belügyminiszteri számhoz). Ad. 2,904. miniszter-elnökség. A magy. kir. minisztérium 1887. évi szeptemberhö 8-án, 2,904. M. e. sz. alatt kelt pótrendelete, a megszállott tartományokban hasz nálandó közokiratok hitelesítése tárgyában, f. é. májushó 18-án 1,652. M. c. szám alatt kibocsátott rendelet kiegészítése iránt. A magyarországi, valamint a boszniai és herczegovinai bíróságok, hatóságok, intézetek, hivatalok és tiszti közegek által kiállított okiratok hitelesítése iránt, folyó évi májushó 18-án 1,652. M. e. sz. a. kelt rendelet kapcsán ezénnel közhírré tétetik, hogy a magy. kir. kormány s a csász. és kir. közös minisztérium közt pótlólag történt megállapodáshoz képest még a következő, alább felsorolt magyarországi intézetek főnökeinek hivatalos kiadványai sem igényelnek további hitelesítést a megszállott tartományokban való haszuálatuk esetén. Ezek: 1. az országos levéltárnok, 2. a lipótmezei orsz. tébolyda igazgatója, 3. a budapesti angyalföldi elmebeteg-ápolda igazgatója, 4. a pozsonyi orsz. kórház igazgatója, 5. az országos és közkórházak igazgatói, 6. nagyszebeni országos tébolyda igazgatója, 7. az országos központi himlőoltó-intézet igazgatója, végre 8. a magyar kir. operaház, továbbá a budapesti ós a kolozsvári nemzeti színházak intendánsai. Budapesten, 1887. évi szepteinberhó 8-án. Tisza Kálmán s. k. A másolat hiteléül: Schváb Mihály, hivataltiszt. Szabolcsvármegye alispánjától. 11,018. K. 1887. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és n községek elöljáróinak Értesítem, miszerint Ny .-Bátorban a községi gulyából 1 drb, Bujon Vizner Adolfnak 4 drb szarvasmarhája lépfenében elhullott, és Pátrohán Keremenczy Péternek 2 drb lova rüh betegség miatt zár alá helyeztetett. Nyiregyházán, 1887. október 7-én. Zoltán János, alispán. tárgyában kiadott utasítás 70-dik §-áuak S-ik pontja a következőleg módosittatik, nevezetesen: ezeu pont első bekezdésének negyedik sorában előforduló „utóegyének" szó kitörlendő, és helyébe betoldaudó: „azon utóegyének, akik a hadjutalék végleges számbavétele alkalmával a honvédséghez lesznek áthelyezendők, vagy a kivételesen felhívott 4 ik korosztályból, mint számfelettiek el lesznek bocsíjtandók. Ezen bekezdés zármondata e szavaktól: „béke idejébtn" végig változatlanul megmarad. A föntebbi kiigazítás a védtörvények végrehajtása tárgyában kiadott utasítás miuden hivatalos példáuyábau azonnal eszközlendő. Végre megjegyzem, hogy azon utóegyéuek, akik a hadjutalék végleges számbavétele alkalmával előre láthatólag a póttartalékba fognak jutni, az 1882-ik évi XXXIX. t. cz. idézett pontja értelmében, a nyolcz heti katonai kiképzés után a nem téuyleges viszonyba helyezendők át, és csak azon esetben, ha a végleges számbavétel alkalmával mégis az ujonczjutalékban maradnának meg, lesznek a legközelebbi szabályszerű létszám-kiegészítés alkalmával tényleges szolgálatra ismét behivandók. Felhívom tehát az összes törvényhatóságokat, hogy ezen rendeletemet, saját területükön haladék nélkül tegyék közhírré, és a védtörvényi utasítás összes hivatalos pélTtanyatnak kiigazítását, vármegyéknél a megyei központban és a sorozó járások tisztviselői által, haladék nélkül eszközöltessék. Budapesten, 1887. évi szeptember 27-én Fejérváry, houvédelmi miniszter. —^— Pályázati hirdetmény. Pátroha, Berencs, Ajak, Anarcs, Papp községekből álló körorvosi állomására pályázat uyittatik. A körorvos évi javadalmazása 400 frt fizetés, s a községek által megállapitott látogatási és fuvar dijak. A választás határ idejéül folyó évi uoveinberhó 11-ik napján délelőtti 9 órája Pátroha község házához kitüzetik. Felhivatnak a pályázni óhajtók, hogy kellően felszerelt pályázati kérvényüket alól irt szolgabírói hivatalhoz folyó óv november 10-ig adják be. Kisvárda, 1887. október 8. Angyalossy Pál, (1_2) szolgabíró. 11,318. K. 1887. Szabolcsvármegye alispánjától. 11156 K ' :—— Szabolcsvármeque alispánjától. 1887. y A községi elöljáróknak. A m. kir. honvédelmi minister 6976/eln. sz. a. kelt rendeletének másolatát szabályszerű közhirététel s a véderő végrehajtása tárgyában kiadott utasításnak, a községnél lévő példánya megfelelő kiigazítása végett közlöm. Nyíregyháza, 1887 október 7. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Ad. 11,156. k. szám. M. kir. honvédelmi miniszter. 6,976. eln. sz. Szabolcsvármegye közöuségéuek. Részint katonai, részint nemzet-gazdasági tekiutetekből intézkedés tétetett, hogy a póttartalékosok az 1882. évi XXXIX. t. cz. 8. § 11-ik bekezdése értelmében, nyolcz héti katonai kiképeztetésük végett, már a folyó évtől kezdve a sorozási évnek október 1-jére hivassanak be. Ebből kifolyólag a közös hadügyminiszterrel egyetértőleg elrendeltetett, hogy azon utóegyének, akik a hadjutalék végleges számbavétele alkalmával a honvédséghez nem lesznek áthelyezendők, vagy a kivételesen felhívott 4-ik korosztályból mint számfelettiek nem lesznek elbocsátandók vagyis akik előre láthatólag az ujonczjutalékban megmaradnak, illetőleg a póttartalékba fognak jutui, szintén a sorozási évnek október 1-jére hivassanak be. Ezen intézkedés folytán a védtörvények végrehajtása A föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A dadai felső járás főszolgabirája által 751/87. sz. alatt beterjesztett körözvény szabályszerű körözés s esetleg jelentéstétel végett, másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1837. októberhó 12. Zoltán János, alispán. (Másolat) Dadai felső járás főszolgabirája 751/87. k. szám Tekintetes Zoltán János alispán urnák Nyiregyházán. Körözvény. Bakó Imre gávai lakos 1) egy világos pej kancza,. csillagos homlokú bélyegtelen 13 markos 8 éves hámos, 2) egy szép sárga kancza jegytelen ós bélyegtelen 13 '/a markos 6 éves hámos lovairól szóló lóleveleit elvesztette. Gáva, 1887. október 4-én. Jármy Jenő, főszolgabíró. Nehéz idők. Nyíregyháza, október 14. Rósz időket élünk. Súlyos körülmények nyomása nehezedik reánk. Akár merre tekint az ember. a közélet minden nyilvánulásaiban, politikai és társadalmi életünkben, gazdasági viszonyainkban, egész nemzeti életünkben a pangásnak és tespedésnek szomorú jelenségeit találjuk. A magyar gazda válság közepette van. Már évek óta oly mélyre sülyedt mezőgazdasági terményeinknek az ára, hogy aki rendezett viszonyokkal menekült is ki az átalakulás és a későbbi mostoha viszonyok közül, alig tudja magát fölszinen tartani. A gabona-árak hanyatlását egy ideig csak pótolta még valahogy a szarvasmarha, juh, sertés kelendősége, s hatottuk is eleget a bölcs_ tanácsot , hogy ne magra gazdálkodjunk, hanem takarmáuy-termelés és állattenyésztés legyen a jelszó. Most a szarvasmarha ára még a gabona árán is túltett — olcsóságban. Mi tévő legyen ily körülmények közt a gazda? Nincs aki okos tanácsot tudna adni, hogy melyik az a gazdasági özem, amelylyel a gazda képes lenne jövedelmét ha nem is fokozni, de legalább a 3 — 4 év előtti statusquoban fönntartani. Az egyedüli jó tanács, amit adni lehet: korlátozzuk szükségleteinket és szorítsuk meg megszokott igényeinket; egy szóval a lemondás. Ennek a tanácsnak a követése okvetlenül üdvös lesz az egyesekre, mert — vele élve — föl lehet tartani a háztartásban az egyensúlyt s megőrizni magunkat a deficittől és adósság csinálástól. De menynyit fognak ezáltal szenvedni közviszonyaink, az ipar, a kereskedelem, mely a fejlettebb emberi igények, s az ezek által támasztott szükségletek kielégítésére rendezkedett be. Ha a gazdakőzö nség, mely összeségében állami életűnknek javarésze alapját képezi, lemond mindazokról az igényekről, melyek a természetes fejlődés folyományaképen támadtak, a kereskedők és iparosok, kik az igények kielégítésének közvetítői, elvesztik existencziájuk alapját. Forgalmuk megcsappan, s velők is meg fog szaporodni azoknak a száma, kiket az önkorlátozás kényszerűsége eltilt attól, hogy a fejlettebb viszonyok szükségleteivel és produktumaival éljenek És lassankint végig fog hullámzani minden társadalmi és gazdasági rétegen ez a kényszerűség, melyre a gazdának első sorban kellett rászánnia magát, és mindég szélesebb gyűrűben idézi elő az igények korlátozását és teszi általánosabbá a pangást, a visszafejlődést. Az állam — természetesen — mindezt egyelőre tekintetbe nem veheti. Ez a roppant gépezet háztartását nem idomíthatja úgy, mint egyesek, egynéhány év konjunktúráihoz, intézményeit nem adhatja föl, de azért jövedelmi forrásain meglátszik az idők jele: az adók apadása kérlelhetlen bizonyítékai lévén a rosz közgazdasági viszonyoknak. Előbb-utóbb, ha az adó-alapok egyre fogynak, az egyesek jövedelmei mindég alább sűlyeduek, a fogyasztás minden irányban korlátolttá lesz: az államra is beállanak a nehéz napok. Pedig erősen haladunk ezen a lejtőn, s mi kilátás sem kecsegtet, hogy hamarjában jobbra fordulna a gazdasági helyzet. (Lekély vigasztalás van abban, hogy nem csak nálunk, mint túlnyomóan agrikultur államban észlelhető ez a közgazdasági sülyedés, hanem egész Európában, még a dúsgazdag Angliában is. Pedig majdnem két évtized óta a béke — igaz, hogy fegyveres béke — idejét éljük, áldás nélkül. Anglia már évekkel ezelőtt parlamenti bizottságot küldött ki, hogy nyomozzák ki, mi lehet ez anyagi hanyatlás oka, mikép lehetne rajta segíteni, — de eredménytelenül. Németországban egy erős politikai párt az általános árhanyatlás okát a pénz megdrágulásában találta. De ott is tévedtek, mert a pénzforgalom uagyobbodása által olcsóbbá lett pénz, az alacsony kamatláb a várt fordulatot nem idézte elő. Rejtély az, ami a társadalmat lassú disszolució és szocziális forradalom felé vezeti. Mert a mai állapotok végső kifejlésének ez a közbeeső veszedelme. A növekedő szegénység mindég szélesebbé teszi azt az ürt, mely a szegény és gazdag osztályok között létezik, élesebbé az ellentéteket s előkészíti a társadalmi viszonyok megrendülését. Mai számunkhoz fél ív melléklet van csatolva.
